Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-03 / 53. szám
fl Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága küldöttségének felszói (Folytatás az 1. oldalról.) nak és kongresszusainak határozataiban. Ugyanakkor, amikor az objektív világhelyzet kedvező jellegét hangsúlyozzuk, szembe kell néznünk az imperializmus — úgynevezett globális stratégiájának alkalmazásában elért — sikereivel is, aminek következtében a nemzetközi helyzet most már tartósan súlyosabbá és bonyolultabbá vált. finnek ismert tényei a következők: a súlyos áldozatokat követelő harc Dél-Vietnam- ban; egy szocialista ország, a Vietnami Demokratikus Köztársaság évek óta tartó pusztító bombázása; a nemzeti felszabadító harcra mért csapások Indonéziában, Ghánában, Latin- Ameriákban; a katonai puccs és diktatúra bevezetése Görögországban; az izraeli agresszió az arab országokkal szemben. Ha kényszerűen tudomásul vesszük és reálisan számolunk is azzal, hogy a harmadik világ fejlődésében szükségszerűen vannak gyenge pontok, olyan országok, amelyek a neokolonia- lizmus prédáivá válhatnak, nem tekinthetünk el attól, hogy az imperialisták hasznot húznak a nemzetközi kommunista mozgalom egységének hiányából. Az egység megbomlása, az internacionalista szolidaritás lazulása fékezi a nemzetközi kommunista mozgalom fejlődését és lehetőséget nyújt az imperialistáknak agresz- sziójuk fokozásához. Ma valamennyi kommunista és munkáspárt előtt álló, minden mást megelőző feladat: fokozni az imperializmus elleni harc erejét és méreteit. fiz pedig a testvérpártok közötti megértés növelésének, az egység erősítésének, fejlesztésének útján érhető el. A világhelyzet, a nemzetközi kommunista mozgalomban kialakult állapotok parancsolóan megkövetelik az internacionalista szolidaritás előtérbe állítását. Az egység megbomlásának legfontosabb okát, az egység helyreállításának legfőbb akadályát mi a proletár internacionalizmustól való eltérésben látjuk. Köztudott, hogy Mao Ce-tung és csoportja — a nagyhatalmi sovinizmustól vezettetve — szovjetellenes kampányával, a testvérpártok elleni rágalomhadjárattal objektíve az imperialistáknak kedvez. Amennyiben a kínai vezetők — a súlyos ideológiaipolitikai . nézeteltérések ellenére — az internacionalizmus minimumával rendelkeznének, és a testvérpártok támadása helyett a kommunista és munkáspártokkal való akcióegység megteremtésére törekednének legalább a vietnami nép harcának támogatásában, ez azonnal új helyzetet teremtene nemcsak Dél- kelet-Ázsiában, hanem általában, a világpolitika porondján is. A nacionalizmus elburjánzásának jelenségei, az elkülönülési törekvések, a pártok önállóságának mesterséges szembeállítása az internacionalizmussal, _ a nemzetközi kommunista szolidaritás gyengülése — a legnagyobb akadályai a nemzetközi kommunista mozgalom egységének. És megfordítva: az internacionalista eszméknek nem szavakban, hanem a valóságban való érvényre juttatásán keresztül vezet az út a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdításához és fejlesztéséhez. A hatalmon levő pártok és a hatalomért harcoló pártok internacionalizmusa egymás iránti szolidaritásunkban fejeződik ki, mert erőfeszítéseik kölcsön hatásban állnak egymással, feltételezik egymás sikereit Elvileg elfogadhatatlan és gyakorlatilag sem lehet célravezető, ha akár hatalmon levő, akár a hatalomért harcoló kommunista párt szovjetellenesség- gél akarja bizonyítani saját önállóságát Nem lehet elvileg igaza — és nem érhet el tartós eredményt — egyetlen hatalomért harcoló párt sem, ha a burzsoázia nyomásának engedve, a szocialista országok támadásával próbál népszerűségre szert tenni, tömegbefolyását ilyen módon akarja növelni. És megfordítva: egyetlen szocialista ország pártjának sem lehet hasznos az, ami nem segíti a hatalomért harcoló kommunista pártokat A kommunista és munkáspártokat nem szabad első és másodrendű, kicsi és nagy pártokra osztani — minden testvérpárt egyenrangú. Az internacionalista szolidaritás fejlesztésének, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdítása valamennyi kommunista és munkáspárt legidőszerűbb és legfontosabb feladatainak egyike. A jelenlegi helyzetben ez az előfeltétele az antiim- perialista akcióegység megerősítésének a testvérpártok között, valamint a nemzetközi kommunista