Petőfi Népe, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-06 / 81. szám

4. oldal 1968. április 6. szombat — ÁPRILIS S-án egyna­pos csapat- és rajvezetői továbbképzést rendez a kecskeméti Szalvai Mihály Üttörőházban a Kecskeméti Járási Üttörőelnökség. A to­vábbképzésen Záhonyi Ede, az Űttörővezető című lap szerkesztője, az Országos Úttörőelnökség tagja tart előadást a tanyasi úttörő- csapatok fokozott segítésé­ről. # = Vietnami hetet tartott a Helvécai Központi Isko­la 3191. sz. Stromfeld Aurél Úttörőcsapata március 25— 31. között. A pajtások nagy- mennyiségű hulladékot gyűjtöttek össze, s a dicsé­retes, követést érdemlő ak­ciót műsoros délutánnal zárták. Az ily mód op össze­gyűlt bevételt már he is fizették a vietnami szolida­ritási egyszámlára. Garaczl Jolin, az úttörőtanács ritkára — EGYÉNI számokkal és csoportbemutatákkal szere­peltek a Kecskeméti Má­tyás téri Általános Iskola 575. sz. Hollós Mátyás Út­törőcsapatának tagjai a március közepén megren­dezett kulturális szemlén. Az énekkar a baráti orszá­gok dalait, a nyolcadikos lányok pedig népi táncokat mutattak be. Szereplésü­ket siker koronázta, a tán­cos lányok aranyérmet, az énekkar tagjai pedig ezüst­érmet nyertek. Nagy Etelka őrsvezető O Nagyszerűen helytáll­tak a soltvadkerti 928. sz. Petőfi Sándor Úttörőcsa­pat serdülő sportolói a már­cius 24-én megrendezett út­törő olimpiai tornaverse­nyen. A második-harmadik helyre a kiskőrösi, illetve a fülöpszállási pajtások ke­rültek. Az úttörő olimpia megyei tornászversenyén a kiskőrösi járást a soltvad­kerti pajtások képviselik. Havasi Ibolya tudósító — A BÁCSALMÁSI 3573. sz. II. Rákóczi Ferenc Út­törőcsapat pajtásai a járási sikerek után a megyei szak­tárgyi versenyek döntőiben is jól szerepeltek. Mayer József, Jaszenovics Lajos, Szuhai Zsolt számtanból, történelemből és magyar­ból másodikak lettek, s ez­zel megszerezték a jogot arra, hogy tíz napot tölt­hetnek Csillebércen. A csa­patvezetőség dicséretben ré­szesítette a tanulás mellett az úttörőmunkában is szé­pen dolgozó pajtásokat. — Miniakciók” kezdődtek a közelmúltban a tavaszi ün­nepek alkalmából úttörő- esapatunknál, amelynek részvevői bekapcsolódtak a Törös Zászló hőseinek út­ján mozgalom egy-egy ki- rbb akciójába. Megeml­ítek Gorkij születésének ton., a könyvnyomtatás tel­íti ásónak 500. évforduló­éiról. Élénk aktivitás mel­óit fohiik az Irány a Vé­nusz. A magyar ezüst nyo­mában. az Irány Mexico, valamint a VTT-nkció is. Molnár József tanár • — Felszabadulásunk év­ordulója alkalmából ápri­lis 4-én délután 3 órakor a tiszakécskei művelődési házban került sor a község kisdobosainak avatására. Ebből az alkalomból nyílt meg a helyi 2220. sz Zrí­nyi Úttörőcsapat kiállítása is. — JUNTOS S—11-» között Csillebércen rendezik meg az úttörők szaktárgyi versenyei­nek országos döntőit, melye­ken a Bács-Kiskun megyei ta­nulmányi versenyek megyei első helyezettjei is részt vesz­nek nyolc tantárgyban. Orosz nyelvből Sólymost Éva kiskun- halasi, Kákonyi Mária kalo­csai, Kardos Ildikó és Sipos Erzsébet kecskeméti pajtások, magyar irodalomból Nikotin Edit bajai éa Fekecs Olga la­kiteleki pajtások Indulnak az országos dőntőn. Murányi Pé­ter apostagi, Kaszap Róbert kalocsai pajtás matematikából, Gábor Magdolna keserűteleki, Monori Antal kecskeméti paj­tás fizikából, Somtat András kiskunfélegyházi pajtás pedig kémiából képviseli