Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-12 / 60. szám

IMS. március 12. kedd í oldal Á homok engedékeny Huszonöt órán át beszélt a lajosmlzsei Almavirág Tszcs elnöke, Somodi Bé­la. Majdnem egyfolytában, azaz öt napon át. ö volt az előadója annak a tan­folyamnak, amelyen a cso­port gazdáival a szó szoros értelmében megvitatta a munkaszervezés és a fej­lesztés teendőit. A 260 munkaképes korú gazdá­ból általában kétszázan vol­tak jelen. Nem az első eset ebben a tszcs-ben, hogy a jövőt alapvetően meghatározó, tehát nem egyszerű kérdés­ben kell dönteniük a gazdáknak. Mert nélkülük mit érne a vezetőség állás- foglalása? Két éve például a közös szántó „felfuttatá­sa" került szóba. A kecs­keméti Járási vezetés által javasolt tízéves szakaszos fejlesztést lassúnak talál­ták. Gyorsabb lépésre szán­ták el magukat, s ennek szükségességéről sikerült meggyőzni a gazdákat Is. Persze nem mindenkit egy­formán könnyen. Két év óta már 1200 hold • közös szántó. Termőké­pessége gyenge, a tagsági földekénél is gyengébb, homok és belvíz váltogat­ja egymást Rozsot ter­mesztettek 200—300 holdon. Még a ráfordítás sem té­rült vissza. Majdnem Így jártak a kukoricával is. — Rá kellett jönnünk, hogy ez így nem megy — vallja az elnök — Elhatá­roztuk hát, hogy erre az évre önelszámoló brigádokat hozunk létre. Szám szerint tizenegyet. Ezeknek a bri­gádoknak holdanként két­ezer forintos bruttó' terme­lési értéket kell elérniük. Átlagosan minden mun­kabíró gazdának kötelező­en írtuk elő az évi 90, illetve nőknél 60 munkanap teljesítését a közösben. Hogy kire mikor kerül sor, szervezzék meg maguk között, vagy dönt­sék el a brigádvezetők, akik zömmel a vezetőség­nek is tagjai. — Részesedés? — Százalékos. Tanulmá­nyoztuk az összes létező elosztási formát, de az it­teni adottságok között ez vált be a legjobban. — Mit termesztenek a brigádok? — Gabonát, kukoricát, szamócát, cirkot, paradicso­mot. Csak ezek közül vá­laszthatnak, olyan arány­ban, ahogyan számukra megfelel. — Hogyan bontakozhat ki a nagyüzem ebben a mo­zaikszerű tarkaságban? — Nehezen, s ezt mi is érezzük. Nem egyöntetűek a területek, s szétszabdal­ják a tanyák is. De ha lát­juk a fejlődés folyamatát, bizakodhatunk. Két év múl­va nem lesz ember, aki a cséplőgépnél dolgozzék. A kombájnoláshoz megfelelő nagyságú táblát kell kiala­kítani. Aztán: a legkisebb terület az idén, amit a kö­zös géppel hajlandók va­gyunk felszántani, az öt hold. Nem bizonyos, hogy jövőre is ez lesz a mini­mum. És amelyik brigád nem „hozza a tervet? Feloszlat­ják, s az ott dolgozó gazdá­kat, a területtel együtt, be­osztják a többihez. Az ön- elszámoláshoz zik még, hogy igénybe ve­hetik a közös szolgáltatá­sait — gépet, műtrágyát, vegyszert —, de azt a ter­melésből kell visszatéríte­niük. » Rokonszenves és minden tekintetben átgondolt mód­szer. Az itteni adottságok­hoz idomuló. S korántsem mond le a távlatokról. Évi tízszázalékos hozamnöve­kedést számítva, egy évti­zed alatt megkétszerezhe­tő a termés. Reális ez? Az igent nyugodtan kimond­hatjuk néhány eddigi ered­mény ismeretében. A lu­cerna tavaly holdanként 35 mázsás szénatermést adott, plusz egy mázsa magot. A pillangóst a homokon ők nem vetik. Telepítik. A rozsnak való