Petőfi Népe, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-24 / 95. szám

1908. április 24. szerda «. oldal A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának FELHÍVÁSA a termelőszövetkezetek vezetőihez, tagjaihoz és a területi szövetségekhez A termelőszövetkezetek-‘®- a IX. kongresszus agrárpolitikai célkitűzései­nek megvalósításához az elmúlt évben újabb jelentős gazdasági eredményekkel járultak hozzá, miközben eredményes munkát végez­tek az új gazdaságirányítá­si rendszer bevezetésében, az önálló vállalati gazdál­kodásra történő felkészü­lésben. Az új gazdaságirá­nyítási rendszerre történő átállást a termelőszövetke­zetek nagy körültekintéssel és aktivitással végzik, » ez a termel öszö vetkezetek vo­natkozásában is nagyobb zökkenőktől mentesen, alap­jában sikeresen történik. Az új irányítási rendszer bevezetésével összefüggő központi intézkedések ke­retet; lehetőségeket adtak a termelőszövetkezetek szá­mára, most fő feladat a helyi lehetőségek maximá­lis kihasználása, még ered­ményesebb, önálló gazdál­kodás megteremtése. ‘ A' Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa őszinte elismerését fejezi id a ter­melőszövetkezetek vezetői­nek és tagjainak a szövet­kezed nagyüzemi gazdál­kodás fejlesztése terén 1967. évben elért eredményeikért. 1967-ben a szövetkezeti gazdaságok termelési érté­ke a Társzámadási adatok szerint — folyó áron szá­mítva — 12,6 százalékkal haladta meg az előző évit. A közös vagyon indokolt mértékű gyarapításával egyetemben számottevően, 7,3 százalékkal növekedett a tagok közösből származó jövedelme. A szövetkezeti tagság életkörülményeit je­lentősen javította a szövet­kezeti tagok beteg- és nyugellátásának a szélesí­tése is. Az eredmények el­éréséhez a szövetkezeti tagság szorgalmas munká­ja mellett jelentősen hoz­zájárultak a gazdaságirá­nyítás reformjával össze­függő, a termelőszövetke­zetek önálló vállalati gaz­dálkodásának megvalósítá­sát biztosító árintézkedé­sek, a hitelrendezés és egyéb pénzügyi intézkedé­sek. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa úgy ítéli meg, hogy a termelőszövet­kezetek gazdasági eredmé­nyeinek növelését, demok­ratikus működésük, a szö­vetkezeti tagok szocialista közösségi szemléletének fejlődését nagyban elősegí­tette a termelőszövetkeze­tek szocialista versenymoz­galma, a szocialista brigá­dok példamutató munkája, a termelőszövetkezetek, a brigádok és egyéb munka- szervezeti, termelési egysé­gek közötti nemes vetél­kedés. Az élenjárók pél­dája jelentősen hozzájárult az új termelési eljárások, a magas tenyészértékű fajták elterjesztéséhez, a termés­hozamok, a munkatermelé­kenység növeléséhez, a gazdaságosabb termeléshez. A termelőszövetkezetek egészséges fejlődésének alapvető feltétele a terme­lőszövetkezetek egy részé­nek a működésében, gaz­dálkodásában előforduló nehézségek, fogyatékossá­gok megszüntetése, a közös vagyon hatékonyabb ki­használása. Az 1568. évi népgazdasági terv mezőgazdasági célki­tűzéseinek teljesítéséhez a termelőszövetkezeteknek az elmúlt évhez viszonyítva a számítások szerint termelé­si értéküket 5, és áruérté­kesítésüket 6 százalékkal kell növelni. A tervkészítés tapasztalatai szerint a ter­melőszövetkezeteik törekvé­sed alapjában egybeesnek a népgazdasági célkitűzések­kel. Az 1968. évi népgazdasá­gi szükségletek kielégítésé­nek feladatait, valamint a termelőszövetkezeteknek a gazdaságirányítás új felté­telei közé történő sikeres beilleszkedését szem előtt tartva e célok megvalósu­lását a termelőszövetkeze­tekben különösen az alábbi feladatok jó megoldása se­gíti elő: B A termelőszövetke­zetek gazdasági és szervezeti önállóságának to­vábbi erősítése, az önálló­ság, a nagyobb mozgékony­ság és alkalmazkodási le­hetőségekből fakadó elő­nyök kihasználása. A ter­melőszövetkezetek földjeit, egyéb termelési eszközeit, valamint a szövetkezeti ta­gok munkaerejét, termelési