Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-27 / 73. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Ä MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA XXIII. évi 73. szám 1968. március 87. SZERDA /ira: 80 fillér Ülést tartott a megyei tanács Pálfy József kűlóntudósítása Látogatás a Renault-gyárban A magyar-francia kapcsolatok Egy hónappal a megye költségvetésének és fejlesztési alapjának jóváhagyása után, tegnap ismét gazdag program megvitatására ült össze Bács-Kiskun megye Tanácsa. A délelőtt 9 órakor megkezdett tanácsülés résztvevőit, közöttük Horn Dezsőt, a közlekedési és postaügyi miniszter első helyettesét, valamint a KPM képviseletében megjelent munkatársait dr. Varga Jenő, a megyei tanács vb- elnöke köszöntötte. Majd javaslatot tett a kétnaposra tervezett tanácskozás napirendjére. A javaslatot a testület Sarok Antal indítványára akként módosította, hogy tekintettel a mezőgazdaság időszerű, sürgető munkálataira, s a tanácstagoknak a munkaterületükön való elfoglaltságára, vitassák meg a napirendre tűzött témákat egy nap alatt Ezt követően a lejárt határidejű tanácsi határozatok végrehajtásáról és a végrehajtó bizottságnak a két tanácsülés között végzett munkájáról szóló elnöki jelentést hagyta jóvá a tanács. Új, j, időtálló közlekedéspolitikai koncepcióra Tan szükség a Fock—Pompidou tanácskozások középpontjában (Párizs, március 26. Centropress) A magyar kormányfő és kíséretének második párizsi napján kisütött a Nap. Verőfényes tavaszi időben gördült ki reggel Párizs legpatinásabb hotelje, a Concorde térre néző Cril- lan elől a 30 gépkocsiból álló autókaraván. Százhú- tempóban vágtattak A megye közlekedési helyzetéről és az új közlekedéspolitikai törekvésekről szóló jelentéssel rendkívül időszerű, fontos téma került a megyei tanács elé ezután. A helyzet- elemzést és a közlekedés fejlesztésének fő irányait évtizedekre körvonalazó jelentés — melyet a testület tagjai tanulmányozás céljából előre megkaptak — sokoldalú vizsgálódás, egyeztetés nyomán készült. A jelentés indoklását Buda Gábor vb-elnökhelyettes terjesztette elő. Bevezetőül elmondotta: — A megye ipari és mezőgazdasági termelésének örvendetes fellendülése megköveteli a közlekedés fejlesztését is. A közlekedés egy-egy részterületén tapasztalható szállítási problémák az elmúlt években időszakonként súlyos ellentmondásokat teremtettek. Ilyen helyzet állt elő például 1963—1964-ben, amikor a megtermelt zöldség, gyümölcs időbeni elszállítását — a vasúti és közúti szállítóeszközök a szükségesnél kisebb száma miatt — csak nagy erőfeszítésekkel tudtuk megoldani. Gondok jelentkeztek a személyszállításban is. Különösen a közúti forgalom tartott nehezen lépést az igényekkel. Az iskolakörzetesítés pedig még külön nehezítette a személyszállítás szervezését. A járműállomány örvendetes gyarapodása az úthálózat korszerűsítését is szükségessé tette. Az élet- színvonal emelkedése, s a kulturális igények növekedése egyre követelőbben veti fel — városokban és községekben egyaránt az utak és járdák burkolattal való ellátását. Mindezek a problémák évek óta napi gondként jelentkeznek és folyamatos intézkedést igényelnek. A végrehajtó bizottság es a szakigazgatási szervek szüntelenül keresték a megoldás lehetőségét, a legégetőbb ellentmondások megszüntetésének módo- zait. Az esetenkénti intézkedések mellett azonban halaszthatatlanná vált a probléma komplex megvizsgálása, a közlekedési A vb előter jesztését mond ja el Buda Gábor. helyzet összefüggő elemzése. A népgazdaság struktúrájában végbement változást ugyanis nem követte a közlekedés eszközeinek azonos arányú fejlődése. — Ezek a meggondolások késztették a végrehajtó bizottságot, hogy a témát valamennyi összefüggésében napirendre tűzze — mondotta Buda Gábor. Utalt rá, hogy két évvel korábban a bajai járás közlekedési helyzetét vizsgálta a megyei tanács vb, tavaly pedig az egész megyére kiterjedően tájékozódott. Az ugyancsak tavaly folytatott népi ellenőrzési vizsgálat szintén igazolta a közlekedési helyzet komplex megvitatásának szükségességét. Az állami és tanácsi utak fejlesztésében elért eredményekről szólva, ismertette az előadó, hogy a KPM évenként több tízmillió forintot költ a közúti hálózat karbantartására, korszerűsítésére. Jóvoltából a minisztérium