Bács me­gye „színeit”. Történelemből Csabafl Csaba kiskőrösi, Dér János mélykúti, biológiából Dulai Ilona kiskőrösi, Isaszegi István bajai, földrajzból pedig Babik Klára tiszakécskei, va­lamint Bodor Péter kecskeméti úttörők kaptak meghívást ag országos döntőre. — A KÖZELMÚLTBAN Kecskeméten rendezték meg az általános iskolák VI. o.ztályos úttörőinek megyei szintű döntőjét magyar nyelv és irodalomból. A győztes Borbély Agnes kecskeméti pajtás, a Kecs­keméti Kodály Zoltán Ének-Zenei Általános Isko­la tanulója lett. Elkészült a Tőserdő terve Tavaly 124 telek talált gazdára, további 400—450 kiosztására kerül még sor 1962-ben vetették el an­nak az elképzelésnek a magvát, hogy a természeti szépségekben bővelkedő Tőserdőt hétvégi pihenő teleppé kellene fejleszteni. Az ilyen lehetőségekben erősen szűkölködő Kecske­mét, vagy Kiskunfélegyhá­za, de távolabbi tájak lakói számára is kézenfekvő en­nek az adottságnak a ki­használása. A Tisza men­tén aligha találnánk a Tős- erdő környékénél ideáli- sabb területet üdülőtelep kiépítésére. Felfedezték ezt a vidéket az ország külön­böző részeiből idelátogató kirándulók, sőt fővárosiak is, akik immár rendszeres vendégei a Tőserdőnek. Bárom ütembem A több esztendős szorgal­mazás, tanácsi és más szer­vek pártfogó igyekezete, valamint olyan lelkes em­berek kitartása, mint a la­kiteleld orvos, dr. Kiss Ágoston megyei tanácstagé, az elgondolást a megvaló­sulás útjára terelte. Laki­telek községi tanácsa vég­rehajtó bizottságának meg­rendelésére a megyei ter­vező vállalat elkészítette a tőserdei üdülőtelep teljes területére vonatkozó, össze­vont rendezési tervet, E Kocsis Albert - Szabd Csilla szonátaestje NAGY várakozással fo­gadtuk a kitűnő fiatal mű­vészházaspár hangverse­nyét, különösen miután megtudtuk, hogy műsoru­kon két olyan mű is szere­pel, amely a kamarazene­irodalom kiemelkedő alko­tásai közé tartozik. Általá­ban elmondhatjuk, hogy az idei szezon csaknem vala­mennyi koncertjén elhang­zik olyan darata, mely az igényesebb hallgató számá­ra különleges élményt, mondhatnám: zenei cseme­gét jelent. A Kecskeméten megszólaló remekművek száma így esetről esetre szaparodik, s ez a tény ön­magában is hangverseny­életünk emelkedő színvona­lát mutatja. A KEDDI bérleti estnek volt azonban egy nagy szépséghibája, ami kis hí­ján tönkretette a jónak ígérkező programot A mű­velődési ház zongorájáról van ismét szó. Nem arról, aminek megemlítése immár közhelynek számít, hogy ez a hangszer nem képes egy élénk zenei életű város hangversenyzongorá j ának a szerepét betölteni, erről sokat írtunk már, s ezt — bár nem jó szívvel — kény­telenek vagyunk tudomásul venni, amíg nem lehet vál­toztatni rajta. De ezt_ a hangszert az adott lehetősé­gek között legalább karban kell tartani, a legkirívóbb hibákat kijavítani és — esetről esetre hangolni. Bát­ran állíthatjuk, hogy ilyen rossz állapotban évek óta nem volt a zongora, mint éppen ezen a koncerten! Nem dolga a kritikusnak, hogy a művészszobák „tit­kait” kifecsegje, most még­sem tudom mesállni, hogv ne utaljak legalább arra az elkeseredett hangulatra, ami a művészeken emiatt úrrá lett. Elsősorban azért, hogy a legjobb akarattal sem tudják azt nyújtani a közönségnek, ami művészi erejükből kitelne. Különö­sen zavaró volt ez a Bee- thoven-szonáta igen diffe­renciált zongoraszólama esetében. A HANGSZER hamis és csúnyán megszólaló