Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-31 / 77. szám

4988. március Sí, vasárnap A nagy számok gazdasága Tízmillió forint értéknövekedés egy év alatt A megye legnagyobb ál­lami gazdaságának sok­oldalú tevékenységéről nem könnyű összefoglaló képet adni. Németh Imre, a Bajai Állami Gazdaság igazgató­ja ugyancsak nagy gondban van, hogyan is kezdje a tá­jékoztatást. — A gazdaság 28 500 hol­don gazdálkodik. Ebből 21 ezer szántó, számottevő a kertészet, amelyhez 2500 hold szőlő és 1500 hold gyümölcsös tartozik. Az ál­lattenyésztés szintén figye­lemre méltó, 5600 számos­állatuk van. Az elmúlt esztendőt jól zártuk, 22 millió forint nyereséget értünk el. A ter­melési érték 1966. évhez vi­szonyítva tízmillió forinttal növekedett. Különösen so­kat fejlődött és nagy ered­ményjavulást hozott a szántóföldi növénytermesz­tés és az állattenyésztés. Mint egy közepes község Külön érdemes szólni a gazdaság árutermeléséről. Erről a következőket mondja az igazgató: — Áruértékesítési ter­veinket túltejesítettük. Né­hány számot megemlítenék ebből a témakörből is. A kenyérellátásához 72 750 mázsa gabonával járul­tunk hozzá. Hibrid kukori­cából 21 240 mázsát, zöld­takarmánylisztből 25 750 mázsát adtunk az ország­nak. Almából, kajsziból és szilvából kereken 43 500 mázsát értékesítettünk. Talán még annyit, hogy az ország húsellátását is min­den erőnkkel segítjük. Ezt bizonyítja, hogy vágómar­hából 9000. vágósertésből 13 ezer mázsát értékesítet­tünk. Tovább nem is soro­lom. Ezek után joggal nevez­hetjük a nagy számok gazdaságának ezt az üze­met, amelynek több mint háromezer dolgozója van vagyis annyi, mint egy közepes megyénkbeli köz­ségnek. — Tavaly tizenhét bri­gád nyerte el a szocialista címet. Számos olyan bri gádunk van, amely már többször elérte ezt a meg­tisztelő címet. Kettő közü­lük ötször. Fő célunk a termeié kenység növelése, ezzel egyidejűleg a költségek csökkentése. Ebben a ver­senymozgalmon kívül se­gítenek a gazdaság szakem­berei, akik között számos fiatal van. Jellemző rájuk a bátor kezdeményezés, az új termelési eljárások ku tatása. Mindent összevetve, az elmúlt eredményeket — nemrég készült el ugyanis a tavalyi gazdálkodás mér­lege —, úgy ítéli meg a gazdaság vezetősége, hogy sikerült megalapozni az idei esztendőt. Ez azért is ör­vendetes, mert az 1968-as év elé nagy várakozással tekintettünk — magyarázza. Nagyobb hatáskör A gazdasági reform be­vezetése az állami gazda­ságoknak is nagyobb ön­állóságot adott. A megyei igazgatóság főosztállyá szer­veződött át és feladatai alapjaiban megváltoztak. A gazdaságok terveiket már a múlt évben is önállóan készítették el. A mérleg- beszámoló jóváhagyása is az idén történt utoljára a főosztály részéről, a jövő­ben ez az igazgató hatás­körébe tartozik. Ez termé­szetesen növeli a felelőssé­get is. A további elképzelésekről a következőket mondja Né­meth Imre. — A cél továbbra is az, hog többet, jobban és ol­csóbban termeljünk. Az idei tervek elkészültek. A termelési értéket a tavalyi­hoz képest mintegy tíz szá­zalékkal kívánjuk növelni. Minden dolgozónkkal meg­tárgyaltuk az idei