Petőfi Népe, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-23 / 94. szám
I 1968. április 23. kedd 8. oldal Áz „ezermesterek" két gyártmányának sikere Kecskeméti lőre Sárbogárdon Az úttörőmozgalomról tanácskoztak Csütörtökön délelőtt 9 órakor Kecskeméten, a megyei tanács dísztermében kibővített ülést tart a KISZ megyei bizottsága. A résztvevők Pap István megyei úttörőtitkár beszámolója alapján megvitatják az úttörőmozgalom Bács-Kiskun megyei eredményeit, valamint a KISZ-bizottságok és KISZ-szervezetek feladatait az úttörőmunka irányítá(TudösftőrífcbSl.) Érdekes és építési szempontból nagyon Is fontos sét Kiskunfélegyháza gyár- negyedében. A Kecskeméti Szolgáltató. Javító és Vegyesipari Vállalat kiskunfélegyházi részlegeként szervezte meg a salakblokk gyártását, egyelőre még nem teljes kapacitással. Nevükhöz hívein, a kecskeméti Ezermester Ktsz vezetősége és tagsága sokat töri a fejét azon, hogy milyen gyártmányokkal elégítse ki a vásárlók igényeit. Két évvel ezelőtt merült fel például az úgynevezett i,vegyi fülke” gyártásának gondolata. Azokban a laboratóriumokban ugyanis, ahol egészségre káros, maró. roncsoÄ sala kblokk-ü zem kilenc és fél kisméretű téglának megfelelő gyártmányénak használata gazdaságosabb lesz a hagyomázetmétar 26-ös falhoz 13,7 salakblokk szükséges, és számítások szerint két kőműves szakmunkás négy segédmunkással öt nap alatt felhúz egy lOxlfl méteres épületet az elkészített alapra. ló hatású vegyi anyagokkal kísérleteznek, nagy szükség lenne egy külön fülkére, a kísérlet elkülönítésére. A gondolatot tettek követték. Egy kollektíva elkészítette a „vegyi fülke” terveit, a prototípus alapos vizsgálata után megkezdték a sorozatgyártást. Az igényeket kielégítő élszívóberendezéssel felszerelt, a mérgező anyagoknak ellenálló anyagból készült hófehér fülke esztétikailag is megfelel a követelményeknek. A múlt évben már háromszázötven hagyta el az üzemet. A hazai megrendeléseken kívül kétszázat a Szovjetunióba szállítottak, de jutott belőlük néhány Franciaországba és Törökországba is. A gyártmány sikerére jellemző, hogy az idén már 600 darabot kell gyár- taniok. A Szovjetunió 400 fülkét rendelt, néhány pedig a vietnami vegyészek kísérletezését segíti. Újdonságnak számít az is, hogy a Szovjetunióból két munkahelyes, üvegfallal elváLaszott ikerfülkét is rendeltek. A második félév elején kezdi meg a ktsz a 100 darabos szériagyártását. Ennél Is fiatalabb egy másik termékük, a négy különböző méretben készített árusító pavilon. A hőszigetelt falakkal rendelkező, fűthető építmény múlt évi, kezdeti sikere az idén tovább fokozódott. Tavaly negyvenhetet gyártottak, erre az évre viszont már eddig hatvan pavilonra kaptak megrendelést. Debrecen részletes rendezési terve például előírja, hogy a város főútvonalain milyen árusítópavilonókat lehet felállítani. A kecskeméti gyártmány megnyerte a tetszésüket, tizennégyet rendeltek. A szegediek tizenkettőre tartanak igényt, a Balaton északi partján pedig néhány hét múlva nyolc Kecskeméten gyártott pavilonban kezdik meg az árusítást. Az „ezermesterek” büszkék sikeres gyártmányaikra, de arról kicsit rezignál- tan emlékeznek. hogy Kecskeméten ezekkel még nem értek el eredményt. A