hang­jai sokakban azt az optikai (vagy inkább: akusztikai) csalódást keltették, mintha a művészpár itt és most nem felelt volna meg nem­zetközileg is elismert hír­nevének. Ezzel szemben ép­pen azt kell nagyra érté­kelnünk bennük, hogy a közönség és a zene iránti tiszteletből a mostoha kö­rülmények ellenére is igye­keztek művészetük legja­vát nyújtani. Mozart: C-dúr szonátájának derűje s Bee­thoven nagy érzelmi mély­ségeket megjáró c-moll szo­nátájának póztalan, nemes pátosza, feszültségekkel te­li világa így is érvényesült és sok szép pillanatot szer­zett. Franck: A-dúr szonátájá­nak egészen másfajta hang­zásvilága mintha inkább el­bírta volna a zongora gán- csoskodását. Ebben a darab­ban a művészek is egyre jobban felszabadultak, s a mű érzelmileg fűtött, szen­vedélyes és nagyvonalú megszólaltatására közönsé­günk értően és érzékenyen reagált, így végül is a várt siker nem maradt el. A TAPSOKRA ráadás­ként Schubert: D-dúr szo­natinájának lassú tételét ját­szotta a művészpár, akiket szívesen látnánk és halla­nánk viszont minél hama­rabb, jobb feltételek között kecskeméti hangversenydo­bogón. Körber Tivadar szerint három ütemben tör­ténik a Tőserdő rendezése. Az első fázisban — ta­valy — 124 telek kiosztása, illetve eladása történt meg. Az általában 70 négyszög- öles portákat, 30—45 forin­tos négyszögölenkénti áron vették meg. A továbbiak­ban még mintegy 400—150 telek eladására kerül sor. A második ütem során — az idén májusban — újabb 100 porta kiosztása kezdő­dik. A telektulajdonosokat — kívánságukra — a napok­ban megbeszélésre hívta össze a megyei tanács vb építési-közlekedési és víz­ügyi osztálya. A megyei tervező vállalatnál tartott tanácskozás alkalmával Ma- jer Antalné tervező ismer­tette az üdülőtelep össze­vont rendezési tervét, majd Zoboki László csoportveze­tő a közművesítés meneté­ről, költségeiről adott tájé­koztatást Az egész terület- rendezés mintegy 4—5 mil­liós költséggel jár. Ennek fedezetéül részben a telkek hasznosításából, a tulajdo­nosok saját anyagi hozzá­járulásából, társadalmi munkájából adódó összegek, illetve tanácsi támogatás, szolgálnak. Magánosokon kívül vál­lalatok, intézmények is igényt tartanak telkekre, hogy dolgozóiknak hétvégi üdülőket építsenek. Erre mintegy 20—25 telek áll rendelkezésre. Mi lesx ax üdülőtelepen f Mi történik a telekrende­zések mellett? Lesz víz — hidroforos vízmű szolgál­tatja —, villany, s bekötő­út. A Tisza-meder kotrásá­val fürdésre alkalmassá te­szik a jelenleg még veszé­lyes ágat, s a vizenyős, zsombékos parti rész fej­töltésével parkos strand- környezetet alakítanak ki. Lesz posta, halászcsárda, élelmiszerbolt, az állami gazdaságnak borkóstolója, s parkolóhely az autóknak. A megbeszélést azért is tartották, hogy az első ütemben tulajdonossá vált érdekelteket megkérjék: telkenként 1500 forinttal já­ruljanak hozzá a közmű­vesítés költségeihez, hiszen a víz, villany bevezetése, az útépítés — területükön — az idén megtörténik. A strandfürdő is kialakul eb­ben az évben. Ugyancsak ez alkalom­mal választott a telektulaj­donosok közgyűlése 21 tagú intézőbizottságot, tanácsi, társadalmi szervek, szak­szervek képviselőiből, saját soraiból. Ennek elnökévé a fáradhatatlan dr. Kiss Ágos­tont, titkárává pedig Zo­boki Lászlót választották. Az 1962-ben elvetett mag­ból kikelt növény mind na­gyobb erőre kap. Tőserdő- ben — mint a