Petőfi Népe, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-17 / 89. szám

1968. április rí. 1 oldal Tizenhét metszőolló Megyünk a terézhalmi lankák között. Hol le, hol fel, miint a hegyvidéken. Az emelkedőről széttekint­ve, elénk tárul a jánoshal­mi tsz-közi vállalkozás vé­gé-hossza nincs gyümölcsö­se. Szirombontásra készül­nek az ötödik éves, az idén először termő őszibarack- fák. S a sorok között, a völgyhajlatben ott igyek­szik a tizenhét tagú bri­gád. öaseetéteüne nézve: S nő és 3 férfi. Nagyobbrészt, főleg az előbbiek fiatalok. Metszenek. Bz a hagyomá­nyosan, bár nem éppen a fizikai megerőltetés foly­tán férfiasnak tartott mun­ka a nagyüzemben bizony elnőiesedett. Az oka egy­szerű, magyarázza Kriván Péter főkertész, a férfiak elsősorban a gépeken ta­lálhatók. Ä manuális mun­ka zömmel a nőkre hárul. — Ä mozgékony a® kéz kimondotta® alkalmas a metszésre — teszi hozzá a férfiak legidősebbje, a szin­te munkacsapatvezetől ran­got élvező Kábái Mihály, miközben a derekán meg­igazítja a madzaggal oda­kötött fűrészt. — De nem mindegyikét Ha Idejön egy ifjú leányzó, már az első napokban kiderül, bevá­lik-e, vagy sem. Ha ;ine- héz kezű", akkor itt nem érvényesülhet. A brigád legtöbb tagja négy, de legalább három éve itt dolgozik már. A kezdőket még most is szemmel kell tartani. Elő­fordult, hogy egy mrndösz- sze két hete itt dolgozó leányt állítottak külön sor­ba. Utána újból metszeni kellett a fákat. Kiderül, hogy metszeni az őszibarackost a legne­hezebb. Nincs rá sablon, mindegyik fát. sőt annak valamennyi ágát külön-kü lön kell elbírálni: mit hagyjunk meg. s hány rüggyel. Kábái bácsit is az őszibarack metszésére Szűcs Balázs üzemegység­vezető tanította meg. — Mivel Jánoshalmán korábban nem volt honos ez a gyümölcsfajta — ad' ja tudtomra az üzemegy­ségvezető. — Van már 15 éve, vagy még több is, hogy többedmagávai vasár­naponként motorra ültünk, s irány: Szatymaz. S elles­tük, hogyan és miként csi­nálják az ottaniak. Ma már annak, aki j közös vállalkozáshoz köti sorsát, illik ismernie ezt a munkát. Csak erre a bri­gádra 108 hold őszibarac­kos van bízva. Meg 48 hold tennőkarés almás. Az kezüktől függ, melyik fa ad búsz kilót, s melyik batvanat. Kábái Mihálv 30—35 éve tanulta a kertészeti szak­ma alapelemeit a kisfái szakiskolában. Két lány, Vünké Ibolya, és Borsodi Rózsa mostanában végezte el ugyanott a hároméves szakmunkásképző tanfolya­mot. Az az igazság, vall­ják be, hogy a metszéstők is itt, a gyakorlatban ta­nulták meg igazán. Nem könnyű a helyzetük, hiszen a többiek szeme is rajtuk van: mutassák meg, meny­nyivel tudnak többet. Mi­vel ők 15 százalékkal na­gyobb bért is kapnak. Az űj módszerek elsajá­títására bőven akad alka­lom. Még a vezető szak­emberek számára is. Pél­dáit! a már nyugdíjban levő Eredményesen dolgozik az erdészeti felügyelőség Épül az új székházuk. Fiatal maga a szerv is, amely beköltözésre vár. Alig három hónapja hozta létre a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium Er­dészeti Hivatala. Kecske­méten a Szegedi Állami Erdőrendezőség területi fel­ügyelősége működik. Tíz körzeti felügyelővel dolgo­zik, akik mérnökök és tech­nikusok. A fásítások, erdő­sítések megvalósításáról