felada­tokat. Januárban párttag­gyűlésen, szakszervezeti ak­tivistáinkkal összevont ter­melési tanácskozáson vi­tattuk meg a tennivalókat. A szakemberek részére kü­lön konferenciákat tartot­tunk. Máris megtörténtek az idei munkaversennyel kapcsolatos előkészületek. Biztató kezdet Nemrég zajlott le a gaz­daságban a tavaszi gép­szemle. Azt mondják ilyen jól sikerült szemle még nem volt. Most már teljes erővel folyik a tavaszi munka. A gazdasági reform első évéből három hónap telt el. A gazdaság — már mér­hető, például állattenyész­tési — mutatószámai máris jobbak, mint a múlt év ha­sonló időszakában. Ez biztató kezdet. K. S. Mielőtt az építkezés megkezdődik UJ laboratórium Sokan nem is tudják, hogy mi mindent kell elvé­gezni mielőtt egy ház épí­téséhez kezdenek. Például ahhoz, hogy a tervek elké­szülhessenek a „földkósto­lók” munkájára is szükség van. No, nem szó szerint, mert a „kóstolás” laborató­riumban történik igen pon­tos műszerekkel és külön­böző berendezésekkel. Ezért adunk örömmel hírt arról, hogy a Bács-Kiskun me­gyei Tervező Iroda talaj- mechanikai részlege nem­rég új — megfelelőbb — helyre költözött. Az 1961 óta működő szak­osztály pedig ugyanis elég­gé mostoha körülmények között dolgozott. Távol az iroda többi részlegétől, szűk padlásszobákban látta el feladatát. A talajmechani­kusok dicséretére legyen mondva, hogy még ilyen helyzetben is nagyszerű munkát végeztek. A létesít­mények százai közül csu­pán a legnagyobbakat em­lítve, elkészítették. Kecske­mét városközpontjának, a Leninvárosnak, a Széehe- nyivárosnak, Kiskunfélegy­házán a Villamosszigetelő és Műanyaggyár üzemépü leteinek talajmechanikai vizsgálatait. Kaptak azonban megbí­zásokat bőven megyén ki vülről is. A Baranya me­gyei Tervező Iroda például 40 közúti híd, a Somogy megyei Tervező Iroda Kaposvári Textilművek ta­lajvizsgálatait rendelte meg tőlük. Együttműködnek fővárosi tervezőintézetek­kel is, amelyek az ország különböző részein bízták meg őket mérésekkel. A LAKÖTERV, a Középület­tervező, a VEGYITERV, az IPARTERV és még több más iroda ad szívesen meg­bízást a Bács megyei talaj- mechanikusoknak. Az új laboratórium —, amelybe most költöztek — a legkorszerűbb eszközök­kel rendelkezik. Ez lénye­gesen megkönnyíti a szak­osztály tíz dolgozójának munkáját. 1961-ben 400 ezer forint értékű talajmechani­kai mérést végeztek, tavaly viszont ez már meghaladta az egymilliót. Az idén — kulturáltabb körülmények között — még ennél is többre képesek. N. O. Elnémult égbolt Képünkön Nagy Izabella, Czagány Károlyné laboránsnő és Kiss Ede mér­nök munka közben, az új laboratóriumban. Ünnepélyes szoboravatás Kalocsán A Kalocsai I. István Gim­názium és Mezőgazdasági Gépszerelő Szakközépiskola KISZ bizottságának kezde­ményezésére márvány mell­szobor készült Vén József hadnagyról, az iskola KISZ szervezetének névadójáról, aki 1956-ban az ellenforra­dalmárok ellen vívott harc­ban hősi halált halt. A szobrot — Zahorzik Nándor szobrászművész al­kotás't — április 2-án, ked­den délután 3 órakor ben­sőséges ünnepség keretében leplezik le az iskola épüle­tében. Az avatóbeszéd