Petőfi Népe, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)
1968-04-18 / 90. szám
Összeült a Hazafias Népfront IV. kongresszusa Erdei Ferenc ismertette a beszámolót (Folytatás az 1. oldalról) A Hazafias Népfront Országos Tanácsának referátumát Erdei Ferenc főtitkár terjesztette elő. — Az 1964 tavaszán tartott III. kongresszusunk óta a népfrontmozgalom a megszilárdulás és az egyenesvonalú fejlődés útján haladt előre. Erről az időszakról úgy számolhatunk be a most összeült kongresszusnak, hogy változatlan az a fő irány, amelyet a Hazafias Népfront az ellenforradalom utáni konszolidáció óta követ, és ebben az irányban folyamatos az erősödés, a népfrontmozgalom szerepének és jelentőségének fokozatos növekedése következett be. Hazánkban sikeresen valósítjuk meg azt a népfront- politikát, amelyet a munkásosztály és pártja kezdeményezett, s amelyhez társadalmunk mind szélesebb körei csatlakoztak. A nemzeti egység politikája ez, amely a szocializmus alapjain teremti meg a munkásosztály, a parasztság, továbbá az értelmiségi és egyéb rétegek szövetségét. Történelmi jelentőségű feladataink sikeres me a E politika helyességét különösen bizonyítja, hogy nemzeti fejlődésünk néhány történelmi jelentőségű feladatát sikerült eredményesen megoldanunk. Ilyen volt elsősorban a néphatalom megvédése és megszilárdítása, továbbá a mezőgazdaság szocialista átszervezése. A legfőbb ez utóbbiban az, hogy a termelés csökkenése nélkül valósult meg a szövetkezeti átszervezés, továbbá olymódon, hogy az átszervezés után gyorsan konszolidálódott a termelőszövetkezetek nagyobb része, s a mezőgazda- sági termelés — viszonylag fogyatékos anyagi-műszaki feltételek mellett — erőteljesen fellendült. Ilyen jelentőségű — és szintén sikeresnek ígérkező — feladat a gazdaságirányítás reformja is, amely növeli a gazdálkodó szervek^ kezdeményezését és felelősség- vállalását, gyarapítja _ népgazdaságunk erőforrásait. Nem kisebb jelentőségű az a fejlődési folyamat, ami a közgondolkodásban, a társadalmi légkörben végbemegy. A kritikai szellem erősödése és a bátrabb viták kibontakozása magában véve is eredmény, de méginkább eredménynek tekinthető ezek tartalma, jellege. Társadalmi fejlődésünk a szocializmus teljes felépítésének időszakába lépett. Amit eddig elértünk, meggyőzően bizonyítja a szocializmus erejét nemzeti fejlődésünkben. Társadalmunk antagonisztikus osztályellentéteinek megszüntetése, népünk életszínvonalának általános és nagyarányú felemelése, a köz- műveltség kiterjesztése és növelése, nemzeti iparunk nagyarányú és gyorsütemű kifejlesztése, mezőgazdaságunkban az elmaradottság leküzdése, a hatalmas távlatú fejlődés alapjainak a megteremtése — mind olyan nemzeti vívmányaink, amelyekre csak a szocializmus rendszerében voltunk képesek. Fejlődik és erősödik a munkás—paraszt szövetség. Az egykor többségében paraszti lakosságú Magyarországnak szám szerint is a legnagyobb osztálya lett a munkásosztály, mellette az egykor osztályokra, rétegekre tagolt parasztság a szövetkezeti gazdálkodás egységes alapjain szocialista parasztsággá formálódik. A társadalmi és nemzeti haladás fő ereje változatlanul a munkásosztály és pártja, amelynek politikai törekvései és világnézete a fejlődés során mindinkább áthatja a parasztságot és a többi rétegeket is. A továbbiakban a referátum hangsúlyozza, hogy az MSZMP IX. kongresz- szusa és az azt követő agrárpolitikai intézkedések nyomán a termelőszövetkezeti vezetők és tagok, kommunisták és pártonkí- vüliek egyaránt megnövekedett felelősséggel és aktivitással lépnek fel minden fórumon: a népfrontbizottságokban, a tanácsokban és a szövetkezeti testületekben. A különféle értelmiségi rétegek is kezdettől fogva igen tevékenyek a Hazafias Népfrontban. Az irodalom, a művészet és a tudomány munkásai mind sokoldalúbban kapcsolódnak a két