Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-31 / 77. szám
4988. március Sí, vasárnap A nagy számok gazdasága Tízmillió forint értéknövekedés egy év alatt A megye legnagyobb állami gazdaságának sokoldalú tevékenységéről nem könnyű összefoglaló képet adni. Németh Imre, a Bajai Állami Gazdaság igazgatója ugyancsak nagy gondban van, hogyan is kezdje a tájékoztatást. — A gazdaság 28 500 holdon gazdálkodik. Ebből 21 ezer szántó, számottevő a kertészet, amelyhez 2500 hold szőlő és 1500 hold gyümölcsös tartozik. Az állattenyésztés szintén figyelemre méltó, 5600 számosállatuk van. Az elmúlt esztendőt jól zártuk, 22 millió forint nyereséget értünk el. A termelési érték 1966. évhez viszonyítva tízmillió forinttal növekedett. Különösen sokat fejlődött és nagy eredményjavulást hozott a szántóföldi növénytermesztés és az állattenyésztés. Mint egy közepes község Külön érdemes szólni a gazdaság árutermeléséről. Erről a következőket mondja az igazgató: — Áruértékesítési terveinket túltejesítettük. Néhány számot megemlítenék ebből a témakörből is. A kenyérellátásához 72 750 mázsa gabonával járultunk hozzá. Hibrid kukoricából 21 240 mázsát, zöldtakarmánylisztből 25 750 mázsát adtunk az országnak. Almából, kajsziból és szilvából kereken 43 500 mázsát értékesítettünk. Talán még annyit, hogy az ország húsellátását is minden erőnkkel segítjük. Ezt bizonyítja, hogy vágómarhából 9000. vágósertésből 13 ezer mázsát értékesítettünk. Tovább nem is sorolom. Ezek után joggal nevezhetjük a nagy számok gazdaságának ezt az üzemet, amelynek több mint háromezer dolgozója van vagyis annyi, mint egy közepes megyénkbeli községnek. — Tavaly tizenhét brigád nyerte el a szocialista címet. Számos olyan bri gádunk van, amely már többször elérte ezt a megtisztelő címet. Kettő közülük ötször. Fő célunk a termeié kenység növelése, ezzel egyidejűleg a költségek csökkentése. Ebben a versenymozgalmon kívül segítenek a gazdaság szakemberei, akik között számos fiatal van. Jellemző rájuk a bátor kezdeményezés, az új termelési eljárások ku tatása. Mindent összevetve, az elmúlt eredményeket — nemrég készült el ugyanis a tavalyi gazdálkodás mérlege —, úgy ítéli meg a gazdaság vezetősége, hogy sikerült megalapozni az idei esztendőt. Ez azért is örvendetes, mert az 1968-as év elé nagy várakozással tekintettünk — magyarázza. Nagyobb hatáskör A gazdasági reform bevezetése az állami gazdaságoknak is nagyobb önállóságot adott. A megyei igazgatóság főosztállyá szerveződött át és feladatai alapjaiban megváltoztak. A gazdaságok terveiket már a múlt évben is önállóan készítették el. A mérleg- beszámoló jóváhagyása is az idén történt utoljára a főosztály részéről, a jövőben ez az igazgató hatáskörébe tartozik. Ez természetesen növeli a felelősséget is. A további elképzelésekről a következőket mondja Németh Imre. — A cél továbbra is az, hog többet, jobban és olcsóbban termeljünk. Az idei tervek elkészültek. A termelési értéket a tavalyihoz képest mintegy tíz százalékkal kívánjuk növelni. Minden dolgozónkkal megtárgyaltuk az idei feladatokat. Januárban párttaggyűlésen, szakszervezeti aktivistáinkkal összevont termelési tanácskozáson vitattuk meg a tennivalókat. A szakemberek részére külön konferenciákat tartottunk. Máris megtörténtek az idei munkaversennyel kapcsolatos előkészületek. Biztató kezdet Nemrég zajlott le a gazdaságban a tavaszi gépszemle. Azt mondják ilyen jól sikerült szemle még nem volt. Most már teljes erővel folyik a tavaszi munka. A gazdasági reform első évéből három hónap telt el. A gazdaság — már mérhető, például állattenyésztési — mutatószámai máris jobbak, mint a múlt év hasonló időszakában. Ez biztató kezdet. K. S. Mielőtt az építkezés megkezdődik UJ laboratórium Sokan nem is tudják, hogy mi mindent kell elvégezni mielőtt egy ház építéséhez kezdenek. Például ahhoz, hogy a tervek elkészülhessenek a „földkóstolók” munkájára is szükség van. No, nem szó szerint, mert a „kóstolás” laboratóriumban történik igen pontos műszerekkel és különböző berendezésekkel. Ezért adunk örömmel hírt arról, hogy