el­hangzása után az iskola művészeti csoportjai mutat­ják be műsorukat. pflai emberek A huszonhárom eres juhász Kunkalapos mokány öregnek képzeltem. Ezért nagy a meglepetésem, amikor a faluszéli kis ház pitvarában elém lép a hu­szonhárom éves szőke, lo­bogó hajú fiatalember, s be­mutatkozik, hogy ő Seres István, a solti Rákóczi Tsz juhásza. — Csak a múlt év ok­tóbere óta számítok solti lakosnak — kezdi. — Az­előtt Bócsán voltam, a Pe­tőfi Tsz-ben, de ott ki­mustrálták az állományt, lecsökkent az állatlétszám, s nem volt jövedelem. Azért jöttem el onnan. Valójában fülöpszállási. Apja, nagyapja, s vala­mennyi őse az ottani vége­láthatatlan szikes legelő­kön őrizte a nyájat. Ott kezdte ő is a boitárkodást, édesapja mellett. Miután elvégezte az általános is­kola hét osztályát. Azt mondja, soha nem gondolkodott azon, hogy juhász legyeh-e vagy sem. Elődei foglalkozásának a folytatása oly természetes­nek tűnik számára, mint az, hogy az ember lélegzik. A családban hárman vannak fiútestvérek. István a legidősebb. Azt mondja, két öccse látni sem szereti a birkát. Még a gondola­tától is irtóznak, hogy ju­hászok legyenek. Nagyob­bik öccse műszerésznek ké­szül, a kisebbik még nem döntött, iskolás. . — Amikor január végén elleni kezdtek a juhok, éj­jel-nappal a hodályban voltam. Hogy miért? Vi­gyázni kel! ám ott, nehogy összekeveredjenek az új­szülött bárányok, mert az­tán az anyjuk nem vállal­ja őket. Nem tőle, hanem az elnöktől, Kurucz Józseftől tudom meg: az új juhász- szál ugyancsak jóljárt a szö­vetkezet. Amikor idejött, a 330 anyajuhnak majdnem a fele büdös sántaságban szenvedett. A fiatal juhász pár hét alatt valamennyit kikúrálta. Hogyan? — Jó bicskával — feleli. — Nem kell ahhoz más. Ami „ezen- felül” kell, azt a juhász nem számítja. Majdnem úgy van ezzel 6 is. mint Mikszáth neveze­tes hályogkovácsa, aki mindaddig nem is-fogta fel tevékenységének kockáza­tos voltát, amíg arról az orvosprofesszorok fel nem világosították. Éles - pengé­nél egyébre annak sem volt szüksége. Egyedüli juhász a tsz- bén. Az állattenyésztő ma­jorban csupán számára nincs előírva munkarend. Mivel a juhtartás eléggé speciális igényeket tá­maszt. Február eleje óta a juhok istállóznak. Reggel hattól fél tízig, velük van a juhász. Akkor hazamegy, megreggelizik. A délutáni műszak fél háromkor kez­dődik, tart hatig, fél hé­tig. De április végétől kezdve, amikor a legelte­tés kezdődik, újból meg­nyúlik a munkaidő. A ju­hokat napfelkelte után kell kihajtani, hogy amikprra meleg lesz, hűsölni lehes­sen. A délutáni legeltetés estig tart. Hagyományos juhászvi­selet? Szűr helyett esőkö­penyt. műbőrkabátot hord. A lajbinak . már .csak a gombjait őrzi, emlékkép­pen. Szamár helyett Pan­nóniája van. Az elődök „szerelése” közül egyedül a kampósbot van haszná­latban. Megilleti a szabadság, igénybe is veszi, bár, mint mondja, az igazi juhász nem örül a helyettesítés­nek. A fizetséggel itt elége­dett. Juhonként havonta öt forintot kap. Évi 36—40 ezer forintra számít. Meg húsz saját birkát tart a kö­zös nyájban. Nála ez a háztáji, enélkül a juhász nem juhász. Mostanában