Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-10 / 59. szám

Fekete felhő s*. joint pici denevérek, puha / szárnyakon száll a korom, / s lerakódik mint a guanó / keményen, vas­tagon.” Gyönyörű, hangulatos kép József Attila, A város peremén című verséből. Szívesen idézzük, de csak akkor, ha nem a bőrün­kön tapasztalható keser­ves valóságról van szó. Havasi Istvánná kecske­méti tanácstag is inkább kemény prózában fogal­mazta meg a legutóbbi tanácsülésen: a Lenin város házait nap mint nap szennyezi a kádgyárból szálló fekete por. Az interpelláció eszünk­be juttatta, hogy évekkel ezelőtt, amikor felröppent a hír: több százmillió fo­rint költséggel rekonstruk­ciót hajtanak végre a Z1M kádgyárában, a kör­nyék lakói aggódni kezd­tek. Attól féltek, hogy a termelés növekedésével párhuzamosan, szaporod­nak a kényszerű szom­szédsággal együttjáró kel­lemetlenségek: füst, ko­rom, zaj stb. is. Az ipar illetékesei megnyugtatásul azt ígérték, hogy nemcsak növekszik, hanem korsze­rűsödik is a termelés, a megfelelő szűrőberendezé­sek óvják majd a lenin- városiak egészségét. Mi adott okot tehát a tanácstag panaszára? Az üzem vezetőitől kértünk választ e kérdésre, s meg­tudtuk a következőket: Az öntvények tisztítása­kor naponta körülbelül 24 mázsa szén és vaspor sza­badul fel az üzemben. Ennek a lekötésére spe­ciális tisztító berendezés szolgál: műanyag zsáko­kon áramoltatják keresz­tül a levegőt, mielőtt a kéményekbe jut. A zsá­kokat Angliából vásárol­ták több más berendezés­sel együtt. Sajnos, a várt­nál jóval hamarabb, már ezen a télen tönkremen­tek a nedvesség és a fagy hatására. Volt ugyan az üzemnek néhány tartalék szűrője is, de a felszere­lés után hasonló sorsra jutottak. így körülbelül két hónapja csak részben kötik le a finom fekete port, ami bizony — ha olyan a széljárás — má­zsaszámra borítja el a kö­zeli házakat, sőt bebújik az ajtó- és ablaknyíláso­kon is. A porzsákok külföldről való beszerzése nehézkes és főképpen rendkívül drága. Ehelyett hazai anya­gokkal próbálkozik a ZIM. s amennyiben ezek beválnak, akkor néhány hét múlva ismét csak mi­nimális mennyiségű por távozik a kéményeken. De mi lesz ha nem válnak be? Akkor bizony — hogy ne szálljon a lenlnváro- siak fejére a fekete por — mégis csak vásárolniuk kell szűrőket külföldről, akármilyen drágák. Békés Dezső Lelepleződött a „Vörös kéz“ 99 Március 4-én Csókás Jó­zsef hetényegyházi lakos helyben feladott levelet ka­pott A levélpapíron a kö­vetkező szöveget olvasta: „Tisztelt uram! Tudok ma­gáról mindent. Ne kertel­jünk, csütörtökön este 7 óra­kor tegyen 5 ezer forintot egy zöld borítékba, s he­lyezze azt el a lakásától számított negyedik villany­oszlop mellé. Ezután men­jen haza, s gyújtsa fel a villanyt! Ha ezt nem teszi, vagy elmondja valakinek, rosszul jár! Vörös kéz.” Csókás József, miután a levelet elolvasta, azonnal a rendőrségre sietett, ahol ta­nácsokkal látták el. Csütör­tökön este 7 órakor Csókás egy borítékot helyezett el a megadott helyen, és a le­vélben írtak szerint járt el. A szőlőben lesben álló nyo­mozók néhány perc múlva meglátták az oszlop felé közeledő fiatalembert, s amikor az a borítékot fel­emelte, őrizetbe vették. A rendőrségen kiderült, hogy a zsaroló R. István 17 éves ipari tanuló. A nyomozók­nak sírva mondta el, hogy gitárt és erősítőt szeretett volna vásárolni a zsarolt pénzen. A fiatalkorú ellen eljárást indítottak. Meglopta betegtársát A Kecskeméti Városi és Járási Rendőrkapitányság büntetőeljárást indított Paplogó Szilveszterné, 33 éves- segédmunkás, kecske­méti lakos ellen, mert .feb­ruár 15-én a Megyei Kór­ház idegosztályán meglopta egyik betegtársát. A tolvaj kihasználta betegtársai bi­zalmát, s amikor azok für­dőbe mentek, B. J.