nagy termelő osztályhoz és a pedegógu- sok is állandó és tevékeny munkásai a szövetségi politikának. Különösen három nagyon fontos értelmiségi rétegnek: az ipari műszaki értelmiségnek, a mezőgazdasági szakembereknek, továbbá a közgazdászoknak, illetőleg egyéb társadalomtudományok művelőinek az aktivitása erősödik. A gazdaságirányítás reformjának napirendre kerülése váltotta ki ezt a hatást, de ez csak növeli jelentőségét. Társadalmunkban erősen csökkent a száma a kisiparosoknak és kiskereskedőknek, de ők is megtalálják helyüket szocialista rendszerünkben. A nagy szocialista gazdasági szervezetek mellett hasznos gazdasági funkciókat látnak el, amelyek révén társadalmi szükségleteket elégítenek ki. Ezen az alapon tevékenyen részt vesznek közéletünkben is, nem utolsó sorban éppen a népfrontmozgalom révén. A bizalom negnyilyánulása a párt politikája mellett A szocialista nemzeti egység politikája tehát nemcsak törekvések és szándékok kifejezése, hanem egy valóságban zajló történeti folyamat továbbvitelének és fejlesztésének a programja is. Ezért fontos a további erősítése. A referátum további részében elemzés hangzott el a múlt évi választásokról, amelyeknek sikere a bizalom általános megnyilvánulása volt a párt politikája, a Hazafias Népfront választási felhívásában kifejtett program mellett. Az új választási törvény által biztosított lehetőségeket azonban még nem aknáztuk ki eléggé; a választások lebonyolításában részben még a régi módszerekkel dolgoztunk. Mindenesetre kiterjedt és értékes tapasztalatokat szereztünk, s e tapasztalataink a demokratizmus további kiszélesítésére, választási gyakorlatunk fejlesztésére biztatnak. A Hazafias Népfront egyik legfőbb feladata, hogy tömegpolitikai bázisa legyen az államhatalom helyi szerveinek, az eddiginél gyakrabban éljen észrevételező, esetenként bíráló és javaslattevő jogával, s a szocialista demokrácia fejlesztésének állandó tényezőjévé váljék. A szocialista demokrácia egyik alapvonása, hogy a társadalmi tevékenységben és az állami életben nemcsak a cselekvés formáit szabja meg, hanem céljait és tartalmát is meghatározza. Nemcsak a „játék- szabályokat” írja elő, amelyek szerint egyének, csoportok és osztályok cselekedhetnek, hanem kizárja a „mezőnyből” az elnyomó és kizsákmányoló osztályokat. A szocialista demokrácia másik alapvonása, hogy meghatározott társadalmi és gazdasági feltételekhez kötött. A szocialista demokrácia múlhatatlan feltételei: a munkáshatalom, a munkásosztály szerjuttatása, a vállalatok önállóságának és érdekeltségének megvalósítása, az egyes dolgozók anyagi ösztönzésének a fokozása; röviden, a népgazdasági terv és piac szerves egysége a szocialista tulajdonviszonyok alapján. A reform bevezetése utáni első lépések biztatóak. A népfrontbizottságok most fordítanak különleges figyelmet a kialakuló helyzet megítélésére, s feladatuk elsősorban a párt gazdaságirányító, illetőleg ehhez kapcsolódó agitációs és propaganda munkájának erősítése és kiegészítése. A külpolitikai kérdéseket érintve hangsúlyozza a referátum, hogy ha valaha összekapcsolódott belső társadalmi fejlődésünk és nemzeti előrehaladásunk ügye a nemzetközi viszonyokkal, úgy most ez különösen így van. Ez indokolja, hogy a Hazafias Népfront sokoldalúan és mind nagyobb mértékben foglalkozik nemzetközi kérdésekkel. Az egymást követő imperialista agressziók szükségessé tették, hogy kifejezést adjunk a tiltakozásnak az agresszió ellen és a szolidaritásnak a megtámadott és függetlenségükért harcoló népek mellett. A legnagyobb méreteket a Vietnam elleni agresszióval szembeni tiltakozás és a hős vietnami nép megsegítéséért folytatott akcióink öltötték. Békemozgalmi munkánk legfőbb eredménye és jelentősége, hogy e téren számottevően erősödött a szocialista nemzeti egység, a népek közötti barátság és a nemzetközi