Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-28 / 74. szám
1988. március 18, csütörtök S. oldal Új utakon a Kiskőrösi Vegyesipari Vállalat Bizottságok ■ I" aa ■■ ■ ■ I a ....... L ibamáj — egy kiló felett Az Agrártudományi Egyetem gödöllői állat- tenyésztési tanszékén évek óta jelentős libatenyésztési kísérleteket folytatnak. A bevált fajtakeresztezések eredményeként növelték a tojáshozamot és rendkívüli súlyra hizlalták a baromfi máját. Képünkön: a rajnai és landosd fajta utódjai, amelyek egy kilósnál nagyobb májat adnak. Másfél évszázada kezdődött a Duna elleni védekezés, a folyó szabályozása megyénk területén. Ezalatt felbecsülhetetlen értékeket fordítottak arra, hogy megfékezzék és hajózhatóvá tegyék. A folyam ma is arra készteti a szakembereket, hogy a veszély megelőzésének érdekében fokozottan foglalkozzanak vele. Az idei munkákról Fenyvesi Béla, a bajai Alsódunavöl- gyi Vízügyi Igazgatóság közgazdasági osztályvezetője tájékoztatott. — Mennyit költünk ebben az évben a biztonságunkra? — Ismét tetemes összeget — kezde. — A mederszabályozásokra, a töltések erősítésére, a meglevő művek fenntartására és beruházásokra összesen 54 millió forintot fordítunk Bács-Kiskunban. Sokkal jellemzőbb ennél az adatnál a felhasznált anyag- mennyiség. Ami a folyószabályozást illeti, mintegy 70—80 ezer köbméter követ építünk be keresztgátakba és a part biztosítása céljából Dunafalva és Sü- kösd térségében. Az itteni kanyarok szabályozását az idén befejezzük. Egységes, 400 méter szélességű medret alakítunk ki és arra törekszünk, hogy 150 méter szélességben mindenütt elérje a víz mélysége a hajózható két és fél métert. Ez a jeges árvizek veszélyét is csökkenti. — Milyen magas töltéseket célszerű a Duna mentén kialakítani? — A legmagasabb vízszintet általában egy méterrel „fejeljük meg”. Az Idén tovább magasítjuk és szélesítjük a védelmi töltéseket. Vonulatukat körülbelül 570 ezer köbméter A Kiskőrösi Vegyesipari Vállalat a múlt év második felében válaszút elé került: Főként szolgáltató tevékenységet folytat továbbra is, vagy készáru termelést vállalva ad munkát dolgozóinak. Szükség volt erre a tűnődésre, hiszen a helybeli, nyolcszáz munkással dolgozó Vegyesipari Ktsz egyre nagyobb részt vállalt ia lakosság részére végzett szolgáltatásból. Elhatároz- * ták, hogy rátérnek a naaz evben végzünk, az 1965- ös emlékezetes nyári árvíz szintjéhez képest több mint 2 méterrel emeljük a töltés magasságát. Van, ahol eléri a gát a 15 métert is. — Hol áldoznak legtöbbet a védelemre? — A Baja és az országhatár között. Itt tavaly kezdtük a töltések erősítését, ami a programunk szerint még hét évig eltart. A nagyszabású munkálatokra 130 millió forintot költünk. Ezenkívül jövőre elkészül a Dunavölgyi Főcsatorna torkolati szivaty- tyútelepe. Üzemeltetésével megszűnik a 22 kilométeres Baja—Nemesnádudvar szakaszon a közvetlen árvíz- veszély — fejezte be tájékoztatását Fenyvesi Béla. Halász Ferenc Nemrégiben új szerződő félre találtak a Bácskai Termelőszövetkezeti Szövetséghez tartozó zöldség- termesztő közös gazdaságok: a bátmonostori, a ga- rai, a katymári és a bácsalmási tsz-ek 250 vagon áru értékesítésére a Szigetvári Konzervgyárral kötöttek megállapodást. Zömmel paradicsom tft termesztenek a gyár megrendelésére, de a termények között további négyöt zöldségféle is helyet kap. A szerződé* jelentős előnyöket kínál a gazdaságoknak: rögzített árakat, s a termény elszállítását. Ha gyobb arányú árutermelésre. Ennyit tudtam erről, mielőtt bekopogtattam Rá- duly Sándor műszaki vezető irodájába. — Azt hiszem, most már sokkal jobban bízhatunk a jövőben, mint néhány hónappal ezelőtt — mondotta elöljáróban. — Idejében terveztünk s alapos megfontolás után jó utat választottunk. Az árutermelés feltételei részben adottak, a többit meg viszonylag könnyen megteremtjük. — És hogyan készítették ezt elő? — Természetesen gondos piackutatással. Meg kellett találnunk azt az árut, amire szükség van, s amit el tudunk készíteni. A múlt év