Petőfi Népe, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-09 / 83. szám

1968. äprflls 9. kedd 5. oldal H O t, D R ó L HORST MUllER >gnta«tiliUt regénye nyomán írta CS. HORVATH TIBOR, rajzolta SEBŐK IMRE VEZERLOMU MARIS KIKAP - BT. *.»> ŰRHAJÓSOKRA HEHE- 'LYTALANSAC, KELLEMES £R . ZETE VALTOTfA f£L* Dt Á2 AUTOMATIKUS CSOLTA A -HAJTÓMŰ* ZtDO NYOMÁST A SC /^jA nehezén. 'k [ TűlJ Ütöttünk, j > LEADHATJA , ■* AZ ELSŐ JELENTEST. ^ . Sheppard. U Phoenix hívj. • A r/avELCf- . ka ,A IlomaSt,, rÄÄÄi­í mtrk&fwMf[a: 1' íí'."í3V ahhoz. HOaYStjM LEPLEZ­I tmm*kz-ís: . * THDC>S HAGY KG­VtF&f- 2‘YBSJO. MÉC SZERENCSE. IN TÖKÉLETESEN MESB/ZHAT. Sh/p- iÍÁS-r£?%k*1?S 'YÉLKCL 1/ÉtiRE fO* . ■iiMtfíwMm ponya. DE Á\ .magammá hocív k/seAo. PARDNÍMsi SÓHAJTANI. A Xá&JZOTr [ folytatjuk Hazaíiság és internacionalizmus A haza fogalma Hazának a legáltalá­nosabb meghatározás sze­rint azt a földrajzi területet Szokás nevezni, amellyel valamely nép vagy nemzet múltjánál, történeti fejlődé­sénél fogva a legszorosab­ban forrt össze, s amelynek gazdasági, társadalmi, poli­tikai és kulturális adottsá­gai a legalapvetőbben hatá­rozzák meg az illető nép vagy nemzet körülményeit, életét, munkáját és fejlődé­sét. A haza tehát valójában valamely nép vagy nemzet történetileg kialakult lakó­helye, amelynek itt csak főbb vonalakban előszám- lélható viszonyaival a rajta élő nép mútja, jelene és jö­vője, egyszóval: sorsa a legszorosabban függ össze. Jóllehet, a fenti, köztu­datban is élénken élő meg­határozás nagyjában-egé- szében helyes és igaz is, a .haza fogalma korántsem határozható meg ilyen egy­szerűen. Ha pusztán csak azt a tényt vesszük, hogy haza szavunk otthon, állan­dó lakhely, szülőföld stb. jelentései mellett jelenti a földet, melynek népéhez valaki tartozónak vallja magát, továbbá valamely nép, vagy nemzet történe­tileg kialakult politikai, társadalmi és érzelmi kö­zösségét, könnyen jutha­tunk arra a végeredményre, hogy alapvetően egyidejű­leg legalább két haza foga­lommal is lehet számolni. Éspedig egy köznapi érte­lemben vett és egy történel­mi, de méginkább politikai értelemben vett hazafoga­lommal. Nyelvi analógiát keresve tehát azt mondhat­juk, hogy haza szavunk éppúgy hordozója annak a hazafogalomnak, amit a német nyelv elsősorban szülőföldet jelentő Heimat­tal fejez ki, mint annak, amit a Vaterland-dal ne­vez meg. Világos, hogy a két hazafogaiom között nem húzható merev választóvo­nal. Adott esetben azonban mégis indokolt lehet a két hazafogalom megkülönböz­tetése. Amikor Marx és Engels a Kommunista Ki­áltványban azt írták, hogy j,A munkásoknak nincs ha­zájuk. Nem lehet tőlük el­venni, amijük nincs” — a politikai értelemben vett hazára gondoltak. 