Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-30 / 76. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! A M AGYÁR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Befejezte ülésszakát az országgyűlés Pénteken délelőtt 10 órakor folytatta tanácskozását az országgyűlés. Az ülésen részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, vala­mint a Politikai Bizottság póttagjai, a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője. Az ülést Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy a pénteki ülés a Népköztársaság legfőbb ügyészének beszámolójával kezdődik. Javasolta, hogy az országgyűlés a beszámoló elhangzása után hall­gassa meg a Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága elnöké­nek beszámolóját is, s a két előterjesztést együttesen vi­tassa meg. Az országgyűlés a javaslatot elfogadta. Ezután dr. Szénási Géza, a népköztársaság legfőbb ügyésze tartott beszámolót Dr. Szénási Géza beszéde Beszámolója elején a leg­főbb ügyész hangsúlyozta, hogy tovább szilárdult a tör­vényesség, kedvezően ala­kult a bűnözés tendenciája az utóbbi időben. Megállt az a folyamat amely 1902 és 1965 között a bűncselek­mények számának némi emelkedését hozta. A bűnö­zés volumene bizonyos csök­kenést mutat, bár jelentős változás nincs. A súlyos bűncselekmények aránya nem jelentős. Az ország 10 ezer büntethető korban le­vő lakosára számított kri- minalitási arányszám az 1965. évi 154-ről 148-ra csök­kent. A bűnözés szerkezeti összetételét vizsgálva válto­zatlanul megállapítható, hogy szervezett bűnözésről nálunk nem lehet beszélni. Az összes bűntetteknek mintegy 60 százalékát ki­tevő vagyon elleni bűncse­lekményeknek körülbelül kétharmadában az okozott kár nem haladta meg az ezer forintot. A továbbiakban dr. Szé­nási Géza, a fiatalkorúak bűnözésével foglalkozott: — A bűnüldöző és igaz­ságügyi szervek munkájá­nak eredményességét mu­tatja, hogy a fiatalkorú bű­nözés mintegy 15 százalék­kal csökkent az 1964 és 1966-os évek átlagához. A fiatalkorú bűnözést kiváltó okok továbbra is a rossz környezet, s az elhibázott családi nevelés. — Nem hallgathatjuk el, hogy egy-két bűncselek­mény kategóriában a ko­rábbi évekhez képest nem javult a helyzet, sőt néhol — ha nem is jelentős mér­tékben — visszaesés tapasz­talható — folytatta beszá­molóját. — Az emberölés, illetve annak kísérlete mi­att indult büntetőeljárások száma nem változott lénye­gesen. E cselekmények el­követéséhez leggyakrabban az alkohol hatása miatt fel­fokozódott indulatok vezet­nek, de lényeges szerepe van a bűnözők rendkívül alacsony kulturális színvo­nalának is. — Kedvezőtlen jelenség, hogy a vagyon elleni bűn­cselekmények körén belül némileg emelkedett a rab­lások száma. A továbbiakban arról be­szélt a legfőbb ügyész, hogy 1967-ben országosan emel­kedett a közúti közlekedési balesetek száma, 's 'ezek je­lentős részét a közlekedés foglalkozott. A többi között ezeket mondta: a kisajátí­tást kérő vállalatok jelen­tős része az ingatlan reális értékének csak egyharmad- egyötödét kínálja fel kárta­lanításért. Az ilyen irreális ajánlatok feleslegesen nö­velik a perek számát. — Az új termelőszövet­kezeti törvény végrehajtá­sának eddigi menetében a kedvező tapasztalatok mel­lett néhány negatív jelenség is észlelhető — folytatta be­szédét a legfőbb ügyész. Pél­daként említette, hogy a tsz-ek egyrésze törvényelle­nesen, azon a címen törli el az idős, rokkant, illetve munkaképtelen jogait, hogy huzamos időn keresztül nem tesznek eleget munkavég­zési kötelezettségüknek. Befejezésül arról beszélt, hogy az új gazdaságirányí­tási rendszer érvényesülését nem : büntetőjogi, hanem gazdasági eszközökkel ki­Holnap: időközi tanácstagi választások Mint azt korábban hírül adtuk, á múlt évi ország- gyűlési képviselő és ta­nácstagi választások óta elhalálozás, elköltözés és más okok miatt a megyé­ben 64 községi, 2 városi és 2 járási tanácstagi vá­lasztó körzet üresedett meg. A vonatkozó törvény értelmében a Magyar Nép­köztársaság Elnöki Taná­csa az időközi választások időpontját március 31-re jelölte meg. A Hazafias Népfront Il­letékes bizottságai, a négy­évi időtartamra megbízott választókerületi bizottsá­gok az elmúlt hetekben megtették a szükséges elő­készületeket. Köztisztelet­nek örvendő tanácstag-je­löltek állítására lezajlottak a jelölőgyűlések. Egyes körzetekben két jelölt in­dítása mellett döntöttek a gyűlés résztvevői. Holnap reggel 7 óraikor pedig szolgálatba állnak a megbízott tisztségviselők: a választókerületi elnök­ségek, a szavazatszedő bi­zottságok. Államipolgári kö­XXXTI. évt, 76. szám 1966. március 30. SZOMBAT Arat 80 fillér B Ma: 4 oldalas RÁDIÓ és TV melléklet telességével élve pedig az urnákhoz járul az érintett tanácstagi körzetek lakos­sága, hogy szavazatával