negyedik negyedévében meg is kezdtük a fénycsőarmatúrák gyártását. A RÁVILL és más vállalatok részére 1300-at készítettünk s minden büszkeség nélkül mondhatjuk — erre az évre már 10 ezerre kaptunk megrendelést. Jelentkeztek ilyen irányú igényeikkel a Tolna megyeiek, de Dunaújvárosból, Pest megyéből és még sok vállalattól is kaptunk kisebb-nagyobb megrendelést. Az armatúrákból különben az idén már hat típust gyártunk. — Ennyi lenne a profilváltozás? — Szó sincs erről. A piackutatás során rájöttünk arra is, hogy nagy hiány van a közvilágítási higanygőz lámpatestekből. Iparművésszel terveztettünk néhány új típust — a falra mutat, ahol hatalmas rajzokon láthatók az ízléses lámpatestek —, két fajtát, el is fogadtak belőlük. Már megkezdtük á prototípus gyártását, és ha a KERMI, valamint a Műszaki Ellenőrző Intézet elfogadja, a harmadik negyedévben me^cezdjük a sorozatgyártást. Az egyik budapesti vállalat már bejelentette kétezer darabra az igényét. — Egyelőre ennyit tudok mondani a profilváltozásról, ami többek között azt jelenti, hogy a múlt évi 17,5 millió helyet az idén előreláthatólag 25 millió forint értékű árut termelünk. Ezenkívül azt is jó eredménynek könyveljük el, hogy hamarosan legalább kilencven nőnek tudunk munkalehetőséget biztosítani. — Üzemünk különben háztartási mérlegek készítésével is foglalkozik. Tavaly 45 ezret gyártottunk, az idén már 60 ezerre szól a megrendelés. dasag bonyolítja le, úgy az esetben az üzem külön megtéríti a díjat. Vállalta a gyár azt is, hogy jövőre néhány nagyobb zöldségtermesztő gazdaságban elő- feldolgozót létesít, a nagyobb bevétel elérése és a gazdák állandó foglalkoztatása végett. A szövetség területéről nem „vonult, ki” véglegesen a Kecskeméti Konzervgyár sem, a bácsalmási gazdaságokkal 60 vagon árura — paradicsomra I uborkára, pritamin papri ' kára — kötött szerződést. I — A szolgáltatás teljesen megszűnik? — Csak szűkül. Az építőipari részlegünk továbbra is megmarad. Autó- és motorszerelőink részére most épül a korszerű szerviz- állomás. Asztalosaink szintén árutermelésre térnek át. A TÜZÉP-től kaptak nagyobb megrendelést ajtók, ablakok készítésére. A Kiskőrösi Vegyesipari Vállalat új utakat keresett és talált arra, hogy az új mechanizmus keretei között is megtalálja a helyét, sőt bővítse termelését és növelje dolgozóinak létszámát. Opauszky László Táp és műtrágya a lombikban Előzetes tárgyalásokat folytat a Bácskai Termelőszövetkezeti Szövetség a Szentendrei Körzeti Talaj- vizsgáló Központtal, arra vonatkozóan, hogy a jelenleg is működő bácsalmási talajlaboratórium tevékenységét — a gazdaságok megrendelésére — kiterjesszék a műtrágya- és a takarmányvizsgálatokra is. A szövetséghez tartozó 41 közös gazdaságban ugyanis ez az igény mind sürgetőbben jelentkezik. A korszerű gazdálkodás egyre kevésbé nélkülözheti a műtrágyák hatóanyagtartalmának és a tápok, takarmányok beltartalmi értékének pontos ismeretét. A konkrét megállapodásokra egy hónapon belül kerül sor. Üvegház helyett fóliasátor A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola soroksári telepén dr. Somos András professzor újrendszerű fóliasátrakkal kísérletezik. A műanyagvázas, kétszeres behúzatú fóliasátrakat talajfűtéssel, vagy olajkályhafűtéssel látják el. Az eddigi kísérletek szerint a fóliasátrak tökéletesen helyettesítik az üvegházakat. Képünkön: a talajfűtéses fóliaházakban szépen fejlődnek a különböző növények. (MTI-foto — Fehérvári Ferenc felv.) A tsz-eket maguk a tagok hozták létre, ők gazdálkodnak benne, ők érzik közvetlenül a nagyüzemi társas gazdaság működésének kedvező és kedvezőtlen eredményeit egyaránt. Ebből ■ következik, egyebek között az, hogy minden termelőszövetkezet önálló vezetéssel gazdálkodik. Szervezetileg a tsz nincs alárendelve egyetlen szövetkezeti, állami, vagy más szervnek sem. Magától értetődik, hogy a törvényeket s egyéb jogszabályokat minden termelőszövetkezet vezetőinek, tagjainak tiszteletben kell tartaniuk. Kézenfekvő az is, hogy a termelőszövetkezet