kezelésében levő utak zöme portalanított, minden járási székhely és nagyobb község jól kiépített úton közelíthető meg. A több számjeggyel jelölt, kisebb forgalmú utak még korszerűsítésre várnak, de belátható időn belül ez is megoldódik. — Távolról sem ilyen kedvező a helyzet a tanácsok kezelésében levő utak, járdák vonatkozásában — folytatta Buda Gábor. — A belterületi utaknak csak mintegy 15 százaléka kiépített. Bár a második ötéves terv során 170 kilométer út kapott szilárd burkolatot, e nagyon jelentős előrehaladás is csekély az igényekhez képest. A külterületi utak zöme üzemi útnak tekinthető Különösen a kiépített bekötő utak helyzete tarthatatlan. A tanácsok — pénzeszközök hiányában — karbantartásukról, felújításukról nem tudnak gondoskodni és szemünk előtt mennek tönkre, mert tényleges használói nem tekin(Folytatás a 3. oldalon.) végig motorkerékpáros rendőrök kíséretében Párizson, az útioél a nagy francia gépkocsigyár, a Renault korszerű új flinsi üzeme volt, a francia fővárostól nyugatra. Stílszerűen. csupa Renault—16 típusú autóból állt a karaván. A gyárban Pierre Dreyfus, a Renault Művek vezérigazgatója fogadta Fock Jenőt és kíséretét. Ott volt az üzmelátogatáson Roland Nungesser, a gazdasági és pénzügyminiszter államtitkára. Két órán keresztül járták végig a magyar vendégek a hatalmas, 10 500 főt foglalkoztató üzem különböző egységeit, nagy érdeklődéssel kísérték végig a gépkocsigyártás folyamatát. A futószalagról minden fél percben legördül egy Renault-autó. A miniszterelnök bele is ült egy frissen elkészült kocsiba — természetesen a fényképészek és filmoperatőrök nagy örömére. A gyár üzemi ebédlőjében Fock Jenő elbeszélgetett a munkásasszonyokkal, érdeklődött életük, munkakörülményeik felől. A gyárlátogatás végén a miniszterelnök beírta nevét a Renault Művek vendégkönyvébe, sok sikert kívánt a gyár vezetőinek és mind boldogabb életet az üzem munkásainak. Kedden délben a kormányfő és kísérete a franFock Jenő, a Magyar Népköztársaság miniszterelnöke és Georges Pompidou, a Francia Köztársaság miniszterelnöke a kerekasztal mellett. A kép bal oldalán Valkó Márton, hazánk franciaországi nagykövete. (Telefoto — MTI Külföldi Képszolgálat.) cia gyáriparosok országos tanácsa által rendezett ebéden vett részt. Itt Georges Viliiére, a gyáriparosok országos tanácsának elnöke mondott pohárköszöntőt, amelyre Fock Jenő válaszolt, rámutatva a két ország közötti gazdasági kapcsolatok jelentőségére, azok fejlesztésének szükségességére. Az ebéd több volt egyszerű udvariassági gesztusnál: a miniszterelnöknek és kíséretének alkalma nyílott itt a kapcsolatok felvételére francia üzletemberekkel, akiken elsősorban múlik az árucsere fokozása, a magyar piac nyújtotta lehetőségek „felfedezése”, az ipari együttműködés fokozása. A magyar miniszterelnök franciaországi látogatásának második napján is voltak kulturális természetű programpontok. Előbb a halhatatlan francia szobrász, Rodin alkotásait csodálták meg a magyar vendégek, majd elmentek a Párizsi Népművészeti Múzeumba, ahol a közelmúltban nyitották meg a magyar népművészeti kiállítást. Közben Fock Jenő látogatást tett a Francia Rádió és Televízió ultramodern palotájában is. Érdeklődéssel hallgatta meg a francia színes televízió bevezetéséről tartott ismertetőt. Este a Guai d’Orsay-n Pompidou miniszterelnök és Couve de Murville külügyminiszter adott vacsorát a magyar vendégek tiszteletére. Már a magyar miniszterelnök látogatásának második napján is megállapítható, hogy francia részről nagy jelentőséget tulajdonítanak Fock Jenő útjának, párizsi eszmecseréinek. A párizsi lapok jelentős terjedelemben számolnak be az eseményről. A tekintélyes Le Monde vezércikket szentelt a látogatásnak. A Pompidou—Fock találkozóról írva a francia sajtó aláhúzza, hogy elsősorban a két ország közötti kapcsolatok kérdéscsoportja került napirendre, s azon belül a műszaki tudományos és általában a gazdasági együttműködés kérdései. A francia tárgyalófelet érdeklik a magyar gazdaságirányítási reform első eredményei és kihatásai Magyarország külkereskedelmi kapcsolataira. A sajtó is megállapítja, de hivatalos, vagy magánjellegű nyilatkozatokban francia államférfiak, diplomaták is aláhúzzák, hogy a megbeszélések rendkívül szívélyes légkörben folynak.