döntse el: kit bíz meg ér­dekeinek képviseletével a helyi tanácsban. A szava­zás este 8 óráig tart. Arany emlékérmek De Gaulle-nak Befejezés előtt Fock Jenő franciaországi átogatása Fock Jenő miniszterelnök franciaországi látogatása és tárgyalás-sorozata befejezé­séhez közeledik. Pénteken délben De Gaulle tábornok is fogadta a magyar kor­mányfőt, majd ebéden lát­ta vendégül az Elysée-palo- tában. Ez alkalommal nyúj tóttá át Fock Jenő a ma­gyar kormány ajándékát, egy arany emlékéremből ál­ló gyűjteményt, amelynek darabjai Zrínyi Miklóstól kezdve Bartók Béláig a ma­gyar történelem és kultúra nagy alakjainak képmását örökítik meg. Pénteken délután plená­ris ülésen találkozott a ma­gyar kormányfő és kísérete Közös közleményt adtak ki Pompidou miniszterelnök­kel, Couve de Murville kül­ügyminiszterrel és francia kormány több tagjával, majd este a francia tudósí­tók szövetsége vacsoráján vett részt a Hilton szálló­ban. A közös közleményt a 2. oldalon közöljük. Készül az ünnepre a megye Emlékülés a 600 éves Kecskeméten Koszorúzások a városokban, falvakban Uj KISZ-tagok fogadalomtétele vánja segíteni a kormány. I után dr. Szalay József, a A Jegfőbb ügyész nagy Legfelsőbb Bíróság elnöke tetszéssel fogadott beszéde | tartotta meg beszámolóját. Dr. Szalay József beszámolója Losoncra Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, és Biszku Béla, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja az országgyűlés ülésén. (Boesán Endre felvétele.) rendjét veszélyeztető bűn­tett okozta. A rendőrség munkájával kapcsolatban dr. Szénási Géza megállapította; to­vább javult a nyomozások szakszerűsége, színvonala, de néhány hiányosságra is rámutatott. Megemlítette, hogy az ügyészek többször észlelik: a nyomozás során r-em elég körültekintő a bizonyítékok egybegyűjtése. A bíróságok tevékenysé­gével kapcsolatban arról beszélt a legfőbb ügyész, hogy az eljárások időtarta­ma rövidebb lett, az ítélke­zés differenciáltabbá* vált. Az ítéletek döntő többség­ben törvényesek, helyesek. Nyomatékosan hangsú­lyozta a szónok a bűnözés megelőzésének a fontossá­gát, majd a kisajátítási el­járások törvényességével — Országunk közvélemé­nye méltán elvárja, hogy bíróságaink döntései ne csak a törvény betűinek feleljenek meg, hanem összhangban álljanak a magasabb rendű szocialista erkölcs és igazságosság kö­vetelményeivel is — mon­dotta, s ezután néhány sta­tisztikai adattal ismertette a bíróságok munkáját. El­mondta, hogy 1967-ben 102'853 büntető és 176 112 polgári ügy érkezett első fokú elbírálásra az ország bíróságaihoz. A büntető ügyek közül 40 666 úgyne­vezett magánvádas ügy volt. Ugyanezen idő alatt összesen 6345 ügyben pana­szolták a Legfelsőbb Bíró­ság elnökénél a bírói dön­tést. Ez az előző évihez vi­szonyítva némi csökkenést mutat. — A legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság elnöke 1967-ben összesen 1453 ügy­ben hozott jogerős bírói határozat ellen emelt tör­vényességi óvást. Az összes ügyeknek mindössze 2.2 százalékában panaszoltak törvénysértést, s az összes (Folytatás a 3. oldalonJ Megyeszerte folynak az előkészületek a városok­ban, falvakban, hogy mél­tóképpen megünnepeljék hazánk felszabadulásának évfordulóját. Április 3-án a Kecskeméti Katona Jó­zsef Színházban sorra ke­rülő ünnepi emlékülés egy­ben nyitánya lesz a város 600 éves fennállását kö­szöntő programsorozatnak. Az ünnepi emlékülésen Er­délyi Ignác, a városi párt- bizottság első titkárának megnyitója után, Reile Géza, a városi tanács vb- elnöke mond ünnepi beszé­det. Ezt követően a kecske­méti tanuló fiatalok adnak irodalmi műsort „A homok énekel” címmel. Április 4-én délelőtt, a tanácsköztársasági emlék­mű megkoszorúzása után — az emlékmű előtti téren —, négyszázötven új KISZ- tag fogadalomtételére ke­rül sor. Az évforduló alkalmából ugyancsak április 4-én nyílik meg a városi műve­lődési házban a „Sokarcú Kecskemét” című fotó- kiállítás. Baján, a Déry-kerti szov­jet hősi emlékmű megko­szorúzása után csaknem félezer új KISZ-tag foga­dalomtételére kerül sor. A sportprogram egyik legje­lentősebb eseményének ígérkezik az úttörő- és KISZ-ista lányok, fiúk felszabadulási hálastafétá­ja, amit április 2-án bo­nyolítanak le a Sugovica- parti városban. Kiskunfélegyházán mint­egy négyszáz új KISZ-tag fogadalómtételének meg­rendezésére folynak az elő­készületek. Az ifjúkommu­nisták a városi tanácsháza előtti téren gyülekeznek, ahol az emlékmű megko­szorúzása után kerül sor a fogadalomtételre. A fél­egyházi KISZ-isták részt vesznek a szovjet hősi em­lékmű és a temetőben levő emlékmű koszorúzási ün­nepségén is. A kecskeméti járásban Orgoványon, Lajosmizsén és Tiszakécskén bonyolít­ják le a legnagyobb sza­bású ünnepi programot áp­rilis 4-e alkalmából a fia-

Next

/
Thumbnails
Contents