Petőfi Népe, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-20 / 92. szám

A Hazafias Népfront IV. kongresszusának állásfoglalása a népfrontmozgalom helyzetéről és feladatairól A Hazafias Népfront 1968. április 17—19-én tar- frontmozgalom feladata kü­tntt lrrvnOrűOC71lC«i mortiritotto n nnnfunnl' lÄnnear* orr VírvrtTr o t r í 1 +■ +ó r> tott IV. kongresszusa megvitatta a népfront­mozgalom tevékenységét a III. kongresszus óta eltelt időszakban. Országunk gazdasági és társadalmi fejlő­dése, a Magyar Szocialista Munkáspárt politikája és az előttünk álló feladatok lehetővé és szükségessé tet­ték, hogy a kongresszus mélyrehatóan megvizsgálja a Hazafias Népfront mozgalmi tapasztalatait és állást foglaljon a fejlődésünk jelenlegi szakaszában előttünk álló tennivalókra. m A kongresszus meg­állapította, hogy a III. kongresszus óta eltelt négy év alatt a népfront tevékenységének a feltételei bővültek, s maga a mozga­lom erősödött és fejlődött A népfrontpolitika kö­vetkezetes érvényesítése és fejlesztése kedvező légkört teremtett a népfronmozga- lom kibontakozása 'számá­ra, s a népfront szervei or­szágosan megszilárdultak. Az országban 3500 nép­frontbizottság működik 130 000 taggal, s emellett több százezer a mozgalom aktív munkatársainak a száma. Kialakult a Hazafias Népfront helye és szerepe hazánk politikai, társadal­mi életében, bár a mozga­lomban rejlő lehetőségeket még nem aknázták ki a le­hetséges mértékben. A népfrontmozgalom politi­kai életünk állandó ténye­zőjévé vált és rendszeresen állást foglal a főbb társa­dalmi és politikai kérdé­sekben. Az országgyűlési és ta­nácsi választások előkészí­tésében és lebonyolításában megnövekedett a népfront szerepe, s a rá háruló fel­adatokat eredményesen el­látta. Az egyre bonyolultabb nemzetközi helyzetben a Hazafias Népfront széles tömegek társadalmi erejé­vel támasztotta alá nép- köztársaságunk külpolitiká­ját. I I A szocializmus teljes I “ I felépítésének idő­szakában továbbra is tör­ténelmileg indokolt a nép­front léte, sőt további erő­sítése és fejlesztése szük­séges. Népünk túlnyomó többsége egyetért a szocia­lizmus céljaival, s a tár­sadalmunkban meglevő kü­lönféle világnézeti embe­rek és csoportok készek részt venni e célok valóra váltásában. Ennek alapja az osztályok és rétegek alapvető érdekeinek egybe­esése. Társadalmi fejlődé­sünk adott időszakában azonban az osztályok, ré­tegek és a dolgozók egyes csoportjai között szükség­szerűen átmeneti érdeküt­közések és részletbeli né­zetkülönbségek is jelent­keznek. Ezek feltárásában feloldásában nélkülöz­és hetetlen szerepe van a népfrontmozgalomnak. Különösen feladatunk a szocialista tulajdonviszo­nyok erősítése és fejlesz­tése, a termelés növelése és az életszínvonal emelése, szocialista intézményeink működésének állandó javí­tása, a szocialista demok­rácia továbbfejlesztése és nemzeti kultúránk felvirá­goztatása. Mindebben az a legfőbb hivatása a Haza­fias Népfrontnak, hogy a szocialista nemzeti egység erősítését és fejlesztését szolgálja. Amíg osztályok vannak és van párt, addig a népfrontra is szükség van. I ,, 1 A szocialista nem­I '* I zeti egység politiká­ja: szövetségi politika, nép­frontpolitika, aminek az az alapja, hogy a munkásosz­tály csak az egész dolgozó nép élén, széles osztályszö­vetségben viheti győzelem­re a békéért, a demokrá­ciáért és a szocializmusért vívott harcát. Ez a politika érvényesül a