tapasztalataikat a korábbi­nál lényegesen nagyobb ha­tékonysággal kell kihasznál­ni Erre annál inkább na­gyobb szükség van, mert a beruházási igények csak részben elégíthetők ki. S A termelószövetks- zeti tagság foglal­koztatottságának növelése, egyenletesebbé tétele, ked­vező adottságok kihaszná­lása érdekében a népgazda­ság, a lakosság igényeivel összhangban szükséges fej­leszteni a gazdaságok, te­vékenységi körét. A sok lehetőségből elsősorban a mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó tevékenységet szükséges előnyben részesí­teni. Az alapjában helyes törekvések mellett eseten­ként olyan tevékenységek is előfordulnak, amelyek ellentétesek a szocialista szövetkezeti elvekkel, spe­kulációs törekvéseket ta­karnak, amelyek ellen meg kell védeni a termelőszö­vetkezeteket. A termelőszövetke- ___ zetek tevékenységé­nek bővülése, az e téren alkalmazni kívánt korsze­rűbb technika eleve maga után vonja a termelőszö­vetkezetek közötti együtt­működés különböző for­máit. A szövetkezeti közös vállalkozások közül a nagyüzemi termelés szük­ségleteit tekintve jelenleg nagyobb számban az épí­tés, építőanyag előállítás és a gépjavítás, valamint a modern állattenyésztő tele­pek — sertéstelepek — bír­nak jelentőséggel. A nagy­üzemi termelés kiépítésé­nek feladatai megkövetelik, hogy ezek a vállalkozások el legyenek látva a szük­séges technikával, hogy az építést képesek legyenek ipari szinten végezni. Az együttműködésnek minden esetben a kölcsönös előnyö­kön kell nyugodni. I . | Továbbra is nagy I ** 1 figyelmet szükséges fordítani a közős és a ház­táji gazdaságok együttmű­ködésére. Fel kell karolni és támogatni szükséges az együttműködésnek mind­azokat a formáit, ami a közös gazdaságok termelési kapacitását, árutermelését jelentősen növeli, s közben kihasználhatóvá teszi a háztáji gazdaságban meg­levő termelési lehetősége­ket. B A termelőszövetke­zeti törvény és a földtörvény a termelőszö­vetkezetek gazdálkodását, működését a gazdasági me­chanizmus szükségleteinek megfelelően szabályozta. A törvények helyes végrehaj­tása, az egyes termelőszö­vetkezetek adottságainak megfelelő alapszabály és belső ügyrendek elkészíté­se és betartása feltétele a gazdaságirányítási rendszer reformjából következő fel­adatok megfelelő végre­hajtásának, az önálló vál­lalati gazdálkodásból faka­dó előnyök kihasználásának. A termelőszövetkezetek a törvények végrehajtásá­nál különös tekintettel le­gyenek az idős, nyugdíjas tagok jogainak tiszteletben tartására és lépjenek fel a szocialista elvekkel ellen­tétes tendenciák ellen. Az állami, szövetke- ___ zeti és egyéb válla­latokkal való szerződéses kapcsolataikban a termelő­szövetkezetek egyenjogúsá­gának a további erősítése, a szövetkezetek és a válla­latok kölcsönös érdekeltsé­gének szem előtt tartása, a korrekt üzleti kapcsolatok ápolása a feladat A tér­iméi őszövetkezetek a nagy­bani szerződéses értékesítés mellett igyekezzenek ki­használni a többcsatornás áruértékesítés lehetőségeit is, különös tekintettel a helyi ellátás, a városok áruellátásának a javítására. A t ermelőszövetkezetek előtt álló 1968. évi felada­tok végrehajtásának előse­gítése érdekében a szövet­ségek erősítsék kapcsolatai­kat a szövetkezetekkel, hogy tényleges érdekeiket minid jobban felismerve végezhessék társadalmi, együttműködési, érdekkép­viseleti, a termelés korsze­rűsítését, a gazdaságosabb termelést és előnyös érté­kesítést elősegítő munkáju­kat, segítsék a termelőszö­vetkezeteket az új gazda­sági mechanizmusai ösz- szefüggő gazdaságpolitikai intézkedésekből származó lehetőségek felismerésében és kiaknázásában. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa felhívja a termelőszövetkezetek ve­zetőit, tagjait és a területi szövetségeket, hogy a soron következő munkák példa­mutató elvégzése, a gazdál­kodás további hathatós ja­vítása céljából a területi üzemek között és az üze­men belüli versenyformák, de különösen a szocialista brigádok szervezésével ve­gyenek részt a Kommunis­ták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. év­fordulójára szervezett or­szágos versenymozgalom­ban. A termelőszövetkezetek vezetői, tagjai, a területi szövetségek támaszkodva az elmúlt évi alapokra ér­jenek el újabb eredménye­ket a termelés korszerűsí­tésében, a termelés gazda­ságosságának növelésében, a szövetkezeti nagyüzemi termelés továbbfejlesztésé­ben. (MTI) Öt tsz és a MÉK A lakosság folyamatos áruellátása szempontjából figyelemre méltó kezdemé­nyezés pecsételődött mega napokban, amikor öt közös gazdaság, illetve a Szövet­kezetek Értékesítő Köz­pontjának megyei képvise­lői kereskedelmi társulási szerződést írtak alá erre az évre. Megállapodásuk szerint tizenegy termelőszövetke­zeti elárusító helynek a za­vartalan és igényes üze­meltetése céljából az áru­választékot zöldségfélékből a keresletnek megfelelően kiegészíti a MÉK. A part­nerek: a tiszakécskei Sza­badság, Tisza Gyöngye, Béke, Űj Élet és lakiteleki Szikra, illetve a szövetke­zeti értékesítő szerv a for­galmazott árumennyiség arányában részesülnek a jövedelemből. Jubileumi bélyegkiállítás Kecskemét 600 éves ju­bileuma alkalmából a vá­rosi Bélyeggyűjtő Kör rep­rezentatív kiállítást rendez a városi művelődési ház nagytermében. A kiállítá­son 22 felnőtt és ifjúsági gyűjtő mutatja be anyagát. A kiállítás ideje alatt al­kalmi postahivatal műkö­dik a helyszínen, ahol min­denféle levélküldemény feladható. Ugyanitt áru­sítják majd azt a 2 forintos jubileumi bélyeget, amely éppen a megnyitás napján kerül forgalomba. Ez a bé­lyeg a kecskeméti tanács­házát ábrázolja. A kiállítás megnyitásá­nak időpontja: április 25, csütörtök délután 16 óra. Újvári Lajos, a városi ta­nács vb-elnökhelyettese mond ünnepi beszédet. A kiállítás május 4-ig tekint­hető meg. Panaszok TAVALY no. az idén eddig 60 panaszos levél ér­kezett a Szakszervezetek Megyei Tanácsához. Hoz­závetőleges számítás sze­rint a panaszoknak mind­össze 20 százaléka jogos. Mégsem az éllen emelünk szót, hogy ki-ki keresse az igazát, ha úgy véli, sére­lem érte. Helytelenítjük azonban, hogy a panaszok zöme felesleges és hosszú vándorukat tesz meg, tu­catnyi fórumnak, embernek ad munkát, míg végül el­intézést nyer. Van, aki a rádiótól, a te­levíziótól, vagy a sajtótól vár orvoslást olyan ügyre, amit elég lett volna meg­mondania a mellette dol­gozó szakszervezeti bizal­minak. Mások igyekeznek „alapos” munkát végezni, és párhuzamosan több — van úgy, hogy három­négy! — szervhez küldik el a levelüket. Több bizalmat várnak és érdemelnek a helybeli gaz­daság és szakszervezeti vezetők, munkaügyi döntő- bizottságok! Nyugodt lel­kiismerettel megfogalmaz­hattuk ezt a véleményt, hi­szen az SZMT dús tapasz­talatai minket igazolnak. De nem hallgatjuk el azt sem, hogy a bizalmatlanság nem mindig alaptalan. Példa erre az a levél, ami a Rádiótól érkezett vissza kivizsgálásra nemrégiben a Szakszervezetek Megyei Tanácsához. A KISKUNHALASI Cso- magolóeszközt Gyártó Vál­lalat kiskunmaisai telephe­lyén dolgozó fiatal asszony írta, aki 1200 forintos fi­zetéséből két gyermekét és beteg édesanyját is eltart­ja. Nap mint nap Szánkról jár be munkahelyére és — az év elején életbe lépett- körpályán rendeletre hivatkozva — teljesen jogosan kérte vál­lalatától az útiköltségtérí­tést. Az igazgató azonban visszautasította a kérést, sőt figyelmen kívül hagyta a munkásnőt támogató szakszervezeti bizottság vé­leményét is. Az útiköltségbérítést ter­mészetesen meg kell fizet­ni a vállalatnak, mégpedig visszamenőleg — erről gon­doskodik a Szakszerveze­tek Megyei Tanácsa. A RITKA, de nem egye­dülálló példa arra int, hogy a panaszosok időnként kénytelenek a hosszabb utat választani, amikor jo­gos sérelmükre keresnek orvoslást. A rossz hír szár­nyakon jár, az emberek könnyen általánosítanak, s