táblákon a triticale tízmázsás átlag­gal fizetett Ebből már száz hold lesz az idén. Két év alatt 68 holdon, telepítet­tek szamócát Itt a tagsá­gi részesedés 50 százalékos. Nem kevesen voltak akik egy holdról 35 ezer forin­tos bevételt értek el. Az érem másik oldalán ott van a 600 vagon szer­ves trágya, amit két év alatt hordtak a földekre. A Népköztársaság El­nöki Tanácsa a Munka Ér­demrend ezüst fokozata ki- tüntetést adományozza Ká­rolyi Ferenc elvtársnak, a Kaíocsai Városi-Járási Népi Ellenőrzési Bizottság he­lyettes elnökének,. Ezek a szavak nemrégi­ben hangzottak el a Parla­mentben, ahol ünnepélye­sen, sötét ruhába öltözve je­lentek meg az ország leg­jobb népi ellenőrei, akik a szervezet megalakulása óta derekasan kiveszik részüket a munkából. Az elismerő kitüntetések átadására a NEB létrejöttének tizedik évfordulója adott alkalmat, s a megilletődöttek sorában ott volt Károlyi Ferenc is, akit most munkahelyén, a Kalocsai Városi Tanács V. B. titkárságán kerestünk fel, ahol csoportvezető — de mint a bevezetőben em- ő látja el a iá­id eg a közös géppark ta­valyi 200 ezer forint érté­kű gyarapodása. Már lánc­talpas traktoruk is van. A homok csak fokozato­san hagyja meghódítani magát. De végül is enge­dékeny, s ez a lényeg A hódítás eszközei változato­sak; van hozzá türelem és célszerű okosság is. Somodi Béla nem beszél­te át hiába a huszonöt órát H. B. Szalagház Kecskeméten Kecskeméten, a Kada Elek utcában nagy iramban épül a megyeszékhely első szalagháza; egyben első épülete az úgynevezett „Don-kanyar” helyén ki­alakuló sugárútnak. A 174 lakásos létesítmény mun­kálatait az ÉM Bács-Kis- kun megyei Állami Építő­ipari Vállalat szakemberei végzik. A szövetkezeti laká­sokból álló épületet a ter­vek szerint a jövő év ta­vaszán, legkésőbb azonban 1969 nyarán adják át ren­deltetésének. (Pásztor Zoltán felvételek) rási NEB-elnökhelyetbesi teendőket is. — Pontosan tíz éve, 1958 február óta dolgozom a népi ellenőrzésben. Akkor még csak névlegesen ala­kult meg a NEB. A lakos­ság azonban már küldte a bejelentéseket, panaszokat, s ezek a levelek hozzám futottak be. Azt is mond­hatnám, hogy az előlege­zett bizalom jele volt ez... Később, amikor tényelege­sen is létrejött a szervezet, már könnyebbé vált a mun­kám, de addig magam vizs­gáltam ki a panaszokat, válaszoltam a levelekre. Károlyi elvtárs elmondja azt is, hogy egy-két év múlva, amikor a járási NEB elnöke öthónapos pártisko­lára mept, ő vette át ezt a posztot is. így tehát bősé­ges tapasztalattal rendel­kezik a NEB munkájáról, amit nemcsak az eltöltött tíz esztendővel lehet ma­gyarázni, hanem azzal a szorgalommal, lelkesedéssel. Méreteiben is lenyűgöző épületkolosszus magasodik néhány hónapja Cegléden, a város peremén. Az 1966- ban kezdődött építkezés nyomán szinte észrevétle­nül nőttek ki a földből a harminc méter magas fa­lak. A múlt év december tizedikén — huszonegy nappal a határidő előtt — tető alá került az épület. Minden remény megvan arra, hogy 1969 végén 476 ágyával, korszerű felsze­relésével sok betegnek nyújt majd gyógyulást ez az intézmény. Addig azon­ban még a Bács megyei Építőipari Vállalat 2/1 épí­tésvezetőségének lesz bő­ven tennivalója. Verseny a budapestiekkel Bognár József