mozgalom és az összes imperialistaellenes erők között. A mi pártunk az abból eredő minden joggal és kötelezettséggel internacionalistának, a nemzetközi kommunista mozgalom osztagának vallja magát. Ezért is fontos számunkra, hogy tőlünk telhetőén elősegítsük az egység megszilárdítását és fejlesztését Az utóbbi években erősödik a kommunisita- és munkáspártok körében az egység iránti törekvés. Ennek hizonyítéka a kétoldalú és a regionális találkozók mind gyakoribbá válása is. A mi mostani konzultációnk, a budapesti találkozó, újabb bizonyítéka a testvérpártok egységtörekvésének. Mi úgy látjuk, hogy míg eddig vitáink főként arról folytak, hogy legyen-e vagy sem a kpmmunista és munkáspártoknak nemzetközi _ tanácskozása, jelenleg már a véleménycserékben egyre inkább az kerül előtérbe, hogy milyen napirenddel, mikor, hol tartsuk meg és hogyan készítsük elő konkrétan a nemzetközi tanácskozást. A Magyar Szocialista Munkáspártnak az a véleménye, hogy a marxista—leninista pártok nemzetközi tanácskozásának különösen két fő indoka és egyúttal célja lehet. Az egyik indok és cél: a kommunista- és munkáspártok 1960. évi értekezlete óta sok idő, majdnem egy évtized telt el, a világban változások mentek végbe és ez önmagában véve is indokolja a nemzetközi tanácskozást. Ami a kommunista és munkáspártok 1957. és 1960. évi moszkvai értekezletén kidolgozott fő irányvonalat és alapvető elvi következtetéseket illeti — a Magyar Szocialista Munkáspárt ma is magáénak vallja azokat és nemzetközi tevékenysége alapjának tekinti. Ezt hangsúlyozva szembenézünk azzal a ténynyel is, hogy az 1960-as tanácskozáson elfogadott nyilatkozat néhány vonatkozásban nem állja meg a helyét A világ fejlődése új problémákat is felvet, amelyekre választ kell adnunk, nem elégedhetünk meg az előző nyilatkozatok citálá- sával. Szükségessé vált az imperialista és antiimpe- rialista erők harcának alapos, marxista—leninista elemzése. Természetesen mindegyik testvérpárt foglalkozik ezzel. Most azonban arról van szó, hogy a különböző feltételek között harcoló kommunista és munkáspártok együtt, kollektíván is tanulmányozzák a helyzetet, vonják le a szükséges következtetéseket és dolgozzák ki az an- tiimperialista harc akció- programját, az aktivitás fokozása, a cselekvés egységének hatékonyabbá tétele érdekében. Meggyőződésünk, hogy a testvérpártok kollektív tapasztalata és bölcsessége alapján ez a munka jobban elvégezhető, mint ahogy erre egy, vagy néhány párt képes. A közös erőfeszítés, a kollektív munka alapján megtalálhatók — a mainál teljesebben — azok a találkozási pontok, amelyek révén az antiimperialista harc hatékonysága fokozható. A kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozása összehívásának másik fő indoka és egyúttal célja: megszilárdítani és fejleszteni a nemzetközi kommunista mozgalom egységét Az a véleményünk, helyes a testvérpártoknak az a törekvése, hogy most nem az ideológiai és stratégiai -kérdésekben jelentkező ellentéteket kell előtérbe helyezni, hanem az antiimperialista harc problémáit, amelyekben nagyon sok találkozási pont van és így megfelel egységtörek- véseinknek. A demokratikus, elvtársi eszmecsere, egymás nézeteinek jobb megismerése, harci tapasztalataink kicserélése, a közösen elvégzett elemzőmunka és a kidolgozandó akcióprogram erősíteni fogja a kölcsönös, egymás iránti bizalmat és az internacionalista szolidaritást. Az internacionalista szolidaritás fejlesztése erősíti a kommunista és munkáspártok egységét. Ezáltal növekszik a kommunista pártok tekintélye, a szocializmus eszméjének vonzereje a dolgozó tömegek körében, és az internacionalista harcban velünk szövetséges harcoló erőknél. Mindez együtt jobb feltételeket teremt az imperializmus elleni harc erősítésére. Mi is — mint a többi testvérpárt — tisztában vagyunk vele, hogy a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának megszervezésével egyszerre nem oldhatjuk meg az ösz- szes problémákat, a nemzetközi kommunista mozgalom egységének teljes helyreállítását. Számunkra azonban- a „mindent vagy semmit” jelszó elfogadhatatlan. Ha ma még nem érhetünk el mindent, ez nem jelentheti azt, hogy semmit se tegyünk. Nem engedhetjük továbbra is tétlenségre kényszeríteni magunkat amiatt, hogy az egység ma még nem állítható teljesen