Petőfi Népe, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-28 / 99. szám
Hogyan neveljük rendre, m u n ka szeret etre gyermekeinket ? A „rendes gyermek”, a „rendetlen gyermek” fogalmai mögött ott találjuk a kisóvodást, az általános iskola alsó, vagy felső tagozatába járót, a középiskolást, sőt a felsőoktatási intézmények ifjú hallgatóit is. Tehát a „rendesség”, illetve a „rendetlenség” nem életkori sajátosság. Persze az óvodás gyermek másként rendetlen, mint a főiskolás fiatalember. De az is igaz, hogy aki óvodás korában rendes volt, az rendszerint egyetemista korában is rendes — hacsak! — De erről később! Az egészséges gyermekek között nincs olyan, aki rendetlennek született. A rendetlenség nem velünk született rossz tulajdonság. Hogy mégis „rendetlen” lesz egy gyermek? Ha azt mondanánk, hogy a gyermek olyan, amilyen a környezete, általában nem járnánk messze az igazságtól. De miért van az, hogy a családban az egyik gyermek „rendes” — összerakja a játékait, könyveit, rendben rakja le a ruháit—, a másik pedig „rendetlen”? Ennek számos oka lehet. Először az, hogy rendszerint a házastársak sem egyformán „rendesek”, vagy „rendetlenek”. Hány helyen mondhatja el a családfő — illő önkritikával: — a feleségem nagyon rendes én már kevésbé ... (Ritkán — de fordítva is előfordul ez.) Nos az egyik gyermek vonzalma egy icipicivel nagyobb a mama iránt — tehát rendes. A másik — ezért ismerünk sok „rendetlen” kislányt — az apa iránt vonzódik jobban. Az „apja lánya” — mondják —, és amikor már nagyobbacska, tudatosan rendetlen. Az örökké rakosgató, zsörtölődő mamával szemben az apát „nagyvonalúnak” látja és egy kézenfekvő képzettársítás — a nagyvonalúsággal szembenállónak véli az esetleg kínos „precizitást”. Sőt, tetszik neki a rendetlenség. Lehet azután többele között egy másik ok is, amelynek az úgynevezett rendetlenség az okozata. Mégpedig az, hogy a rendetlen gyermek általában fizikailag, ideg- rendszerileg fáradéko. nyabb, mint a rendes. Önkontroll ja is lassabban működik. Annyira belefeledkezik a játékba — vagy akár a tanulásba —, hogy mire végez, a szó szoros értelmében, nincs ereje, hogy rendet tegyen maga körül. E két fő ok is lehet tehát a hiba forrása. Következetesképpen rosszul akarja rendre nevelni, szoktatni gyermekét az az édesanya, ki folyton azt fújja „rendetlen” gyermekének, hogy: — Olyan vagy mint az apád! Mindent széthagysz magad körül! Vagy: —én nem bánom, játsz ameddig jólesik, de utána rendet csinálsz! Jóllehet, hogy ezzel még- inkább „maga ellen” hangolja a gyermeket. Jóllehet, hogy az első utasítást megfogadja a gyermek, de a másodikhoz már nincs ereje. Tehát neveljük rendre az éllettársunkat is (nem lehetetlen doin'1 ez), a játékot meg mielöri a gyermek végképp elfáradna —, fújjuk le! Ide kapcsolódik a munkaszeretetre nevelés is. A munka alapja a rend, a rendszeresség. Az a gyermek, aki rendetlen, soha nem lesz „munkaszex’ető”! Még akkor sem, ha majd az életben munkasikereket könyvelhet el magának. Akkor is szükséges rossznak, terhesnek érzi a munkát. A szülők tehát akkor járnak a helyes úton, ha a gyermek első munkájának a rendet, a rendcsinálást tekintik. (Ehhez pedig a személyes példánál nincs jobb nevelőeszköz.) Ha a „rendcsinálást” a munka rangjára emeljük, előkészítettük gyermekünket a munka szeretetére, de csak akkor, ha a gyermek igényévé is tesszük a rendet, s már kiskorától rendszeresen, a személyes példamutatással is erre neveljük. Dr. K. L. A napozás Talán nincs is olyan ember, aki ne sóvárogva várná az első éltető, langyos, a természetet is új életre keltő tavaszi napsugarakat. Az éltető napsugarakat, amelyeknek a hiányát a borús, ködös, korán sötétedő téli napokon az emberi szervezet is érzi. Azután azt az időt, amikor fürdőruhára, vagy a mezőn foglalatoskodva, az inget is ledobva, „félmeztelenre” vetkőzve, egész testünket kitárhatjuk a napsugarak felé. Amilyen jótékony