Petőfi Népe, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-30 / 100. szám
1968. április 30. kedd ft MM •• Üzemgazdászok lesznek Látogatás Zsámbékon Izgalmasak a napok mostanában Zsámbékon a Felsőfokú Mezőgazdasági Technikumban. Nemrég végeztek a levelő tagozaton a hallgatók. A nappaliakis ballagtak már, most készülnek az államvizsgára. A többi osztályokban pedig a konzultációk folynak. Ez az ország egyetlen olyan tanintézete, ahol üzemgazdász szaktechnikusokat képeznek ki. — A gazdasági reform bevezetése szinte életszükségletté tette az üzemgazdaságtan fejlesztését. Intézetünk iránt rendkívül megnőtt az érdeklődés. A fejlődéssel jár, hogy a vezetés állandóan vizsgálja á gazdálkodás eredményeit, a termelési költségek alakulását. 1962 óta foglalkozunk üzemgazdászok képzésével. Eddig 240-en végeztek a nappali tagozaton, jelenleg 120-an folytatják tanulmányaikat —, tájékoztat Páti Nagy Elemér igazgató-helyettes. Húsvét előtt negyvenket- ten vizsgáztak sikeresen. Ebből csak ketten voltak megyénkbeliek. Kevesen vannak Ha már itt tartunk soroljuk fel, hogy hány Bács megyei hallgató van. A levelező tagozaton az első évfolyamon négy, a harmadik évfolyamon kettő. A nappali tagozat második éves tanfolyamán most végeznek hárman és az első évfolyarpon tanulnak négyen. Ez bizony kevés. Rövid megbeszélésre jöttünk össze a Bács megyei diákokkal. A levelező tagozat első évfolyamának hallgatói: Szalai László, a szabadszállási József Attila Termelőszövetkezetben jelenleg is üzemgazdász. Ipacs Emília a kiskunfélegyházi Bem József Termelőszövetkezetben bérelszámoló, de rövidesen üzemgazdászi munkakört kap. Kákonyi Mátyás aho- mokmégyi Béke Termelő- szövetkezet főkönyvelője és úgy érzi, hogy beosztása miatt jő ha üzemgazdasági, kérdésekkel is tisztában van. A nappali végzősök közül kettővel beszélgettünk Vörösmarti Eszterrel, aki a nyárlőrinci Petőfi Termelőszövetkezetből jött, valamint Urbán Évával a kalocsai Iszkra Termelőszövetkezet tagjával. Mind a ketten szerződést kötöttek szövetkezetükkel. Eszter társadalmi ösztöndíjjal, Éva pedig termelőszövetkezeti ösztöndíjjal került a technikumba. Nagyon lelkesek és érzik az üzemgazdász hivatásának fontosságát. Nem kaptak választ Sajnos, az első évfolyamon tanuló nappali tagozatos Bács megyei fiatalok nem látják tisztán a jövőjüket. Elsősorban azért, mert a termelőszövetkezet ahonnan jöttek nem biztatja őket az alkalmazást illetően. Velük is beszélgettünk. Szatmári Ferenc a hartai Lenin Termelőszövetkezet tagja így foglalta össze véleményüket: — A szövetkezetben nem adtak határozott választ, de reméljük, hogy másutt is el tudunk helyezkedni, hiszen hivatásnak tekinthetjük ezt a pályát. Szerintünk az üzemgazdász a jövőben egyik legnélkülözhetetlenebb szakvezető lesz a mezőgazdasági nagyüzemekben. Ezzel egyetérthetünk. Feltűnt az is, hogy egyetlen egy ösztöndíjas sincs az elsőévesek között. Ebből is azt a következtetést vonhatjuk le, hogy egyes termelőszövetkezetekben lebecsülik a gazdasági elemzések jelentőségét. Pedig e nélkül nem lehet előrelépni. Fékek a gondolkodásban Beszámoltak olyan tapasztalatokról is a hallgatók, hogy nem munkakörüknek megfelelően alkalmazzák őket. Főként felesleges adminisztrációval gyötrik több helyen az üzemgazdászt. Szóba került az is, hogy ha az elemzések során kimutatja, hogy egy- egy ágazatban ráfizetés jelentkezik, az ezért felelős vezető megsértődik és mindjárt szükséges rossznak tekinti a költségszámításokat. Ebből