Petőfi Népe, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-11 / 85. szám

4. oldal 1968. április 11. csütörtök Tan tol vám után — vizsga a gyakorlatban Pisszenés sem hangzik a padsorokból, mindenki fe­szülten figyel az előadóra, sokasodnak a jegyzetek a füzetlapokon. Elkérem az egyik „diák” megtelt füze­tét, amiben a bőrgombáso- sodás, az influenza elleni védekezés, a növényvédő­szerek ártalmai, az istál­lók, a tejházak, a majorok tisztántartásának előírásai — és sok egyéb hasznos tudnivaló olvasható... Az elmélettel in tisztában kell lenni Az előadást Szabó László, a Vöröskereszt megyei tit­kára tartja. Szaktudás, te­kintély, szervezőkészség, erre is nagy szükség van a munkához az állami és kö­zös gazdaságokban, az egészségügyi felelősöknek — fejtegeti —, majd az egészségügyi hatóságokkal, a Vöröskereszt alapszerve­zetekkel, a körzeti orvo­sokkal való rendszeres kap­csolat fontosságáról be­szél. — Tizenkilencen jöttünk el ide, a kecskeméti párt­iskolán rendezett egyhetes tanfolyamra, a kecskeméti járásból — jegyzi meg a szünetben Zrínyi Miklós, a Helvéciái Állami Gazdaság raktárosa. — A gyakorlati tudnivalók mellett elméle­tileg is tisztában kell len­ni a mezőgazdaságban dol­gozó egészségügyi felelő­söknek a feladatokkal. Rajtunk is műük. hogy a termelt élelmiszerek meg­feleljenek a higiéniai elő­írásoknak. Tapasztalatcsere a szünetben Nemcsak a hallgatóság, hanem az előadók számá­ra is hasznos e tanfolyam. A szünetben folyó beszél­getésen a Vöröskereszt me­gyei titkára ugyancsak pre­cízen jegyzetel... — Elégedett-e a hallga­tók előmenetelével? — Igen. Szorgalmasak, érdeklődők. Érdemes a Vö­röskeresztnek ilyen tanfo­lyamot rendezni a jövő­ben is. Csaba Aranka Városföld­ről érkezett. — Nálunk az ivóvízzel vannak problémák. Az egyik előadás hatására ja­vasolni fogom ivóvizünk alapos bakteriológiai vizs­gálatát ... A téma érdekli Váczi Györgyöt is, aki feleségét kísérte el a tanfolyamra. A fiatalember szabad ide­jében szívesen meghallgat egy-egy előadást — bár ő nem szerepel a hivatalos résztvevők között. Mégis szívesen fogadták. Folytatást magasabb szinten Tapasztalt és kezdő egészségügyi felelősök töl­töttek egy hetet a tanfo­lyamon. Mit tesznek az egészségügyi szabályok be­tartásáért — hazatérésük után? Tál Veronika alapszer­vezeti KISZ-titkár, a Hel­véciái Állami Gazdaság ad­minisztrátora: — Szeretném, ha a KISZ-szervezet védnöksé­get vállalna a major tisz­tasága, környezetének szé­pítése felett. Hegedűs János, aki a kö­zelmúltban lett egészség- ügyi felelős a tiszakécskei Béke Tsz-ben: — A vezetőséggel mun­katervet állítunk össze a balesetek, a növényvédő­szerek káros hatásának megelőzésére, az istállók, a tejház kifogástalan higié­niájával összefüggő tenni­valókra. A tiszakécske-kerekdom- bi Űj Élet Tsz ellenőrző bizottsági elnökét, Kókai Imrét küldte a tanfolyam­Egy járás — csaknem 6 millió forint értékű társadalmi munka A KISKŐRÖSI járásban a lakosság egyre nagyobb odaadással, áldozatvállalás­sal segíti a községek jobb kommunális, szociális és kulturális ellátását. Az ak­tivitást a legutóbbi két év községfejlesztési adatai jól szemléltetik. Amíg például tavalyelőtt a járásban az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 46,30 forint volt (mindössze Kaskan- tyún és Tázláron haladta meg a száz forintot), ad­dig az elmúlt évben már 100 forint fölé emelkedett. TAVALY a többi közt összesen 2,3 kilométer út, 12,2 kilométer járda, s több mint tíz kilométer villany- és csaknem ugyan­ilyen hosszú vízvezeték épült. Említésre méltó az is, hogy a községfejlesztés