szolidaritás érzése. Kiemelkedő jelentőségű a Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatunk. Ez külpolitikánk A Hazafias Népfront IV. kongresszusán külföldi vendégek egész sora képviseli a baráti országok társadalmi szervezeteit. Képünkön a Vietnami Demokratikus Köztársaság Hazafias Frontja delegációjának vezetője, Tran Huu Duyet, a Hazafias Front főtitkára beszélget Sebestyén Nándornéval, az Országos Béketanács titkárával és Din Ba Thi-val, a DNFF budapesti irodája képviselőjével. vezett ereje és vezető szerepének érvényesülése, s szövetsége a parasztsággal és a többi dolgozó rétegekkel. A mi demokráciánk tehát szervezett demokrácia, amelyben alapvető szerepe van a szocialista munkáspártnak, fontos hivatása a társadalmi szervezeteknek, s megkülönböztetett feladatai a nemzeti összefogás legszélesebb keretének, a népfrontmozgalomnak. Demokratikus fejlődésünk előrehaladásával is összefügg a gazdaságirányítás reformja. A reform célja, hogy a népgazdaság és a termelés fejlesztése útján tovább erősítsük társadalmunk szocialista jellegét, és ezzel rendszeresen javítsuk a dolgozók életszínvonalát, életkörülményeit. E cél elérésének eszköze az új mechanizmus: az értéktörvény fokozott érvényre^ és nemzetközi helyzetünk alapkérdése és ellenségeink állandó támadásának célpontja. Történelmünk mostoha századai után most, a Szovjetunióval és a többi szocialista országgal szövetségben kerültünk olyan nemzetközi helyzetbe, amikor nemzeti függetlenségünk is, a szocialista közösség adta biztonságunk is szilárd alapokon nyugszik. E szövetségben nemzeti fejlődésünk perspektívái szinte határtalanok. Az utóbbi években gyümölcsöző kapcsolatok létesültek kapitalista országok népfront-, vagy hasonló jellegű mozgalmaival, pártjaival is. A népek közötti kapcsolatok ápolása körébe tartozik, hogy rendszeres együttműködést alakítottunk ki a hazai nemzetiségi szövetségekkel. Ebben nemcsak nemzetiségi politikánk elvi következetessége jut kifejezésre, hanem az is, hogy az együttműködést fontos összekötő kapocsnak tekintjük a népek közötti baráti kapcsolatok ápolásában is. Ezután a Hazafias Népfront mozgalmi tevékenységét ismertetve rámutatott a referátum, hogy az Országos Tanács és az elnökség több ízben vitatott meg olyan nagy jelentőségű politikai dokumentumokat, amelyeket az MSZMP Központi Bizottsága bocsátott vitára és amelyekkel kapcsolatban a Hazafias Népfront véleményét kérte. A többi közt megvitatták az új választási törvény elveit, az országgyűlési képviselői jelöléseket, a Hazafias Népfront választási felhívását, és külön foglalkoztak a választások értékelésével. A területi népfrontbizottságok is aktívak voltak, rendszeresen foglalkoztak a soron levő országos és helyi kérdésekkel. Alkotmányjogi funkciók munkaterületei A népfront munkaterületei most már hagyományosan kialakultak, bár a fejlődés során változnak is. Állandósultak és törvényben meghatározottak a Hazafias Népfront alkotmány- jogi funkciói. A jelölések és a választások időszakában a népfrontbizottságokban úgy kell politizálni, hogy mind a választási agitáció, mind a jelölések keretei között szigorúan és teljességében érvényesüljön a szocialista nemzeti összefogás politikája, városon és falun egyaránt. A választók és a választottak közötti rendszeres kapcsolat szervezése a gyakorlatban formálódik, s teljesen kialakultnak még nem is mondható. A lényege az, hogy a népfrontmozgalom egyik oldalról a választók állásfoglalásainak és igényeinek közvetítője az államhatalmi testületekhez, a másik oldalról pedig az állami politika közvetítője a választókhoz. Hagyományosan kialakult és sokoldalú népfrontmozgalmi munka a község- és várospolitikai tevékenység. Ez is kétoldalú tevékenység: egyfelől a kommunális vezetés terveit, törekvéseit ismerteti és népszerűsíti a lakosság körében, másfelől a lakosság állás- foglalását, igényeit, bírálatát és javaslatait közvetíti a felelős tanácsi szervekhez. A népfrontmozgalom általános gazdaságpolitikai munkáját illetően, ez tulajdonképpen csak az éves és ötéves tervek propagandájában bontakozott ki. Ezt a jövőben sem hanyagolhatjuk el, de a gazdaság- irányítás új rendszere ezen messze túlmenő gazdaság- politikai és társadalom-politikai feladatokat ró ránk. Ezek lényege: erősíteni a kezdeményező készséget. Ismertette a referátum a közművelődés terén végzett népfrontmunka eredményeit is. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy sajátságos területe a népfront művelődés-politikai tevékenységének a társadalmi-politikai ismeretek terjesztése. E téren országszerte önálló népfront-kezdeményezések is kibontakoztak, több-kevesebb sikerrel. Ezeket a legnagyobb mértékben buzdítanunk és támogatnunk kell. Itt kell megemlítenünk, hogy a Kitüntetésed A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Hazafias Népfront IV. kongresszusa alkalmából, a népfrontmozgalomban kifejtett tévé-, kenységük elismeréséül a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta kilenc közéleti személyiségnek, közöttük Szabó Pál Kossuth-díjas írónak, megyénk egyik országgyűlési képviselőjének: Az érdemrend ezüst fokozatát negyvenketten, bronz fokozatát pedig ötvenen kapták meg. A kitüntetéseket szerdán a Parlament kupolacsarnokában Losonczi Pál, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke adta át TIT-tel létrehozott szervezeti kapcsolat nem bizonyult helyesnek, ezt tehát fel kell oldanunk, viszont az együttműködést sokoldalúan lehet és kell fejlesztenünk. A népfrontmozgalom történeti fejlődésének ismertetése után annak továbbfejlesztéséről szólva hangsúlyozza a referátum, hogy azt az 1957 óta kialakult jellegében és szerepében kell fejleszteni. A szocializmus teljes felépítésének időszakában is, az új gazdasági mechanizmus feltételei között is, a nemzetközi helyzet mostani alakulása mellett is a szövetségi politikát, a szocialista nemzeti egység politikáját kell folytatnunk. A többi között azt is tartalmazta a referátum befejező szakasza, hogy a Hazafias Népfront minden fajta működésébe» törekedni kell arra, hogy hatékonyabban, állandóan növekvő eredménnyel fejtse ki tevékenységét. Különösen szükséges, hogy mind a helyi népfrontbizottságok, mind az országos testületek bátrabban és többet kezdeményezzenek, s az eddiginél több munkát vállaljanak a társadalmi munkamegosztásban. Erdei Ferenc végezetül kérte az Országos Tanács nevében, hogy a kongresz- szus mélyrehatóan vitassa meg előterjesztéseiket, s ennek eredményeként fogadja el az Országos Tanács előadott beszámolóját; tegye magáévá a Hazafias Népfront helyzetéről és feladatairól szóló állás- foglalását, amit írásban megküldték a kongresszus küldötteinek; fogadja el a működési szabályzat szintén írásban előterjesztett módosított új szövegét. A szocialista nemzeti egység politikája főbb kérdéseire vonatkozóan kidolgozott és srin'.én írásban előterjesztett három vitaanyag tekintetében úgy foglaljon állást a kongresszus, hogy azokat, a vitában kialakult módosításokkal, tanulmányi anyagként elfogadja és megbízza a megválasztandó Országos Tanácsot, illetőleg elnökséget, hogy bocsássa a népfrontbizottságok rendelkezésére a munkájukban való felhasználás végett. Nagy tapsssal fogadták a küldöttek Erdei Ferenc beszédét, s ezzel véget ért a kongresszus szerdai tanácskozása. Csütörtökön reggel fél 9 órától folytatódik a kongresszus munkája. Megkezdődik a vita a Hazafias Népfront Országos Tanácsának beszámolója és javaslatai felett, továbbá véleménycserére bocsátják az írásos vitaanyagokat is. A szocialista nemzeti egység egyes kérdéseinek megvitatására megválasztott kongresszusi bizottságok ugyancsak csütörtökön reggel látnak munkához.