működését és gazdálkodását is maga a tagság ellenőrzi. Erre a célra szolgál az ellenőrző bizottság, amelyet a közgyűlés választ meg, a tagok közül. Alkalmazott tehát nem lehet tagja az ellenőrző bizottságnak. Rendkívül fontos tétel, hogy az ellenőrző bizottság és a tsz vezetősége szervezetileg függetlenek egymástól, nincsenek egymásnak alárendelve. Mindkét testület a tagságnak, a közgyűlésnek tartozik felelősséggel. Lényeges különbség azonban közöttük, hogy az ellenőrző bizottságnak nincs önálló intézkedési jogköre. Ha hibát, vagy mulasztást tapasztal, akkor figyelmezteti a vezetőséget, s ha ez a figyelmeztetés eredménytelen, akkor joga van a közgyűlés összehívását kezdeményezni. A termelőszövetkezeti törvény, s a végrehajtására kiadott jogszabályok kimondják, hogy az ellenőrző bizottságnak nemcsak joga, hanem kötelessége is a tsz bármilyen tevékenységének ellenőrzése. Különösen vonatkozik ez a tervteljesítésre, a vagyonkezelésre, a pénz- és hitelgazdálkodásra, valamint a munkák nyilvántartására és elszámolására. Vizsgálatainak, ellenőrzéseinek tárgyát, helyét, terjedelmét és időpontját az ellenőrző bizottság maga állapítja meg. Működéséről azonban köteles rendszeresen beszámolni a közgyűlésnek. Jogszabály írja elő azt is, hogy a tsz bármelyik tagja és alkalmazottja — tekintet nélkül beosztására — köteles elősegíteni és támogatni az ellenőrző bizottság munkáját. Rendelkezésére kell bocsátani minden olyan okmányt és adatot, meg kell adni minden olyan felvilágosítást, ami a valóság feltárásához szükséges. Joga van az ellenőrző bizottságnak arra is, hogy vizsgálataihoz esetenként külső szakértőt alkalmazzon, a tsz költségére. Az ellenőrzések időtartamára a vezetőség — az előírt javadalmazással — köteles mentesíteni a munka alól az ellenőrző bizottság tagjait. Más a szerepe és a rendeltetése a tsz többi bizottságának, amilyen például a háztáji, a szociális, kulturális, a fegyelmi stb. bizottság. Ezek a bizottságok szintén szerves részei a termelőszövetkezeti önigazgatásnak. Nem arra valók csupán, hogy a közgyűlést és a vezetőséget tehermentesítsék, hanem fontos hivatásuk a tagság minél nagyobb részének szervezett bevonása a tsz ügyeinek intézésébe. A jövőben, amikor ritkábban ülésezik a közgyűlés, még inkább megnő a bizottságoknak ez a szerepe. Régsbben a legtöbb helyen az a felfogás uralkodott, hogy a bizottságok «errurűféle «döntést, határozatot nem hozhatnak, csak javaslatot tehetnek. Bebizonyosodott, hogy a bizottságok akkor tevékenyek, akkor tudnak megfelelni rendeltetésüknek, ha egyes ügyekben önállóan is dönthetnek. Ez a joguk azonban a vezetőség vagy a közgyűlés részére megállapított feladatkör egy részének gyakorlását jelenti. A közgyűlés és a vezetőség elhatározásától függ, hogy milyen és mekkora legyen ez az átruházott hatáskör. Helyesnek látszik például, hogy a szociális bizottság egy meghatározott összeghatárig saját maga utalhasson ki segélyt, a kulturális bizottság rendelkezhessen a kulturális alappal vagy egy részével, a háztáji bizottság kimérje és birtokba adja a kinek-ki- nek járó háztáji földet. Ha így fogják fel a termelő- szövetkezetben a bizottságok jelentőségét, akkor számottevően elősegítik a termelőszövetkezetek vezetésének demokratikussá tételét, annak az alapelvnek az érvényesülését, hogy, a tsz gazdái, tulajdonosai a tagok. A termelőszövetkezeti törvény a közgyűlésre bízza — az ellenőrző bizottság kivételével, amit mindenképpen meg kell választani —, hogy milyen bizottságokat hoz létre. Most, az alapszabálymódosítások, illetve az új alapszabályok kidolgozása idején nagyon fontos, hogy ne csupán a termelőszövetkezet vezetői, hanem a tagok is világosan lássák, helyesen értelmezzék a bizottságok szerepét, s aszerint szabják meg feladataikat. e. p. Milliók a Dunára Baja, Ordas, Sükösd térségében «K. *«- * m rf- * a földdel erősítjük meg. Ordasnál például, ahol ebben Baja környéki zöldségtermesztés szigetvári megrendelésre az áru fuvarozását a gaz01530202010131025301
