Petőfi Népe, 1968. április (23. évfolyam, 78-100. szám)

1968-04-03 / 79. szám

1968. április 3. szerda I. oldal Táviratváltás a testvérmegyék között KIRICSENKO N. Elvtársnak, Ukrajna Kommunista Pártja Krím Területi Bizottsága Első Titkárának, Szimferopol. Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun me­gyei Bizottsága és megyénk valamennyi dolgozója nevé­ben forró baráti szeretettel üdvözöljük és köszöntjük Önöket és Krím terület valamennyi lakosát, Magyaror■ szág felszabadításának 23. évfordulója alkalmából. Legnagyobb nemzeti ünnepünkön hálával és tisztelet­tel emlékezünk azokra a szovjet hősökre, akik vérüket hullatták hazánknak a fasizmus alóli felszabadításáért. Népünk és szűkebb hazánk lakosaiban élénken él még annak a napnak az emléke, amikor megjelentek váro­sainkban és községeinkben az első szovjet harcosok, akik elhozták a várva várt szabadságot. Azóta 23 év telt el és ezalatt népeink együttműködése és igaz barátsága egyre gyümölcsözőbbé válik az inter­nacionalizmus szellemében. Felszabadulásunk évfordulóján eredményes munkát, erőt, egészséget és békés életet kívánunk Önöknek és Krím terület lakóinak megyénk vezetői és valamennyi dolgozója nevében. Éljen a szovjet és a magyar nép barátsága! MOLNÁR FRIGYES, az MSZMP megyei bizottságának első titkára MOLNÁR FRIGYES Elvtársnak, az MSZMP Bács-Kiskun Megyei Bizottsága Első Titkárának, Kecskemét. Az Ukrán Kommunista Párt Krím Területi Bizottsága és a dolgozók küldötteinek Területi Szovjetje forrón üd­vözli Bács-Kiskun megye dolgozóit, a nagy nemzeti ün­nep: Magyarország fasiszta elnyomás alól történt felsza­badulásának 23. évfordulója alkalmából. őszintén örülünk, hogy a közös ellenség elleni harc tű­sében született barátság népeink között, mely a béke és a szocializmus biztos támasza, évről évre erősödik és fej­lődik. . , Új sikereket kívánunk önöknek kedves elvtársak, ha­zájuk, a szocialista Magyarország és az egész világ kom­munista mozgalmának javára végzett munkájukhoz. Éljen a magyar és a szovjet nép barátsága! N. KIRICSENKO, az UKP Krím Területi Bizottsága első titkára T. CSEMODUROV, a Krím Területi Szovjet elnöke Kereskedelmi dolgozók kitüntetése Hazánk felszabadulásá­nak 23. évfordulója alkal­mából, tegnap délelőtt a megyei tanács székházában a belkereskedelmi minisz­ter megbízásából Geröcs István, a kereskedelmi osz­tály vezetője kitüntetéseket adott át a kereskedelem ki­váló dolgozóinak. A Belke­reskedelem Kiváló Dolgo­zója kitüntetést a követke­zők kapták meg: Tatár Gé- záné, a Bács-Kiskun me­gyei Élelmiszer Kiskereske­delmi Vállalat csoportveze­tője, Kecskemét, Gaborják Mihály, az Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat bolt­vezetője, Baja, ifjú Takács István, a Bács-Kiskun me­gyei Vendéglátó Vállalat üzletvezetője, Kiskunfél egyháza, Pancza János, a Bács-Kiskun megyei Ruhá­zati Kiskereskedelmi Vál­lalat boltvezetője, Kecske­mét és Fekete Dezső, a me­gyei tanács vb kereskedel­mi osztályának főelőadója. A kitüntetések átadásá­nál jelen volt Sohajda Fe­renc, a Bács-Kiskun me­gyei Élelmiszer Kiskeres­kedelmi Vállalat és Molnár János, a megyei Vendéglátó Vállalat igazgatója is. Hunkaverseny az új körülmények között Hasznos tapasztalatok a mélykúti anhéton Hírt adtunk róla, hogy az MSZMP megyei bizott­sága és a Petőfi Népe kez­deményezésére a mélykúti Üj Élet Termelőszövetke­zetben ankétra került sor, megvalósulása idején még nagyobb jelentősége van a nagyobb termelési sikere­kért folyó nemes vetélke­désnek. Ezt hangsúlyozta többek között Oláh György, zös érdekekért folyik, te­hát nemcsak a pártszerve­zet, hanem az egész gazda­ságvezetés érdeke a szer­vezés. Az üzemi verseny- bizottságban természetesen Várják a spárgát A hét végére várják a MÉK fel vásárló telepein az idei első spárgaszállit- mányt. A Kunibaja és Ke- tobáa környékéről érkező zöldségfélét külföldi meg­rendelőkhöz továbbítják. Iskolatörténeti kiállítás A Kecskeméti Óvónőkép­ző Intézet dísztermét és fo­lyosóit zsúfolásig