Petőfi Népe, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-23 / 94. szám
1968. április SS. kedd 1 oldal Mezőgazdasági könyvespolc UNK JÁNOS: Szárazbabtermesztés Miért hiánycikk olykor a piacokon a bab? A válasz egyszerű: A mezőgazdasági nagyüzemek — kézi munkaerő hiányában — nem szívesen foglalkoznak a termesztésével. A kiskertek és háztáji területek köztesbab hozama pedig nem tudja kielégíteni az igényeket. Azonban léteznek már hazánkban is olyan babfajták, amelyeket géppel arathatunk, csépelhetünk, s vannak olyan gépeink, amelyek elvégzik ezeket a munkákat. Ugyanakkor a termésátlag is növelhető, ha a babot öntözéssel termesztjük. Melyek ezek a babfajták és ezek a gépek? Hogyan és mikor kell öntözni? Hogyan és mivel vethetjük? Mindezekre, de a növény- ápolás és -védelem kérdéseire is választ ad Unk János könyve. Segítséget nyújt a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok vezetőinek, mezőgazdászainak, s a háztáji területtel rendelkező tsz-tagoknak, illetve kiskerti termelőknek egyaránt. (Mezőgazda- sági Kiadó.) Dallamok a tanyán Harmadik esztendeje, zenekar vezetője beint és cikkben foglalkoztak már hogy a járási kulturális be- a két együttes rázendít a azzal az eredménnyel, mutatókon kimagasló si- „Hideg szél fújdogál’’ kéz- amelyet a helvécia-fekete- kerrel szerepel a helvécia- detű néger dalra. Mikor el- erdei iskolában elértek a feketeerdei tanyai iskola ül a fergeteges taps, kö- zeneoktatásban. Két dolog harminc tagú vonós zene- vetkezik Grecsanyinov: volt szükséges ehhez első- kara. Idei szereplésük szin- Grúz népdala, majd Haydn sorban: a pedagógus és a tén meglepetés volt, amit Üstdob szimfóniájának egy tanulók kitartó szorgalma, rengeteg gyakorlás és elméleti munka. Azonkívül az egyéni, sajátos módszere a pedagógusnak. Okvetlenül meg kell em. liteni a tanár áldozatkészségét, aki a lakását bocsátja rendelkezésre, hogy a tanulók gyakorolhassanak. Garai Zoltánná, az iskola igazgatója mesélte: — Nem ritka, hogy lakásunkban nyolc-tíz gyerek muzsikál egyszerre. Egyik az előszobában csellózik, inásik a szobában a zongoránál ül, a harmadik a konyhában tangóharmonikán játszik, de jut belőlük a fürdőszobába is. Így telik el a napunk. Szólni kell a szülők áldozatkészségéről is: csupa kétkezi dolgozó és mégis szívesen hoznak áldozatot a hangszerekért. Egy példát csak: Vezsenyiéknél négy gyerek van a családban ék közülük három tagja a zenekarnak. A negyedik is az lesz hamarosan. Balogh József Vita a Kiskunságról Ankét a kiskőrösi ifjúsági klubban Panni és alkotója Széles, szabályos barázdát vág ki a dús hajból, a tarkó táján a nyírógép. Kezelője, Halász Henrik fodrászmester elmélyülten dolgozik. Hét végére szeretnek megszépülni az asszonyok... Az újságíró a hívatlan látogatók türelmével ül a vendégeknek fenntartott székek egyikén, a bácsalmási fodrászüzletben. S amíg az alakuló frizurába csipeszek, meg egyéb, titokzatos rendeltetésű holmik kerülnek, ő más téma iránt érdeklődik. Halász Henriket, az üzlet vezetőjét azóta ismerik országszerte, mióta a nyáron az Ezermester című lap bemutatta, sőt díjazta is a Kapáló Panni névre „elkeresztelt”, maga fabrikálta talajművelő gépet. — Mindig érdekeltek a gépek, a motorok — kezdi vallomását a kezelésbe vett fej fölött. — Pályatévesztett ember vagyok: fodrász is úgy lettem, hogy jelentkezésemkor a műszerész szakmában már betelt a tanulólétszám. Természetesen, nem vagyok elégedetlen, de senki sem veheti tőlem rossz néven, ha szabad óraimban ma is szerelek, barkácsolok. Figyelő szemek, rend és fegyelem, ez az alapja munkájuknak. még fokozott az is, hogy a részlete és Csajkovszkij zenekar mellé társult a 70 Románca. Nagy-nagy ün- tagú énekkar és közösen neplés — és a zsűritől előadott számaikkal ej tét- aranyoklevél, ték ámulatba a közönséget. Repertoárjukban mint- Ime: a színpad előtt