népfrontmoz­galomban, amely társadal­munk valamennyi osztályá­nak és rétegének összefo­gását valósítja meg a szo­cialista társadalom teljes felépítésére a kommunis­ták és a pártonkívüliek szervezett együttműködésé­vel, a szocalista nemzeti egység megteremtésével és állandó erősítésével. A nemzeti egység fő fá­zisa a munkás—paraszt szövetség. A társadalmi és nemzeti haladás vezető ere­je a munkásosztály és párt­ja, azonban a fejlődés so­rán ideológiai és politikai törekvései mindinkább ki­terjednek a parasztságra és más társadalmi rétegekre is. Az értelmiségi rétege­ket nemcsak a szocialista és nemzeti célok közössé­ge, hanem a származás is nagyrészt a két nagy ter­melőosztályhoz, a munkás— paraszt szövetséghez köti. És a társadalmunkban megmaradt kisiparos és kis­kereskedő rétegek is beil­leszkednek a szocialista nemzeti egység keretei kö­zé. A szocializmus kivívása és megvalósítása egykor csak a munkásosztály har­ci programja volt, ma pe­dig nemzeti céllá vált. A világnézeti különbségek el­lenére is lehetséges a nem­zeti egység, ha a különbö­ző világnézetet vallók a közös nagy társadalmi és nemzeti célokat követik. Ezen alapszik hazánkban az állam és az egyház kö­zötti egyezség, s a hívők és egyházi vezetők együtt­működése a népi-nemzeti egység keretében. A népfront prog­ramja és legfőbb hi­vatása: a nemzeti egység politikájának mind telje­sebb megvalósítása. A nép­front ilyen történelmi sze­repet töltött be a népha­talom kivívásáért folyta­tott harc időszakában is, a szocialista átszervezés vég­rehajtása során is. Ez a szerepe és hivatása most is, a szocializmus teljes felépítésének időszakában. Mint társadalmunk legát­fogóbb politikai tömegmoz­galma, olyan célokért küzd, amelyek a legszélesebb ré­tegek érdekeihez és érdek­lődéséhez kapcsolódnak. A népfrontmozgalom magva és a szocialista nem­zeti egység vezető ereje a párt. A párt az a központ^ amely köré a népfrontmoz­galomban egyesült erők tö­mörülnek. A párt és a nép­front viszonyának az a lé­nyege, hogy a népfront­mozgalom a párt vezetésé­vel és a szocializmus bá­zisán egységfrontba kap­csolja a kommunistákat és pártonkívüli hazafias erő­ket a kölcsönös együttmű­ködés, a közös politikai cse­lekvés céljával. A nemzeti egység úgy valósul meg, hogy társa­dalmunk minden jelentő­sebb országos és helyi kér­désében nyílt véleménycse­re, a társadalmi és nemzeti érdekeknek megfelelő ér­dekegyeztetés folyik és a közgondolkodás nemzeti fe­lelősségérzete érvényesül. E cél szolgálatában a nép: f«l lönösen az, hogy nyílt tár­sadalmi fóruma legyen mindazoknak az eszmecse­réknek, amelyeket a nem­zeti egység erősítése, aka­dályainak elhárítása érde­kében szüntelenül folytat­nunk kell. Kiemelkedő hivatá­sa a népfrontmozga­lomnak a szocialista nem­zeti tudat, a hazafiság ér­zésének ápolása, erősítése és eszmei formálása. Élővé kell tennünk értékes nem­zeti hagyományainkat, gya­rapítani kell honismere­tünket, társadalmunk köz­ügyévé kell tenni nemzeti létünk nagy kérdéseit. Él kell érnünk, hogy szocia­lista társadalmunk a többi szocialista országgal való nemzetközi együttműkö­désben is nemzeti fejlődé­sünk feltételeit és biztosí­tékait lássa. Ezért ápoljuk a népek barátsága, a nem­zetközi szolidaritás eszmé­jét és szembeszállunk a nacionalista téveszmékkel, a nemzeti elkülönülés illú­zióival éppen úgy, mint a kozmopolita nemzetietlen- séggel és a nyugatimádat nemzeti önfeladásával. 