szakvéleményt ad. Szakemberei ellenőrzik az üzemekben az erdőtör­vény végrehajtását és al­kalmazását, hogy megelőz­zék a károkat. Felügyelnek egyebek közt a tsz-ek 500 hektáros tavaszi cellulóz­nyár telepítéseinél. Szám­ba veszik a suhángok fajtá­ját, minőségét, nyomon kö­vetik az ültetési technológia betartását. Értékelésük sze­rint a kunszállási Alkot­mány Tsz 12 300 facseme­téjének például csupán 10 százaléka felelt meg a szab­ványoknak. Ezen kívül fe­lülvizsgálják a tavaly föld­be került ültetvényszerű cellulóznyár j asokat. Ott vannak a gazdaságok fakitermeléseinél is. Eddig mintegy 10 ezer köbméter akác és nyár kivágása, el­szállítása során tapasztalt fogyatékosságokra hívták fel a figyelmet a tsz-ekben. Ebben az évben a Kiskun­sági Erdőgazdaságban 120 ezer, illetve az állami gaz­daságokban 1500 köbmétert kitevő fának a kitermelé­sét ellenőrzik. dr. Fejes Sándor, a mi­nisztérium volt főosztály- vezetőjének itt elkerített kísérleti parcelláján. A ne­ves kertésztudós szívesen és gyakorta tart előadást az itt dolgozók kérésére. Polgári védelmi nagygyakorlatra készül a megye Interjú dr. Varga Jenővel, a megyei tanács vb-elnökével Hogyan is szerveződik egy brigád emberi közös­— Ügy, hogy segítünk egymásnak — véli Kábái bácsi. — Aki „nehezebb” sort kap, oda a többiek is bele-belemetszenek. hogy egyszerre érjenek ki. Igaz, hogy teljesítményre dolgo­zunk, de nagyon is érde­keltek vagyunk a minő­ségiben!: részesedésként a többletbevétel 12 százalé­kát is megkapjuk. Senki­nek sem érdeke tehát, hogy hanyag munkát végezzen. — Minden évben növek­szik a szocialista címért versenyző brigádok száma — mondja Kassai Béla, a tsz-közi vállalkozás párttit- kára. A sertéstelepen két, a kéleshalmi üzemrészen három brigád vetélkedik, de benne van a mozgalom­ban a tízfős traktoros és a szállító brigád is. És ez évtől kezdve már a terériialmiak is verse­nyeznek. A szocialista cím elnyeréséért. H. D. j Rz egészség és jé étvágy háza A Zománcipari Művek Kecskeméti Gyáregységé­ben most építik azt a két­emeletes, betonvázas, tágas épületet, amelyben üzemi orvosi rendelő, fürdő, étte­rem és konyha kap helyet. Az étkezdében egyszerre 240 dolgozó fogyaszthatja el az ebédet — önkiszol­gáló rendszerben. A mun­kát az ÉM Bács-Kiskun megyei Állami Építőipari Vállalat szakemberei vég­zik. A több mint hat és fél millió forintos szociális lé­tesítményt még ebben az évben átadják rendelteté­sének. (Pásztor Zoltán felv.) A közelmúltban hírül ad­tuk, hogy a nyár folyamán nagyszabású polgári védel­mi gyakorlatra kerül sor a megyében. A megmozdulás előkészületei már javában folynak. S mivel e nagy­gyakorlaton a tanácsok végrehajtó bizottságai, a társadalmi szervezetek, üzemek, termelőszövetke­zeti gazdaságok, végső so­ron az egész lakosság vizs­gázik, néhány, a polgári védelemmel kapcsolatos kérdéssel kerestük meg dr. Varga Jenő elvtársat, a megyei tanács vb-elnö- két, mint a polgári véde­lem megyei parancsnokát. — Mi indokolja, hogy az országos irányítású gyakorlat színhelyéül Bács-Kiskun megyére esett a választás? — Borsod, az egyik leg­nagyobb ipari megye után, ahol tavaly zajlott le ha­sonló megmozdulás, úgy érzem, nem véletlen, hogy nálunk — az egyik legna­gyobb