Petőfi Népe, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-04 / 80. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! SZOCIÁLIST S - K I S K U N BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIIL évi. 80. szám 1068. április 4. CSÜTÖRTÖK Ära 1 forint Szabadságunk köszöntése Wfirtz Ádám rajza ffuszonhárom esztendő- r~W vei ezelőtt népesek voltak a Duna—Tisza közén a városok, községek határai. Ezen a napon már parcellázták a földeket a március végén megalakult földosztó bizottságok. Közben az ország nyugati részében még állt a harc, a felszabadító hadsereg az utolsó fasiszta hordákat űzte határainkon túlra. Vegyük sorjába az eseményeket. 1944. október 19-én szabadult fel jó néhány helység a megye déli részén, s november 3-án már északi községeink is megszabadultak a hitlerista seregektől. Társadalmi átalakulásban tehát bizonyos előnyre tettünk szert az ország nyugati részével szemben. Ez természetesen felelősséggel is járt. Hogyan feleltünk meg a ránk váró feladatoknak? A megye lakossága elküldte képviselőit az ideiglenes nemzet- gyűlés megválasztására, amelynek sok küldöttünk tagja is lett. A kecskeméti kommunisták közül pedig dr. Molnár Erik nemcsak a nemzetgyűlésnek, hanem az ideiglenes kormánynak is tagja — népjóléti minisztere lett. M egkezdtük tehát a fasiszták, földbirtokosok nélküli új Magyarország felépítését. El voltunk szánva arra is, hogy megvédjük vívmányainkat. Mire eljött április 4., itt a Duna—Tisza közén már megalakult egy sor szakszervezet, a MA- DISZ, nagyszabású ünnepségeket rendeztek a Vörös Hadsereg születésének 27. évfordulóján. Az elmúlt 23 év alatt olyan nagy eredményeket értünk el, amelyek gyökeresen megváltoztatták, jobbá tették életünket Annak, aki most jár először Bács- Kiskun megyében, valóban nehéz megmagyarázni, hogy itt a felszabadulás előtt alig volt egy-két kisebb üzem. A parasztság nyomorgott, tízezrek jártak messze földre napszámba, hogy megkeressék családjuk kenyerét. M i magunk pedig már természetesnek tartjuk, hogy Baján a Finomposztógyár mellett Kismotor- és Gépgyár, Ganz Villamossági Művek, Férfifehérnemű- gyár, Kiskunfélegyházán Vegyipari Gépgyár, Villamosszigetelő és Kábelgyár, Cipőgyár, Kalocsán Elektromos Készülékek és Anyagok Gyára, Epítőgépjavító és Gyártó Vállalat, Fémtömegcikkipari Vállalat, Kiskunhalason a Baromfifeldolgozó mellett Asztalosipari Vállalat, Épületlakatosipari Vállalat ontja termékeit, Kecskemétről nem is beszélve. Ma már legfeljebb arról beszélünk büszkébben csengő hangon, hogy a Zománcipari Művekben világviszonylatban is korszerű, automatizált öntödékben gyártják a kádakat, hogy ez vagy az a vállalat, hány százmilliós beruházással korszerűsödik és hogy már ebben az ötéves tervben a nagy községeket is iparosítjuk. Hiába keresnénk a régi paraszti életformát, az csak a homályosuló emlékezetekben él. A nagyüzemi gazdálkodás átalakította a ... # A 600 éves jubileum jegyében Díszünnepség Kecskeméten hazánk felszabadulásának 23. évfordulóján Hazánk felszabadulásának 23. évfordulója alkalmából tegnap este Kecskeméten, a Katona József Színházban ünnepi emlékülést rendezett a városi pártbizottság, a városi tanács és a Hazafias Népfront kecskeméti bizottsága. A jeles évfordulón megemlékeztek Kecskemét .város fennállásának 600. jubileumáról. Az emlékünnepség negyventagú elnökségében helyet foglaltak a megye vezetői, köztük dr. Molnár Frigyes, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára, dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb-elnöke, dr. Bodóczky László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke. Ott voltak az .elnökségben az országos vezetőszervek képviselői: dr. Tímár Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, dr. Dallos Ferenc, a Miniszter- tanács Tanácsszervek Osztályának vezetője, Révész Géza, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, nyugalmazott honvédelmi miniszter, T. Csemodurov, az ünnepségekre megyénkbe érkezett krími delegáció vezetője, valamint a hazánkban ideiglenesen állomásozó egyik szovjet alakulat parancsnoka, a megye és Kecskemét politikai és társadalmi életének számos vezetője, a tömegszervezetek, üzemek, intézmények képviselői. A több mint hatszáz személyes színházterem ünneplő közönségének soraiban, többek között, ott láttuk a felszabadult megye, illetve Kecskemét első párt- és állami vezetőit. Az emlékünneoséget Erdélyi Ignác, r városi pártbizottság első titkára nyitotta meg. A kettős ünnep: felszabadulásunk 23. és a v4.ros fennállásának 60,0. évfordulója alkalmából