-né 1550 forintját elemelte. G. G. A csavargó és a kislány ÖTÖDIK büntetését a múlt év áprilisában töltötte le. Amikor kiszabadult a börtönből, nem is gondolt arra, hogy állandó munkát vállaljon, inkább városról városra csavargott. Betért a falvakba s néhány napot itt is, ott is dolgozott, de megunta és tovább állt. Pe­dig a huszonhat éves fiatal­embernek — ha lett volna benne javulási szándék —, több alkalom kínálkozott a letelepedésre. Az ötszöri büntetésből sem tanult azonban, s az az életmód, amit büntetésének letöltése után folytatott, mindenkep­pen újra börtönbe vezetett. Most olyan súlyos bűnt kö­vetett el, ami még ma is felháborítja a kiskunhalasi járásban élő és dolgozó be­csületes, jó érzésű embere­ket, a szülőket, mindenkit. — Annyira ittas voltam, hogy nem emlékszem a tör­téntekre — mondja a bíró­ság előtt A büntetőtanács tagjai, a szakértő, a tanúk egy szót sem hisznek ebből, s a vádlott — Forgács Fe­renc Károly, Ágasegyháza, 139/a szám alatti lakos — csupán azért találta ki, hogy megtévessze a bíróságot. —- Mit csinált az előző napokban? —• kérdezi tőle a tanácsvezető bíró. — November 11-én Kis- kunmajsán voltam a vásár­ban, Csanytelekről gyalo­goltam át. Az éjszakát a vá- súti váróteremben töltöt­tem, majd november 12-én Kiskunhalasra utaztam — mondja Forgács Ferenc. Az „utazás” gyalogolást jelent, hiszen pénze nem volt, A felháborító bűncselekményt november 13-án követte el Kiskunhalas és Kunfehértó között. Ekkor Jánoshalmára „utazott” az országúton. Hány óra lehetett, amikor a kislánnyal találkozott? KÉT szezon között — Valamivel elmúlt dél — válaszolt a vádlott, aki előzőleg még azt mondta, hogy semmire sem emlék­szik annyira részeg volt. A KISLÁNY, aki első ál­talánosba jár, tehát hetedik éves, éppen a tanítás befe­jeztével ballagott hazafelé az úton, amikor találkozott a csavargóval. Forgács Fe­renc megragadta a gyermek kezét és bevonszolta egy kukoricásba. A vékony, megrémült teremtés sikol­tozott, de az erőszakos tjű-: «öző megfojtással fenyeget­te, s tö.bbször a. tprkához ka­pott. A sűrű kukoricásban a félelemtől elájult kislányt megerőszakolta, fojtogatta és egyéb brutális cselekmé­nyeket követett el a gyerek­kel. Majd, mint akinek semmi bűn sem terheli a lelkét Kunfehértóra gyalo­golt. ' A bíróságok különösen súlyosan büntetik a Forgács Ferenchez hasonlókat. Em­lékezhetünk néhány hason­ló esetre, bár ilyesmi egyre ritkábban fordul elő. Mégis mindig akad olyan elvete­mült, emberi mivoltából ki­vetkőzött bűnöző, aki ném törődve a következmények­kel, tönkre teszi kiskorú gyermekek életét. EZEK .UTÁN teljesen jo­gosnak és igazságosnak ta­lálja az ember, hogy For­gács Ferenc Károlyt a Kis­kunhalasi Járásbíróság dr. Faldum büntetőtanácsa tíz­évi szabadságvesztésre ítél­te, amit szigorított börtön­ben kell letöltenie. Ezenkí­vül — mivel a vádlott ita­lozó életmódot folytatott — a bíróság kényszerelvonó kezelésre kötelezte. Az íté­let nem jogerős. G. S. Kecskemét a francia televízióban Március 22-én a francia televízió Panoráma soroza­tában Magyarországról su­gároz műsort. - Az adásban jelentős részt foglal el a Kecskemétről szóló beszá­moló. A francia televízió­sok megyeszékhelyünkön a Konzervgyár 1-es telepén, továbbá a Kodály Zoltán Ének-Zenéi Iskolában ké­szítettek riportot és meglá­togatták otthonában az Űj Tavasz Tsz egyik gazdáját. Spartakiád Közel száz versenyző vett részt a járási döntőn, el­térően az eddigi döntőktől. Az elmúlt év bajnokaiból senki sem tudta megtartani vezető helyét az egyéniben. Asztalitenisz verseny eredményei: Női csapatbajnokság: 1. Kiskunmajsa, 2. Szánk, 3. Jászszentlászló. Női egyéni bajnokság: 1. Csontos M. 