Petőfi Népe, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-28 / 99. szám
1968. április 28. vasárnap i. oldal Nem félnek a tétlenségtől Beszélgetésünk azzal kezdődik: milyen a pártépítés a tsz alapszervezetében. — Jelenleg 12 fős a taglétszám. Tavaly két felvétel történt. Jó három éve, amikor egyesült a Petőfi és a Hunyadi, mindössze nyolcán voltunk. Azóta két párttag, egy traktoros és a pénztáros, máshová ment dolgozni. — Átlagos életkor? — Egyaránt az ötven év felett van a tsz-tagságban és az alapszervezetben is. Száztizenöt dolgozó tagunk van. Meg kétszáz nyugdíjas. És, az idén utoljára, 130 pártoló tag. Az alapszervezetben a legfiatalabb Takács Sándor traktoros, aki 40 éves. Hasonló életkorú Török Jánosné is. A többiek idősebbek. Megszilárdulás után S egyáltalán nem fiatalember Antal Lajos, a kun- szentmiklósi Egyetértés Tsz párttitkára sem. Négy éve került ide, miután nyugdíjba ment — mint munkagépmechanikus és mint párttitkár — az azóta megszűnt gépjavító állomástól. Ott szerzett tapasztalatát bőven volt alkalma hasznosítani új helyén. önmagában is sokat mond, hogy amíg három évvel ezelőtt öt forintos munkaegységgel zártak, addig tavaly már 19 és félezer forint volt az egy tagra jutó átlagos jövedelem. Tavaly a tervezett 34 helyett 38 forintos munkaegységet értek el. Az állandó munkában dolgozók nyereségrészesedést is kaptak. A jövedelmek nagyobb hányada azonban a családi művelésből adódott. Az idén pedig már rátértek a rendszeres havi bérezésre. Tehették, hiszen egész évre már most biztosítottak a munkabérek. Holott az adottságok nem kedvezőek. Az ötezer holdas területnek a fele szántó, s ez is több mint 200 darabra parcellázódik. Mégis, az egyetlen megoldás: a nagyüzemi felületek kialakítása. Kevés, de annál jobban gépesíthető növényfélék: gabona, olajlen, kukorica. S az idén már burgonyát, hagymát is ültetnek — ezek művelése-betakarítása a „munkacsúcsok” közé esik, s folyamatos foglalkozást tesznek lehetővé. Közgazdasági eszközökkel A gazdálkodás ilyetén megszilárdításában a korábbi évek során a párt- szervezet bőven érvényesítette szerepét. S ahogyan mindig újabb feladatok merülnek felszínre, azok megoldásából is részt vállalnak a tsz kommunistái. Konkrétan: ez évben már nemcsak a termelési, a pénzügyi, hanem az értékesítési terv elkészítésében is hallatták szavukat. Ezúttal is szerződnek a termés nagyobb részére, de segítik a háztáji gazdálkodást is.És az eredmény nem marad el: a gazdák például 370 hízóra szerződtek az idén. Legalább másfél száz tehén is van a háztájiban; nem ritka az a porta, ahol kettőt is tartanak. Áttételesebb módon Felületes szemlélő számára úgy tűnhet: két-há- rom éve a pártszervezetnek nem kellett keresnie a feladatokat, azok esőstől hullottak eléje, a gazdálkodás megszilárdításából adódóan. Mostanság azonban ilyen tennivalók egyre kevésbé jelentkeznek; a korszerűsítés a tagság és a szakemberek együttes tevékenységén alapul. Mi jut akkor a pártszervezetnek? — Nincs okunk félni a tétlenségtől — válaszol a párttitkár, és szavait köny- nyed mosoly kíséri. — Igaz, a közvetlen gazdaságszervező feladataink valóban csökkentek, de az áttételesebb, ha úgy látszik, „kifinomultabb” módszerek alkalmazásának, a tudat- formálást illetően mind nagyobb a szerepe. S ezen az úton igyekszünk járni. Sorolja a példákat. A téli rendszeres oktatáson — két tanfolyam indult: közgazdasági és mezőgazdasági alapfokú — mintegy 50-en vettek részt. A falusi téli pártoktatásra csak az Egyetértésből 150-en jártak el. Huszonkét traktoros politikai és szakmai továbbképzésben részesült. Ez utóbbi hatása már most, közvetlenül is lemérhető: jobb a fegyelem, s nagyobb a teljesítmény. — Ma már az kevés, hogy év végén őszintén rámutattunk a hibákra — mondja végül Antal Lajos. — Azon kell munkálkodnunk, hogy megelőzzük a baklövéseket, vagy legalább menetközben kijavítsuk azokat. H. D. A korrózió ellesi A Kecskeméti Gépjavító Vállalat kerekegyházi telepén a napokban egy új üzem kezdte meg a termelést. A megyében elsőnek itt veszik fel a harcot a korrózió ellen a korszerű, alumíniumeloxáló berendezés segítségével. Három műszakban negyvenötén dolgoznak jelenleg a kétmillió forintos költséggel létesített új üzemben. Munkájuk eredményéként az Ikarusz autóbuszok ablakkeretei és más alumíniumból készült gyártmányok válnak ellenállóvá az időjárás viszontagságaival szemben. A vállalat a jövő évben kezdi meg az alumínium- silótartályok gyártását, s ezek tartósabbá tételében is jelentős részt vállal az új üzem. Korszerű sertéstelep Hírt adtunk róla, hogy az AGROTERV a sertéstenyésztés fejlesztése érdekében sorozatban készülő, korszerű, mezőgazdasági nagyüzemi épületek kialakítására többcélúan felhasználható, könnyen szerelhető, építési megoldásokat dolgozott ki. Az épületek összeállítását a Kecskeméti Mezőgazdasági Gépjavító A termelés fejlesztése bankhitellel A gazdaságirányítási rendszer reformja alapvető változást hozott a hitel- politikában is. Az MNB megyei igazgatósága az elmúlt hetekben kötött első ízben olyan új típusú szerződéseket. a vállalatokkal, amelyekben már az év elején életbe lépett szabályok érvényesültek. Sajót erőből Milyen tapasztalatokat szerzett e hitelkérelmek elbírálásakor a bank, alátámasztották-e kellően gazdasági koncepciókkal a kérésüket a vállalatok? Szend- rey Sándor, az MNB megyei igazgatója és Számos- völgyi József, az igazgatóság ipari és kereskedelmi osztályvezetője adott választ kérdésünkre. — Az új hitelpolitika előbb. Mire beilleszkedtek, a brigádot, vezetőt, művezetőt megismeritek, meg azok is benneteket — meg kell kínlódni a becsületért ... No, nem is ment el senki, pedig jól _ benne járunk már a mechanizmusban... Nekem 30 fillérrel emelték az órabérem. Nem sok, kettőnegyven egy napra — de többet ér az erkölcsi oldala. Most megyünk neki az újnak, és rám számítanak ... És ti? Te hogy kezdted a mechanizmust? — koccintott a sörrel, amit ekkor tolt elébe a fehér kabátos, fekete pantallós fiú. — Te, hogy pocakosodtól meg ennyire? — mozdult a szeme a barátja hasára. — Ja, te nem is tudod ... Emlékszel, milyen precíz berendezéseket szerelünk. Mire egészben van, 15 mázsa súlyú egy-egy.. No, a daru fékje bizonytalankodott, majdnem rám esett egy monstrum. Éppen csak a két kezemmel — de persze, minden erőmmel, — nyomtam annyira odébb, hogy „csak” itt nyomott oldalba — mutatta bal felől. — Tizennégy centire felhasadt a hashártya, a medencecsont is zúzódott ... Jó pár hónapig kezeltek... Utána csak köny- nyebb helyre kerülhettem __ Itt v iszont ez is kevesebb — morzsol- gatta két ujját. — Azért lett százhúsz kiló — nevetett a felesége, s kezét az ismerős, asztalon nyugtatott öklére tette —, nincs azért baj, hálistennek. Ne sajnálja. Megvan az a napi három liter teje, hús mindig — mint eddig is ... Azon a „köny- nyű” helyen is keres