Petőfi Népe, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-21 / 93. szám

A cirkusz művészei VÍZSZINTES: 2. Lovagis­kolájával a modern cirkusz alapjait vetette meg ez az angol szakember. 11. Or­szágos Rendező Iroda. 13. Függ. 14. Időjelző. 15. Ilyen lap is van. 16. Fedd. 17. Kérdősző. 18. Tabak Béla, az Artistaképző . Iskola első diplomás bohóca, ezen a néven lép fel. 20. Juttat. 22. Hazája. 24. Súlymérték. 26. Folyó a német—lengyel ha- • táron. 28. Tudományos Is- : meretterjesztő Társulat. 30. Hozzátartozó. 32. Szeszes italt. 33, írásbeli feladatom. 33. ... evesi, tó Finnország­ban. 36. Magasztal. 37. Fü­tyülés. 39. ... see, sziget Chile déli részén. 40. Hang- nélküli gól. 41. Szülő be­cézve. 42. Orosz kérdőszó. 44. X. R. 45. Értéke. 46. . . . csiga. 47. Férfinév. 48. Papírmérték. 50. Névelős kimondott mássalhangzó. 52. Gépkocsimárka. 53. Kálium és szén vegyjele. 54. K, k, k, k. 56. Szófaj + román pénzegység. 59. Mélyen be­le ró. 60. Kilép a medré­ből. 62. Női név. 63. Viha­ros északi szél az Adriai­tenger északi részén (—’). 64. Műszál. 66. Latin — korszak 67. Éretté tesz. 68. .. .ern, hollandiai város. 69. Magához szólít. 71. Albán pénz­egység. 73. T. T. A. 74. Ho- mokpad, földnyelv. 76. Szónok, a régi görögöknél és rómaiak­nál az ékesszólás tanítója (—’). 78. Táviratban —• óv, vigyáz rá. 79. Híres bohóc volt, aki­nek a főváros díszsírhelyet adományozott. FÜGGŐLEGES: 1. A cirkusz­művészet nagy öregje, a fiatal artistageneráció „professzora”. 2. Ludolf-féle szám. 3. Női név. 4. Igás állata. 5. Járom. 6. .. .alkatrész. 7. Menyasszo­nyok. 8. Amy a rajzon. 9. Fo­lyadék. 10. Becézett női név. 12. Mint vízszintes 16. számú. 17. Heves megyei község. 19. Jugoszláv helység a Duna mel­lett. 21. Neves zsonglőrdinasz­tia. 22. Német — tűzhely. 23. Jászai-díjas lengőtrapéz-mű­vész. 25. Régi időszak. 27. Rö­vid hálóing. 28. Szakít. 29. Edény. 31. Fekete színű fél­drágakő. 33. ... Chung, Hong Konghoz tartozó sziget. 34. Nem ez. 37. Híres bohóc volt, az Artistaképző Iskola tanára. 38. Nemzetközi hírű nevettető. 41. Menyasszony. 43. Ünnepé­lyes hangú költemény 49. Dupla" és hármas - szaltójáról híres 'ugródeszka-csoport neve. 51. Mennyei. 52. Addig fut, míg bírja, . .. szakadtáig. 53. Magadhoz szólíthatod. 65. Kö­zépkori kínzóeszköz. 57. Moz­gékony. 58. Hasonló, megfele­lő, egyező. 59. A francia fel­világosodás egyik filozófusá­nak neve — kimondva. 61. Ze­nei C-hang. 63. A bróm vegy­( D T~ ■T" r" 6 7“ ““ <o“ pl'! | u a 4T~ Hi s iS i * ; i í 16 47 is F YcT 5TJ! j í 22 23 23 s i J 126 27 '// 2» 3ÖT 34 32 & 33 33 s W • 36. 37 s 39 HO '­Hl Hl V) h*t j £ HS m H6 w W * | KI H9 ?s SO 54 52 V/ 53 5H SS 56 57 SS 59 60 61 62 63 """ 1 ] ; 61 65 66 67 . 1 bS 1 £ W 70 g 11 72 73~ \ i n ,75 s 76 77 i u !F5? 73~ □ _ __ __ tí ; 1 ■*>:) ; A társadalmi munka jutalma Edzések a fedettben jele. 65. N. H. 67. Egyszerű gép. 70. Szellemi munkás (—-’)• 72. Vérpályája. 75. Állati lak­hely. 77. T. Z. 78. Félig — háziállata. BEKÜLDENDŐ: a vízszintes 2., 18., 79., valamint a függő­leges 21., 23., 37., 38. és 49. számú sorok megfejtése. M. J. Az április 14-én közölt rejt­vény helyes megfejtése: (Víz­szintes 1.:) Húsvéti locsolás; (Vízszintes 79.:) Parasztbecsü- let; (Függőleges 1.:) Húsvét- sziget; (Függőleges 16.:) Ko­ma-tál küldés; (Függőleges 19.:) Hímes; (Függőleges 58.:) Tojás. Április 14-i keresztrejtvé­nyünk megfejtői közül könyv- jutalmat nyertek: Sápi Zsu­zsanna, Kecskemét, Budai u. 4. sz. Virág Nagy Ilona, Ke­rekegyháza, Széchenyi u. 59. sz. IDEIGLENESEN csökkentették a mirelitek árát A Hűtőpari Országos Vál­lalat a kereskedelemmel egyetértésben többféle mélyhűtött termék — be­főtt, zöldségféle — árát 10—50 százalékkal ideigle­nesen leszállította. Szom­battól egyebek között a mi­relit vegyes gyümölcsbe­főttet 6 helyett 3 forin­tért, a gyalult uborkát 7 helyett 3,50 forintért, a kar­fiolt 15,40 helyett 7,70 fo­rintért a zöldbabot 10,90 helyett 9,80 forintért, a körte befőttet 5,60 helyett 3,90 forintért, az ősziba­rack befőttet 7 helyett 4,90 forintért árusítják az élel­miszerüzletek. Az árenged­ményt az tette lehetővé, hogy a hűtőipar az idény végén még nagyobb áru­készlettel rendelkezik. Az árleszállítástól a forgalom növekedését, s ennek nyo­mán a következő szezon elejéig az amúgy is szűkös hűtőraktár felszabadulását várják. (MTI) Sipszó harsan, csobban víz. Egyszerre hat pár kar és láb veri a tajtékot pálzöld vízben. Következő csoport a — Ezt is megértük egy- zer! Ma már a második — lelkendezik tűk az igazi, komoly ed­zést. A parton és a vízben mintegy 20—25 fiú és leány kavarog. Úszik, vagy vár­ja, hogy ő is sorra kerül­jön. Rend és fegyelem mindenütt. Egy kicsit ta­lán ünnepélyes is a hangu­lat. Nem csoda, hiszen nem könnyű hozzászokni a gon­dolathoz, hogy végre itt vannak az új otthonukban, az ország első 50 méteres fedett uszodájában. A kecskeméti fedett uszoda tehát elkészült. Igaz, a megnyitás még messze van, hiszen csak most folyik az átadás, az­után majd májusban az üzempróba következik, de az építői után — akik ter­mészetesen először próbál­ták ki — az úszók is bir­tokukba vehették ezt a pompás létesítményt. Lo- sonczi Imre, az építkezés vezetőije elmondta, hogy azt a sok társadalmi miun­kát kívánja jutalmazni ez­zel a kedvezménnyel, amit a szakosztály tagjai az építkezésen végeztek. Hogy tetszik az uszoda? — kérdezzük a két gyors 50 méter között a parton pihegő Holló Évától. — Csodálatos! Alig tu­dom elhinni, hogy itt va­gyunk. S az edzés, úgy látom még elég fárasztó!? — Egy kicsit még s2so- katlan az erős munka, mert az idén alig voltunk vízben, de most már edz- hetünk majdnem minden­nap. Még szívesen folytattuk volna a beszélgetést, de az edző szigorú sípszava már a vízbe parancsolta az ifjú bajnokot. Hiába. nem könnyű ha valaki 14 éves korában megyei csúcstartó. A fedett uszoda pedig valóban nagyszerű. A ha­talmas, 1200 ülőhelyes né­zőtere még üresen ásítozik, de már nem nehéz odakép­zelni a forgó, zajongó né­zőket, amint izgatottan fi gyelik a vízben zajló ese­ményeket. Az egész olya:- mint egy színes fény kei' A kék csempével borítót' tágas partrészen is hiá­nyoznak még a kényelmet biztosító padok, de a gye­rekek vidám csoportja már itt van és ez avatja igazi uszodává a mostani csu­pasz állapotban is ezt a fényárban csillogó víztö­meget. Az edzés végén, amint; a fegyelem alól felszaba­dult gyerekek vidám zajá­val telt meg a hatalmas csarnok, az edzővel együtt mi is „felavattuk” az uszodát. Az első 50 méter bizony egy kicsit hosszú volt. de minden csak a gyakorlat, a megszokás kérdése. Az új fedett uszo­da, amelyet remélhetőleg hamarosan nem csak az úszók, 'hanem a közönség is birtokába vehet, újabb, nagy lehetőséget biztosít majd a tömegek sportolá­sára, egészségük, munka- kedvük megóvására. Szabó Zoltán Húszezerből félmillió Az MHSZ képes hetilap­jában, a Lobogóban egész­oldalas cikk számol be a Középiskolás bajnokságok biztató kezdettel kiskőrösi járás honvédel­mi aktivistáinak munkájá­ról. Beszámol a soltvad- kerti és a keceli klubok fejlődéséről, á lövészet, a rádiózás eredményeiről, s arról a megnövekedett ér­deklődésről, amely az MHSZ iránt főképp az if­júság körében tapasztalha­tó. A nők őt évvel tovább élnek mint a férfiak Adatok az új statisztikai zsebkönyvbSI Nagy siker vidéken — Segíti az