keletében a járásban 4,6 millió forint értékű mun­kát házilagos kivitelezésben végeztek el. Végeredményben az el­múlt évben 5 millió 892 ezer forint értékű társa­dalmi munkát végeztek a járás lakói, s a felhasznált saját anyag értéke jóval meghaladta a 2 millió fo­riwtrtt A szervezett és lelkes társadalmi munka eredmé­nyeként szebbek lettek a községek, egészségesebb körülmények között, kul­turáltabban él a lakosság. MINDEBBEN nagy sze­repet játszott a községfej­lesztési verseny, amelynek előzetes értékelése szerint a járás négyezer lélekszám alatti községei között az első Tabdi, a második Fü- löpszállás, a harmadik pe­dig Páhi, s igen szép Táz- lár, Soltszentimre, vala­mint Császártöltés ered­ménye is. Az ezeknél na­gyobb községek között Solt- vadkert az első. Kiskőrös, mint másodváros, külön kategóriában szerepel, s szintén példás eredmény­nyel dicsekedhet. KÉTSÉG nem fér hozzá, hogy a megyei tanács által „Településfejlesztési ver­seny” címen továbbra is meghirdetett vetélkedőben az idén is derekasan helyt­állnak a kiskőrösi járás községeinek lakói. Szabó Pál, a Kikőrösi Járási Tanács V, B. tervcsoport vezetője ra. A kecskeméti járás leg­tapasztaltabb egészségügyi felelősei között tartják szá­mon a megfontolt beszédű fiatalembert. — Itt a permetezési sze­zon — magyarázta —, de nem akarjuk, hogy a növényvédőszer tárolással foglalkozó raktárosunk az idén újabb mérgezést kap­jon. A védekezés módoza­tait a permetezést végző dolgozókkal szintén meg­ismertetjük ... B. Gy. Vasúti mini-krimik A rendőrség tapasztalatai és tanácsai az utazóknak Cseng a telefon. Jelentik, működik a Budapesti ilyen kis 'dolgok miatt sen­hogy a Nagykőrösi úti zsib- piacon elfogtak két em­bert, ruhaneműket árultak. Az egyiknél egy, a Keleti pályaudvarra szóló peron­jegyet találtak. Az őrnagy egy másik készüléken azon­nal utasítást ad: nézzenek körül a Keletiben, bejelen- tették-e a megtalált ruha­neműk eltűnését. Egy trükk... A Nyugati pályaudvar egyik öreg lépcsőfeljárójá­ban tábla: „Rendőrőrs”. Itt 27 milliárd forint a takarékban Az Országos Takarék- pénztár legfrissebb jelenté­se szerint a takarékbetét­állomány az első negyedév végén meghaladta a 27 mil­liárd forintot. Az év első három hónapjában 2,5 mil­liárd forinttal növekedett a lakosság megtakarított pén­ze, szemben a tavalyi első negyedévi másfélmilliárdos növekedéssel. Az utóbbi három hónap­ban 5,5 százalékkal emel­kedett a takarékbetétköny­vek száma, s most mintegy 3,5 millió. •WAldlNKNAK özvegy Huszti Jánosné, Já­noshalma, Dózsa György utca 35. szám alatti lakos azzal a kérdéssel fordult hozzánk, hogy mit tegyen, mert két kiskorú gyermeke — az édesapa és a nagyapa után — földet örö­költ, de a terület a jánoshal­mi Jókai, illetve az Üj Alkot­mány Termelőszövetkezetek használatában van. Többször kérték már a tsz-eket, hogy adják ki a földet, de ez ideig erre nem került sor és az örökösök földjáradékot sem kapnak. özvegy Huszti Jánosné levelére dr. Nagy László megyei ügyész az alábbiak­ban válaszol: „Az új jog­szabályok értelmében az örökösök a termelőszövet­kezeten kívülállóknak te­kintendők. Éppen ezért, ha belterületen, vagy zárt kert­ben levő ingatlant örököl­tek, mentesítés iránti ké­relmüket a járási földhiva­talhoz előterjeszthetik. Ha viszont az ingatlan nem belterületen, vagy zártkert­ben van, akkor a szóban- forgó termelőszövetkezet vezetőségéhez forduljanak olyan csereingatlan biztosí­tása céljából, amely mór mentesíthető. A fentebb írt eljárások lefolytatása után maradó ingatlanok a termelőszö vetkezet tulajdonába kerül­nek, természetesen megvál­tási díj ellenében.” „Édesanyám 1951-től 1954-lg mint tag dolgozott a kalocsai Iszkra Termelőszövetkezetben — írja levelében M. Sándor ol­vasónk. 