városban még egy sincs az általuk készített ízléses pavilonból, de vásárlási, megrendelési szándékról sem hallottak. Ügy látszik, saját hazájában tényleg nem lehet senki — és semmi — próféta. O. fc. Az élen: a kunbajai kombinát Az állami gazdaságok meggyorsítják a szőlőfeldolgozó kombinátok építését. A számítások szerint 32 kombinátra van szükség ahhoz, hogy maradék nélkül feldolgozhassák az állami gazdaságok kezelésében levő 47 ezer hold termését; évente átlagosan 900 ezer mázsányi szőlőt. Idén tizenegy állami gazdasági üzemben látnak munkához az építőipariak. A legnagyobb teljesítményű kombinátot a Kunbajai Állami Gazdaság létesíti: itt évente 120 ezer mázsa szőlőt vehetnek kezelésbe. (MTI) Ütünk Sárbogárdon, a Fejér megyei járási székhelyen vitt át, s a főutcán, a központhoz közel figyeltünk fel a kecskeméti Űj Tavasz Tsz borkimérésére. A megyehatáron túl, mint az általában szokás, az ember szeme — amennyiben nem mentes a lokálpatriotizmustól — fokozottan reagál a „hazai színekre”. így voltunk ezzel mi is, tudat alatt talán azért is, hogy eggyel szaporodjék az ok a beté- résre. Betértünk — de bár ne tettük volna. Nem mintha különösebb illúzióink let- lettek volna az innivaló és a környezet minőségét illetően. De a benti látvány egyenesen lehangoló volt. A helyiségnek ugyanis a pult az egyetlen berendezése, méltóan a sző szoros értelmében vett talponállóhoz. Leülni esetleg a kőre lehetne. A meny- nyezetről árva, ernyő nélküli egyszál villanykörte csüng alá. A falak egyetlen „dekorációja” — az árlap. De a szomjazó vándornak — összevetve a tényleges választékot és minőséget az árlappal — ebben sem telik sok öröme. Az árlap szerint négyféle bor kapható. Ügy mint: kadarka 27,— (1964-es évjárat); kadarka 23,—; kövidinka 22,— és a siller 24,— forintért. Ám a valóságban csak a két utóbbiból tölthetett a poharunkba Simon L ászióné, a kimérő vezetője. Ismétlem, nem a megyei borverseny győzteseinek a kóstolására készítettük elő nyeldeklőnket, de azért... Nem tudom, hivatalosan meddig terjed a bor fogalma, de legyen az bármily«! tág is, amit ittunk, csak a perifériáján fogal- hat helyet. A siller még csak „elmozgott” úgy- ahogy, ám a kövidinkát. látván a zavaros sárga színt, a virgonc képzettársítás nyomban a más természetű folyadékok csoportjába sorolta. S az ízlelés ennek nem is nagyon mondott ellent. Jő bornak nem kell cégér, tartja a közmondás, de rögtön hozzátennénk, hogy a rosszat viszont nem is lenne szabad cé- srérezni. A kecskeméti bornak itt sokkal inkább az ellenpropagálásával találkoztunk, semmint a hírnév terjesztésével. S mindez 24, illetve 22 forintért. Amiért már nvu- gondtan lehetne adni tisztességes bort is. tisztességes körülmények között... Mert akkor Simonnéuak sem kellene panaszkodnia, hogy a napi forgalom nem haladta meg a 25—30 litert. Pedig tavaly augusztus 20. után, amikor megnyitották a kimérést, nőni száz liter felett volt a forgalom. Akkor még futotta a jobb minőségű borból? Vagv úgy vélték, elég megcsinálni a propagandát, ami aztán később mindent helyettesít? Fz esetben rosszul számítottak. Holott eg a kimérés, esetleg gyümölcs- és zöid- ségárusítással kombinálva, megcsinálhatná a maga forgalmát, r