Petőfi Népe, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-26 / 97. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! a MAGYAR SZOCIALISTA M U N K Á S PÁ RT B Á C S - K IS K U N MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIII. évi. 97. szám T968. április 26. PÉNTEK Ára: 80 fillér Tavaszi kirándulások A félreértések elkerülése végett mindjárt az elején elárulom, hogy ebben az esetben nem a természet szépségeiben való gyönyör­ködésről van szó, hanem mezőgazdasági nagyüzemek vezetőinek, tagságának ta­pasztalatcseréjéről. A na­pokban ugyanis megkez­dődtek a bajai járásban a határ*- és majorszemlék. Már évekre visszamenő hagyománya van ezeknek a tavaszi kirándulásoknak. A különbség csak annyi, hogy míg az előző eszten­dőkben a járási párt- és tanácsvezetés kezdemé­nyezte, addig az idén a te­rületi szövetség. A legutób­bi küldöttgyűlés ugyanis elfogadta az évi feladatok­ról szóló előterjesztésnek azt a kitételét, finely szerint a növénytermesztés és az állattenyésztés helyzetének együttes megítélése és a további tennivalók megvi­tatása céljából termelőszö­vetkezeti vezetőkből és szakemberekből alakult bi­zottságok részvételével áp­rilisban és májusban min­denütt határ- és major­szemlét tartanak. E zek a szemlék alkalmasak arra, hogy tanuljanak egy­mástól a mezőgazdasági nagyüzemek vezetői. Ilyen­kor lehetőség nyílik a véle­mények, gondolatok, elkép­zelések kicserélésére. Bi­zony nem egyszer be is ol­vasnak egymásnak, harosz- szul ápolt vetéseket vagy más kifogásolni valót talál­nak. Nem fékező erő a bí­rálatnál az sem, hogy leg­közelebb esetleg jön a „kontra”, vagyis a bírálatot nyivánító vezető üzemének gazdálkodása kerül nagyító alá. Sok hasznos kezdeménye­zés született az ilyen láto­gatásoknak a nyomán. Töb • bek között így terjedtek el a korszerű kukoricater­mesztési módszerek, fejlő­dött az állattenyésztés, egymástól ellesték a szak­mai fogásokat. A tapasztalatcsere ilyen formájáról a megye más vidékeiről is kaptunk hírt. Ilyenkor útrakelnek egy- egy mezőgazdasági nagy­üzem vezetői, hogy körül­nézzenek a szomszédban. A kecskeméti járásban pél­dául a legfontosabb gon­dok egyike a homoki ta­karmánytermesztés fejlesz­tése. Erről beszélgetnek legtöbbet a mezőgazdasági nagyüzemek vezetői csere­látogatásaik során. Már az elmúlt években kezdődött folyamat egyre inkább meghozza eredményét, mert az idén például sokkal na­gyobb területen vetnek ta­karmányt a gyengébb mi­nőségű talajokon, mint az előző években. Ennek je­lentőségét felesleges külön hangsúlyozni. Hasznosak tehát ezek a ta­vaszi kirándulások. Gyü­mölcsük a jobb gazdálko­dásban, magasabb termés­eredményekben, növekvő hozamokban és az egyre emelkedő jövedelemben mutatkozik. K. S. Termelési érdekeiét szolgál a vállalati vaiyonbiztesítás Az új gazdaságirányítás rendszerében megnöveke­dett a vállalatok önálló­sága, előtérbe került a na­gyobb lehetőségeket is je­lentő gazdálkodási és pénz­ügyi önállóság, a termelés érdekeit jobban számításba vevő rugalmasság. Ez a körülmény tette lehetővé és egyben szükségessé is, hogy a vállalati formában gaz­dálkodó szervek önkéntes alapon biztosítást köt­hetnek, s ezáltal pénzügyileg „vé­delembe veszik” saját álló- és forgóeszközeiket. Erről az új lehetőségről, s a 11/1968. Korai. sz. ren­deletről, amely a vállalatok vagyonbiztosításáról intéz­kedik. tartott tegnap tájé­koztatót Kecskeméten, az Arany Homok Szálloda különtermében az Állami Biztosító megyei igazgató­sága. A megbeszélésen a városban működő üzemek, vállalatok, egyéb termelé­si egységek közül több, mint harminc küldte el képviselőjét: igazgatók, fő­könyvelők, jogtanácsosok ültek az asztaloknál. Tar Jenő, az Állami Biz­tosító