Petőfi Népe, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-04 / 80. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOCIÁLIST S - K I S K U N BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIIL évi. 80. szám 1068. április 4. CSÜTÖRTÖK Ära 1 forint Szabadságunk köszöntése Wfirtz Ádám rajza ffuszonhárom esztendő- r~W vei ezelőtt népesek voltak a Duna—Tisza közén a városok, köz­ségek határai. Ezen a na­pon már parcellázták a földeket a március végén megalakult földosztó bizott­ságok. Közben az ország nyugati részében még állt a harc, a felszabadító had­sereg az utolsó fasiszta hordákat űzte határainkon túlra. Vegyük sorjába az ese­ményeket. 1944. október 19-én szabadult fel jó né­hány helység a megye déli részén, s november 3-án már északi községeink is megszabadultak a hitlerista seregektől. Társadalmi át­alakulásban tehát bizonyos előnyre tettünk szert az or­szág nyugati részével szem­ben. Ez természetesen fe­lelősséggel is járt. Hogyan feleltünk meg a ránk váró feladatoknak? A megye la­kossága elküldte képvise­lőit az ideiglenes nemzet- gyűlés megválasztására, amelynek sok küldöttünk tagja is lett. A kecskeméti kommunisták közül pedig dr. Molnár Erik nemcsak a nemzetgyűlésnek, hanem az ideiglenes kormánynak is tagja — népjóléti mi­nisztere lett. M egkezdtük tehát a fasiszták, földbirto­kosok nélküli új Magyarország fel­építését. El voltunk szánva arra is, hogy megvédjük vívmányainkat. Mire eljött április 4., itt a Duna—Tisza közén már megalakult egy sor szakszervezet, a MA- DISZ, nagyszabású ünnep­ségeket rendeztek a Vörös Hadsereg születésének 27. évfordulóján. Az elmúlt 23 év alatt olyan nagy eredményeket értünk el, amelyek gyöke­resen megváltoztatták, job­bá tették életünket Annak, aki most jár először Bács- Kiskun megyében, valóban nehéz megmagyarázni, hogy itt a felszabadulás előtt alig volt egy-két ki­sebb üzem. A parasztság nyomorgott, tízezrek jártak messze földre napszámba, hogy megkeressék család­juk kenyerét. M i magunk pedig már természetesnek tart­juk, hogy Baján a Finomposztógyár mellett Kismotor- és Gép­gyár, Ganz Villamossági Művek, Férfifehérnemű- gyár, Kiskunfélegyházán Vegyipari Gépgyár, Villa­mosszigetelő és Kábelgyár, Cipőgyár, Kalocsán Elekt­romos Készülékek és Anya­gok Gyára, Epítőgépjavító és Gyártó Vállalat, Fémtö­megcikkipari Vállalat, Kis­kunhalason a Baromfifel­dolgozó mellett Asztalos­ipari Vállalat, Épületlaka­tosipari Vállalat ontja ter­mékeit, Kecskemétről nem is beszélve. Ma már legfeljebb arról beszélünk büszkébben csen­gő hangon, hogy a Zománc­ipari Művekben világvi­szonylatban is korszerű, automatizált öntödékben gyártják a kádakat, hogy ez vagy az a vállalat, hány százmilliós beruházással korszerűsödik és hogy már ebben az ötéves tervben a nagy községeket is iparo­sítjuk. Hiába keresnénk a régi paraszti életformát, az csak a homályosuló emlékeze­tekben él. A nagyüzemi gazdálkodás átalakította a ... # A 600 éves jubileum jegyében Díszünnepség Kecskeméten hazánk felszabadulásának 23. évfordulóján Hazánk felszabadulásának 23. évfordulója alkalmából tegnap este Kecskeméten, a Katona József Színházban ünnepi emlékülést rendezett a városi pártbizottság, a vá­rosi tanács és a Hazafias Népfront kecskeméti bizottsága. A jeles évfordulón megemlékeztek Kecskemét .város fenn­állásának 600. jubileumáról. Az emlékünnepség negyventagú elnökségében helyet foglaltak a megye vezetői, köztük dr. Molnár Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke, dr. Bodóczky László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke. Ott voltak az .elnökségben az országos vezetőszervek képviselői: dr. Tímár Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, dr. Dallos Ferenc, a Miniszter- tanács Tanácsszervek Osztályának vezetője, Révész Gé­za, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, nyugalma­zott honvédelmi miniszter, T. Csemodurov, az ünnepsé­gekre megyénkbe érkezett krími delegáció vezetője, va­lamint a hazánkban ideiglenesen állomásozó egyik szov­jet alakulat parancsnoka, a megye és Kecskemét politi­kai és társadalmi életének számos vezetője, a tömegszer­vezetek, üzemek, intézmények képviselői. A több mint hatszáz személyes színházterem ünneplő közönségének soraiban, többek között, ott láttuk a fel­szabadult megye, illetve Kecskemét első párt- és állami vezetőit. Az emlékünneoséget Erdélyi Ignác, r városi pártbizott­ság első titkára nyitotta meg. A kettős ünnep: felsza­badulásunk 23. és a v4.ros fennállásának 60,0. évfordulója alkalmából köszöntötte az ünnepség részvevőit és a me­gyeszékhely valamennyi lakosát. Ezután