iskolai sportélet fejlődését Bélyeggyűjtőknek Kodály Zoltán, a nem­rég elhunyt nagy zenetu­dós és zeneszerző emléke­zetére április 17-én a pos­ta 5 forint névértékű em­lékbélyeget bocsátott Iá. A bélyeg Légrády Sándor festménye alapján készült. Az „Évfordulók-esemé- nyek 1968” bélyegsorozat újabb címletként április 25-én hozza forgalomba a posta a Kecskemét alapí­tásának 600. évfordulójá­ra kibocsátott 2 forintos bélyeget. A sorozat követ­kező 1 forintos címletű bé­lyege, amely május 5-én kerül forgalomba, Marx Károly születésének 150. évfordulójára emlékeztet. Április 25-én a nemzetközi madárvédelmi tanács kon­ferenciájának alkalmából nyolcféle címletben mada­ras bélyegsorozatot ad­nak ki. A napokban jelenik meg a Központi Statisztikai Hi­vatal legújabb zsebköny­ve, amely részletes adato­kat közöl az ország gazda­sági, kulturális, szociális és demográfiai helyzetéről. Megtudjuk például, hogy hazánkban 338 104-gyel több a nő, mint a férfi, s a nők kereken öt évvel élik túl a férfiakat: átlagos életkoruk 71,8 év. Annak ellenére, hogy a hajadon lány kevesebb, mint a még nőtlen férfi, a felnőtt fér­fiaknak 70,7, a nőknek pe­dig csak 64,2 százaléka él házasságban. Ennek főleg az az oka, hogy a férfiak fiatalabb korban meghal­nak, s amíg a felnőtt nők­nek 15,3 százaléka már öz­vegy, a férfiaknak csak 3,3 százaléka jutott erre a sorsra. A lakáshelyzetről szóló rész megállapítja, hogy 1968. január 1-én az or­szágban 3 118 421 lakást tartottak nyilván, 360 796- tal többet, mint 1960-ban, s 720 796-tal többet, mint 1941-ben. A száz lakásra jutó lakók száma 1941 óta 382-ről 312-re csökkent. Az utóbbi években épült szin­te valamennyi lakásban van villany, 56 százalé­kukba be van vezetve a víz (a városokban majd­nem mindenhova), s az új lakások kétharmadához fürdőszoba, vagy mosdó­helyiség is tartozik. Az országnak egyébként 551 közfürdője van, ebből 308 strand, a legutóbbi év­ben a fürdőket több mint 31 millió vendég látogatta. Tavaly 4714 könyvet ad­tak ki 9,2 millió példány­ban. A művek száma két­szerese, a példányszám pe­dig több mint ötszöröse az 1938 évinek. A színházakat tavaly 6,1 millióan látogatták, 300 ezerrel kevesebben, mint 1960-ban. A mozilátoga­tók száma hét év alatt 140 millióról 97 millióra csök­kent. A múzeumokat vi­szont kereken hatmillióan tekintették meg. A leg­több látogatója, számsze- rint 311 000, az Egri Dobó István Múzeumnak volt. Vákuumozást alvállalkozói minőségben vállalunk Érdeklődni lehet a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat gépészeti osztályán. Kecskemét, Tatár sor 1/a. 2892 Az MTS n. kongresszusának Jelentős határozata felújította az országos középiskolás baj­nokságokat. A szakemberek, elsősorban a testnevelők véle­ménye szerint azért van szük­ség a középiskolás bajnoksá­gokra, mert a középfokú is­kola az utolsó szervezett le­hetőség, ahol meg lehet ked­veltem) az Ifjúsággal a spor­tot. A versenyélmény nagy ha­tással van az Ifjúságra, segít a sport szervezésében és nép­szerűsítésében. Ennek jő bizonyítéka a fel­újított középiskolás bajnoksá­gok néhány hőnapos esemény- sorozata. Nem állt megfelelő idő a bajnokságok előkészíté­sére, hiszen az MTS II. kong­resszusa decemberben ülésezett és a konkrét szervezői munka csak a karácsonyi szünet után kezdődhetett meg. Ennek elle­nére az eddig lebonyolított két sportágban — kosárlabdában és tornában — az induló csapa­tok száma országosan jóval túlhaladta az ezrét. Kosárlab­dában például 626 csapat vett részt a küzdelmekben és ezek közül csak 67 volt a budapesti. A vidéki iskolák sportéleté­nek lendületet adott a bajnok­ság kiírása. Érthető ez, hiszen éppen ezeknek az