hatású azonban a napfény a szervezünk számára, olyan káros is lehet, ha nem fokozatosan szoktatjuk hozzá. Kezünk és arcunk bőrét, amelyet rendszeresen ér a napfény, levegő, nem kell annyira félteni a napsugarak égető hatásától. Az állandó napfényhez nem szokott testrészeinken azonban — a mélyebben kivágott nyári ruhák által szabadon hagyott vállon, nyakon is — a hirtelen és nagy adagban vett napfürdőzés strand olásnál és mezed munkáknál egyaránt köny- nyen okozhat fájdalmasan égő, gyulladásos, fel- hólyagosodó égési sebeket. Fedetlen fővel a hirtelen erős és perzselő napsütéstől hamar kaphatunk könnyebb, vagy súlyosabb, lázzal, émelygéssel, hányással és fejfájással járó napszúráist is. A napsugarak perzselő ereje a déli órákban a legerősebb és legveszélyesebb, amikor nyáron csaknem merőlegesen érik a földet. Ezért a napfénytől még nem edzett testrészünket, különösen kezdetben a 10 óra utáni és a délután 2 óra közötti időszakban, feltétlenül védjük a napsugaraktól, ha nem akarunk a felégéstől napokig szenvedni. A napfényhez fokozatosan hozzászoktatott és lebarnult bőr már nem olyan érzékeny és ellen- állóbb. Rendkívül érzékeny azonban a már egyszer felégett és lehámlott bőrréteg, alatti gyenge bőr: pillanatok alatt újra félég, M is sebesedhet, s mélyen elgennyesedve, csúnya foltok maradhatnak a nyomában bőrünkön. A strandolás. a napfürdőzés, amellyel csak szép nyári színt akarunk nyerni, nem kényszerít arra, hogy kifeküdjünk a tűző napra. A sürgető mezei munkáknál azonban nem húzódhatunk a perzselő nap tüze elől a fák árnyékába. A déli órákban ezért ajánlatos, ha valamilyen könnyű, lenge, (lehetőleg fehér, vagy világos, a napsugarakat visz- szaverő, jól szellőző karton, zefir, pamut, de semmi esetre sem műszálas) inggel, vagy blúzzal védjük testünket. Különösen addig, amíg nem szoktunk hozzá az erős naphoz, fedetlen fővel ne tartózkodjunk, ne dolgozzunk a szabadban. A könnyű, szellős, nagyszélű szalmakalap véd a napszúrástól, nem luxus munkaközben sem. A nők legalább egy kis fehér, vagy világos könnyű kendőt kössenek a fejükre. Az égető napsugaraktól egyébként bőséges olajozással, krémezéssel véd- hetjük a bőrünket. H. J. A leander gondozása HÉTFŐ: Spárgaleves, rakott burgonya kolbásszal, fejessa- lata. m KEDD: Paradicsomleves, ff gembapörkölt rizzsel, uborkasaláta. SZERDA: Gulyásleves, tojásos galuska, fejessaláta. CSÜTÖRTÖK: Gombaleves, szerb rizseshús, saláta. PÉNTEK: Sóskaleves, kolbászpörkölt burgonyával, saláta. SZOMBAT: Krumplileves, parajfőzelék tükörtojás, madártej. VASÁRNAP: Húsleves, főtt húshoz sóskamártás, rántott karaj, zsírban sült burgonya, karamell pite. a ( J-iatai&kíia délutáni és esti szórakozáshoz, tánchoz SZERB RIZSESHOS. Hozzávalók: egy kiló sertéshús, 30 deka rizs, 6 deka zsír, 20 deka vöröshagyma, pirospaprika, paradicsomlé, só. A 30 deka rizst bő vízben felfőzzük, azután leöblitjük és leszűrjük. Egy kiló sertéshúst jessalátát adunk mellé. erősen kidolgozni. Forrásban levő sós vízbe szaggatjuk, kiszedjük és forró zsírral ösz- szekeverjük. A tojásokat sózva, a tejföllel felverjük, ráöntjük a galuskára, kissé átsütjük és forrón tálaljuk Feapró kockára vágunk. Hat deka zsíron, 20 deka vöröshagymát pirítunk meg, s belekevertünk egy jő evőkanálnyi pirospaprikát. Beletesszük a húst, s azzal is jól elkeverjük, jól lepirítjuk, majd egy kis paradicsomot teszünk rá, megsózzuk és fedő alatt puhára pároljuk. Párolás közben egy-két deci vizet adunk hozzá, s óvatosan pároljuk, nehogy leégjen. Ezután leöblített rizst hozzákeverjük, kissé megsózzuk, s annyi vízzel eresztjük fel, hogy teljesen ellepje Miután jól összekevertük; meleg sütőben pároljuk. Finom és nagyon kiadós. TOJÁSOS GALUSKA. Hozzávalók: 50 deka liszt, 4 tojás, 1 deci tejföl, só és zsír. A lisztből, egy tojással, egy deka zsírral, gyengén sózott KARAMELL PITE. Hozzávalók: 12 deka cukor, 40 deka liszt, 10 deka vaj, vagy margarin, egy