megyei igazgatója az említett rendelet jelentő­ségéről beszélt és vázolta annak lényegét. Elmond­ta a többi között, hogy a régi mechanizmusban a vállalati gazdálkodással já­ró kockázat nagyrészben az államot terhelte, az ele­mi károk pedig teljes egé­szében az állami költség- vetésből térültek meg. Az új körülmények kö­zött a kockázatot a vál­lalatok viselik, de azt — meghatározott feltételek mellett — a biztosító magára vállalja. Az üzemek és egyéb gaz­dálkodó, termeléssel foglal­kozó szervek többek között biztosítást köthetnek tűz, betörés, lopás, autócasco, tűzbaleset, és export hitel­re stb. A biztosítási díjat a vállalatok a fejlesztési alapból fizetik, s az eset­leges kártérítést is az eredményszámlán számol­ják el. A továbbiakban a bizto­sító szakemberei részlete­sen tájékoztatták a jelen­levőket az egyes biztosítási mó­dozatok lehetőségeiről, a biztosítási díjakról. Az ÁB megyei igazgatósá­ga a következő napokban valamennyi járási székhe­lyen megrendezi az emlí­tett témával kapcsolatos, tájékoztató jellegű ankét- ját a vállalatok képviselői­nek. G. S. Az úttörőmozgalomról tárgyalt a KISZ megyei bizottsága Tegnap délelőtt Kecske­méten, a megyei tanács kultúrtermében kibővített ülést tartott a KISZ me­gyei bizottsága. A tanács­kozáson megjelent Kárpáti Sándor, a KISZ Központi Bizottságának titkára, az Országos Úttörő Szövetség elnöke, Borsodi György, a megyei pártbizottság titká­ra, Gyóni Lajos, a megyei pártbizottság propaganda és művelődésügyi osztályá­nak megbízott vezetője, ott voltak a művelődési, társa­dalmi és tömegszervezetek meghívott képviselői. Szvorény Jánosnak, a KISZ megyei bizottsága tit­kárának megnyitó szavai után Pap István megyei úttörőtitkár tartott beszá­molót „Az úttörőmozgalom tevékenységének helyzete a megyében, a KlSZ-bizott- ságok és alapszervezetek feladatai az úttörőmunka irányításában” címmel. Bevezetőjében foglalko­zott az úttörőmozgalom utóbbi hét év alatt elért eredményeivel. Ebben az időszakban tovább erősö­dött az ifjúsági mozgalom egysége. Napjainkban 71 természeti és társa­dalomismereti szakkör, a különböző szellemi ve­télkedők segítik a gyer­mekek világnézetének formálódását. s az úttörőcsapatokban a szocialista hazafiság, a pro­letár internacionalizmus eszméje jegyében nevelik — az életkori sajátosságok­nak megfelelő- módszerek­kel —, az alsó- és felső- tagozatos tanulókat. A honvédelmi nevelő munka eredményeinek számbavétele után az út­törők társadalmi tevékeny­ségéről szólt az előadó. Ki­emelte, hogy hét év alatt csaknem 600 vagon vasat, több mint 70 vagon papírt, ugyanennyi rongyhulladé- kot gyűjtöttek össze. Ezen­kívül 1,2 millió facsemetét ültettek el, s az általuk elvégzett tár­sadalmi- munka anyagi értéke megközelíti a 12 millió forintot. Elsősorban az út- és járda­építéseknél, a parkosítás­ban segédkeztek a pajtások. Az említetteken kívül játszóterek, sportpályák, úttörőparkok, őrsi búvóhe­lyek létesítése tanúskodik az ifjú korosztály szorgal­máról, aminek nagyszerű példája többek között a tompái, bácsszőlősi úttörő- park és csapatotthon, a soltvadkerti és bócsai kis­stadion és számos sport­pálya. A megye 65 ezer úttörő­jének és kisdobosának 54 százaléka kapcsolódott be a különböző szakkörök mun­kájába. s a szakkörök közül egy­re több ad segítséget a nyolcadikos pajtások pá­lyaválasztásához is. A továbbiakban a peda­gógusok, a szülők, a KISZ- szervezetek és a KISZ-bi- zottságok úttörőmunkát se­gítő feladataival foglalko­zott a referátum, amelyet élénk vita követett. A vi­tában felszólalt — többek között — Kárpáti Sándor és Borsódi György. A * tanácskozás további részében a KISZ megyei bizottsága Pap Istvánt és Beszedics Miklóst — titkos