résztvevők elmondották — nagy a „nyüzsgés”. Egy víkendház már áll, kettőt most építe­nek, s körülbelül 20 portán már ott az építőanyag. Csi­nosítják a portákat, ásnak, gereblyéznek, kertészked­nek az új honalapítók. Tóth István Megnyitották a „Kecskemét múltja a képző­művészeiben“ kiállítást Csütörtökön délben nyi* tották meg a Katona Jó­zsef Múzeumban a „Kecs­kemét múltja a képzőmű­vészetben” című kiállításti amelynek keretében 43 kép­zőművész 70 alkotását lát­hatja a közönség. Megnyi­tó beszédében Fehér Sán­dor, a Kecskeméti Városi Tanács V. B. elnökhelyette­se — többek között — átte­kintést adott a Művész- telep múltjáról és a me­gyeszékhelyen élő, alkotó képzőművészek munkálko­dásáról. Forgalomkorlátozás a bajai hídon A bajai Duna-hídon rö­videsein felújítási munká­latokat kezdenek. Emiatt 1968. április 10-től decem­ber 10-ig a hídon korlátoz­zák a forgalmat, a közúti forgalom elől pedig telje­sen lezárják. A Dunán való átkelést a híd mellett köz­lekedő komppal bonyolít­ják majd le, amely min­dennap reggel 6-tól este 22 óráig félóránként közleke­dik. A vasúti forgalmat a hí­don csak részletesen kor­látozzák. 1968. április 15­től május 20-ig 5 órás, má­jus 29-től december 10-ig 8 órás vágányzár lesz be­vezetve, s a Baja—Bátaszék vasútállomások közötti sza­kaszon utazó közönséget vasútpótló autóbuszok szál­lítják. Helyes, ha az utazó- közönség indulás előtt minden esetben érdeklődik az illetékes vasútállomáso­kon a vonatok indulási, il­letve csatlakozási idejére vonatkozóan. Szombati, va­sárnapi és hétfői napokon a vasúti közlekedést nem korlátozzák a hídon. Közúti balesetek Szerdán és csütörtökön a figyelmetlenség, az italo­zás, a járművek kivilágí- tatlansága több közlekedési szerencsétlenséget .okozott. Kecskeméten Kovács Já- nosné 34 éves, kecskeméti lakos figyelmetlenül ha­ladt át az úttesten. Cinkó- czi István 24 éves jász- szentlászlói motoros hiába fékezett, nekiütközött a gyalogosnak. A motorke­rékpár vezetőjét életveszé­A szakma kiváló tanulója (Tudósítónktól) Nemré­giben fejeződtek be a „Szakma kiváló tanulója” címért folyó országos ver­senyek. A februárban, Kecskeméten megtartott megyei döntőn a karosszé­rialakatos szakmában Rácz István, a Bajai MŰM 609-es számú Szakmunkásképző Intézetének harmadéves ipari tanulója az első he­lyezést érte ej, így az or­szágos versenyen, ebben a szakmában ő képviselte Bács-Kiskun megyét. Rácz István az igen erős országos mezőnyben is jól megállta a helyét. Szorgal­ma és tehetsége révén szakmunkásvizsga nélkül a versenyen elért eredmé­nye alapján szerzett szak­munkásbizony ítványt lyes sérüléssel szállították a kórházba. Kovács János* né nem sérült meg. A Solt—Kecskemét kö­zötti úton Seres Ferenc 42 éves, kerekegyházi lakos személygépkocsival neki­ütközött az előtte haladó kivilágított lovas kocsinak. A lovas kocsi hajtója, Sz. Nagy István könnyebben megsérült. A balesetet Se­res Ferenc ittassága okoz­ta. Jánoshalmán Rózsa Kál­mán 23 éves, kéleshalmi lakos loyas kocsijával sza­bálytalanul kanyarodott, s a jármű a? árokba borult. A lovas kocsin ülő Kovács Mihályné 68 éves, kiskun­félegyházi asszony súlyo­san megsérült Kivilágítatlanul hajtotta lovas kocsiját Fekete Jó- zsefné Kecelen. s az utána haladó Varga Jenő 28 éves, keceli motorkerékpáros nekiütközött. Szerencsére Varsa Jenő könnyebben sérült meg. G. G,

Next

/
Thumbnails
Contents