1919. ta­vaszán viszont Kun Béla a következő kijelentést tette: „A gyárak és a bányák most a munkástömegek köz­tulajdonában vannak. Attól a pillanattól fogva, hogy diktatúránk megkezdődött, az a mondat, hogy a mun­kásoknak nincs hazája, el­vesztette értelmét. Azóta van a munkásoknak hazá­juk, s ezt a hazát nem a burzsoázia álerkölcse vezér­eli, hanem a proletariátus igazi erkölcse.” Még összetettebben jelentkezik a problé­ma, ha a nyelvi vonatkozá­sok mellett néhány kiraga­dott példával érzékeltetni próbáljuk, hogy például esst!? eiz ujltorlDsn milyen széles skálája létezett a kü­lönféle haza-elméletnek. Így például közismert, hogy Herder, a német romantika bölcseleti alapvetője és ta­nítványai a XVIII. század végén jelszóként hirdették, hogy „a nyelv az igazi ha­za”. „Haza csak ott van, hol jog is van” — hirdette Pe­tőfi. „Haza azon földterület a rajta élő lakosokkal együtt, melyet az kebelébe felkarol, melynek érdekeit magáévá teszi, s mely meg­határozza politikai állapo-1 más, mint a hazához való iái” — olvashatjuk Mocsáry Lajos 1858-ban megjelent „Nemzetiség” c. munkájá­ban és még sorolhatnánk a különböző haza-meghatáro­zásokat. Mindenesetre tény, hogyha a fenti, kiragadott példákat történeti összefüg­géseikbe helyezzük vissza, világosan áll az a tanulság, hogy a haza fogalmának meghatározásában mindig szerepet játszottak azok az éppen aktuális feladatok, törekvések, amiket a törté­neti fejlődés szükségszerű­en hozott magával és éppen ezért a haza fogalma min­den időben egyúttal osz­tályérdekek hordozója is volt. Herder és követői a hazát a nyelvvel azonosítot­ták a polgári átalakulás hajnalán, „amikor — Lenin szavaival — o nemzet még nem vált ketté burzsoáziára és proletariátusra, a nem­zeti kultúra jelszava lehe­tett az egyetlen és egysé­ges harci felhívás a feuda­lizmus és a ktertkalizmus ellen.” A nemzeti kultúra kimunkálásának pedig mint tudjuk a legfőbb eszköze a nyelv művelése volt, Ami­kor tehát Herder és tanít­ványai a haza mibenlétét a nyelvben jelölték meg, a feudalizmusnak, a halálra­ítélt hűbéri rendnek üzen­tek a maguk módián hadat, Ugyanis világos, hogy ami­kor Petőfi jogot követelt a népnek és azt a haza fogal­mával is szoros összefüg­gésbe hozta, történeti pa­rancsnak tett eleget, amennyiben ugyancsak Le­nint idézve: „a kulturált és politikailag szabad haza’1 eljövetelének útját egyen­gette, amelynek megterem­tése a polgári átalakulással vált elkerülhetetlenné. Merő tévedés volna azon­ban a fentieket úgy értel­mezni, hogy a haza fogalma tetszés szerint, szubjektív indítékok alapján megha­tározható fogalom. Nem, er­ről szó sincs, hiszen a haza objektív módon létező adottságok összessége és azok a szubjektív elemek, amiket a különböző korok a haza fogalmába belevit­tek, illetve, amelyeknek hordozójává a haza fogal­mát tették, akár objektí- veknek is tekinthetők, amennyiben a történeti fej­lődés és annak tényei ob- jektívek. Sorainkkal csu­pán azt kívántuk érzékel­tetni, hogy a legkevésbé ál­lítanak maguk elé egyszerű és könnyen megoldható fel­adatot azok, akik manap­ság a korszerű hazafoga­lom kialakításán töprenge­nek, mivel minden nemzeti ideológiában és így a szo­cialista nemzeti ideológiá­ban kardinális kérdés a ha­za fogalmának meghatáro­zása, lévén a hazaíiság nem pozitív viszonyulás. És ha már a vitáknál tartunk, próbáljunk befeje­zésként arra a minden ol­vasó által felvethető kér­dőre választ keresni, hogy vajon milyen eredmény várható a vitáktól és mi­lyen hazafogalom, vagy ha­zaeszmény