a Bács-Kiskun megyei Tervező Iroda talaj- mechanikai részlege nemrég új — megfelelőbb — helyre költözött. Az 1961 óta működő szakosztály pedig ugyanis eléggé mostoha körülmények között dolgozott. Távol az iroda többi részlegétől, szűk padlásszobákban látta el feladatát. A talajmechanikusok dicséretére legyen mondva, hogy még ilyen helyzetben is nagyszerű munkát végeztek. A létesítmények százai közül csupán a legnagyobbakat említve, elkészítették. Kecskemét városközpontjának, a Leninvárosnak, a Széehe- nyivárosnak, Kiskunfélegyházán a Villamosszigetelő és Műanyaggyár üzemépü leteinek talajmechanikai vizsgálatait. Kaptak azonban megbízásokat bőven megyén ki vülről is. A Baranya megyei Tervező Iroda például 40 közúti híd, a Somogy megyei Tervező Iroda Kaposvári Textilművek talajvizsgálatait rendelte meg tőlük. Együttműködnek fővárosi tervezőintézetekkel is, amelyek az ország különböző részein bízták meg őket mérésekkel. A LAKÖTERV, a Középülettervező, a VEGYITERV, az IPARTERV és még több más iroda ad szívesen megbízást a Bács megyei talaj- mechanikusoknak. Az új laboratórium —, amelybe most költöztek — a legkorszerűbb eszközökkel rendelkezik. Ez lényegesen megkönnyíti a szakosztály tíz dolgozójának munkáját. 1961-ben 400 ezer forint értékű talajmechanikai mérést végeztek, tavaly viszont ez már meghaladta az egymilliót. Az idén — kulturáltabb körülmények között — még ennél is többre képesek. N. O. Elnémult égbolt Képünkön Nagy Izabella, Czagány Károlyné laboránsnő és Kiss Ede mérnök munka közben, az új laboratóriumban. Ünnepélyes szoboravatás Kalocsán A Kalocsai I. István Gimnázium és Mezőgazdasági Gépszerelő Szakközépiskola KISZ bizottságának kezdeményezésére márvány mellszobor készült Vén József hadnagyról, az iskola KISZ szervezetének névadójáról, aki 1956-ban az ellenforradalmárok ellen vívott harcban hősi halált halt. A szobrot — Zahorzik Nándor szobrászművész alkotás't — április 2-án, kedden délután 3 órakor bensőséges ünnepség keretében leplezik le az iskola épületében. Az avatóbeszéd elhangzása után az iskola művészeti csoportjai mutatják be műsorukat. pflai emberek A huszonhárom eres juhász Kunkalapos mokány öregnek képzeltem. Ezért nagy a meglepetésem, amikor a faluszéli kis ház pitvarában elém lép a huszonhárom éves szőke, lobogó hajú fiatalember, s bemutatkozik, hogy ő Seres István, a solti Rákóczi Tsz juhásza. — Csak a múlt év októbere óta számítok solti lakosnak — kezdi. — Azelőtt Bócsán voltam, a Petőfi Tsz-ben, de ott kimustrálták az állományt, lecsökkent az állatlétszám, s nem volt jövedelem. Azért jöttem el onnan. Valójában fülöpszállási. Apja, nagyapja, s valamennyi őse az ottani végeláthatatlan szikes legelőkön őrizte a nyájat. Ott kezdte ő is a boitárkodást, édesapja mellett. Miután elvégezte az általános iskola hét osztályát. Azt mondja, soha nem gondolkodott azon, hogy juhász legyeh-e vagy sem. Elődei foglalkozásának a folytatása oly természetesnek tűnik számára, mint az, hogy az ember lélegzik. A családban hárman vannak fiútestvérek. István a legidősebb. Azt mondja, két öccse látni sem szereti a birkát. Még a gondolatától is irtóznak, hogy juhászok legyenek. Nagyobbik öccse műszerésznek készül, a kisebbik még nem döntött, iskolás. . — Amikor január végén elleni kezdtek a juhok, éjjel-nappal a hodályban voltam. Hogy miért? Vigyázni kel! ám ott, nehogy összekeveredjenek az újszülött bárányok, mert aztán az anyjuk nem vállalja őket. Nem tőle, hanem az elnöktől, Kurucz Józseftől tudom meg: az új juhász- szál ugyancsak jóljárt a szövetkezet. Amikor idejött, a 330 anyajuhnak majdnem a fele büdös sántaságban szenvedett. A fiatal juhász pár hét alatt valamennyit kikúrálta. Hogyan? — Jó bicskával — feleli. — Nem kell ahhoz más. Ami „ezen- felül” kell, azt a juhász nem számítja. Majdnem úgy van ezzel 6 is. mint Mikszáth nevezetes hályogkovácsa, aki mindaddig nem is-fogta fel tevékenységének kockázatos voltát, amíg arról az orvosprofesszorok fel nem világosították. Éles - pengénél egyébre annak sem volt szüksége. Egyedüli juhász a