0 A népfront politikai tömegmozgalom, amely mint a népi-nemzeti egység kifejezője összekap­csolja a tömegszervezete­ket és a szervezeteken kí- vülállló hazafias tömege­ket. A népfront maga te­hát nem tömegszervezet, nem zárt társadalmi szer­vezet, amelynek tagjai van­nak, hanem a nemzeti ösz- szefogás sajátos mozgalmi­szervezési formája. Olyan tömegmozgalom, amely egy­ségfrontot teremt a párt, a párttagok, a társadalmi szervezetek és a szerveze­teken kívül álló hazafiak között társadalmi, gazda­sági, kulturális és politikai életünk minden jelentős kérdésében a közös szocia­lista és nemzeti célok el­éréséért. Ilyen alapon a társadal­mi tömegszervezetek és mozgalmak részesei a nép­frontmozgalomnak és a maguk működési területén végzett munkájukkal il­leszkednek bele a nem­zeti egységfrontba és a kö­zös akciókba. Ennek meg­felelően a Hazafias Nép­frontnak szorosabban együtt kell működnie a különféle társadalmi szervezetekkel, hogy azokkal együtt mind több és hatásosabb poli­tikai akciókat szervezzen, illetőleg koordináljon. Biz­tosítani kell, hogy minden társadalmi tömegszervezet és mozgalom megfelelő képviseletet küldjön, illető­leg kapjon a Hazafias Nép­front testületéiben. A Hazafias Népfront eb­ben a szerepében szocia­lista társadalmunk állandó­sult tényezőjévé vált, s ma már nélkülözhetetlen része társadalmi és állami éle­tünknek. A párt oldaláról a népfront segítségével vá­lik lehetővé társadalmunk és nemzeti fejlődésünk kér­déseinek szélesebb körű megítélése és viszont a pár­tonkívüliek ezen keresztül is utat találnak a párthoz, társadalmunk politikai köz­pontjához, a néphatalom szilárd támaszához. A népfrontmozgal­munkban fokozato­san kialakulnak azok a társadalmi-politikai moz­galmi módszerek, amelyek a népfront céljának, szere­pének és jellegének megfe­lelnek. A népfront elsősoVban és E mi fórum, ahol széles körű véleménycserék és alkotó viták folynak társadalmunk minden jelentős kérdéséről. E vitafórumunknak az a hivatása, hogy felszínre hozzák, elemezzék és vitas­sák szocialista társadal­munk minden figyelemre méltó jelenségét, minden észlelhető ellentmondását és keressék az ellentmon­dások feloldásának, a fej­lődést gátló akadályok el­hárításának az útját. A népfrontmozgalom cse­lekvő megnyilvánulásai a különféle akciók, amelye­ket helyi országos ügyek­ben szervez a népfront, amikor széles körű társa­dalmi összefogásra, párt, állami és társadalmi erők egyesítésére van szükség. Mozgalmi tevékenysé­günknek minden formájá­ban a szocialista demokrá­cia fejlesztését, teljes ki­bontakoztatását kell szol­gálnia. S A Hazafias Népfront mozgalmi tevékeny­ségében szervezettségre is szükség van, ez azonban nem merevülhet bürokra­tikus formákba: a mozgal­mi módszerek változatos­ságára és rugalmas alkal­mazására kell törekednünk. A további előrehaladás útja, hogy mind a központi, mind a helyi kezdeménye­ző készséget továbbfejlesz- szük és a kettő arányát és összhangját rugalmasan alakítsuk. Különösen szükség van arra, hogy a helyi nép­frontbizottságok bátran és fáradhatatlanul kezdemé­nyezzenek. A pártbizottsá­gokra támaszkodva lépje­nek föl a helyi politika minden fontos kérdésében és hallassák szavukat nem­zeti politikánk nagy ügyei­ben és a nemzetközi poli­tika kérdéseiben is. Legye­nek széles néprétegek szó­szólói, s egyaránt alakít­sák is a közvéleményt, s hozzák is felszínre a meg­oldásra váró problémákat. S A népfrontmozga­lom jellegéből