mezőgazdasági terű létén — kerül sor ilyen gyakorlatra. Ezen vá laszt kell adnunk mezőgaz­dasági üzemeink, lakossá­giunk felkészüléséről. A pol­gári védelem létrejötte óta, az elmúlt években folyta­tott tömegfelvilágosító munka nyomán, lakossá­gunk (túlnyomó többsége megértette a felkészülés fontosságát. E téren is messzemenően támogatja a párt és a kormány hatá­rozataiban megfogalmazott célok elérését. A megyé­ben élők igen nagy száza­léka vett részt, illetve vesz résért: a polgári védelmi oktatásban, s eredménye­ként legalább fővonásai­ban ismeri a védekezés le­hetőségeit. A nyári de­monstráció célkitűzése az is, hogy megváltoztassa a még kétkedők elképzelé­seit, melyek szerint a mo­Áz idén több csehszlovák árucikk A külkereskedelem az idén a tavalyinál mintegy 30—40 százalékkal több csehszlovák gyártmányú közszükségleti cikk behoza­talára számít. Például az idén Magyarországon más­félszer annyi csehszolvák gyártmányú bútor kerülhet forgalomba, mint amennyit eredetileg az államközi szerződésben megjelöltek. Kétszer annyi csempe, to­vábbá ajtó-ablakkeret ér­kezik, mint amennyit ta­valy szerzett be külkeres­kedelmünk, ugyancsak megkétszereződik a tran­zisztoros rádió és a közked­velt Tesla magnetofonok importja. A választék bő­vítésére megjelennek üzle­teinkben a csehszlovák tv- készülékek, s kaphatók, az Elektrosvit hűtőgépek. Több mint 4000 Skoda személy­autót, 4000 Jawa motorke­rékpárt, 9000 Tátra robo­gót és Jawa mopedet kö­tött le ez évre a külke­reskedelem. Az idén az ed­diginek hat-nyolcszorosa, mintegy 300 000 hektoliter csehszlovák sör kerül for­galomba. dem háborúban az ember mindig tehetetlen. Nagy feladatról van szó, amelyet csak úgy oldha­tunk meg sikeresen, ha már ma megfelelően ké­szülünk rá. Ügy érzem, most, a felkészülés idő­szakában az egyik legdön­tőbb tennivaló: az embe­rekkel megértetni a gya­korlat jelentőségét. — Lenne olyan kedves erről szólni Varga elv­társ? — A polgári védelem az ország védelmének részét képezi, s mi ennek tudatá­ban készülünk a gyakorlat megtartására. Az eddig megtett utat kívánjuk le­mérni, egyidejűleg pedig meghatározni azokat az el­gondolásainkat. amelyek alapját képezhetik a kö­vetkező években a polgári védelem fejlesztésének megyénkben. Rendkívül hasznos tapasztalatokat ad­hat ugyanis nem utolsó­sorban a tanácsok végre­hajtó bizottságainak, a ve­zetésnek. Nagy jelentőségű a gya­korlat a lakosság szem­pontjából is. Ennyi részve­vővel, ilyen nagy polgári védelmi jellegű mozgással lakosságunk még nem ta­lálkozott. Sok új benyo­más alakulhat ki, lehetőség nyílik arra, hogy egyesek­nél megváltozzon az eddigi passzív magatartás, meg­értsék, hogy egy esetleges háborúban való sikeres vé­dekezés csak nagy szerve­zettséggel, szoros összefo­gásban, a szükséges isme­retek elsajátításával le­hetséges. Amikor ezt mondom, hogy a gyakorlatra való felkészülés és a végrehaj­tás nagy feladatot jelent, j arra gondolok, hogy ezt össztársadalmi feladattá kell tennünk. Enélkül el­képzelhetetlen a gyakorlat­nak, vagy más. hasonló jellegű feladatnak a sike­res megoldása. tek járási, városi, községi vezetőinek fel kell készül­niük a mentő-mentesítő munkák irányítására. El kell érni, hogy a