látszik: sok változás szükséges még a gondolkozásban ahhoz, hogy a gazdasági reform által lehetővé vált nagyobb önállóság megvalósuljon olyan tekintetben is, hogy az üzemi elemzések megkapják áz őket megillető helyet. Az idei évtől kezdve egyébként felemelik a tanulmányi időt, vagyis a nappali tagozaton kettő helyett három évig, a levelezőn pedig három helyett három és fél évig tanulnak a hallgatók. Páti Nagy Elemérrel körüljártuk a hatalmas épületet, ahol szemléltető eszközök, nyolcezer kötetes könyvtár segítik a tanulást. Internátus, fürdő, fedett úszómedence, ifjúsági klub áll a diákok rendelkezésére. Most folynak a jelentkezések a jövő évi tanévre. Érdemes gondolkodni a megye termelőszövetkezeti vezetőinek azon, hogy a rátermett fiatalok közül küldjenek el egyet-egyet ide Zsámbékna. K. S. Működési engedéllyel Javító szolgáltatás Solton Varoson és falun egyaránt, örvendetesen nő a háztartási kisgépek száma, villany, vízvezeték, tv, rádió és nagyon sok más technikai eszköz teszi kényelmesebbé, kulturáltabbá az otthont. Vajon mi történik akkor, ha valamelyik kisgép használhatatlanná válik, vagy ha letörik a kilincs, kificamodik egy székláb, beázik a tető, vagy elromlik a villanyvasaló. Sok helyen az „aprómunkának”, a néhány forintos javító-szolgáltató tevékenységnek még nincs gazdája. — Azt hiszem, néhány kivételtől eltekintve, községünk lakóinak nincsenek a javító-szolgáltatásokkal problémái — mondta Szabó István, a Solti Községi Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára. — A helybeli Vegyes Ktsz hét részlegén kívül negyvennyolc kisiparos foglalkozik javításokkal. Községünkből négyszázan járnak el dolgozni, közöttük sok a szakmunkás. Az ő közreműködésükkel szeretnénk azonban még jobban kielégíteni a kisebb szolgáltatási igényeket. Rendelet teszi lehetővé ugyanis az üzemi dolgozók részére, hogy lakhelyükön működési engedéllyel vállalhatnak javításokat. Közmegelégedésre dolgozik már működési engedéllyel egy bognár, egy gumijavító, érv ács és egy villanyszerelő. A napokban munkához lát egy asztalos is. Mire lenne még szükség? Egyetlen kovács kisiparos volt a községben, s ha jelentkezne utóda, nagyon örülnénk. Nincs még kárpitosunk, s az építőszakma sem telített. A ktsz építőinek a termelőszövetkezetek brigádjainak az új családi házak építése mellett nem sok idejük jut a szakmába vágó kisebb javításokra. Nem unatkozna tehát „másodállásban” néhány kőműves sem. Solt hétezer lakosával nem tartozik a kis községek közé, igen komoly feladatot jelent tehát a javító-szolgáltató igények kielégítése. Ha az illetékesek továbbra is figyelemmel kísérik a szükségleteket és segítséget nyújtanak a községben lakó szakmunkásoknak a működési engedélyek kiváltásában — akkor valóban tovább javulhat a községben a szolgáltatások színvonala. O. L. Május 8—június 8: Szolidaritási hónap A békemozgalom hagyományos tavaszi seregszemléjét az idén is május 8. június 8. között rendezik meg. Huszonkét napi nyereségrészesedés a verseny után Megyénkben a MESZÖV- höz tartozó valamennyi szövetkezet bekapcsolódott a Kiváló címért indított munkaversenybe, amelynek nyomán tervszámaikat valamennyi területen túlteljesítették. A Bács. megyei MÉSZÖV a megyék közti vetélkedőben a 3. helyet érte el. Hat országos elismerés és kitüntetés is megyénkbe került. A megyei vándorzászlót a bácsbokodi a vándorserleget pedig a lajosmizsei fmsz, a kiskőrösi Petőfi Szakszövetkezet és a Bácsbokodi Takarék- szövetkezet nyerte el. A MÉSZÖV és a KPVDSZ összesen 14 szövetkezetei részesített elismerésben. 