fo­lyik, hogy működését fa­lusi és városi lakóterülete­ken fejti ki. A népfrontnak nincsenek szakmai és üze­mi szervei, s a lakóterüle­teken sem alkot zárt szer­vezeteket. Ellenben a kü­lönféle szakmai és réteg- szervezetekkel együttmű­ködve fejti ki a társadalom egészére, a városok és fal­vak lakosságának minden részére kiterjedő mozgalmi tevékenységét. A város és a falu közötti különbségek fokozatosan csökkennek, mégis a fal­vakban és tanyákon foko­zott feladatai vannak a népfrontmozgalomnak, eze­ken a területeken a társa­dalom szervezettsége is ki­sebb. Kiemelkedő fontosságú feladataink vannak minden működési területen az ifjú­ság és a nők vonatkozásá­ban. Társadalmi tevékeny­ségünkkel minden lehető módon elő kell segítenünk, hogy az ifjúság minél ke­vesebb zökkenővel megta­lálja a helyét a felnőttek társadalmában és a nők problémáit is társadalmi ügyként kezeljük. A Hazafias Nép­_ front munkaterüle­közül legáltalánosabb 10 tei kiterjedésűek és politikai­lag legnagyobb jelentősé­gűek az alkotmányos funk­ciók. A népfrontnak tör­vényben foglalt feladatai vannak az országgyűlési és tanácsi választások során és a gyakorlatban kialakult legfőképpen nyílt társadal- i szerepet tölt be az ország­gyűlés és a tanácsok testü­leti munkájában" valamint az országgyűlési képviselők és tanácstagok választóke­rületi tevékenységében. Ez a munkaterület egyben a szocialista demokrácia fej­lesztésének a legfőbb tere is, elsősorban és különös­képpen a helyi tanácsok működési körében. mi f« szocializmus tel­kiemelkedő jelentőségű lé­pése a gazdaságirányítás reformja, amely egész tár­sadalmi és politikai éle­tünkre is messzemenően kihat Közre kell működ­nie az általános gazdaság- politikai kérdések iránti érdeklődés, felelősségérzet felkeltésében, fokoznia kell a szocialista munkamorál megszilárdítása és fejlesz­tése érdekében kifejtendő társadalmi tevékenységet és a népgazdasági tervek teljesítésének elősegítését. A legfőbb feladata a nép­frontmozgalomnak e téren, hogy mozgalmi-társadalmi eszközökkel küzdjön a jó munka ösztönzéséért és megbecsüléséért és szálljon szembe a szocialista társa­dalomhoz méltatlan önző és anyagias közgondolkodás eluralkodásával szemben. Különösen fontos szerepe van a népfrontnak a mező- gazdasági termelőszövetke­zetek belső társadalmi vi­szonyainak a formálásában 12 Legállandóbb nép­fronttevékenység a város- és községpolitika, községfejlesztési munka. Ennek keretében a nép­front eddig is jelentős erő­feszítéseket tett a kommu­nális intézmények fejlesz­tése, a helyi ellátás javítá­sa, a lakásépítés társadalmi úton való fokozása, a helyi közlekedés javítása és sok más kommunális tevékeny­ség körében. A gazdaság- irányítás reformjának napi­rendre kerülése és a taná­csi gazdálkodás önállóságá­nak a megnövekedése elő­reláthatóan új helyzetet te­remt e téren, s ez alapon újból bővül a népfront te­vékenysége. A községpolitikai tevé­kenység egyszerre kommu­nális társadalmi munka és helyi politikai tevékenység. Azt kell elérni, hogy a nép­front tömegpolitikai bázisa legyen a tanácsoknak, GE matában is, valamint a különféle kulturális ágaza­tokat összefogó országos fórumok kialakításában. A népfront művelődés- politikai mozgalmi tevé­kenységét általában szé­lesebben kell értelmez­nünk, kiterjeszkedve a kö­vetkezőkre is: a társadalmi kapcsolatokban, a minden­napi társas életben tudato­san alakítani a szocialista együttélés