Reile Géza, a városi tanács vb-elnöke emel­kedett szólásra. Ünnepi beszéde bevezető részében visz- szapillantást tett Kecskemét 600 éves múltjára, a mához vezető küzdelmes évszázadokra Reile Géza ünnepi beszéde — Hatszáz év! Mennyi alkotó szándék és építő akarat, mennyi jó szándé­kú' terv, hősies erőfeszítés, mennyi hiábavaló küzde­lem és hányszori újrakez­dés fér bele ebbe a törté­nelmi távlatba! — mon­dotta a szónok, majd így folytatta: — Tisztelettel és büszke­séggel gondolunk azokra a rég letűnt nemzedékekre, amelyek áldozatos munká­val megteremtették az éle­tet ezen a területen, akik megvetették lábukat a haj­dani mocsarakon és futó­homokon, akik a számtalan csapás és nemzedékekre ki­ható katasztrófák után is újrakezdték a küzdelmet, hogy végül is legyőzzék a mostoha természetet. Abból a gondolatból ki­indulva, hogy . csak az a közösség érdemes gyümöl­csöző holnapra, amely meg­őrzi, megbecsüli múltjá­nak emlékeit, haladó ha­gyományait, amelyik a múltból jövőt tanul — a történelem jelentőr állomá­sainak méltatásával folytat­ta ünnepi beszédét Reile Géza. A szomorú emlékű mohácsi csatavesztés, a tö­rökuralom, a Habsburg-el- nyomatás küzdelmes idő­szakának említése után ki­emelte: Az 1848—49-es szabad­ságharcban sok kecskeméti küzdött és áldozta életét az osztrák elnyomók elleni küzdelemben. S e helyen kegyelettel adózunk Haja- gos Illésnek, a város akko­ri polgármestere emléké­nek, aki Kossuth kormány- biztosaként Kecskemét, Nagykőrös és Cegléd tíz­ezer főnyi seregét vezette Jellasics ellen. Ezt követően a múlt szá­zadban élt kecskeméti jeles személyiségekről emléke­zett teljes tisztelettel a vá­ros tanácselnöke, majd 1919-ről, a dicsőséges Ta­nácsköztársaságról szólva így folytatta: — 1919-ben — Kecskemét is a haladás élvonalában menetelt. 1919. március 22- én alakult a város három­tagú direktóriuma. Eszmei irányítója, Budai Dezső, na­ponta kapott fenyegető le­veleket, amelyekre nyílt le­vélben válaszolt: „Figyel­meztetem, ha mi megha­lunk, lesz második, sőt ha kell, harmadik direktórium is, szóval annyi, hogy nem tudják kiirtani a szabadsá­(Folytatás a 3. oldalon) földek képét, s a paraszt­ság gondolkodását egy­aránt. Szemet gyönyörköd­tető, bőven termő, új nagyüzemi szőlő- és gyü­mölcsültetvényekből közel 60 ezer holdnyit láthatunk a megyében. Korszerű szö­vetkezeti és állami gazda­sági majorokat találunk, s a munkát a növénytermesz­tésben, állattenyésztésben egyre inkább a gépek vég­zik. Egységes paraszti osz­tály jött létre, amelynek legfőbb gondja ma már a gazdálkodás minél maga­sabb szintre emelése. Büszkén elmondhatjuk hát, hogy az elmúlt 23 év alatt élni tudtunk a szabad­sággal. Eredményeink nyo­mán jobban élünk, s azon sincs csodálkozni való, ha sokan nem is tudják, vagy már elfelejtették — bár erre sosem árt emlékezni —, honnan indultunk el, hogyan nyomorogtak mil­liók ebben az országban. Életszínvonalunk emelke­désére jellemző, hogy csu­pán az elmúlt két évben 5403 lakás épült a megyé­ben és 8 százalékkal növe­kedett a munkások átlag- keresete. Jelentősen növe­kedett a tartós fogyasztási cikkek forgalma és csupán 1967-ben 1045 személygép­kocsit vásárolt a lakosság. T rmészetesen most is vannak gondjaink, de mennyire mások ezek, mint 1945-ben voltak. Akkor egy egész országot kellett romjaiból felépíte­ni, most pedig gyorsabban akarunk előbbre haladni a szocializmus teljes felépíté­sének útján. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy az idén — az új gazdasági mechanizmus első évében is — kitűnőre vizsgázzunk. Megyénkben a gazdasági reformnak megvannak a sajátos érvényesülési for­mái. Eddig gyorsabb ütem­ben fejlődtünk, mint az or­szág többi része, s erre szükség is volt, mert itt nagyobb volt az elmara­dottság. Ezt a hátrányt még nem tudtuk teljesen be­hozni, ezért továbbra is tartani kell a fejlesztési ütemet. A megye harmadik ötéves tervének végrehaj­tásáért fokozott felelősség hárul a politikai és gazda­sági vezetőkre. Ám nem kevésbé nagy munka vár munkásosztályunkra, pa­rasztságunkra és értelmisé­günkre a tervek valóra- váltásában. A belpolitika nem vá- /m lasztható el a nem- zetközi helyzettől. Azonban külpoliti­kánk is akkor érvényesül­het erőteljesebben, ha a belpolitikai életben minél nagyobb sikereket érünk el. A nemzetközi fórumokon a magyar álláspont a béke és a haladás érdekeit kép­viseli. Pártunk vezetésével a bennünket felszabadító Szovjetunióval, valamint a többi baráti országgal váll­vetve kell harcolnunk a nemzetközi munkásmoz­galom egységéért, az impe­rializmus békebontó törek­vései ellen. «N. O.I

Next

/
Thumbnails
Contents