'Kiskunmajsa), 2. Horváth G. (Kiskunmajsa), 3. Zelei K. (Szánk), 4. Patyi H. (Szánk). Férfi csapatbajnokság: 1. Kiskunmajsa, 2. Szánk, 3. Kunszállás, 4. Jászszent­lászló, 5. Petőfiszállás, 6. Pálmonostora. Férfi egyéni bajnokság: 1. Kárpáti (Kis­kunmajsa), 2. Bognár (Kis­kunmajsa), 3. Tóth (Kis­kunmajsa), 4. Vakulya (Kunszállás), 5. Makány (Jászszentlászló), 6. Szigeti (Szánk). A női párost a Horváth — Csontos páros nyerte a Kiskunmajsa! Patyi —Réz páros ellen. A férfi páros és vegyespáros lejátszásá­ra a sok versenyző miatt nem került idő. A sakkverseny eredmé­nyei: Női csapatok eredmé­nyei: 1. Szánk 7 pont. (A csapat tagjai: Gyóniné, Tóth É., Patyi B. és Réz- né). 2. Pálmonostora 5 pont, 3. Jászszentlászló. Egyéni bajnokság: 1. Bo­rik K. (Pálmonostora), 2. Gyóni M-né (Szánk), 3. Vass ÉL (Jászszentlászló). Férfi csapatok eredmé­nyei: I. Kiskunmajsa 15 pont, Dudás Imre, Molnár Zoltán, Péter Szabó Mihály és Takács Lajos, 2. Petőfi­szállás 9,3. Jászszentlászló 7, 4. Pálmonostora 6,5, 5. Szánk 4,5. Egyéni bajnokság: I. Molnár 4, 2. Péter 3,5, 3. Dr. Bicskei 3. 4. Magony 2,5, 5. Tóth 2, 6. Dudás 2. A sportkörök közötti sor-1 rend az elért eredmények alapján: 1. Kiskunmajsa 83, 2 Szánk 53, 3. Jászszentlászk 40, 4. Pálmonostora 28, 5 Petőfiszállás 14, 6. Kür szállás 11. (pontot nem szc reztek): Alpár, Csólyospf los, Gátér, Kömpöc, Tisz?, újfalu. X • Befejeződött a téli spa. takiád járási versenye a kecskeméti járásban. A ver­senyen Kerekegyháza, Ti szakécske. Lakitelek és La josmizse sportolói szerepei tek eredményesen. A köz ségek közötti pontverseny állása a téli spartakiád után; 1. Kerekegyháza 157 pont 2. Lakitelek 3. Tiszakécske 4. La josmizse 5. Izsák 6. Ballószög 122 pont 117 pont 89 pon 79 pon t 44 poní Befejeződött a kézilabda terembajnokság 7. Hetényegyháza 30 pont A többi község nem szer­zett pontot, sőt akadt olyan község is, ahonnan a rossz szervezés miatt senki sem indult. A március 10-i te­rületi döntőn Kerekegyhá­za, Lakitelek, Tiszakécske és Lajosmizse versenyzői vesznek részt Befejeződött Kiskunfél­egyházán a kézilabda te­rembajnokság. örömmel ál­lapíthatjuk meg, hogy ha nehéz körülmények között is került megrendezésre a verseny, .mégis sikeres és szép küzdelem volt. A mér­kőzések alkalmával, egyet­len zavaró eset sem for­dult elő és bár? a játékve­„Mini“ a divat kosárlabdában is Kecskeméten még csak tervezik, Helvéciáin a Fe­keteerdőd Általános Iskola Udvarán viszont már ké­szen áll a (negye első „mi­ni” kosárlabdapálya. A szép,, piros’ salakos 18xl2-es játéktér két végén is ott fehérük a szabályos „mi­ni” palánk. Most csak a jó idő kell és elkezdőd­hetnek az edziések is. Nincs hiány szakember­ben sem^ hiszen az iskola testnevelő tanára Túri Éva, a .sokszoros válogatott, és már a Föld túlsó oldalát is megjárt kosárlabdázó, a Kecskeméti Dózsa NB I-es csapatának kapitánya. — Boldog vagyok — mondta —, hogy végre a saját iskolámban is tanít­hatom a kedvenc sport­ágamat, Köszönettel tarto­zunk a földművesszövetke­zetnek