1954. IV. hő 1-től 1959. X. hó i-ig nem állt munkavi­szonyban, majd ettől az időtől kezdve 1966. IX. 6-ig a Kalo­csai Fűszerpaprika- és Kon­zervipari Vállalatnál dolgozott. Ekkor megbetegedett és mun­kaképtelenné vált. Arra szeret­nék választ kapni, hogy édes­anyám jogosult-e öregségi nyugdíjra Olvasónk levelére a Tár­sadalombiztosítási Igazga­tóság bajai kirendeltsége válaszol: „Az öregségi nyugdíjjogosultsághoz leg­alább 10 év szolgálati időt, vagy tíz nyugdíjévét kell igazolni. Az öregségi nyug­díjjogosultság szempontjá­ból a termelőszövetkezeti tagságon alapuló nyugdíj­évek a munkaviszonyon alapuló nyugdíjévekkel ak­kor számíthatók egybe, ha a nyugdíjévek között nincs öt évet meghaladó megsza­kítás. A levélben említett esetben, mivel a termelő­szövetkezeti tagság és az azt követő munkaviszony között öt évnél nagyobb a megszakítás, a termelőszö­vetkezeti tagságon alapuló nyugdíjévek a nyugdíjjogo­sultság szempontjából nem vehetők figyelembe. Tájé­koztatjuk még a levélírót, hogy az öregségi nyugdíjra jogosító korhatár betöltése után rokkantsági nyugdíj megállapítására már nem kerülhet sor. A rokkant­sági nyugdíjjogosultsághoz egyébként a 35. életév be­töltése után ugyancsak tíz nyugdíjév igazolása szük­séges.” Rendőr-főkapitányság bűn üldözési osztályának pálya­udvari alosztálya, amely­nek hatásköre kiterjed az összes fővárosi pályaudva­rokra, és az ország terüle­tén mozgó valamennyi vasúti szerelvényre. Az egyik irodahelyiségben te­lexgép kattog; percek alatt le tudnak adni körözést, bárhova az országban. Az alosztály vezetőjétől, Poroszlay János őrnagytól sok érdekes történetet hall­hatunk, amelyek a pálya­udvarok nem kívánt láto­gatóiról szólnak. Egyik legemlékezetesebb esete egy csomagtolvajhoz fűző­dik, akit hat hétig üldöz­tek, míg rendőrkézre ke­rült. — Trükkel dolgozott — mondja az őrnagy —, olyan fogást használt, amit nem árt, ha megismernek az utazók. Áldozatait fiatal­emberek közül választotta ki. Felszállt egy indulás előtt álló vonatra, keresett egy olyan fülkét, ahol csak egy fiatal fiú tartózkodott, leült, aztán panaszkodni kezdett, hogy beteg, fáj a lába, nehezen mozog. Űti- társa- ezek után természe­tesen teljesítette kérését, leszaladt egy csomag ci­garettáért. Mire visszajött, már kereshette a csomag­jait. Ez a tolvaj három pá­lyaudvaron tevékenykedett. A rendőrség aztán igénybe vette egyik áldozatának se­gítségét: két délután sétál­gattak a pályaudvaron, míg a fiú végre felismerte a „szegény beteget”. Köröznek egy „álnyomozót** A szinte állandóan zsú­folt pályaudvarokat a bű­nözők Eldorádónak tekin­tik. Tudja ezt a rendőrség is, ezért jól megszervezett apparátussal vigyáz az uta­sok biztonságára. Az utób­bi évek statisztikái sze­rint kevesebb a bűntény. A zsebtolvajlás például már ritkaságnak számít, s csökken a csomaglopások száma is, ez azonban még mindig viszonylag gyakori­nak számít. — Sajnos, erről legin­kább az utasok tehetnek — mondja az őrnagy —, s iga­zolásul ismét történetet mond el. — Nemrégiben lefüleltek egy tolvajt. Fel­tűnt, hogy rengeteg sap­kát és kesztyűt árul. Nos, ez a fiatalember nem gon­dolkodott éppen bután. Az volt a módszere, hogy vé­gigsétált az álló vonatokon, s nem vitt el mást, csak bőrkesztyűt, kucsmát, vagy sálat. Számítása bevált: ki sem tesz feljelentést — gondolta —, s valóban, a csaknem száz károsult kö­zül egy sem kereste meg a rendőrséget. Ebből az ügyből is