megtöltik annak a kiállításnak a tab­lói, amelyet „A szocialista iskola útján” címmel ren­dezett meg az Országos Pe­dagógiai Könyvtár és a Pe­dagógus Szakszervezet. Megjelent az ünnepségen Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhelyettese, Gyóni Lajos, a megyei párt- bizottság osztályvezetője, dr. Greiner József, a kecs­keméti városi pártbizottság titkára, Újvári Lajos, a Kecskeméti Városi Tanács V. B. elnökhelyettese, vala­mint a kecskeméti iskolák vezetői és sokan a pedagó­gusok közül. Sebő Gyula, az Óvónő­képző Intézet igazgatója köszöntötte a vendégeket, majd Péter Ernő, a Peda­gógus Szakszervezet főtit­kára mondott megnyitó be­szédet. Utalt arra, ami a kiállításnak is aktualitást ad: a magyar parlament 1868-ban, száz esztendővel ezelőtt iktatta törvénybe a népiskolai törvényt. A ki­állítás ettől az időtől kezd­ve mutatja be a magyar oktatásügy történetét há­rom fázisban. Haladó pe­dagógiai törekvések 1919 előtt és a Tanácsköztársa­ság oktatásügye — ez a ki­állítás első része. A máso­dik: a Horthy-korszak el­nyomó iskolapolitikája, A harmadik pedig: a szocia­lista nevelés a megvalósu­lás útján. A kiállítás április I5-ig naponta 10-től 18 óráig te­kinthető meg az Óvónő képző Intézetben. Or. Matos László bevezető előadását tartja« melynek témája a mező- gazdaságban. folyó szocia­lista munkaverseny hely­zete és továbbfejlesztésé­nek lehetőségei az új gazdasági mechanizmus körülményei között. Érdemes visszatérni erre a tanácskozásra annál is inkább, mert a vita során néhány kérdés tisztázódott és számos figyelemre mél­tó javaslat hangzott el. A bevezető előadás, ame­lyet dr. Matos László, az MSZMP megyei bizottságá­nak osztályvezetője tartott, jó alapot adott a tanács­kozáshoz. A megye mezőgazdasá­gában csaknem 48 ezren vettek részt a jubileumi munkaversenyben. A ter­ven felül kétszázötvenhat­millió forint értékű áru a megyei tanács vb-elnök­helyettese is, aki ebben az esetben, mint a megyei versenybizottság elnöke vett részt a tanácskozáson. Többek között utalt arra is, hogy a verseny nemcsak gazdasági, hanem politikai és társadalmi feladat is, jelentős szerepe van a tu­datformálásban. Ez utóbbi hatását illetően Fazekas Bálint, a tompái Kossuth Termelőszövetkezet elnöke néhány példát is megemlí­tett A legszebb közülük az volt, amikor a szocialista brigádok társadalmi mun­kában felépítettek az egyik termelőszövetkezeti család részére egy szoba-konyhás családi házat Fazekas Bálint hangsú­lyozta azt is, hogy az anyagi ösztönzés nagy ha­részt vesz a pártszervezet is, a kommunisták köteles­sége a példamutatás. A pártszervezet azonban nem vállalhatja magára a szer­vezést, irányítást Különböző nézetek van­nak arról is, hogy mi a szerei» a termelőszövet­kezetek területi szövetsé­geinek. Tisztázódott, hogy a területi szövetségek ja­vaslatot tehetnek a ver­senyszervezés módjaira, összefogják területükön a vállalásokat Számos hozzászóló han­goztatta, hogy a szocialista brigádmozgalom tudatfor­máló, ezen belül elsősorban az általános műveltséget növelő feladataival a jövő­ben többet kell foglalkozni. A tanácskozás sikerét elősegítették azok az írá­mű velősnek megfelelően tervezik és a már megle­vő hagyományos telepíté­seket is átalakítják. Jelen­leg már 7 ezer hektár sző­lőterületen folyik magas­művelés félszigetünkön. Kedvezőtlenül befolyá­solja eredményeinket az, hogy sok gazdaságunkban még jelenleg is nagy terü­leteket foglalnak el az ala­csony terméshozamú, vagy értéktelen fajták. Legfon­tosabb feladataink közé tartozik, hogy ezeket ma­gashozamú fajtákkal —, aligote, rizling, magaracsi bastardo stb. — cserél­jük fel. Komoly munka folyik a huzamosabb tárolásra is alkalmas csemegeszőlő-faj­ták választékának bővíté­sére. Gazdaságaink 70 hű­tőházzal rendelkeznek, me­lyekben több mint 30 ezer tonna terméket tárolhat­nak. Az elmúlt évben 24 ezer tonna szőlőt és gyü­mölcsöt, 1100 tonna zöld­ségfélét tároltak. A téli tá­rolás jelentősen növeli a friss gyümölcs és zöldség