annyit, hogy kettőnknek igazán elég... — Kettőjüknek?... Hát már Ica sincs magukkal? — Nincs bizony... Férjhez ment, vidékre. Kétezerháromszáza volt neki az egyetemen, mikor eljött. Tudja, tanársegéd volt már... És a maguk fia, a „kis” Béla? — Most emelték háromszáz forinttal a fizetését. Kétezer- hétszázra ugrott — vágta rá alig titkolt büszkeséggel a stuccőlt bajuszú munkás. — Fiatal mérnöknek igazán szép... ^ netet, hanem így — Az igen, gra- folytatta gyorsan. — tulálok! — tolta Akkor mondtam a szonyra —, hogy lehet ennek a buta Bélának ilyen okos fia?l — Na, ne hülyéskedj, Fridi — mélyítette el emez vicces komolysággal a hangját. Mit gondolsz, kivel beszélsz? ... Azt hiszed, lehet velem csak úgy — ko- mázni? .. öregem, legeltesd el szép szemeidet ezen az őszbecsavarodó főn. Ötvenöt éves, és ezzel tettem le a nyáron az érettségit... — Hogy ismerősei előtt ne lássák di- csekvőnek, nem tartott hatásos szümeg szelíden a vállánál a kövér, de ettől is majd ledőlt a székről, ám a beliemét ember ugyanazzal a mozdulattal vissza is fogta. Aztán bará- tian hátba paskolta. — Hányszor mondtam Bözsinek — biccentett az aszmérnök fiamnak: „Azt hiszem, mérnök elvtárs, én vagyok az idősebb. Szervusz!” — De — látod, ilyenek ezek a mai fiatalok: az istennek se áll rá a szája, hogy visszategezzen ... Tóth István azt a célt szolgálja, hogy a vállalatok saját erejükből fejlesszék termelésüket, mégpedig elsősorban a forgóeszközök, árualapok növelésével és nem beruházással. Ehhez nyújt segítséget a bank rövid, illetve középlejáratú forgóeszközhitelekkel — hangsúlyozta beszélgetésünk kezdetén az MNB megyei igazgatója, majd arról szólt, milyen szempontok alapján bírálja el a pénzintézet a vállalatok hitelkérelmét. A hitelképesség azon múlik, hogy megvannak-e a tervezett árbevétel realizálásának a feltételei, eléri-e majd a vállalat a kívánt nyereséget? Éppen ezért a bank elsősorban azt vizsgálja, hogy a szállítási szerződések, tágabb értelemben a piaci igények kellőképpen indokolják-e a termelés növelését. Felhasználja a pénzintézet a véleményalkotáshoz a központi információkat, a megyei vásárlóerőmérleg adatait, sőt ha szükségesnek látja, a vállalat gazdasági partnereivel is folytat tárgyalásokat. Indokolt kérelmek Az első tapasztalatok szerint a tárcavállalatok hitelkérelmei általában megalapozottak. Példaként említették a bank vezetői a többi között a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárat, amely az export növelésére igényelt hitelt. Nehézkesebben haladnak a tárgyalások a konzervgyárakkal. A kecskeméti, kalocsai és nagykőrösi üzem is jól előkészített kérelemmel fordult a bankhoz, de — a rendelet szerint — a hitelszerződés megkötéséhez a tröszt jóváhagyása is szükséges, ez pedig késik. A bank vezetői szerint helyesebb lenne, ha a jövőben már a hiteligény kidolgozásakor egyeztetnék a vállalatok a tröszttel gazdasági koncepcióikat, s csak ezután fordulnának a pénzintézethez. Előfordult olyan eset is, hogy a bank kénytelen volt módosítani a hitelkérelmet. Például az egyik nagykereskedelmi vállalat számára csak egészen rövid időre volt hajlandó kölcsönt nyújtani, mivel úgy ítélte meg, hogy a tervezett áruforgalmat kisebb, de jobb — a piaci igényekhez jobban igazodó! — készlettel is elérheti. A tanács garanciája Egyes tanácsi vállalatok gazdasági koncepcióját, illetve hitelkérelmét úgy támogatja a megyei tanács, hogy a fejlesztési alapból