ko- egy 60 darab szerepel már. szóróban ül a zenekar, fent Helvécia-Feketeerdő — a színpadon a kórus. Garai tanyavilág. A községtől Zoltán tanár, az ének- és három kilométerre esik az __ iskola, amelynek 180 tanulója van. Mi az a módszer, amellyel ilyen ritka zenei kultúrát lehet teremteni tanyai iskolában? Nemrégiben egy bemutató tanítás alkalmával adott erre választ Garai Zoltán. — A mi dolgunk különösen nehéz, hiszen sok iskolánkban a még fejletlen zenei hallású tanuló. Ezekkel külön és többet foglal— Néhány érdeklődő és aktív irodalombarát együttműködéséből született meg 1955 tavaszán az első Kiskunság. Célja az volt, hogy fórumot teremtsen a megyében élő alkotóknak: költőknek, íróknak, kutatóknak. Hosszabb-rövidebb szünetek után most végre úgy látszik, folyamatosan megjelenhet. S jövőre talán már állandó folyóirattá alakulhat. A megyei tanács és a pártbizottság támogatja, az itt látható érdeklődésből is nyilvánvaló, hogy szükség van rá. Azért jöttünk, hogy mondják el az olvasók a véleményüket. Így foglalható össze az a bevezető, amit pénteken este Varga Mihály, a Kiskunság szerkesztője mondott Kiskőrösön, az ifjúsági klubban tartott ankéten. A szépszámú közönség azt mutatta, hogy a fiatalok és az idősebbek egyaránt érdeklődnek a megye szellemi életének e fóruma iránt. A felszólalók többsége nem a Kiskunság tartalmával, hanem inkább az olvasótábor növelésével foglalkozott. A vita ennek ellenére érdekes és hasznos volt. Igazolta az eddigi törekvéseket és néhány fontos javaslatot tartalmazott. Istenes József, a Petőfi ház igazgatója és Mucsi István könyvtárigazgató javasolta, hogy alakítsák meg a Kiskunság baráti körét, amely nemcsak a népszerűsítésben, hanem az alkotók összefogásában és a tehetséges fiatalok felkarolásában is sokat tehet. Sárkány Ernőné tanár pedig az irodalmi anyag bővítését kérte a szerkesztőktől. Hangoztatta, hogy egyéni arculatra, a táj sajátos viszonyainak tükrözésére törekedjen a Kiskunság, ha hű akar maradni nevéhez és nagyobb olvasottságra, szélesebb körű érdeklődésre törekszik. Részt vett az ankéton és felszólalt dr. Büki Tibor, a járási pártbizottság osztályvezetője, valamint Ká- dasi László, a megyei tanács vb művelődésügyi osztályvezetője. Kádasi elvtárs arról a szerepről be-: szélt, amit a tudatformálásban a Kiskunság betölt- het. laszol, fogadja a látogatókat, szolgál jótanáccsal. — Ha valaki jobbat szerkeszt, annak csak örülök. Mert lehet fokozni a vonóerőt, alkalmasabb, ügyesebb, nagyobb teljesítőképességű munkaeszközt készíteni. — Van-e egyéb mező- gazdasági jellegű újítása? — kérdezzük. — Nincs. Csak a szakmámon belül fúrok-faragok, kötöm össze a hasznosat a kellemessel. Az! szokás írni: még sokat remélünk tőle, várjuk a további újításokat. Halász Henrik nem a „nehéz emberek” kategóriájába tartozik. Nincsenek országos méretű, nagy gazdasági horderejű, ezreket érő és milliókat megtakarító tervei, szándékai.' Kis házikertje látja egyedül hasznát annak, amit kedvtelésből, üres perceiben megvalósított. Jóformán egyetlen jutalma a jól végzett munka felett érzett, a hasznos időtöltés okozta öröm. S ez az a „babér”, amit az egyszerű emberek bármelyike megszerezhet magának. Jóba Tibor Szabadtéri néprajzi múzeum épül a Duna-kanyarban Hazánk egyik legvonzóbb I sági épületeket, a népi kistáján, a Duna-kanyarban a ipar műhelyeit, pásztorépítMarsa Terézia már másodikos gimnazista, de nem tud elszakadni a zenekartól, ő az együttes nagybőgőse. kozom. A gyerekek hallatlan szorgalommal tanulják a zenét és éneket. Megtiszteltetés, ha valaki a zenekar tagjává válik. Az ő tanulmányi átlaguk általában egy érdemjeggyel jobb a többinél. A zene tehát pozitív hatással van a tanulásra. Országos lapok is több történelmá múltú Szentendre szomszédságálban, közel a Szabadság forráshoz, szabadtéri múzeum, Skanzen épül 78 hold