iskoláknak a sportkedvelő ifjúsága szűköl­ködött versenyzési lehetőség­ben. Helyes volt az is, hogy a középiskolás bajnokságokat két korcsoportban, illetve tor­nában két osztályban rendez­ték meg. így a 16—16 évesek és a 17—18 évesek külön ver­senyezhettek, tornában pedig az iskolák dönthettek, hogy az I. vagy a II. osztályra neve­zik-e — felkészültségüktől füg­gően — csapatukat. Ugyancsak helyeselhető, hogy a középis­kolás bajnokságon minden kö­zépiskolás diák indulhat te­kintet nélkül arra, hogy le­igazolt versenyzője-e iskolán kívüli sportegyesületnek vagy sem. Így egyesül az iskola, a sportegyesületek, a tanulók és a testnevelők érdeke. Bizo­nyosra vehető, hogy a kiírás további csiszolásával, az elő­készítésnek az iskolai év kez-l detére történő időzítésével, a háziversenyek és házi bajnok­ságok szaporításával az elkö­vetkező években a tanuló ifjú­ság még nagyobb tömegeit le­het megnyerni a sportolásnak. A közelmúltban rendezték a középiskolás tornászbajnokság országos döntőit. A színvonal tekintetében nem érte megle­petés a szervezőket. Amint várni lehetett, azok a verseny­zők illetve csapatok játszották a főszerepet, amelyek már ne­ves versenyzőkkel rendelkez­tek. Rendkívül örvendetes volt azonban, hogy a tornászbaj­nokság kiírása fellendítette egy sereg iskolában a tornaéletet, így történhetett, hogy például Szolnok megyében 48, Borsod­ban 46 tornászcsapatot szer­veztek, s még egy olyan vi­szonylag kevés középiskolával rendelkező megyében is, mint Fejér, az Induló csapatok szá­ma meghaladta a húszat. A csapatok többsége csak erre az alkalomra alakult meg, tehát alig három hónapig készült a bajnokságra. Azokban az is­kolákban, ahol voltak neve­sebb versenyzők, ezek mellé kellett a csapattagokat megta­lálni és felkészíteni. Hasonló tapasztalatok adód­tak a középiskolás kosárlabda­bajnokság eddigi küzdelmei so­rán. Ebben a sportágban az el­ső korcsoport országos döntőit nagy sikerrel tartották meg Miskolcon, illetve Komlón. A második korcsoport döntőire viszont júniusban kerül sor, hasonlóan a középiskolás atlé­tikai bajnokság országos dön­tőihez. A középiskolás bajnokságo­kon a tehetséges sportolók szá­zai bukkannak fel. A kezdeti sikeren fellelkesült testnevelési szakemberek éppen ezért fel­vetették a középiskolás baj­nokságok kibővítésének gon­dolatát. A kongresszusi hatá­rozat ugyanis csalt atlétikára, tornára és kosárlabdára vonat­kozott. Sokan szeretnék, ha már jövőre a kézi- és röplab­dában is kiírásra kerülne a középiskolás bajnokság. a. Vincze Jenő, a cikk szer­zője országosan követendő példaként említi a kiskő­rösi lőtér építését. Mind­össze húszezer forintot kaptak a kiskőrösiek az építésre és egy bontásra ítélt régi, romos házat. S mégis, a kész lőtér félmil­lió forintot ér majd. A munkát már megkezdték, széles körű társadalmi ösz- szefogással. A lőtéren fe­dett csarnok, klubhelyiség, raktár és melegedő is lesz. „Bács-Kiskun megye kis­kőrösi járása jó példát adott, hogyan lehet jelen­tősebb külső segítség nél­kül is mozgalmas, ered­ményes klubéletet terem­teni .:. Eredményeiket nem irigyelni kell — „csak” példájukat követ­ni” — fejeződik be a cikk. Sportegészségügyi értekezlet Dunayecsén A Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. Egészségügyi Osztálya és az MTS me­gyei Sporttanácsa április 26-án pénteken délelőtt 10 órakor sportegészségügyi értekezletet tart Dunave- csén az MSZMP székházá­ban. A megye sportegészség­ügyi helyzetéről dr. So­mogyi Lajos megyei sport- főorvos számol be, majd az iskolai testnevelés sportorvosi kérdéseiről dr. Székely Gabriella, az OTSI kiküldöttje tart előadást.

Next

/
Thumbnails
Contents