gya­korlat elgondolásában meg­határozott területen, min­den egyes ott .lakó hajtsa végre a védekezési szabá­lyokat, építse ki a maga és családja számára a szük­ség-óvóhelyeket. Kecske­mét kijelölt területén a műszaki mentőszolgálat a kiképzések keretében ékít­se ki a szükséges számú nyilvános árokóvóhelyet. Ezek a feladatok sokol­dalú tervező. előkészítő munkát igényelnek mind a vezetéstől, mind az érin­tett egészségügyi intézmé­nyek, építőipari vállalatok polgári védelmi beosztott­jaitól, és minden érintett állampolgártól. Tudjuk, hogy a városok, járások ve­zetőit napjainkban sok tennivaló ellátása köti le, mégis biztos vagyok ben­ne, hogy a feladat meg­valósításához szükséges idő, jó szervező munkával biztosítható. Támaszkodni kell mindazokra az erők­re. amelyek a honvédelmi törvény, illetve a vonatko­zó kormányhatározat alap­ján a tanács vb-elnöke, mint polgári védelmi pa­rancsnok irányítása alá tartozik. Rendkívül fontos­nak .tartom a tervszerűség betartását és azt. hogv mindenki a legna svobb részletességgel isimerje az általata végrehajtandó fel­adatokat. — Miiven eszközökkel biztosítható ez, milyen "'Vvilágosító propasran- 1 »munka előzi me" a nagy megmozdulást? — Köztudott, hogy a polgári védelmi okta­táson túlmenően szá­mos gyakorlat is lezaj­lott már a megyében. A nyáron sorra kerülő mennyiben különbözik a korábbiaktól? — Az elmúlt években ilyen nagy méretű polgá­ri védelmi gyakorlat me­gyénkben még nem volt. Sőt, az országban is kevés. A részvevő polgári védelmi erők és az érintett lakos­ság létszáma éléri a mint­egy negyvenezer személyt. Ennek közvetlen kihatása elsősorban Kecskeméten, a kecskeméti járásban. Kis­kunfélegyházán és járásá­ban, Kiskunhalason és já­rásában, valamint a kis­kőrösi járásban jelentke­zik. A felsorolásból is ki­tűnik, hogy kisébb-nagyobb mértékben az egész megye lakosságát érinti. — A feladat nagysága tehát rendkívül gondos előkészítést igényel. Milyen tervek, elgon­dolások szerint törté­nik ez? — A kiadott utasítások — Nagy a jelentősége a ’-'-’~ság körében végzett felvilágosító munkának \ - gyakorlatot megelőző idő­ben több ezer plakát, röp­lap, filmvetítések hívják fél a figyelmet a polaári védelem fontosságára. Szá­mítani lehet rá. hogy egye­sek részéről különböző, s nem mindig helyes meg­nyilvánulások kísérik a gyakorlat előkészületeit és magát a megmozdulást. A sikeres végrehajtás éppen ezért sokoldalú politikai felkészülést kíván, a fel­adat jelentőségét helyesen megítélő közszellem, köz­hangulat kialakítását. Mert jó eredményre csakis ak­kor számíthatunk, ha mind az előkészítést, mind a végrehajtást, megfelelő politikai tevékenység kí­séri. A gyakorlat megszerve­zésének és végrehajtásá­nak sikeréért minden ve­zető a maga helyén felelős. A végrehajtással kapcso­latban részletes intézkedé­si terv készül. Ez tartal­mazza az egyes államigaz­gatási egységek és veze­tőik fő- és részfeladatait. E feladatok végrehajtása, az intézkedési tervhez való tása jelenti egyik biztosí­tékát a gyakorlat sikeré­nek. A legfontosabb tehát az intézkedési tervhez való pontos alkalmazkodás — fejezte be nyilatkozatát dr. alapján a felsorolt terüle- I Varga Jenő elvtárs.

Next

/
Thumbnails
Contents