tsz- bén. Az állattenyésztő majorban csupán számára nincs előírva munkarend. Mivel a juhtartás eléggé speciális igényeket támaszt. Február eleje óta a juhok istállóznak. Reggel hattól fél tízig, velük van a juhász. Akkor hazamegy, megreggelizik. A délutáni műszak fél háromkor kezdődik, tart hatig, fél hétig. De április végétől kezdve, amikor a legeltetés kezdődik, újból megnyúlik a munkaidő. A juhokat napfelkelte után kell kihajtani, hogy amikprra meleg lesz, hűsölni lehessen. A délutáni legeltetés estig tart. Hagyományos juhászviselet? Szűr helyett esőköpenyt. műbőrkabátot hord. A lajbinak . már .csak a gombjait őrzi, emlékképpen. Szamár helyett Pannóniája van. Az elődök „szerelése” közül egyedül a kampósbot van használatban. Megilleti a szabadság, igénybe is veszi, bár, mint mondja, az igazi juhász nem örül a helyettesítésnek. A fizetséggel itt elégedett. Juhonként havonta öt forintot kap. Évi 36—40 ezer forintra számít. Meg húsz saját birkát tart a közös nyájban. Nála ez a háztáji, enélkül a juhász nem juhász. Mostanában azon Gondolkodik, hogy — előbb pótolván az általános iskola nyolcadik osztályát — megszerzi a szakmunkás- képesítést, mért akkor tíz százalékkal nagyobb bér jár. Az elnök megígérte. Felesége, aki szintén régi juhász-dinasztiának a sarja, most azt tervezi, hogy tv-készüléket vásárolnak. Mert a faluszéli kisházba, amit szolgálati lakásként kaptak a tsz-től, most kötötték be a villanyt. H. D. ! A MEGYE égboltján ez év tavaszán nem tűnnek fel a Repülőgépes Növényvédő Állomás sárga gépmadarai. A több mimt ötven gép, amivel a permetező flotta rendelkezik, manapság már aligha képes megközelítőleg is kielégíteni az országos igényeket. Noha most mér önálló vállalat az állomás, gépparkját még nem sikerült a rohamosan fokozódó szükséglethez méreteznie. Másrészt, az állomás szempontjából érthető és vitathatatlan, hogy a változatos Duna—Tisza közénél a repülős védekezéshez ideálisabb terepek is vannak az országban, főképpen a tisztántúli megyékben. Az állomás érdeke ugyanis, hogy minél kevesebb áttelepüléssel minél nagyobb területre szórja ki az anyagot. MINDEZ azonban aligha változtat a megyebeli gazdaságoknak, azon az igényén, hogy az idén már 140 ezer holdon szeretnék elvégeztetni a repülős növényvédelmet. Ez csaknem három gép egész éves foglalkoztatását tenné lehetővé. Ám ehelyett csupán a keceli és a jánoshalmi szórványgyümölcsfák permetezésére lesz lehetőség^ ami egy-egy napos munkát jelent. Kényszerűségből vissza kell hát térni a földi gépekhez, Legalább is abban a jónéhány gazdaságban, amelynek táblái fölé a korábbi években már az„ég- ből” hullott alá a védekező por és oldat. Esetleg, terven felül és nagyhirte- len, új masinákat kell vásárolniuk, vagy átalakíttatniuk, a meglevőket. Legalább ilyen gond, hogy a vontatásra szolgáló traktorokat át kell csoportosítani. azaz egyéb hasznos tevékenységből kivonni. VAN ILYEN kalkuláció is: ha egymillió boldnyi búzatáblán a repülőgépek segítségével csak egymá- zsás termésnövekedést érnek el — és ez a számítás nagyon szerény, a népgazdasági haszon a negyed- milliárd forintot is meghaladja. Látszólag költséges a gépek használata. Egy üzemóra költsége a kis repülőgépeknél 2500. a nagyoknál 4000 forint. Mégis megéri a gazdaságoknak, mivel gyakran a gyors munkavégzés jelenti a tényleges hasznot. Ha például hirtelen terjed egy-egy kártevő, akkor a repülőkkel akár egy nap alatt is óriási táblákon lehet védekezni, Gyakran előfordul, hogy a földi gépek „mozgásképtelenek”: nagy esőzések után a repülő az egyedül használható eszköz. AMENNYIRE nyilvánvaló a növényvédő repülők haszna — népgazdasági szinten is! — annyira érthetetlen a kérdés: miért nincs belőlük több? Miért kell az égboltnak elnémulnia a megye termőföldjei felett? Tavaly a gépek 24 ezer holdat részesítettek védelemben és lombtrá'gyázásban. s noha az idei igény ennek a sokszorosa, még a tavalyinál is jóval kisebb területen lesz mód a védekezésre. A géppark tavaly nem növekedett, és — ami még furcsább — arra az idén sem lehet számítani. <—ni —el.