287 kereskedelmi egység és négyszázhatvan dolgozó kitüntetést kapott. A szocialista címet 157 brigád nyerte. A jó munka eredményeként átlagosan 22 és fél munkanap bérének megfelelő nyereségrészesedést fizettek ki dolgozóiknak a fogyasztási szövetkezetek. A kitüntetések és jutalmak átadására a napokban került sor. A megyei ünnepséget hétfőn a délutáni órákban tartották Kecskeméten, a MESZÖV-székházban. A harmadik helyezésért járó oklevelet Bartolák Mihály, a SZŐ VOSZ elnökhelyettese adta át Brachna Jánosnak, a MÉSZÖV igazgatósága elnökének. Részt vett az ünnepségen dr. Molnár Frigyes, az MSZMP megyei bizottságának első titkára, az Országos Szövetkezeti Tanács első elnökhelyettese, Oláh György, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Egyed Ferenc, a KPVDSZ megyei titkára. A szolidaritási hónap megnyitó ünnepségét május 10-én, a Kiskunhalasi Állami Gazdaságban tartják, május 7—10. között a megye Béke és Győzelem elnevezésű termelőszövetkezeteiben békegyfiléseken emlékeznek meg a fasizmus felett aratott győzelem évfordulójáról. A me- gyeszerte tartandó békegyűlések mellett, a duna- vecsei, a kiskőrösi járásban, valamint a Tőserdőbcn sorra kerülő ifjúsági találkozókat is a szolidaritás, a népek barátsága jegyében bonyolítják le. A programsorozat kiemelkedő eseményének ígérkezik a nemzetközi rádiótáv- írász verseny, a Kiskőrösi Vegyes Ktsz hagyományos békegyűlése, a megye tanyavilágában sorra kerülő kiállítás- és előadás- sorozat. Az akció záróünnepségére június 8-án Kalocsán, a Lidicei emlékműnél kerül sor. Ellenőrzés és információ MI JELENT ma nagyobb veszélyt: az-e, hogy a gazdasági vezetők, élve a nagyobb hatáskörrel, önállósággal, mintegy „kicsúsznak” a párt- és társadalmi szervek ellenőrzése alól, avagy az, hogy tartva az esetleges összeütközésektől továbbra sem mernek önállóan dönteni, felelősséget vállalni. Nyilván ez utóbbi veszély a nagyobb. Azért is, mert a gazdasági vezetők a múltban hozzászoktak a gyámkodáshoz és azért is, mert a nagyobb önállóság és a döntési jog magától értetődően kockázatot jelent. Már maga ez a tény is mutatja: a párt- szervezeteknek a gazdasági munkát ellenőrző tevékenysége akkor helyes az új gazdaságirányítási rendszerben, ha nem gyámkodás jellegű, ha önálló, a felelősséggel számoló és azzal szembenéző cselekvésre. a maximális eredményeket ígérő feladatok vállalására ösztönöz. Magától értetődően következik ebből, hogy a pártszervezeteknek a gazdasági munkát ellenőrző tevékenysége nem jelenthet beavatkozást a termelő munka mindennapos részletproblémáiba. Ez ugyanis eleve korlátozná az önállóságot és a gyors, felelős döntéseket, amelyek olyannyira fontos jellemzői a gazdaságirányítás új rendszerének. De milyen legyen akkor az ellenőrzés? A termelő munka, a gazdasági tevékenység alapvető kérdéseire, lényeges összefüggéseire kell irányulnia és nem a részletekre. Azt jelenti ez, hogy a pártszervezet ne figyeljen fel a mindennapos munka során felmerülő jelenségekre? Korántsem. Ez változatlanul fontos eleme az ellem őrző munkának. De ennél fontosabb azt vizsgálni: milyen lényeges problémák húzódnak meg az egyes „köznapi” jelenségek mögött, milyen nagyobb összefüggéseket jelezpek ezek Ha ugyanis a pártszervezetek a naponta százszámra felmerülő problémák vizsgálatára, ellenőrzésére összpontosítanák erejüket, idejük, lehetőségük sem lenne arra, hogy áttekinthessék a lényeges