és a Helvéciái Ál­lami Gazdaságnak, akik segítséget nyújtottak apá­lya felépítéséhez. Lányok, vagy fiúk fog­nak Itt kosárlabdázni? — Először csak a lá­nyokkal akartunk, de most már a fiúk is játszani sze­retnének. bár nekik épül a „mini” labdarúgópályájuk. Kik lesznek az ellenfe­lek? — Egyelőre ez még prob­lémát jelent. Jó lenne, ha a járás más általános is­kolája is foglalkozna ko­sárlabdával. Később aztán játszhatnánk városi csapa­tokkal is. Szeretnénk meg­mutatni, hogy nemcsak vá­rosi iskolában lehet ered­ményes sportéletet kialakí­tani, Sz. Z. zetés színvonala nem volt magas, mégis sportszerű ke­retek között zajlottak a mérkőzések. A torna magas színvona­lát a Kiskunhalasi MÁV női csapata, valamint a Kecskeméti FGT és a jugo­szláv Potisej csapatának je­lenléte biztosította. A férfi terembajnokság végeredményét már koráb­ban közöltük. A női ver­seny végeredménye: 1. H. MÄV I. ( (-------*8:22 12 2. H. MÁV U. 6 3 2 1 53:45 8 3. Műanyag 6 3 X 2 68:51 7 4. Városföld 6 2 2 2 49:62 6 5. KTE I. 6 2 1 3 35:46 5 6. Szentes 6 2 — 4 55:46 4 7. KTE II. 6 -------- 6 21:107 — A sportszerűségi versenyt a Szentesi MÁV csapata nyerte 58 ponttal. Á női bajnokság legjobb góldobói: 1. Prikidanovics Katalin (Halasi MÁV) 33, 2. Körősi Ibolya (Városföld) 19, 3. Kókai Éva (Halasi MÁV I.) 19, 4. Bodor Erzsébet (Mű­anyag) 18, 5. Mészáros Már­ta (Műanyag) 18, 6. Berényi Mária (Műanyag) 14. Tornásziiajnokság Vasárnap délelőtt Kecs­keméten, a Katona József Gimnáziumban rendezik meg a középfokú iskolai tornászbajnokság területi döntőit A versenyen Bács- Kiskun megye, Csongrád és Békés megyék legjobbjai vetélkednek a továbbjutá­sért A Kecskeméti Mg. Gépjavító Vállalat 3. sz. Gépjavító Állomása, KISKOROS felvesz gépszerelő, lakatos és hegesztő szakmunkásokat. Jelentkezés mindennap: 8—16 óráig. 1796 Nem elég, ha kész... Kecelnek régi vágya volt egy sporttelep, ahol a nagy lélekszámú község idősebb- je-fiatalja hódolhat ked­venc sportjának. A vágy valóság lett, meglehetős nagy társadalmi munkával és jelentős költséggel meg­csinálták a pályát. Körül is kerítették becsületesen, egyszóval „startra kész” ál­lapotba hozták. Hogy csak egyet említsünk, az iskolák tanulói 3600 munkaórát áldoztak a sportpályára — társadalmi munkában. A keceliek azonban mintha úgy vélték volna, hogy elég létrehozni, a sportpálya azontúl rendben tartja saját magát. Am ez tévedés, amiről Kecel la* kossága is meggyőződheti ha kimegy a tetthelyre. A környékbeli lakosok a kerítést különös elősze­retettel szabadítják fel a jószág előtt, gyakori ven­dég a gyepen a legelésző baromfisereg, de nem rit* ka a nagy jószág, a disznó és a tehén sem. Nem be­szélve a kerítésrongálásróli el kell mondani: az állatok legeltetése a gyepen azzal a veszéllyel jár, hogy az elhullatott trágyától teta­nuszmérgezést kaphatnak a sportolók. Hiszen ezért írja elő rendeletével az egészségügyi hatóság a sportpályák bekerítését és onnan az állatok távoltar­tását. Más formában is látszik azonban a gondatlanság. A frissen gyeptéglázott pá­lyán hiányzik a hengerelés és az őszi öntözés is. És — ha a jövőbe láthatunk — majdan a tavaszi lőcse1ás is. A még gyökeret r ' ”1 eresztett gyeptéglák ir’v''- posodnak, a fű kissdra'1 t* a pálya használhat f','-'■ hepehupává lesz. Nem elég, hogy. rv-r\ válták. gondozni Is *'pV Egyébként csak ál’at lőnek lesz jő, esetlen ■> esős idő jöttével a bV > vernek majd tanyát h röcskékben.:; 4 b. i-

Next

/
Thumbnails
Contents