helyre. Tegyük meg aat, amire ma képesek vagyunk, akkor jól szolgáljuk csak később elérhető célunkat, s nagy lépést teszünk előre a teljes egység helyreállítása útján. Kedves Elvtársak! Az előzőekben ismertetett nézetek alapján fogalmaztuk meg a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának válaszál azokra a kérdésekre, amelyeket mostani találkozónkon konzultatív jelleggel megvizsgálunk. Központi Bizottságunk meghívólevelében azt javasoltuk, hogy konzultatív találkozónkon dolgozzuk ki közös álláspontunkat a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásának céljáról, jellegéről, napirendjéről, előkészítéséről, megtartásának időpontjáról és helyéről. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében javasoljuk: Konzultatív találkozónk forduljon felhívással az összes kommunista és munkáspártokhoz, hogy vegyenek részt a nemzetközi tanácskozáson és annak előkészítésében. A kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozása tűzze napirendre az összes haladó erők tömörítésének kérdését az imperializmus elleni harcban. f%\ A nemzetközi taV nácskozásra kerüljön sor még ez év végén. A kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozása Moszkvában legyen. p \ Az előkészítés a V legdemokratikusabb módon, az összes testvérpártok álláspontjának figyelembevételével történjen. Valamennyi kommunista és munkáspártnak lehetőséget biztosítva a részvételre, alakuljon előkészítő bizottság. Elgondolásunk szerint a nemzetközi tanácskozáson szükség volna a testvérpártok közös álláspontját tükröző nyilatkozat kidolgozására. Mi politikai jellegű nyilatkozatra gondolunk, amelyben állást foglalunk az Imperializmus elleni harc mai kérdéseiben és közösen kialakítjuk az antiim- perialista erők tömörítésének feladatait. A dokumentumok mellett szükségesnek tartjuk egy békekiáltvány kidolgozását is. Véleményünk szerint a közösen kidolgozott és elfogadott dokumentumokban nem szabad foglalkozni egyetlen testvérpárt politikájának elemzésével, minősítésével sem, még kevésbé megbélyegzésével, jelzők osztogatásával, vagy kirekesztéssel. Más kérdés az, hogy az egyes testvérpártok elidegeníthetetlen joga állást foglalni a nemzetközi kommunista mozgalom elvi-politikai, stratégiai és taktikai kérdéseiben és nézeteiket kifejthetik, mint ahogy ki is fejtik nyilvánosan is, valamint a két- és a többoldalú találkozókon is. A mi pártunknak az a nézete, hogy egyik párt sem írhat ja elő a másiknak, hogy publikált nyilatkozataiban, vagy a testvérpártok találkozóin mit mondhat és mit nem mondhat. Ugyanígy nem lehet elő. zetes feltételekhez kö'n! sem a két-, sem a többoldalú pártok közötti találkozókon való résztvételt. A kommunista és munkás- oártok önállóságából következik, hogy minden pá’ ir maga dönti el: hol, mikor, milyen formában, mit kíván elmondani. És ezt senki sem tekinti a más testvérpártok belügyeibe való beavatkozásnak. Az elvi véleménnyilvánítás még nem beavatkozás. A mi pártunk — gondosan ügyelve az önállóság és a be nem avatkozás elvének érvényesülésére — mindig is igényt tartott a testvérpártok állásfoglalásainak, véleményeinek megismerésére, még elvű jellegű kommunista bírálatára is. A testvérpártok véleménynyilvánítását politikánkról nem tekintjük belügyeink- be való beavatkozásnak, vagy önállóságunk megsértésének, hanem elvtársi segítségnyújtásnak. Ezt kötelességünknek tartjuk, ugyanakkor dönteni, határozatot hozni senki másnak nincsen joga és lehetősége, mint pártunk vezető szerveinek. A Magyar Szocialista Munkáspártnak az a véleménye, hogy most a marxista—leninista pártok nemzetközi tanácskozására van szükség. Ennek előkészítésében lehetővé kell tenni a részvételt minden pártnak és meg kell hívni a tanácskozásra az összes kommunista és munkáspártot. A magunk részéről továbbra is anp törekszünk, hogy a többi testvérpárttal együtt megnyerjük a nemzetközi tanácskozáson való részvételre a 88 országban ma létező kommunista és munkáspártot. Azonban szembe kell néznünk azzal a reális ténnyel: ha mereven ragaszkodnánk az összes testvérpártok . részvételéhez a nemzetközi tanácskozáson, akkor le kell mondanunk annak megszervezéséről, mert ez belátható idő belül nem elérhető cél. A mi pártunk álláspontiát IX. kongresszusunk állásfoglalása határozza meg. Mi tehát őszintén