folyamatokat. NEM A GYAKORISÁG, a „mennyiség” fémjelzi tehát a hozzáértő, alapos ellenőrző munkát, hanem sokkal inkább az: mire és milyen mélységre terjed az ellenőrzés? A lényeges, a termelés sorsát döntően befolyásoló kérdésekre-e, avagy a kevésbé fontos, az üzem életét, a termelés sorsát csak másod-harmad- lagosan meghatározó problémákra. Ahhoz azonban, hogy lényeges dologba beleszóljon a pártszervezet, hogy ellenőrizni tudja: mennyiben állnak összhangban a gazdasági vezetés tervei, céljai a párt po- tikájával, a népgazdasági érdekkel, az üzemi kollektíva érdekével, s milyen határig merítik Id a tervek a rendelkezésre álló lehetőségeket — mindehhez arra van szükség, hogy a pártszervezetek, hozzáértő, kíméletlenül őszinte, alapos elemzésre támaszkodjanak, mert csakis egy ilyen elemzés lehet a hatékony ellenőrzés alapja. Az ellenőrzés egyik lényeges formája a beszámoltatás. Előzetes elemzés, tájékozottság híján azonban a beszámoltatás legfeljebb rögtönzött információt nyújt a pártszervezeteknek. S ez még nem ellenőrzés. A beszámoltatás akkor válik ellenőrzéssé, ha nemcsak regisztrálja a tényeket, hanem elemezve az eredmények összetevőit, a hibák okait, feladatokat ad. lehetőségeket mutat meg. Csak rögtönözni tud az a pártszervezet, amely a beszámoltatáskor értesül arról, amit tulajdonképpen már ismernie leéli. Az ellenőrző munka a gazdaságirányítás új rendszerében nem problémamentes, egy ideig még konfliktusokat is okozhat, A gazdasági vezetők közül egyesek a nagyobb önállóság, cselekvési szabadság birtokában az ellenőrzést úgy tekintik, mint az önállóság, a felelős döntési jogkör megnyirbálását. S hogy helyenként jelentkeznek ennek a tünetei, példaként idézzük egyik vállalat műhelyének esetét. Arról panaszkodtak itt a dolgozók, hogy a munkaversenyben szépen elindított új brigádokat az üzemvezető úgymond „szétszórta”. Tudomására jutott a panasz a pártbizottság titkárának, s beszólt az üzemvezetővel. Az pedig elmondta: kénytelen volt így cselekedni, mert új feladatot kaptak, szigorú határidővel, s ahhoz, hogy azt eredményesen végrehajtsák. neki össze kellett gyűjtenie a legjobb munkásokat, kiemelve őket a nem kis fáradasággal megszervezett brigádokból. „Ha nem hagyják jóvá a- döntésemet, adja írásban nekem a pártbizottság, hogy magára vállalja a felelősséget a gyártmány sorsáért”. Igaza volt a gazdasági vezetőnek? Feltétlenül. Csakhogy — és itt történt mulasztás a gazdasági vezető részéről — a végrehajtás közben már egyalátalán nem kívánatos vitát simán elkerülhette volna, ha döntéséről, annak okairól kellő időben tájékoztatja a pártszervezetet.’ Valószínű, hogy ezzel nemcsak az egyetértést kaphatta volna meg, hanem azt az erkölcsi támogatást is, mely lényegesen megkönnyítheti egy ilyen kényes intézkedés végrehajtását ______________ A Z ELLENŐRZÉS nem egyszerűen számonkérés, hanem közvetlen és közvetett segítés is. Nyilvánvaló ez, ha arra gondolunk, mi mindennel kell párosulnia egy-egy beszámoltatásnak. Egy sor gazdasági feladat kerülhet tervbe ilyenkor, amelyek végrehajtásában, az emberi vonatkozásokat illetően, a pártszervezet is részt vállal. Az ellenőrző és a mindennapos politikai munka tehát egymástól elválaszthatatlan feladatok. A pártszervezetnek akkor van igazában politikai és erkölcsi alapja a beszámoltatásra, a számonkérésre, ha a gazdasági vezetők mindennapos erőfeszítéseihez hozzáadta a magáét, ha a pártmunka eszközeivel valóban segített az eredményes végrehajtásban. F. 3.