azon Gon­dolkodik, hogy — előbb pótolván az általános is­kola nyolcadik osztályát — megszerzi a szakmunkás- képesítést, mért akkor tíz százalékkal nagyobb bér jár. Az elnök megígérte. Felesége, aki szintén régi juhász-dinasztiának a sarja, most azt tervezi, hogy tv-készüléket vásá­rolnak. Mert a faluszéli kisház­ba, amit szolgálati lakás­ként kaptak a tsz-től, most kötötték be a villanyt. H. D. ! A MEGYE égboltján ez év tavaszán nem tűnnek fel a Repülőgépes Növény­védő Állomás sárga gép­madarai. A több mimt ötven gép, amivel a permetező flotta rendelkezik, manapság már aligha képes megközelítő­leg is kielégíteni az orszá­gos igényeket. Noha most mér önálló vállalat az ál­lomás, gépparkját még nem sikerült a rohamosan fo­kozódó szükséglethez mé­reteznie. Másrészt, az állo­más szempontjából érthető és vitathatatlan, hogy a változatos Duna—Tisza közénél a repülős véde­kezéshez ideálisabb tere­pek is vannak az ország­ban, főképpen a tisztántúli megyékben. Az állomás ér­deke ugyanis, hogy minél kevesebb áttelepüléssel mi­nél nagyobb területre szór­ja ki az anyagot. MINDEZ azonban aligha változtat a megyebeli gaz­daságoknak, azon az igé­nyén, hogy az idén már 140 ezer holdon szeretnék elvégeztetni a repülős nö­vényvédelmet. Ez csaknem három gép egész éves fog­lalkoztatását tenné lehető­vé. Ám ehelyett csupán a keceli és a jánoshalmi szórványgyümölcsfák per­metezésére lesz lehetőség^ ami egy-egy napos munkát jelent. Kényszerűségből vissza kell hát térni a földi gé­pekhez, Legalább is abban a jónéhány gazdaságban, amelynek táblái fölé a ko­rábbi években már az„ég- ből” hullott alá a védeke­ző por és oldat. Esetleg, terven felül és nagyhirte- len, új masinákat kell vá­sárolniuk, vagy átalakíttat­niuk, a meglevőket. Leg­alább ilyen gond, hogy a vontatásra szolgáló trakto­rokat át kell csoportosíta­ni. azaz egyéb hasznos te­vékenységből kivonni. VAN ILYEN kalkuláció is: ha egymillió boldnyi búzatáblán a repülőgépek segítségével csak egymá- zsás termésnövekedést ér­nek el — és ez a számítás nagyon szerény, a népgaz­dasági haszon a negyed- milliárd forintot is megha­ladja. Látszólag költséges a gé­pek használata. Egy üzem­óra költsége a kis repülő­gépeknél 2500. a nagyok­nál 4000 forint. Mégis meg­éri a gazdaságoknak, mi­vel gyakran a gyors mun­kavégzés jelenti a tényle­ges hasznot. Ha például hirtelen terjed egy-egy kártevő, akkor a repülők­kel akár egy nap alatt is óriási táblákon lehet vé­dekezni, Gyakran előfor­dul, hogy a földi gépek „mozgásképtelenek”: nagy esőzések után a repülő az egyedül használható esz­köz. AMENNYIRE nyilván­való a növényvédő repü­lők haszna — népgazdasá­gi szinten is! — annyira érthetetlen a kérdés: miért nincs belőlük több? Miért kell az égboltnak el­némulnia a megye termő­földjei felett? Tavaly a gé­pek 24 ezer holdat része­sítettek védelemben és lombtrá'gyázásban. s noha az idei igény ennek a sok­szorosa, még a tavalyinál is jóval kisebb területen lesz mód a védekezésre. A géppark tavaly nem nö­vekedett, és — ami még furcsább — arra az idén sem lehet számítani. <—ni —el.

Next

/
Thumbnails
Contents