fog végül gyö­keret ereszteni a magyar társadalomban. Nyilván, részletes válasz nem adha­tó. Annyi azonban bizo­nyos, hogy a dolog nem az íróasztalok mellett fog el­dőlni. Mivel nem a tudat, ha­nem épp ellenkezőleg a lét határozza meg a tudatot, a jövő hazafogalmát a szo­cializmust építő magyar nép gazdasági, társadalmi, stb. viszonyai, érdekei, életmódja fogják meghatá­rozni. Az iS bizonyos, hogy miután hazánk földjén a szocializmus alapjai megin- gathatatlanokká váltak, a haza fogalmában is ez fog tükröződni éppen ezért a domináns elemek a szocia­lista elemek lesznek. Kávássy Sándor Malmi est szerdán Ady Endre, Babits Mihály és Juhász Gyula műveiből rendez irodalmi estet a Katona József me­gyei Könyvtár és a kecske­méti városi művelődési ház. Közreműködik: Jancsó Ad­rienne, Surányi Ibolya és Latinovits Zoltán. (Szerda, 18 óra, művelődési ház.) Gazdagabb lett a falu Most, hogy már van, az — Ismeri? ember nehezen érti meg, Mosolyog: hogyan lehetett meg Ti- — Hogyne, dr. Bedő Ist- szakécsfee, ez a 13 ezer la- ván községi orvos, a leg- kosú község könyvesbolt gyakoribb vevőim egyike, nélkül? Nézzük csak! Idő- Azért mondom, hogy egyi­A polcok előtt mindig van érdeklődő. A képen: Sági Erzsébet tanárjelölt válogat a könyvek között. sebb, kedves arcú férfi vá lógat a könyvek között. Becsomagolják neki a ki­választott köteteket. Pilla­natnyi szünet, ezt felhasz­nálva megkérdezem ifj. Bagi Srnőnét, a könyves­bolt Vezetőjét: Pályázatok Kecskemét 600 éves jubileuma alkalmából Kecskemét 600 éves Jubileu­ma tiszteletére a megyeszék­hely tanácsinak művelődés­ügyi osztálya három pályáza­tot tűzött ki. A pályázati hir­detményeket rövidített formá­ban alább közöljük. IRODALMI PALYAZAT Pályázni lehet olyan verses és prózai Írásokkal, amelyek valamilyen vonatkozásban kecs­keméti témát dolgoznak fel. Beküldési határidő: 1968. szept. 1. Eredményhirdetés: 1968 ok­tóberében a Katona József Mú­zeum felavatásának napján rendezendő irodalmi estén. Pályadijak: Próza: I. díj: 2000 Ft; II. díj: 1000 Fti III. dij: 800 Ft. Verst I. díj: 1200 Ft; n. dij: 1000 Ft; III. díj: 800 Ft. PALYAZAT A KÖZÉPFOKÉT ISKOLÁK TANULÓI RÉSZÉRE A legfeljebb 20 gépelt oldal­ra terjedő pályamunkákban két téma dolgozható fel: l. Egy- egy Kecskeméti Intézmény, tes­tület, üzem vagy termelőszö­vetkezet története. I. A város történetében jelentős szerepet játszó haladó szellemű tudós, politikus, művész portréja. A pályamunkák beküldésé­nek határideje: 1968. szeptem­ber 15. Eredményhirdetés: 1968. október végén. Pályadíjak: I. díj: 1000 Ft ér­tékű tárgyjutalom; II. dij: 800 forint értékű tárgyjutalom; m. díj: 500 Ft értékű tárgyjuta­lom. Ezenkívül a kiemelkedő pályamunkákat Is jutalmazzák. PALYAZAT Altalanos iskolai tanulok részére Téma: Kecskemét helye, sze­repe a kulturális és politikai életben vagy: Kecskemét gaz­dasági jelentősége, a gyümölcs városa, jelentősége népgazda­ságunkban. A pályamunkák terjedelme nem haladhatja meg a 8 gépelt oldalt. Beküldési határidő: 1968. szeptember 15-lg. Eredmény­hirdetési 1968. november 6. Pályadíjak: I. dij: 600 Ft; II. dij: 400 