építésve­zető nagyon nyugodt. — Az igaz, hogy mindig közbejöhet valami akadály, de jó szervezéssel és ter­mészetesen a ceglédiek se­gítségével azokat is le tud­juk küzdeni. Az építkezés ütemével elégedettek lehe­tünk. Március közepére befejezzük a válaszfalak építését, az alagsorban pe­dig már dolgoznak a kő­művesek a vakoláson. ügyszeretettel is, amit Ká­rolyi Ferenc tanúsított ed­digi tevékenysége során. — Hogyan illeszkedik össze a két munkakör: a tanácsi és a népi ellenőr­zési? — Tökéletesen kiegészíti egymást. Mint titkársági csoportvezető, nagy hasz­nát veszem az ellenőrzéseit, a vizsgálatok és tájékozó­dások során szerzett jó, vagy kevésbé jó tapasztala­toknak. Elmondhatom ezt a másik oldalról is. Mint a NEB elnökhelyettese, gyakran támaszkodhatom azokra az ismeretekre, me­lyeket valamikor a járási tanácsnál, majd itt a vá­rosnál elsajátítottam. Ügy hiszem, alig akad még két olyan munkakör, amely ennyire kiegészíti egymást. — Milyen vizsgálatokra emlékszik legszívesebben? — Nehéz kiválasztani a sok közül egyet-kettőt, hi­szen mindegyik érdekes volt, lekötött bennünket. Mégis talán a gyermek- és ifjúságvédelem helyzetéről szólót említem. Az alap- vizsgálatot 1964-ben tartot­tuk és a ntúlt év végén — Építettek már ilyen nagy épületet? — Tizennégy éve dolgo­zunk Cegléden, s ezalatt mér jó néhány nagyobb sza­bású építkezéssel segítettük a város fejlődését. Ilyen magas, hétemeletes — a földszinttel és a magas- földszinttel együtt, kilenc- szintes — épület még nem került ki a kezünk alól. Véleményem szerint azon­ban a kisebb munkákhoz is legalább ilyen gondosság kell... Az építésvezetőt telefon­hoz hívják, s Szabó Lajos főművezetővel indulunk el Néhány perc múlva már a lépcsőkön igyekszünk a magasba. — Vácon ugyanilyen kórházat épít a Budapesti 25-ös Építőipari Vállalat — folytatja tovább az irodá­ban megkezdett gondolat­sort. — Azonosak a körül­ményeink, ezért versenyre hívtuk egymást. Ügy ér­zem a márciusi értékelés­nél nem lesz okunk szé­gyenkezni. Hét brigádunk határozta el, hogy meg­szerzi a szocialista címet. Bezzeg Ferenc betonozó és Szalisznyó Benő ácsbri­gádja már tulajdonosa a címnek, s a múlt évben megkaptuk a Szocialista építésvezetőség kitüntetést. 7 íz-lizenöt kecskeméti Százhetvenketten dolgoz­nak jelenleg az építkezé­sen, de a hatalmas ará­nyok miatt szinte csak itt- ott látni embert. Válaszfa­lakat építő kőművesek mel­lett ácsok szorgoskodnak, vékony barna fiatalember irányítja őket. — Oláh Péter brigádve­zető egyike a Kecskemétről átjáróknak — tájékoztat a főművezető. — Tíz-tizen- öten teszik meg naponta a két város közötti utat. A többi dolgozónk jó része ceglédi, de akad közöttük az ország távolabbi tájai­ról is. A hetedik emeleten né­hány percig gyönyörkö­dünk az elénk táruló pa­norámában. Lefelé már gyorsabban haladunk. — Nézzük meg a vakoló- kat — javasolja Szabó La­u tó vizsgálattal mértük fel, hogy változott-e három év alatt a helyzet. Jóleső ér­zéssel tapasztaltam, hogy van előrelépés, ma már sok­kal jobb az összhang az il­letékes szervek között, s talán nem szerénytelenség, ha ebben a mi munkánk eredményét is látom. Érde­kesnek tartom még a sze­mélyszállítással összefüggő kérdések elemzését is, fő­leg Kalocsa