szavazással —, megválasz­totta a KISZ megyei bi­zottsága titkárának. Ennek megfelelően a megyei KISZ-bizottság első titkára mellett három megyei tit­kár látja el a jövőben a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség munkájának irányí­tásával kapcsolatos felada­tokat. B. Gy. / 1 1 Békeaktivisták tanácskozása Tegnap délelőtt Kecske­méten, a népfront megyei titkárságán gyűltek össze a város és járás, valamint a kiskőrösi, dunavecsei, kiskunfélegyházi járás nép­frontaktivistái, hogy meg­beszéljék a szolidaritási hónap legfontosabb politi­kai tennivalóit. Farkas Jó­zsefnek, a Hazafias Nép­front megyei bizottsága tit­kárának megnyitója után Földes Mihály író, az Or­szágos Béketanács tagja tartott tájékoztatást a nem­zetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Hangoztatta, hogy a ta­vaszi békeakció egyik leg­fontosabb politikai célkitű­zése annak megértetése a közvéleménnyel, hogy ami­kor szolidárisak vagyunk a hős vietnami néppel, ak­kor egyben a magunk, s az egész emberiség érdekében vagyunk szolidárisak. Ki­emelte az előadó, hogy a népfrontaktivisták felelős­ségteljes szép feladata olyan közvélemény kialakítása, amelyben ideológiai biz­tonsággal, tisztánlátással tudják megítélni az embe­rek, mennyire a mi útja­ink, módszereink képviselik a haladást, az emberiség ügyének előbbre vitelét a kor színvonalán. Új városrész Kecskeméten Néhány hónappal ezelőtt kezdték meg Kecskeméten, a Honvédkórház melletti területen a Széchenyiváros új lakótelepének építkezési munkálatait. A harmadik ötéves terv során — s va­lószínűleg a negyedik öt­éves terv elejére is áthú­zódik a beruházás — a Bács megyei Építőipari Vállalat összesen 1480 la­kást épít fel itt a hozzá tartozó létesítményekkel: óvoda, iskola, napközi, üz­letek stb. A nagyarányú beruhá­zás mintegy 250 millió fo­rintba kerül. Képünkön az első lakóház harmadik emeletének falait rakja he­lyére a daru. (Pásztor Zoltán felv.) Tízezer bélyeg Nyolcvan hat foto tárlata Tegnap délután foto- és bélyegkiállítás nyílt meg Kecskeméten, a 600 éves város jubileuma alkalmá­ból. Az eseményt és a be­mutatott anyagot Űjvári Lajos, a városi tanács vb- elnökhelyettese méltatta. Kecskemét fejlődését, életé­nek árnyalatait 86 művészi felvétel érzékelteti. Mint­egy tízezer bélyeggel, köz­tük számos ritkasággal 22 kecskeméti gyűjtő szerepel. Ebből az alkalomból for­galomba hozták Bokros Fe­renc művét, a „600 éves Kecskemét” feliratú bélye­get, amely a városi tanács­házát ábrázolja. A kiállítá­son alkalmi postahivatal kezdte meg működését. Végül a díjkiosztásra ke­rült sor. A városi tanács különdíjjal jutalmazta De­zső Pál: Homokhullámok és Krisch Béla: Paradicsomos­ládák című alkotását. Tóth Sándor tiszteletdíjat, illetve oklevelet kapott két kom­pozíciójáért. Hasonlóan ho­norálta a városi tanács a legszebb bélyeggyűjtemé­nyeket. Különdíjban Dudás István, Fülöp Sándor, Kas­sai János és Szeri Béla ré­szesült. A foto- és bélyegkiállítás május 4-ig tekinthető meg a városi művelődési ház­ban. Mahmud Riad elutazott Budapestről kairói magyar nagykövet. Megjelent Abdel Fattah Fouad, az EAK budapesti nagykövete, továbbá F. J. Tyitov szovjet nagykövet és Josef Pucsik csehszlovák nagykövet is. Csütörtökön, a kora dél­utáni órákban elutazott Budapestről Mahmud Riad, az Egyesült Arab Köztár­saság külügyminisztere és az általa vezetett delegá­ció. A búcsúztatásra a Feri­hegyi repülőtéren megje­lent Péter János külügymi­niszter és vezetésével a ma­gyar-egyiptomi tárgyalá­sokon részt vett delegá­ciónk. Ott volt Rácz Pál, a I Az Egyesült Arab Köz­társaság külügyminiszteri küldöttsége az osztrák fő­városon keresztül hazauta­zik Kairóba.

Next

/
Thumbnails
Contents