juttat a beruházásaikhoz. Ily módon ezek az üzemek felszabadíthatják anyagi erejük egy részét, s ebből törleszthetik a forgóalaphitelt. Van olyan helyiipari vállalat is — szerencsére igen kevés, —. amely csak a megyei tanács garancia-vállalása mellett kaphatott hitelt. Végül arról szóltak a bank vezetői, hogy a hitel- kereslet elég élénk volt az első ciklusban. Néhány vállalat azonban visszavonta a kérését, mert nem számított arra, hogy a fejlesztési alapját is lekötik, amennyiben a forgóeszközök növekedése tartás. A rendeletek világosan szólnak erről, a bizonytalanság tehát a felületes felkészülésből adódott. Augusztusban kezdődik az újabb szerződéskötési ciklus. Kívánatos, hogy a vállalatok még jobb gazdasági koncepciók, alaposabb piaci ismeretek birtokában készítsék el hitelkérelmüket. Mielőtt kölcsönért folyamodnak, vegyék számba belső tartalékaikat, igyekezzenek még jobban gazdálkodni a forgóeszközökkel. A hitel ugyanis nem a rossz gazdálkodás nyomán támadt rések betömését. hanem a termelés továbbfejlesztését szolgálja. Békés Dezső Vállalat végzi az ország egész területén. Az első ilyen telep Pincehelyen épül fel, a Vörösmarty Termelőszövetkezet területén. Évenként ötezer hízó előállítására lesz képes. Az építkezés és a technológia modem. A tucatnyi épületet előregyártott acélvázra építik, faforgácslemezzel burkolják és alapos szigetelés után hullámpalával fedik. Az ólakon ablakok nem lesznek, világításról és szellőztetésről mesterségesen gondoskodnak. A takarmányt a keverőüzemből speciális szállítókocsi hozza és tölti az aoélsilókba. Innen továbbra is emberi kéz érintése nélkül jut a száraz keverék a vályúba, ahol vizet locsolnak rá, természetesen ugyancsak beépített szerkezetekből és a keverést már maguk a sertések végzik. A pincehelyi terv egy módosított változatát valósítják meg a Hosszúhegyi Állami Ggazdaságban. A kormány segíti a sertéstenyésztést. Az árrendezés mellett 70 százalékos dotációt kapnak azok a gazdaságok, amelyek nagyüzemi sertéstelepeket létesítenek. Képünkön a sertéstelep makettja látható. Felelőtlenség?! Hanyagság?! — Nem is tudom, minek nevezzem. Ha szirénázva rohan a mentőkocsi, mindig azt liisz- szük, hogy idejön. Végigsza- lad a hátunkon a hideg, s tehetetlen dühvei gondolunk azokra, akik nem tesznek semmit panaszunk elintézéséért — a meghallgatáson kívül. Miről is van szó? A Lenin téren, több ház előtt és a játszótéren hat csatornanyílás tátong befedetlenül. A múlt ősz óta több esetben kértük a városi tanács építési és közlekedési osztályát, hogy intézkedjenek. Megígérték. Jöttek a szülők, akik joggal féltik gyermekeiket. A környéken szolgálatot teljesítő rendőr figyelmeztetett bennünket. Egymás után két ajánlott levelet írtunk az építési és közlekedési osztálynak és szükségmegoldásként betonlapokkal lefedtük a nyílásokat. A betonlapok rövid idő múlva félre, vagy a kétméteres nyílásba kerültek. Majd az osztálytól a második ajánlott levélre válasz érkezett, annak a levélnek a másolatával, melyben utasították a városfejlesztési csoportot a nyílások befedésére. Eredmény? A mai napig — semmi. Azt hiszem, felesleges bővebben szólni az arra járókra, s főleg a házak között futkározó sok gyermekre leselkedő nagy balesetveszélyről. Az illetékesek nemtörődömsége és hanyagsága viszont megérdemli a sajtó nyilvánosságát. Elmondta: dr. Holtai Sándor, a kecskeméti 3. számú lakásszövetkezet igazgatósági elnöke