egész tojás, egy sütőpor, reszelt citrom héja és annyi liszt, hogy könnyen nyújtható legyen. A fenti anyagokból tésztát gyúrunk és 4 részre osztjuk. Fél óráig pihentetjük. Majd a lapokat egymás után kisütjük. Krém: 3 evőkanál liszt, 30 deka cukor, 7 deci tej, simára kikeverve, 20 deka cukrot barnára pirítunk, kevés vízzel felengedjük és hozzáöntjük az előbbi masszához, s ezekből sűrű krémet főzünk. Mikor a krém már félig kihűlt, 20 deka vajat keverünk bele Ha az egész massza jól kihűlt, a lapokat megtöltjük vízzel nem túl kemény galus- vele és szép hosszú szeletek- katésztát keverünk. Nem kell re felvágjuk. Néhány ötlet fiatal lányoknak délutáni és esti alkalmi ruhák készítéséhez. Matt selyemből készült, trapézvonalú, délutáni, vagy színházi alkalmi ruha. A ruhát az anyag fényes oldalából szabott pánttal is díszíthetjük; ezzel egyben hangsúlyozottabbá tehetjük a divatos szabásvonalat. Fémszálas jersey anyagból csináltathatjuk ezt az egyszerű szabású, piézett ruhát. (A ruha anyagából sima kis színházi táskát is készíthetünk hozzá.) A már meglévő egyszínű selyem, vagy vékony szövetruhát is alkalmivá tehetjük, táncruhának még bálba is felvehetjük, ha gyönggyel hímezzük. Hasonlóképpen gyöngygyei díszített (régebbi ruhát is felfrissíthetünk vele) empire-vonalú zsorzett, vagy vékony szövetruha. Ujja nélkül, vagy rövid ujjal tánchoz vehetjük, hosszú ujjal és levehető különálló fodorral elegáns színházi ruha. Alkalmi kötényruha bársonyból, vagy finom vékony szövetből. Nagyon kedves, fiatalos és változatosan viselhetjük bő ujjú muszlin, áttört csipke, vagy gyöngyözött selyem blúzzal. Dosztig Olga Valójában eléggé igénytelen növény, de szép, dúsan virágzó, erőteljesen fejlődő csak akkor lesz, ha azt a kevés igényt, amelyet gondozóival szemben [támaszt, kielégítjük. Miután Idáiról származik, nagy a fényigénye; ezért csak napos helyen, napos ablakban, udvaron, vagy kertben virul szépen. Tavasztól bőséges öntözést kíván a leander és nagyon meghálálja a szabad levegőt, a napfényt, a tápdús földet. Az idősebb növényeket 3—4 évenként át kell ültetni, mert a kiélt, tápanyag szegény földben már csak sárga, satnya levelű hajtásokat és apró virágokat hoz. Átültetéséhez agyaggal és kevés folyami homokkál kevert, jó melegágyi komposztföld, vagy porhanyós, marhatrá- gyás föld keveréke a legmegfelelőbb. Átültetés után a növényt egy-két hátig kissé árnyékosabb helyen tartsuk, mérsékeltebben öntözzük, amíg a gyökerek fejlődésnek indulnak. Hajtásairól szaporítható; ezek vízzel telt üvegben könnyen gyökeret eresztenek. Nyárra a ládával, vagy cseréppel együtt besüllyeszthetjük a kert földjébe is. Bimbózás és virágzás idején nagyon meghálálja a növény, ha hígított trágyalével, vagy a Fónika nevű virágtápsó oldatával öntözzük meg. Kicsi a kocsiban Az autóvezetéssel összefüggő balesetek statisztikájában nem csupán összeütközéseket tartanak nyilván. Számos sebesülés* okoz a hirtelen fékezés vagy irányváltoztatás is, kivált a gyermekek körében. Ezért helyes lenne, ha — a gépkocsinkban gyermek is tartózkodik — megszívlelnénk az alábbi jó tanácsokat. "T"j A gyermeket a 1 I ülésre hátsó ültessük, ahol egyébként különleges biztonsági üléseket is kellene alkalmaznunk. I A I Sosem szabad a gyerme- !_! két egyedül hagynunk a gépkocsiban, még akkor sem, ha a gépkocsit parkoltuk. A nagyobb gyermek esetleg játszani kezd, és mozgásba hozza az autót. Különösen nyáron kell ügyelnünk arra, hogy a bezárt gépkocsiban ne hagyjuk egyedül a csecsemőt, mert a hőmérséklet a tűző napsütésben a 80 fokot is elérheti. I 9 I Hosszabb utakra vigyünk * ° ■ magunkkal játékot vagy egyéb szórakoztató eszközöket is a gyermekek számára. A gyermek ugyanis nem veszi szemügyre a táj szépségeit, türelmetlen lesz és idegesíti a gépkocsi vezetőjét. I j Ha gyermekkel utazunk » —l ne feledkezzünk meg arról, hogy időnként pihenőt tartsunk, és hagyjuk egy kicsit szaladgálni*