normáit, a társa­dalmi szokásokat, az érint­kezési formákat: feltárni és a megoldáshoz segíteni az ifjúság, az öregek és a nők speciális társadalmi prob­lémáit; ízlésnevelő munká­val szolgálni a városok és falvak szépítését, a lakás- kultúra fejlesztését. Mindez hatékonyan be­folyásolja társadalmunk erkölcsi állapotát, formálja a közgondolkodást. Céltu­datosabban törekednünk kell arra is, hogy olyan mozgalmi tevékenységet fejtsünk ki e téren, amely növeli az állampolgári fe­gyelmet és a törvények tiszteletét. |14Í A népfront műve­lődéspolitikai mun­kája két irányban alakult ki eddig. Egyik, az általá­nos kulturális program megtervezésében és végre­hajtásában való közremű­ködés, a másik a politikai ismeretterjesztés önállóan is szervezett akciói. Ezeken túlmenően azon­ban sokat ígérő egyéb és részben újabb munkaterü­letek is kínálkoznak a nép­frontmozgalom számára. Ilyen mindenekelőtt a hon­ismereti tevékenység bő­vítése és magasabb szintre emelése, az ilyen irányú helyi kezdeményezések ha­tározottabb felkarolása. Szerepet vállalhat a nép­front a vidéki kulturális központok kifejlesztésének biztatóan megindult folya­A Hazafias Népfront IV. kongresszusa elismerését és köszönetét fejezi ki a népfrontbizottságoknak és a mozgalom több százezernyi társadalmi munkásá­nak eddigi munkájukért, amit szocialista társadalmunk építéséért, a népi-nemzeti egység megvalósításáért ki­fejtettek. Most arra hívja fel őket, hogy a kongresz- szuson összegezett tapasztalatok felhasználásával és a kitűzött feladatok szolgálatában erősítsék és szélesítsék mozgalmi tevékenységüket Ügy dolgozzunk tovább, hogy népünk minél nagyobb részének aktív és öntu­datos munkájával járuljon hozzá a Hazafias Népfront a szocializmus teljes felépítéséhez, hazánk felvirág­zásához. A nemzetközi kér­désekben folytatott politikai munka különösen azóta fejlődött ki, amióta a békemozgalom a népfront keretei közé tartozik. A továbbiakban ugyanezt a külpolitikai társadalmi tevékenységet kell folytat­nunk, hasznosítva az ed­digi gazdag tapasztalato­kat. A népfront, illetőleg hazai békemozgalmunk to­vábbra is vegyen részt a nemzetközi békemozgalom akcióiban, teremtsen minél szélesebb kapcsolatot a kü­lönböző országok békemoz­galmaival. Vállátíön szoli­daritást a szabadságukért küzdő népek harcával. A népfrontbizottságok képvi­seljék a magyar kormány külpolitikáját, rendszeresen tájékoztassák a lakosságot, magyarázzák a nemzetközi események összefüggéseit. A Hazafias Népfront ápolja a barátságot a szo­cialista országok népfront­mozgalmaival. Fejlessze kapcsolatait a tőkés orszá­gok baloldali és haladó pártjaival és mozgalmaival, a harmadik világ országai­nak hasonló mozgalmaival, arra törekedve, hogy érde­mi hatást érjünk el belpo­litikánk és szocialista épí­tésünk ismertetésében. I j-l A kongresszus ki­I ' emelten foglalko­zott a szocialista nemzeti egység politikájának a kö­vetkező főbb kérdéseivel: a szocialista nemzeti egy­ség társadalmi alapjai, a hazafiság, az ifjúság és a társadalom, valamint a gazdaságirányítás új rend­szerével összefüggű társa­dalmi problémák. A kongresszus bizottsá­gai és plénuma mélyreha­tóan megvizsgálta az ezek­ről előterjesztett tanulmá­nyokat, illetőleg az ezekkel kapcsolatos népfrontmoz­galmi feladatokat. A kong­resszus ajánlja, hogy a népfrontbizottságok a ta­nulmányokat alkotóan használják fel mozgalmi munkájuk során.

Next

/
Thumbnails
Contents