szempontjából. Azokat az embereket érin­tetté, akik naponta bejár­nak a környező községek­ből: diákok, üzemi munká­sok, lányok, asszonyok, ér­telmiségiek stb. Számos, kevés erőfeszítéssel meg­oldható problémára vetet­tünk fényt, s azt hiszem könnyítettünk a bejárók százainak gondjain. Szívesen beszélgettem volna még a kormánykitün­tetésben részesült ellenőr­rel, de egyre töboen kere­sik szobájában. Ki úgy, mint népi ellenőrt, ki pe­dig mint csoportvezetőt lá­togatja meg. Tudom azt is, hogy délután előadást tart a városban, arra is ké­szülnie kell a csoportveze­tőnek, a kitüntetett népi ellenőrnek. Gál Sándor jós. — Most még csak kéz­zel végzik ezt a munkát, de hamarosan vakológép segíti az ötvenezer négy­zetméter gyorsabb befeje­zését. Itt különben a mű­vezetőképző tanfolyam hallgatói dolgoznak. Nap­pal részt vesznek az épí­tőimunkában, este pedig az elméleti anyaggal ismer­kednek. Ez és a gépkeze­lő tanfolyam sokat segít a szakemberhiányon. Varga József kőművessel váltunk néhány szót. — Szabolcs megyéből, Ura községből jelentkez­tem erre a tanfolyamra. Nagyon elégedett vagyok, valószínű, itt maradok a vállalatnál a tanulás befe­jezése után. Keresetem máris eléri a kétezer- nyolcszáz—háromezer fo­rintot Segítik az építőket Szó esett arról is. hogy a város sokat segít az épí­tőknek. Több esetben em­lítették Rátóti István, a városi pártbizottság ipari osztályvezetőjének a nevét, aki a látogatásom előtti napon járt az építőknél. Kérdést intéztem hozzá is. — A Bács megyeiek? Csak a legjobbakat mond­hatom róluk — válaszolja érdeklődésemre. — Az csak természetes, hogy nagy gondot fordítunk erre az intézményre, hiszen a vá­ros és járás, sőt a monori és nagykátai járás egy ré­szének is megoldja az egészségügyi gondjait. Se­gítünk az építőknek azért is, mert látjuk bennük a jóindulatot és szorgalmat. A múlt ősszel is. amikor súlyos munkaerőhiányuk volt. megszerveztük a tár­sadalmi segítséget. A párt- bizottság munkatársai, a trfnács és az üzemek veze­tői, katonák, kisiparosok, dolgoztak itt, egy vasár­nap, s példánkat nagyon sokan követték, összesen 591-en — közöttük sokan a monori és nagykátai já­rásból is — 3260 óra alatt 289 830 forint értékű tár­sadalmi munkát végeztek. (Néhány órát töltöttem Cegléden, ahol Bács me­gyeiek építik a környék legnagyobb modern egész­ségügyi intézményét. Mun­kájukat becsülik, szeretettel figyelik és társadalmi ösz- szefogással is segítik. Opauszky László Előzzük meg az erdő- és ayartüzeket Üjra több erdő- és avar­tűz keletkezett vasárnap. A további tűzesetek megelőzé­sére a Tűzrendészet Orszá­gos Parancsnoksága kéri a lakosságot, fordítson foko­zottabb figyelmet a tűz­rendészet! előírások betar­tására. Szeles időben ne egessenek gazt, s csendes időben is a műveletet fel­ügyelet mellett végezzék. Erdőben, vagy annak köze­lében csakis az erdőgazda­ság által kijelölt helyen rakjanak tüzet, s ha eltá­voztak, oltsák el, és győződ­jenek meg, hogy nem ma­radt-e vissza parázs a ha­muban. Kérik a kiránduló­kat, ha tűzrakásra bukkan­nak, oltsák azt el, s érte­sítsék a legközelebbi tűz­oltóságot, illetve rendőrsé­get, tanácsot, erdőgazdasá­got* hozzátarto- lítettük —, Aktuális portré Kitüntetett ellenőr

Next

/
Thumbnails
Contents