egyúttal a hírverést is. Ehhez alan- vetően két dolog kell: 1. Lőre helvett bort adni: ?. Le kell ültetni a vendégét ... Mert ha egy tsz melléküzemágként a vendéglátásra vállalkozik, akkor legalább annak az Német és magyar erdészeti kutatók ábécéjét sajátítsa el. —ni —el. Biztató kilátások ¥/ A ©« -m ^ a nők HunszeiitmiM los — og'°“síra a lehetőségek küszöbén sában. ' i i Salakblokk-üzem Kiskunfélegyházán üzem kezdte meg működéAz új üzem egyik épülete, előtérbe« a kész salakblokkok. nyos tégláénál. Egy négyTöbb mint 80 éve végez az Eberswaldei Erdészeti Tudományos Intézet különböző erdőnevelési és a fatermés befolyásolásával kapcsolatos kísérleteket. Ezalatt értékes, egyedülálló eredmények birtokába jutott. Metodikájuk megismerése és sajátos talajadottságaink, klímaviszonyaink közti alkalmazása búsásan kamatozna a jóval fiatalabb hazai kutatásokban. Ugyancsak izgalmas lenne bekapcsolódni a fafajták — például i z erdei fenyők — származékait összehasonlító, kü lönböző országokban végzett munkájukba. Az együttműködésre vonatkozó ajánlatot kidolgozta és elküldte Ebers- waldeba az ÉRTI. A válaszért dr. Szodfridt István. a Kecskeméten székelő Duna—Tisza közi Kísérleti Állomás vezetője utazott el. _ Milyen eredménnyel t ért haza ? — A német kollégák tájékoztatása szerint megvalósul együttműködési tervünk — közölte. — A fatermési tapasztalatcserével kapcsolatban több olyan kutatási témát is felsoroltak, amelyeknek az összefoglaló zárójelentéseit megkapjuk. Ugyanakkor mi, viszonzásképpen, nemesített vetőmagvakat termesztünk számukra. Ezenkívül évente négy-négy kutató devizamentes cserelátogatására kerül sor, akik két hetet töltenek az egyes állomásokon. — Mi ragadta meg figyelmét a testvérintézetben? — Elsősorban az, hogy teljesen matematikai-statisztikai alapokon, elektronikus számológépek segítségével végzik az értékeléseket. Egy-egy terület adatait — a programozási időn kívül — mintegy 20 perc alatt kapják meg így. A megyében a homok komplex hasznosítása céljából nagyarányú fenyő- és ültetvényszerű nyártelepítések folynak. A fajtakiválasztásban, a további fejlesztési tervek meghatározásában számottevő segítséget adhatnak a Német Demokratikus Köztársaság tekintélyes hagyománnyal rendelkező erdészeti kísérletei. A tapasztalatcsere hasonló lehetőségeiről egyébként a csehszlovákiai intézettel is tárgyal az ÉRTI. H. F. Évenként átlagosan 1100 —1300 ember járt el rövid egy-két esztendővel ezelőtt is Kunszentmiklósról, hogy megkeresse kenyerét. Főleg Budapestre, és nagyrészt férfiak, utaznak még ma is munkába. De Kumadacs, Kunpeszér és Tass is elbocsátja a maga 600—700 emberét — dolgozni — körülbelül ugyanazokra a tájakra. E munkaerőmozgás intenzitásában már a múlt év elején gyengülés kezdődött, mégpedig az otthoni foglalkoztatottság javára. Mint arról nem egyszer tájékoztattuk olvasóinkat, egy vilamos berendezéseket gyártó fővárosi vállalat — rövidített nevén VÁV — gyáregysége kezdte meg működését, s ezzel mintegy 150, zömében kunszent- miklósi munkásnak adott módot elhelyezkedésre. 