Ft; ni. dij: 200 Ft. Mindhárom pályázat jeligés. A pályamunkákat a következő címre kell beküldeni: Városi ke, mert lánya, dr. Matyó József né is vetekszik vele a vásárlásban. Meg Ko­vács Géza iskolaigazgató és Rizinger Józsefné, a fo­gyasztási szövetkezet iro­dájából. Alig pár hónapja nyílt ez a könyvesbolt Kecskén. Mi volt addig? Hol árusí­tották a könyvet? — A kultúrcEkkiboltban. De a szövetkezet vezetősé­ge és a MÉSZÖV látta, hogy már nem lehet halo­gatni a fejlesztést. így most már legalább együtt van a könyv, kotta, hang­lemez és a hangszer is. Az üvegszekrényekben ott sorakoznak a hegedűk, gitárok, tangóhnrmonikák és furulyák. — Negyvenezer forint értékű a hangszerkészle­tünk — világosít fél a boltvezetőnő. — Elsősorban a zeneiskola növendékei jönnek ide vásárolni, s na­gyon sok fiatal vesz gi­tárt. A könyvforgalom iránti érdeklődésemre elmondja: mindenfajta könyvet rak- láron tartanak és nem is tudja megmondani, melyik az a műfaj, amely legjob­ban kelendő. Mai írók? Az is. Versek? Érződik a vers iránti érdeklődésen, hogy megszűnőben a gimnázium. Nagy viszont az érdeklő­dés a mezőgazdasági szak­könyvek iránt, ami nem is csoda, hiszen a tsz-ek- hpn színvonalas szakokta­tás folyik. A fiatal bolt gondjai fe­lől érdeklődöm, — Először is az, hogy egyedül vagyok. Legalább egy szervező kellene, aki a bizományosokkal törőd­ne, mert azt már nem győzöm. Tizenhat bizomá­nyos van egyelőre, köztük olyanok, mint Németh An- tnlné a Pomnetozőgéngyár­ban, aki évente 12 ezer forint értékű könyvet ad él. vagy Füleld Jolán, a Szabadság Tsz-ben 8 ezer forintos forgalommal. B. J. tási és Értékesítő Szövetke­zet modern könyvesboltja. Az elmúlt évben cserélték ki berendezését, s a be­fektetés, úgy látszik, gyor­san megtérül, mert az elő­ző évihez képest 352 ezer forinttal növekedett a bolt forgalma, és közel jár a két és fél millió forinthoz. A boltnak is köszönhető, hogy Félegyházán az egy lakosra jutó könyv forgalom 44,77 forint, amikor az or­szágos átlag 25.74 forint volt az elmúlt évben. Most újabb meglepetés­sel kedveskedett a szövet­kezet vezetősége: bárpultot állított be az üzletbe, ahol „ . „ .... különleges bel- és külföldi Tanács V. B. Muvelodesflgyi , . , ... ... ... Osztálya, Kecskemét, Tanács- italokat, kávét fogyaszthat­Bárpult a könyvesboltban (Tudósítónktól.) | mezvásárlók. A hangle­Európa Országútján, az mezforgalom i8 kétszeresé- E5-ÖS út mentén, a ta- j fé. 180 ezer forintra emel- nácsháza épületében van a kedett az elmúlt évben, kiskunfélegyházi Fogyasz­báza. I nak a könyv- és hangle­Egy arany és egy ezüst A szövetkezeti fiatalok országos szavalóversenyé' nek döntőjét szombaton és vasárnap rendezte meg a SZOVOSZ Kőszegen, a zsűri, amelynek olyan ne­ves tagjai voltak, mint Barlay Gusztáv, a televízió főrendezője, Búnlcy Zsuzsa színművész és Bafanyi Fe­renc költő, igen magasra értékelte a Bács megyei versmondókat. A kecske­méti Marozsi Judit arany-, a tiszakécskei Bodnár Er­zsébet ezüstérmet kapott. A SEZESSECmERÖ PIROS MUTATÓJA LASSAM KÚSZOTT ElŐ'RE. NVOic KILOMÉTER

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents