Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-26 / 72. szám

1968. március 26, kedd i oldal Több húst, olcsóbban Kezdeményezések a mélykúti Új Élet T ermelőszövetkezetben Nagy fába vágta a fejszé­jét a mélykúti Üj Élet Ter­melőszövetkezet tagsága. Még az idén fel akarnak építeni egy, évi 14 ezer hí- zó kibocsátására alkalmas sertéstelepet. Ez jelentős mennyiségi változás, hiszen a szövetkezet eddig átlago­san évente 4 ezer hízott sertést adott át az állatfor­galmi vállalatnak. A nagyméretű sertéstelep megvalósításához azonban sok minden kell, nemcsak az a 48 millió forint, amit a beruházás igényel. Töb­bek között takarmány és koca is. Mit mond erről az elnök, Kazinczi Mihály. — Az idén 1400 holdon termelünk jugoszláv Hib­ridkukoricát. A vetőmagot devizahitelre kapjuk, az AGROIMPEX útján. — Ugyanúgy a szükséges mű­trágyát is. Szeretnénk elér­ni, hogy az idén legalább 45 mázsa kukoricatermést érjünk el holdanként, má­jusi morzsoltban számítva. Amivel számoltak — Ügy tudom, hogy ké­sei fajtát vetnek. Nem fél­nek a kockázattól? Be tud­ják-e takarítani a mi idő­járási körülményeink kö­zött? — Ezzel számoltunk. Azt a hibridet, amit mi vetünk, tőlünk alig néhány kilomé­terre a határon túl, Jugo­szlávia északi részén, ha­sonló időjárási körülmé­nyek között termelik. Hoz­záteszem, hogy két héttel előbb történik a vetés is. — A telephez 720 anya­koca szükséges. Elő tudja-e teremteni a szövetkezet? Bizakodó mosoly jelenik meg az elnök elvtárs arcán. — Meglesz. Máris van je­lentős számú anyakocánk és a fiatalok közül a leg­jobb egyedeket válogatjuk majd ki. Bábolnával összefogva — Tudomásunk szerint a legkorszerűbb külföldi ta­pasztalatok alapján épül a telep. Hallhatnánk erről? — A Bábolnai Állami Gazdasággal összefogva építjük. Saját kivitelezés­ben, házi brigáddal szerel­jük össze, előregyártott ele­mekből, ezt az úgynevezett Lohmann-rendszerű sertés­telepet. Az eddigi, csaknem 5 kilogramm helyett 3 és fél kilogramm takarmány felhasználásával akarunk elérni egy kilogramm súly- gyarapodást. Tehát jóval olcsóbb lesz a hizlalás, nem beszélve arról, hogy a zárt térben — ahol teljesen automatikusan történik az etetés és az itatás, a jószá­gok alig mozognak, külső behatás nem éri őket — a hizlalás ideje is lerövidül. Egy év alatt megtérül Az olcsóbb, gyorsabb hús­ellátásra még egy példát lehet megemlíteni a terme­lőszövetkezetből. Száz férő­helyes tehénistállók padlás­terét átalakították pe­csenyecsirke nevelésére. — A beruházás egv év alatt megtérül — magya­rázza az elnök. — Nyolc hét alatt egy kilogramm 30 deka körüli súlyt érnek el a csirkék. A takarmányfel­használás is alacsony, az elhullás minimális. Invitálására meg is néz­zük az egyik ilyen átalakí­tott istállópadlást. Mikó Já- nosné gondozó elmondja, hogy a legkorszerűbb kö­rülmények között nevelik a csirkéket. A fűtés olajkály­hával történik. Az ő kere­sete 1800 forint körül van havonta a prémiummal együtt, naponta 8 órát dol­gozik. Jövedelmező elfog­laltságot jelent a baromfi­tenyésztés a termelőszövet­kezet számos asszony tagjá­nak. Kazinczi Mihály így bú­csúzik: — Keressük a legolcsóbb tenyésztési módszereket. Ez a mi szempontunkból is fontos, mert növekedik a jövedelemünk, de egyúttal segítjük az igények nagyoob mértékű kielégítését. k. a Piackutatás Hosszúhegyen Hírt adtunk róla, hogy csehszlovák mezőgazdasági gépek kiállítása és bemuta­tója kezdődött a múlt hé­ten a Hosszúhegyi Állami Gazdaságban. Élve az alka­lommal dr. Ladislav Pét russal, a MOTOKOV cseh­szlovák külkereskedelmi vállalat budapesti képvise­lőjével a gazdasági kapcso­latokról beszélgettünk. Fiatalember, alig egy éve él Budapesten. Megnyerő külsejű, kitűnően beszél magyarul. — Az a célunk — kezdte —, hogy megismertessük a csehszlovák mezőgépipar új termékeivel a magyar szak- mbereket. Egyúttal piac- kutatási jellege is van en­V Uei fk Kanna kannát ér A tejeskannák árada­ta nemcsak a tenyér­nyi üzemet, hanem a I gyen a talpán, aki baj nél­kül keresztül tud lavírozni I a szűk utakon. Nagy a zsúfoltság, de a tórium! vizsgálatok elejét — nem sokkal nagyobb — udvart is ellepi. Kínnal mozdulnak, fordulnak a tartályos autók, sofőr, le­Szívátültetés Norvégiában? Norvég orvosok egy cso­portja vezetésével bejelen­tette hogy szívátültetés vég­rehajtására készül. 90 percig a hó alatt Lavina temetett el a Szlo­vén Alpokban vasárnap nyolc hegyilakót. A men­tés azonnal megkezdődött, de csak négyet tudtak élve kiszabadítani a hótakaró alól. Egy lány 90 percig fe­küdt a hó alatt, mestersé­ges légzéssel azonban sike­rült megmenteni. Statisztika a lengyel nőkről Lengyelországban jelen­leg 900 000-rel több a nő, mint a férfi. Az, hogy most száz férfira százhat nő jut, kétségtelenül a második vi­lágháború következményei­vel függ össze. A demográ­fusok feltételezése szerint az egyensúly bekövetkezése a kilencvenes években vár­ható. (MTI) rendszeres, gondos labora- veszik aminőségromlásnak. De nem lenne teljes a kecskeméti tejüzemről al­kotott kép, ha nem néz­nénk körül azokban a fé­szerszerű helyiségekben is, amelyeket kénytelenek raktárnak nevezni. Itt már ,egy ember is nehezen mozoghat a zsúfolt polcok között, s nyáron át házilag fabrikált rács. néhány táb­la jég a „hűtőapparátus”. A hajdani zöldségcso­magoló telepen kialakított „mini üzem” 1950-ben még mindössze 1000—1200 liter tejet dolgozott fel napon­ta. Ma viszont 35—40 ezer litert. Innen látják el a megyeszékhely, valamint Kiskunfélegyháza boltjait teljes egészében, és 30 kis­községet tejjel, tejtermék­kel. Dicséretére legyen mond­va az üzem kollektívájá­nak: a rendkívül mostoha körülmények ellenére áru­juk minőségét nem érhe­ti kifogás. Magunk is meg­győződhettünk erről, ami­kor elolvastuk a legfris­sebb bakteorológiai vizsgá­lat eredményét. Félig térfásan. félig ko­molyan ezt mondta az üzem egyik dolgozója: „Ta­lán túlságosan jól dolgoz­tunk. ezért húzták—halasz­tották az illetékesek az üzem felépítését”. Bizonyára van némi igazság ebben, de a fontos az, hogy most már nem sokáig kell elviselniük a zsúfoltságot. Erőrelátható- lag még az idén ősszel el­kezdődik a beruházási munka és 1970-ig felépül üzeme, a kenyérgyár kö­zelében. Napi 50 ezer li­ter tejet dolgoznak majd fel itt és — eleget téve a fogyasztóik régi kívánságá­nak — megkezdhetik a yoghurt, kefir, valamint palackos tej gyártását. B. D. nek a bemutató sorozatnak, ami itt Hosszúhegyen kez­dődött. Szeretnénk megtud­ni, hogy mire van szüksége a magyar mezőgazdaságnak abból, amit mi gyártunk. ni. A kistraktor bizonyára érdekli az önök szőlő- és gyümölcstermelő gazdasá­gait. Felsorolt még néhány be­rendezést. Az újfajta mar­• ■ ;-< * /• .. . « fellptri Egy az új gépek közül: automata zsákoló mérleg. Közismert, hogy a ma­gyar traktorosok megsze­rették a Zetorokat, ame­lyek nagy számban segítet­tek a földek megművelésé­ben az utóbbi tíz esztendő­ben. — Most ezeknek a kor­szerűsített változatát mu­tatjuk be a hozzájuk tarto­zó munkagépekkel együtt — folytatta Ladislav Pet­rus. — Ezenkívül 16 olyan berendezést láthattak itt a szakemberek, amely egy­két kivétellel még ismeret­lenek Magyarországon. Előzőleg magam is meg­tekintettem a kiállítást és jó véleményeket hallottam az ország minden részéből idesereglett vendégektől. — Nekem is nagyon tetszettek a csehszlovák gépipar új termékei. Ezt el is mondtam part­neromnak. — örülünk az elismerés­nek. Számítunk a további érdeklődésre. Egyik újdon­ságunk egy kistraktor, amely számos munkaműve­let elvégzésére alkalmas. Van hozzá pótkocsi, talaj­maró, különböző ekék, gyomirtók. Az új típusú tár­csás ekét is tudom ajánla­koló gépből már 1300 dara­bot rendeltek a magyar külkereskedelmi szervek. Ebből ahogy értesültem száz jön Bács-Kiskun me­gyébe. Egyébként a csehszlovák erőgépek iránt Nyugaton is nagy az érdeklődés. Fran­ciaországba például évente kétezer darabot szállítanak — ahogy előzőleg megtud­tam Frantisek Hálától, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetségének kereske­delmi tanácsosától. — ö mondta el azt is, hogy a magyar ipar is sok min­denben segíti a csehszlovák mezőgazdaságot. A Moson­magyaróvári Gépgyár pél­dául tavaly 17 komplett, automatizált baromfitelepet szállított a dunaszerdahelyi járás közös gazdaságainak. A berendezések sikert arat­tak és újabb szállítmányo­kat várnak. — Ezt a gépi bemutatót még három helyen megis­mételjük az országban és bízunk benne, hogy ezzel is hozzájárulunk a két ország közös érdekeinek szolgála­tához — búcsúzott Ladis­lav Petrus. —6 ""HP Dolgozó nők lettek — De mikor tudjuk a többieket elhelyezni? — te­szi fel inkább csak saját magának a kérdést Maróti Dezső a solti községi ta­nács elnöke, amikor a köz­ségbeli asszonyok, lányok elhelyezkedési lehetőségei­ről beszélgettünk — új üze­münk, a Budapesti Ruháza­ti Ksz helyi részlege sokat segített gondjainkon, hiszen hetven, képzettség nélküli nőnek ad munkát, de még legalább 350-en szeretnék felcserélni a háztartást ke­reső tevékenységgel. — Hogyan született az új üzem? — Elismerés illeti a bu­dapestieket, mert a múlt nyár végi megállapodás után gyors ütemben láttak a részleg létrehozásához. 250 ezer forintos beruházással november végén már szé­pen berendezett helyiségek várták a 70 asszonyt és le­ányt. A háromhónapi ta­nulóidő alatt havi 500—700 forintot kaptak, most már cius 1-től pedig mindegyik annyit keres, amennyit tel­jesít. Örömmel vettük tu­domásul, hogy a ktsz már a bővítésen dolgozik, s az év végére valószínűleg újabb száz munkást tudnak majd foglalkoztatni... Az Ifjúsági presszóval szemben levő épületet la­kóháznak nézhetik az ide­genek. Pedig: Hosszú neonfényes terem­ben szőke, barna női fejek hajolnak a varrógépek fö­lé. A meg-megszakadó gép­zúgást néha csengő kaca­gás élénkíti. Steiner Lajos üzemveze­tő, aki jelenleg még a mi­nőségi ellenőri teendőket is ellátja, elégedett. — Négyen jöttünk le no­vemberben Budapestről. Húsz sima és hat speciális varrógépen kezdtük meg a tanítást. Halász Antal cso­portvezető március végén már vissza is megy a fő­városba, Madarász Ferenc- né személyében igen jó utó­dot nevelt magának. Tóth István kollégám egy hó­nappal később hagy itt ben­nünket. Ö Karsai Erzsébet­re, a nemrégen megválasz­tott KISZ-titkárunkra hagy­ja a csoportját. Én szíve­sen itt maradnék, letele­pednék Solton a feleségem­mel együtt — aki külön­ben a negyedik betanító fő­városi szakember —, de saj­nos, egyelőre semmi kilátás nincs arra, hogy lakást kap­hassunk. Albérletben pe­dig ... hamarosan megszü­lető kisgyermekünkkel...?! — Ezerötszáz forintos öl­tönyökhöz való nadrágokat készítünk — vált vissza az üzem életére Steiner Lajos. November óta már hétezer nadrágot szállítottunk Bin dapestre, ahol a zakók ké­szülnek. Véleményünk sze­rint a solti asszonyok na­gyon szorgalmasak, szívvel- lélekkel és egyre gyakor­lottabban végzik munkáju­kat. A teljesítménybérre va­ló áttérés utáni első héten átlag 60—70 százalékot ér­tek el az új varrónők. Csillogó szemű barna fiatalasszonnyal beszélge­tek. Ifjú Koszorús Pálné elégedett. Férje Dunaújvá­rosban asztalos, két gyer­mekük van. A család ellá­tásához nagyon jól jön a feleség keresete is. — Évek óta nem tudtam elhelyezkedni — mondja Árvái Teréz. — Pedig nagy szükség van a keresetemre özvegy édasanyámmal élei s bizony amit otthon, var rogatással kerestem nagyo kevés volt. Még az élete ■'s másképp látom, amióta itt dolgozom ... Opauszky László

Next

/
Thumbnails
Contents