1967 novemberében pedig a Csepel Autógyár helyezett ki ide részleget, és ebben kerek számban hat- vanan dolgoznak most, felerészben a környező községekből is. Előrepillantás — Mi ezekkel az új üzemekkel az anyavállalatok terve? — kérdezem Bán- hidi Istvántól, a községi tanács vb-elnökétől, akivel éppen a foglalkoztatottság helyi perspektíváiról kezdtük a beszélgetést. Miután előrebocsátotta, hogy a tervekben lehetséges majd változás, a következő elképzeléseket vázolta fel. — A VÁV-nál 1970-ig kétszázötvenre, 1975-ig pedig négyszáz-négyszázötvenre szeretnék gyarapítani a létszámot. A Csepel Autónál, ugyanezekben a szakaszokban létszáz, illetve ötszáz szakmunkás, segédmunkás foglalkoztatását tervezik... Mindkét gyár részint a jelenleg még eljárókból, részint saját nevelésű utánpótlásból kívánja ezt a létszámot biztosítani. — Ügy tudjuk, elnök elvtárs, hogy emellett a népes idegenbejárás mellett külön nagy gond Kunszent- miklóson a nők foglalkoztatása. A komoly előrelépést hozó két üzem segít-e jelentősen — ebben a vo natkozásban ? — Bizony, sajátos problémakomplexum ez nálunk — erősíti meg Bánhidi István, s máris ismerteti a helyzetet. — Az eljárók mintegy 25 százaléka — nő Rajtuk kívül kétszáz-háromszáz van, aki dolgozna Súlyosbítja ezt a körülményt, hogy a Háziipari Szövetkezet, amely eddig mintegy nyolcszáz bedolgozót foglalkoztatott, most csak felének tud munkát adni — Lesz-e kiút ebből helyzetből? * Megyei szervek segítsége — Lesz — válaszol határozottan a vb-elnök. Miután közbevetőleg megjegyzi, hogy az előbb említett két új üzem is ad munkát kisebb mértékben nőknek — nem kis örömmel újságolja, milyen újabb lehetőségéhez jut Kun- szentmiklós a megyei párt- bizottság s a megyei tanács ipari osztályának erőfeszítései, de a járás segítsége révén is. Két budapesti vállalat van már is, amely hajlandó üzemet telepíteni ide, illetve a közeibe. A Hazai Fésűfonó egy részleget hoz le, s abban bedolgozó rendszerben ad munkát a nőknek. Folyamatosan tanítják be a jelentkezőket s 1969-ben már 120—150 munkásnőt szeretnének foglalkoztatni. — Milyen munkáról van szó? — A szövőgépről lekerült kész anyagot, bálákat, végeket küldik le, hogy azok apró hibáit itt kijavítsák. Már ki is néztek egy házat, ahol némi kis átalakítás mellett csak a megfelelő erősségű világítás előfeltételeit kell megteremteni. Hathetes betanítás után, napi 8 órai munkáút mull, idUU—14UU IOrintot is meg lehet majd keresni — ahogy tájékozódtunk. Az építőiparon sok múlik Ezután így folytatta Bánhidi István: — A másik üzem, a TEMAFORG — kitelepül. Ez textilfeldolgozó vállalat, amely rongyfeldolgozástól kezdve cérna-, fonalkészítésen át szövés-kötésig sok mindent végez. Mintegy 30 részlegük van szerteszét a fővárosban, központjuk az Árpád-hídnál. Fokozatosan vonják ki Pestről egységeiket, s itt akarnak 30—40 milliós költséggel, vasút mellett — Tass területén, de közelebb (2 kilométerre) Kunszentmiklóshoz — új üzemet építeni. Ügy tervezik, hogy ha itt Kunszentmiklósról, no és a közeli községekből, elegendő és megfelelő munkáskézhez jutnak, az összes budapesti részleget ide vonnák össze ... 1975-ig hat- hétszázas létszámmal számolhatnánk ... De ez már az építkezések ütemétől függ — fejezte be a tájékoztatást a vb-elnök. — Ha az építőipar kitesz magáért, gyorsabban adjuk át a múltnak régi gondjainkat. Tóth István