fogyasztásának időszakát. ami különöen jelentős a Krímben, ahol évente sok százezer szovjet és külföl­di vendég üdül. Gazdasá­gaink tapasztalatai bizo­nyítják, hogy a hűtőtáro­lók építésére fordított ösz- szeg, a tárolás helyes szer­vezése mellett egy-másfél év alatt megtérül. / A „Koktebely” szovhoz- ban például 1962 óta mű­ködik a hűtőház. Négy év alatt 896 ezer rubel tiszta jövedelmet hozott, az épí­tésére fordított összeg 232,2 ezer rubel volt. 1966-ban minden itt tárolt tonna szőlő 349 rubel tiszta jö­vedelmet adott. A kedvező eredmények hatására hűtő­házaink kapacitását 1970- ig 90 ezer tonnára kíván­juk növelni. A hűtőkapacitás növelé­sét azonban több tényező is gátolja. Nehéz beszerez­ni a hűtőberendezéseket, elektromos targoncákat és egy sor más anyagot. Nin­csenek még elegendő szám­ban sazkképzett hűtőtech­nológusaink. Kevés a tá­rolásra szolgáló tára, ezért a hűtőterek csak 70—75 százalékig vannak kihasz­nálva. A faláda sem gaz­daságos, emellett kényel­metlen. Véleményünk sze­rint célszerű lenne áttérni a kartonládák alkalmazá­sára. Ezek gyártásához lé­nyegesen kevesebb anyag­ra van szükség. Magyarországi tapaszta­lataink bizonyítják, hogy célszerű a gyümölcsösöket, sőt a szőlőket is bekeríte­ni. A kerítések építésére fordított összeg megtérül, mert csökken a növények károsodása. Gondot jelent szőlő- és gyümölcstermesz­tésünkben az, hogy a je­lenleg használatos növény­védő szereink nem felel­nek meg a követelmények­nek. Területünk mezőgazdasá­gának dolgozói kitartóan munkálkodnak szőlő- és gyümölcstermesztésünk fej­lesztésén, hogy a Krímben üdülést, gyógyulást kereső emberek százezrei minél több szép és finom gyü­mölcsöt, szőlőt fogyaszt­hassanak. Fordította: Savóit Béla., A résztvevők nagy figyelemmel hallgatják a vitaindítót. termelését vállalták, me­lyet 317 millió forint ér­tékben teljesítettek. Nem mérhető számokban az a jelentős fejlődés, ami a dolgozók tízezreinek neve­lésében, a szocialista tudat formálásában jelentkezett. Sokat lépett előre a szo­cialista brigádmozgalom is, mert tavaly már 629 bri­gád csaknem 11 ezer tag­gal küzdött a címért. Eddig 480 érte el a megtisztelő jelzőt. A brigádok csak­nem 75 és fél millió forint terven felüli teljesítést vállaltak, amelyet majd­nem 90 millióra teljesítet­tek. Nincs mód arra, hogy minden felszólalást ismer­tessünk. Inkább azokról az elvi kérdésekről szólnák, amelyekről különösen élénk eszmecsere alakult ki. Azt szinte valamennyi felszólaló megállapította, hogy a gazdasági reform tással van a versenymoz­galomra. Radvánszki Imre, a kiskunhalasi járási párt- bizottság első titkára szin­tén rámutatott, hogy a mozgalmat össze kell kap­csolni az anyagi érdekelt­séggel. A járás termelőszö­vetkezetei aranykoronán­ként 20 fillért fizettek be a versenyalapra. Ebből 180 ezer forint jött össze. A mozgalomban legjobb ered­ményt elért szövetkezet Volga gépkocsit nyer. Most járásszerte nagy az iz­galom, hogy kié lesz az autó. A vita során több véle­mény hangzott el arra vo­natkozóan, hogy ki legyen a verseny gazdája. Egyesek szerint a pártszervezetnek kell kezében tartania a mozgalmat. Ezzel a részt­vevők zöme nem érthet egyet. Végül is az az állás­pont alakult ki, hogy a verseny üzemi feladat, kö-. (Pásztor Zoltán felvételei.) sós kiadványok, amelyek a mezőgazdasági verseny eredményeiről és tovább­fejlesztésének lehetőségei­ről adtak tájékoztatást. Az ankét után szocialista brigádvezetőkkel beszél­gettünk. Kiss Margit, a mélykúti Űj Élet Termelő- szövetkezetből hangsúlyoz­ta: — Nagyon sokat tanul­tunk ezen a tanácskozáson és valamennyiünk nevében állíthatom, hogy több ha­sonlóra van szükség. Kovács Erzsébet, másik brigádvezető ugyanebből a szövetkezetből, hozzátette: — Szerintem folytatni kellene ezt a beszélgetést a járásokban, üzemekben. A kiskunhalasi járási ve­zetőknek is ez a vélemé­nye. Április közepetájt össze is hívják a járásban dolgozó szocialista brigá­dok tanácskozását. K. S.

Next

/
Thumbnails
Contents