levonják a következtetést: ha nekem panaszom lesz, én is valamelyik felső fó­rumhoz küldöm el. AZ OZEMI szakszerve­zeti bizottságok ma már rendelkeznek azokkal az eszközökkel, amelyek ele­gendők a dolgozók jogai­nak a megvédéséhez. Ugyanezt mondhatjuk el a vállalati munkaügyi döntő- bizottságokról is. Ha a pa­nasz mégis vándorútra in­dul, akkor bizonyos, hogy valaki vétett az üzemi de­mokrácia, a kölcsönös bi­zalomra épülő munkatársi kapcsolatok ellen: Vagy a panaszos, vagy az ügy el­intézésére hivatott gazda­sági, politikai vezető. He­lyes tehát ha ilyen eset­ben nemcsak a panasz okát .szüntetik meg, hanem — szigorú önvizsgálattal — kiderítik azt is. miért fu­tott körpályán az a levél, aminek a végére csakis a gyárkapun belül tehettek p>ontot. Békés Dezső Előzzük meg az erdő- és avartüzeket A megye tűzrendészeti parancsnokságán a naplók­ban készült el az első ta­vaszi hónap tűzeseteinek statisztikája. A rendkívül száraz és meleg tavaszi időjárás, s az emberi fe­lelőtlenség közös hatása­ként, három erdő- és két jelentősebb kiterjedésű avartűz pusztított a me­gyében. Ezek, s a kisebb kárértékű, de komoly ve­szélyeket magukban hor­dozó esetek arra figyel­meztetnek, hogy szükséges alaposan elemezni a tü­zek keletkezésének okait. A már említett öt jelen­tősebb tűzkárból, négyet a kirándulók, a mezőn tar­A triticaleról Dr. R. Riley professzor, szaktekintély, a cambridge-i egyetem botanikai kiadvá­nyában, az Advancement of Science című folyóirat­ban beszámol az elmúlt négy év kiugró növényne- mesítósd eredményéről. Az amerikai Opaque—2 kuko­rica, a japán magnélküli dinnye és az angol bizton­ságos búzatermesztés mel­lett, teljes egy hasábot szentel a búza és rozs ke­resztezéséből származó tri- ticalenak, dr. Kiss Árpád, a Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet igazgatóhelyettese növényé­nek. Megemlíti például, hogy a kecskeméti nemesi-. tózkodók gondatlansága okozott. Az eldobott, égő cigarettavég, a szabadban való tüzelés öt hektár er­dőt. kilenc hetkámyi sar­jadó növényt pyusztított el. Az erdő avarára, a mező száraz gizgazára hullatott szikra tüze rendkívül gyor­san terjed, s megfékezése nagy erőket és hosszú időt igényel. A megyében tör­tént erdő- és avartüzeket sikerült aránylag gyorsan lokalizálni, eloltani, de így is több mint 55 ezer fo­rint anyagi kárt okoztak a népgazdaságnak. A gyors, önfeláldozó közbeavatko­zásnak köszönhető csupán, hogy az erdő- és avartü­zeknél nem kevesebb, mint 30 hektárnyi fontos mező- gazdasági terményt sike­rült a veszélytől megmen­teni. A megyei tűzrendészeti parancsnokság éppen a tűz­esetek megakadályozása, megelőzése érdekében ha volt is néhány napos eső — arra kéri a kiránduló­kat, az erdőkben, mezőkön dolgozókat, óvlak, védjék tűzkártól értékeinket. S méíj egy fontos tanács: az erdőkben még az erre ki­jelölt helyen is tilos a tűz­rakás és a gazégetés. G. G. — Angliában tő „egy teljesen új növényt vezetett be a művelésbe”. Az angol szakember a tri­tt cale elterjedési körzeté­nek csupán a „magyar Al­föld kecskeméti körzetét” jelöli meg. Megállapítása — erről nem tehet — a ko­rábbi évek állapotát tűk- i rözi. A triticalet már több | ezer holdon vetik szerte az j országban. A növény hódít a gyenge homoktalajokon, mert gazdaságos. Ám ezt mindeddig nem ismerték még fel a hazai fajtaminő­sítők sem, hiszen késik az állami elismerés. Mintha jóval Anglián túl élnének. H. F. e / ii „bzmes kísérlet! Az Orion- és a Videoton- gyár, a Magyar Rádió és Televízió, valamint a Ma­gyar Posta közös vállalko­zásában kísérleti színes tv- adásit terveznek az idei nemzetközi vásáron. Hazánkban a színes tv- adások jelenleg kísérleti stádiumban vannak, s ezért a vásáron majd látható szí­nes tv még csak egy nagy vállalkozás első szakasza. A rendszeres színes tv-adás bevezetése előreláthatólag csak az 1970-es években várható. (ÁÍTI)

Next

/
Thumbnails
Contents