megmondjuk: a Magyar Szocialista Munkáspárt — törekedve a testvérpártok maximális résztvételének elérésére — körültekintő, gondos. kollektív és demokratikus előkészítés után lehetségesnek tartja a nemzetközi tanácskozás megszervezését és képviselteti azon magát akkor is, ha a pártok egy része jelenleg nem látja lehetségesnek a maga részéről, hogy részt vegyen azon. Minden párt joga eldönteni, hogy részt vesz-e, vagy sem a nemzetközi tanácskozáson. Álláspontunk teljességéhez tartozik, hogy a magunk részéről a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésére törekszünk és a közös célokért együtt akarunk harcolni a nemzetközi tanácskozáson esetleg részt nem vevő testvérpártokkal is. Pártunknak az a nézete, hogy most a nemzetközi kommunista mozgalomnak, az összes antiimperialista erőknek az az érdeke, hogy a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozását szervezzük meg. A nemzetközi kommunista mozgalom mai helyzetében mindennél fontosabb a kommunista és munkáspártok egységének és internacionalista szolidaritásának megerősítése, az imperializmus elleni harc hatékonyságának növelése érdekében. Véleményünk ferint két különböző dologról van szó. amikor a marxista—leninista pártok nemzetközi tanácskozásáról beszélünk és amikor az összes antiimperialista erők világértekezlete kerül szó- ha. A nemzetközi kommunista mozsalom történet» és mai példák tömege is iHzonyít.ia, hogv amikor a kommunista politika és .célok kidolgozásáról van szó. azt maguknak a testvérpártoknak kell elvégezniük egyedül vagy közösen, és csak azután fordulhatnak szövetségeseikhez. Ez alapvető feltétele annak, hogy a szövetségest meg lehessen nyerni és a kapcsolatok erősödjenek az együttesen vívott harcban. A kommunista és munkáspártok sem nemzeti, még kevésbé nemzetközi keretekben nem mondhatnak le arról, hogy maguk dolgozzák ki politikájukat, megtartva önálló arculatukat. A marxista—leninista pártokat nem szektás elzárkózás, vagy a szövetséges előtti titkolózás vezeti akkor, amikor nemzetközi tanácskozásokon találkoznak egymással, hogy kicseréljék nézeteiket, tapasztalataikat. A kommunista politikát és az internacionalista egység fejlesztésének feladatait csak a marxista- leninista pártok képesek kidolgozni. A kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozása véleményünk szerint megvizsgálhatná annak célszerűségét, hogy helyes volna-e egy későbbi időpontban kezdeményezni az összes antiimperialista erők világértekezletét Tisztelt Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspártot — mint a legtöbb testvérpártot — igen komolyan foglalkoztatja az, hogy végül is milyen eredményekkel végződhet a mostani konzultatív találkozónk. Pártunknak az az álláspontja, hogy nem elégedhetünk meg azzal, hogy csak. beszélünk- véleménycserét .folytatunk és utána mindenki hazamegy, a véletlenre bízva a nemzetközi tanácskozás sorsát«, j Mkit> fontosnak tartjuk, hogy találkozónk után ne szakadjon meg az előkészítés fonala, hanem szervezetten tovább haladjunk előre a nemzetközi tanácskozás megtartásához. Régi tapasztalat, ha valamit meg akarunk oldani, akkor cselekedni kell, határozottan, céltudatosan. Ez így van a nemzetközi tanácskozással is. Véleményünk szerint konzultatív találkozónk nagy visszhangot kiváltó eredménye lenne, ha a résztvevő testvérpártok valamennyien egyet- értenének abban: meg ebben az évben kerüljön sor a nemzetközi tanácskozásra Moszkvában; felhívással fordulnánk az összes kommunista és munkáspártokhoz, hogy vegyenek részt a további előkészítésben és a nemzetközi tanácskozáson. Ezt határozott kezdeményezésnek tartaná mindenki és örömmel töltené el a kommunistákat, a velünk szolidáris erőket, ugyanakkor politikai csapást mérnénk ellenségeinkre, az amperia- listákra. Kedves Elvtársak! Elgondolásainkat, javaslatainkat azzal terjesztettük elő, hogy mi készek vagyunk meghallgatni és megvizsgálni más, a miénktől eltérő javaslatokat is. A cél az, hogy olyan konkrét megoldást találjunk, amely lehetőleg minden testvérpártot kielégít. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága meg van győződve arról; konzultatív ta- ’álkozónk akkor teljesítheti feladatát, ha nagv lépést teszünk előre a kommunista és munkáspártok nemzetközi tanácskozásához vezető úton. Köszönöm a figyelmüket