köszöntötte az ünnepség részvevőit és a megyeszékhely valamennyi lakosát. Ezután Reile Géza, a városi tanács vb-elnöke emelkedett szólásra. Ünnepi beszéde bevezető részében visz- szapillantást tett Kecskemét 600 éves múltjára, a mához vezető küzdelmes évszázadokra Reile Géza ünnepi beszéde — Hatszáz év! Mennyi alkotó szándék és építő akarat, mennyi jó szándékú' terv, hősies erőfeszítés, mennyi hiábavaló küzdelem és hányszori újrakezdés fér bele ebbe a történelmi távlatba! — mondotta a szónok, majd így folytatta: — Tisztelettel és büszkeséggel gondolunk azokra a rég letűnt nemzedékekre, amelyek áldozatos munkával megteremtették az életet ezen a területen, akik megvetették lábukat a hajdani mocsarakon és futóhomokon, akik a számtalan csapás és nemzedékekre kiható katasztrófák után is újrakezdték a küzdelmet, hogy végül is legyőzzék a mostoha természetet. Abból a gondolatból kiindulva, hogy . csak az a közösség érdemes gyümölcsöző holnapra, amely megőrzi, megbecsüli múltjának emlékeit, haladó hagyományait, amelyik a múltból jövőt tanul — a történelem jelentőr állomásainak méltatásával folytatta ünnepi beszédét Reile Géza. A szomorú emlékű mohácsi csatavesztés, a törökuralom, a Habsburg-el- nyomatás küzdelmes időszakának említése után kiemelte: Az 1848—49-es szabadságharcban sok kecskeméti küzdött és áldozta életét az osztrák elnyomók elleni küzdelemben. S e helyen kegyelettel adózunk Haja- gos Illésnek, a város akkori polgármestere emlékének, aki Kossuth kormány- biztosaként Kecskemét, Nagykőrös és Cegléd tízezer főnyi seregét vezette Jellasics ellen. Ezt követően a múlt században élt kecskeméti jeles személyiségekről emlékezett teljes tisztelettel a város tanácselnöke, majd 1919-ről, a dicsőséges Tanácsköztársaságról szólva így folytatta: — 1919-ben — Kecskemét is a haladás élvonalában menetelt. 1919. március 22- én alakult a város háromtagú direktóriuma. Eszmei irányítója, Budai Dezső, naponta kapott fenyegető leveleket, amelyekre nyílt levélben válaszolt: „Figyelmeztetem, ha mi meghalunk, lesz második, sőt ha kell, harmadik direktórium is, szóval annyi, hogy nem tudják kiirtani a szabadsá(Folytatás a 3. oldalon) földek képét, s a parasztság gondolkodását egyaránt. Szemet gyönyörködtető, bőven termő, új nagyüzemi szőlő- és gyümölcsültetvényekből közel 60 ezer holdnyit láthatunk a megyében. Korszerű szövetkezeti és állami gazdasági majorokat találunk, s a munkát a növénytermesztésben, állattenyésztésben egyre inkább a gépek végzik. Egységes paraszti osztály jött létre, amelynek legfőbb gondja ma már a gazdálkodás minél magasabb szintre emelése. Büszkén elmondhatjuk hát, hogy az elmúlt 23 év alatt élni tudtunk a szabadsággal. Eredményeink nyomán jobban élünk, s azon sincs csodálkozni való, ha sokan nem is tudják, vagy már elfelejtették — bár erre sosem árt emlékezni —, honnan indultunk el, hogyan nyomorogtak milliók ebben az országban. Életszínvonalunk emelkedésére jellemző, hogy csupán az elmúlt két évben 5403 lakás épült a megyében és 8 százalékkal növekedett a munkások átlag- keresete. Jelentősen növekedett a tartós fogyasztási cikkek forgalma és csupán 1967-ben 1045 személygépkocsit vásárolt a lakosság. T rmészetesen most is vannak gondjaink, de mennyire mások ezek, mint 1945-ben voltak. Akkor egy egész országot kellett romjaiból felépíteni, most pedig gyorsabban akarunk előbbre haladni a szocializmus teljes felépítésének útján. Éppen ezért rendkívül fontos, hogy az idén — az új gazdasági mechanizmus első évében is — kitűnőre vizsgázzunk. Megyénkben a gazdasági reformnak megvannak a sajátos érvényesülési formái. Eddig gyorsabb ütemben fejlődtünk, mint az ország többi része, s erre szükség is volt, mert itt nagyobb volt az elmaradottság. Ezt a hátrányt még nem tudtuk teljesen behozni, ezért továbbra is tartani kell a fejlesztési ütemet. A megye harmadik ötéves tervének végrehajtásáért fokozott felelősség hárul a politikai és gazdasági vezetőkre. Ám nem kevésbé nagy munka vár munkásosztályunkra, parasztságunkra és értelmiségünkre a tervek valóra- váltásában. A belpolitika nem vá- /m lasztható el a nem- zetközi helyzettől. Azonban külpolitikánk is akkor érvényesülhet erőteljesebben, ha a belpolitikai életben minél nagyobb sikereket érünk el. A nemzetközi fórumokon a magyar álláspont a béke és a haladás érdekeit képviseli. Pártunk vezetésével a bennünket felszabadító Szovjetunióval, valamint a többi baráti országgal vállvetve kell harcolnunk a nemzetközi munkásmozgalom egységéért, az imperializmus békebontó törekvései ellen. «N. O.I