fon­tos tanulság vonható le: igaz, hogy egy kesztyű el­vesztése nem érinti érzéke­nyen a károsultat, a rend­őrség azért kéri minden esetben a károk bejelenté­sét, mert ezzel esetleg bű­nözési sorozatot, vagy ép­pen egy veszélyesebb ügyet lehet megelőzni, leleplezni. Most köröznek például egy férfit, aki úgy követi el bűncselekményeit — első­sorban — pályaudvarokon, hogy nyomozó tisztként mutatkozik be. A rendőrség eddig öt „kalandjáról” tud, már tisztázni sikerült sze­mélyazonosságát, de ha a károsultak előbb jelentkez­nek, akkor nemcsak hogy a rendőrségnek könnyebb a dolga, megelőzhettek vol­na vele további bűncselek­ményeket is. Vonatrablás nincs ! — Ez nagyon fontos do-: log, mi nagy jelentőséget tulajdonítunk a megelőzés­nek — jelenti ki Poroszlay őrnagy. Ezért fordulunk hozzá a következő kérdés­sel: — Mivel a főváros pálya­udvarain sok százezer em­ber fordul meg, így köz­ügyről van szó, mit taná­csol a rendőrség az uta­soknak a pályaudvari, vasúti bűncselekmények megelőzéséért? — Az elmesélt ügyekből is levonható a tanulság — hangzik a válasz —, a pá­lyaudvari bűnözők első­sorban az utasok hiszé­kenységét, nemtörődömsé­gét használják ki. A mi tapasztalatunk az, hogy mozgó vonaton ritkán tör­ténnek lopások, ígv a pá­lyaudvaron és az álló sze­relvényeken van szükség óvatosságra. Ezért azt kér­jük mindenkitől: vigyáz­zon a csomagjaira, érték­tárgyaira. Csöngő telefon szakítja félbe beszélgetésünket. A Keleti pályaudvar kér rész­letesebb leírást az ,,Ecse- rin” talált holmikról. — Ilyen a mi munkánk — mondja búcsúzóul az őrnagy. — Szerencsére lát­ványos ügyek, mint pél­dául vonatrablás, nem tör­ténik nálunk. Mini-krimik ezek, amelyek nem kerül­nek az újságok címoldalai­ra. de mi mindent megte­szünk, hogy ezek száma is a minimálisra csökkenjen. B. B. I. Vb-elnökhelyettesek értekezlete A mezőgazdasági szak- irányítás időszerű felada­tairól tanácskoztak tegnap a járási és városi tanácsok végrehajtó bizottságainak elnökhelyettesei Soltvad- kerten, a Petőfi-tó mellett levő kiskőrösi járási üdü­lőben. Az értekezleten részt vett a Miniszterta­nács Tanácsszervek. Osztá­lya részéről dr. Csáki László. Jelen volt dr. Maár András, a megyei tanács mezőgazdasági és élelme­zésügyi osztályának veze­tője, valamint Bognár Győ­ző, az Alsó-Dunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság igazgató­ja is. Bevezető előadásában Oláh György, a megyei ta­nács vb-elnökhelyettese összefoglalta a mezőgaz­dasági szakigazgatás átszer­vezése óta eltelt időszak tapasztalatait. Szólt a ter­melőszövetkezeti és a föld­törvény végrehajtásával, az új alapszabályok kidolgo­zásával kapcsolatos intéz­kedésekről. A beszámolót élénk vita követte. Fűszerpaprika ezer holddal nagyobb területen Kalocsa vidékén az idén 7300 — a tavalyinál ezer holddal nagyobb területen — termelik a fűszerpapri­kát. A becslések szerint több mint egymilliárd pa­lántát nevelnek májusi ki­ültetésre. Hartán, Fgjszon és Bátyán pedig ezer hol­don közvetlenül a szántó­földbe ültetik a magot. Az idén a korábbi évek­hez viszonyítva növelik a tőszámot. A korábbi 18— 20 ezer bokor helyett ma már 28—30 ezer „csokor” paprikát művelnek egy holdon. Sok helyen öntö­zéssel, műtrágyával segí­tik a hozam növekedését. Az új módszerek már ta­valy kezdtek tért hódítani — ennek is köszönhető, hogy a tervezettnél 8—9 mázsával többet —, holdan­ként 38 mázsa átlagter­mést értek el. A még min­dig eléggé kézimunka igé­nyes fűszerpaprikatermesz­tés gépesítése is napiren­den van. A palántázást és a növényápolást már gépek végzik.

Next

/
Thumbnails
Contents