területen. Sók évig tartó kutató munkával gyűjtötték issze az ország minden tájáról népi építészetünk valamennyi jellegzetes emlékét, hogy a Néprajzi Múzeum munkatársainak irányításával ezen a festői vidéken rendezzék el eredeti környezetben az Országos Falumúzeumot. amelynek építését megkezdték. Dombos vidéken, sfksá- j gon, hegyoldalban, vízen és I vízparton, a legideálisabb környezetben és egymással ieljes összhangban kapcsolódnak majd egymásba hazánk tájegységei: az őrség, Göcsej, a Kisalföld, Déi-Dunántúl. Mezőföld, Sárköz, Kalocsa, a Bakony és a Balaton, Nógrád, Bükk-Abaúj, Zemplén, a Duna—Tisza köze, a Körös, Maros és Közép-Tisza vidéke, Szatmár és Sárrét, hogy megörökítsék a népi kultúránkra jellemző típusokat, stílusokat. Mintegy 220 épületet helyeznek el. köztük lakóházakat, gazdamenyeket, csárdát, boros pincéket, vízi- és szélmalmokat, templomokat, szénás mészégetőket. Az öreg forrásnál, a mesterséges tó partján szemléltetik a magyar folyók és tavak „víziembereinek” emlékeit, munkaeszközeit. Halásztanyát is költöztetnek ide, és újra felépítik a tavon a múlt századból megmaradt ráckevei vízimalmot. Külön együttesben lesz majd látható a kunhegyesi és a lakással együtt ideköltözte- tett dusnoki szélmalom. Hegyoldalban és sík vidéken pásztorgyűjtemény mutatja be az alföldi, s a hegyvidéki pásztorem berek környezetét karámmal, ho- dállyal és pásztorlakhely- lyel. Pincesor is lesz a múzeum hegyvidéki részén, ahol borászati gyűjtemény szemlélteti majd szőlőkul- túránkat. A falumúzeumban helyet kap a temető is, hiszen ahány vidék, annyiféle a fejfa, a sírjel. A mándi és mándoki templomokat a helyszínen szétszedik, faanyagukat konzerválják, majd a falumúzeumban eredeti formájukban isméi felépítik. Hasonlóképpen járnak el más épületekkel is, amelyeket az ország különböző tájain szemeltek ki a néprajzkutatók, hogy megörökítsék azokat az utókor számára. A dél-zalai Muraszemenyéből pél- ! dául egy 1833-ban tölgyfáiból épült úgynevezett füs- töskonyhás ház érkezik, a Szabolcs megyei Anarcs községből pedig egy 1816- ból származó ház. amelynek minden darabja fából épült, és 46 melléképület egészíti ki. Ebben az egységben szerepel egy korabeli berendezésű kovácsműhely Is. A tájegységes jellegzetes fáival, virágaival ültetik be mindenütt az épületek környékét, sőt szántóföldi művelésre alkalmas területen gazdasági növényeket is termesztenek. A múzeum őrségi-göcseji tájegységén például a vidékre annyira jellemző, és az országban egyedül csak itt termesztett hajdinát vetnek. A falumúzeum részleges megnyitását a Budapesti Néprajzi Múzeum fennállásának 100. évfordulójára 1972-re tervezik, a teljes Skanzen pedig 1075-re készül el. V. A. Tárgyilagosan mértéktartóan beszél a kis házikertje megmunkálására kiötlőit motoros kapáról. Korántsem tartja „világrengető találmánynak”, s önmagát sem meg nem értett feltalálónak. — Félig szórakozásból, félig pedig a kerti munka könnyítésére eszkábáltam össze. Hiszen a kézi kapálás nem éppen le'nyálom. így meg — viszi a motor a szerszámot, mint a i a- rancsolat. A szaklapba is egy barátja küldte be a masina műszaki leírását. Azóta már sok helyről érdeklődtek iránta. És ő készséggel váTchetctlcn DUHÍ.CN J rombolta a kráter sze r£l,HALMOZOTT FEL SZEREi TARFYAKÁT. MAJD AZ C HAJÓ FELÉ VETTE ÚTJ.* ■FOLYTATJUK \ L E K ^Á^ H O L D R Ó iT HOBST MUM.ER fanta«tiltn» regény« nyomán irtó C5. HORVÁTH TIBOR, rabolta SEBÖK IMRE J MAS CÉLJA VOLT: £&y ALKALMASNAK LÁTSZÓ P/LLAHATBAH ELTŰNT - ~ Z/KLAHASADÍKBAN. . fi TUDÓSNAK AZ UTOLSÓ PILLANATBAN SIKERŰIT FEL- S46ADN/A AZ EdY/K 6EOLOAUS-CSÁKÁNYT. AM AHELYETT, "OGY LESÚJTOTT VOLNA VELE. 3ARKONFORDULT ES ROHANNI KEZDETT. W LEdKÖR TELJES HIÁNYA MIATT. HA VALAKI Holdon árnyékba húzód ne. azt teljesen ELNYELI A FEKETESEf. &URNES JÓL SZÁMÍTOTT: Sheppard hamar felhagyott a reménytelen KUTATASSÁL.
