Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-19 / 66. szám
1968. március 19, kedd 8. oldal Nem kell a pénz? Ötezer ember volt kinn vasárnap Kecskeméten megrendezett országos motorversenyen. Reggel 9-től délután 2 óráig ötezer vendég, s évek óta nem volt kevesebb, de csak egyetlen sátor, ahol hosz- szú toporgás és tülekedés árán nagynehezen hozzá lehetett jutni egy pohár málnához, egy üveg Rocky sörhöz(!), csokoládéhoz. Ám ennivalóhoz — szendvicshez, virslihez — még ott sem. Mert a Kecskemét és Vidéke Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet erről már nem gondoskodott. Az MHSZ gazdasági osztályvezetőjének azt ígérték még az előző napon is, a helyszíni szemle alkalmával, hogy több elárusítóhellyel állnak majd a közönség rendelkezésére. Az ilyen alkalmak eisern m i k éppen vall jó üzleti szelM. U Az igényeknek megfelelően Nemrég ülést tartott a megyei tanács mezőgazda- sági állandó bizottsága. Ez a tanácskozás már a gazdaságirányítási reform szellemében elemezte a feladatokat. — A jövőben a gazdasági feladatok végrehajtásánál még inkább tanulmányozzuk azok társadalmi hatását — hangsúlyozta dr. Gaj- dócsi István, a bizottság elnöke, a Bajai Járási Tanács V. B. elnöke. — Elősegíti ezt a bizottság összetétele is, mert részben közéleti, részben gyakorlati vezetőkből áll. Legutóbbi ülésünket is az alapos tárgyismeret, az alkotó vita, az őszinte légkör jellemezte. Milyen feladatokról esett legtöbb szó? — Többek között megvitattuk a Megyei Földhivatal tevékenységét, elsősorban az új földtörvény végrehajtásának szempontjából. Véleményünk szerint ennek nemcsak gazdasági hatása az érdekes, hanem a politikai is. Több ezer embert érint és nagyon ügyelnünk kell a végrehajtásnál a méltányosságra, szinte minden ügyet külön szükséges megtárgyalnunk. Különösen az idősekre, a kisjövedelműekre kell tekintettel lenni. Az eddigi tapasztalatok általában kedvezőek. A termelőszövetkezeti vezetők részéről a legnagyobb megértést tapasztaljuk. — Van néhány állandó feladat, amelynek végrehajtása a megye mezőgazdaságának további fejlődését évekre meghatározza. Ezekkel hogyan foglalkozik a bizottság? — Mindig napirenden tartjuk. Ilyen például a víz- gazdálkodás helyzete és a további feladatok. Nagy gondunk a megye szőlőtermesztésének figyelemmel toastotü§r Egy „pionír” a szomszédból Egy szuszra — három órányi „non-stop” előadás keretébál — bemutatni Csehszlovákia mai mező- gazdálkodásának teljes keresztmetszetét: nem kisvállalkozás. Pedig ezt tette a minap Izsákon, a szakemberek találkozóján, a helybeli agrárszabadegyetem befejező összejövetelén dr. Cséfalvay Gábor, a Duna- szerdahelyi Mezőgazdasági Termelési Igazgatóság köz- gazdasági főosztályvezetője. A szomszédos Csehszlovákiából érkezett vendég minden jegyzet nélkül, igen vonzó stílusban tartotta meg előadását. Mint utóbb elmondotta, ez egyáltalán nem esett nehezére, hiszen részenként már sokszor kifejtette nyilvánosság előtt a mieinkkel oly rokon gondokat, teendőket. Az előadói készség pedig korábbi foglalkozásából ered; 1963- ig a helyi járási mezőgazdasági technikum tanára volt, s e minőségben is szoros kapcsolata volt a környékbeli termelőszövetkezetekkel. — A termelési igazgatóságok 1963-ban alakultak meg nálunk, s lényegében a tanácsi irányítás feladatait vették át — részletezi. — De már magasabb szinten! Minden eszközzel a közgazdasági szemlélet megteremtésén fáradoztunk. Korábban ez a szemlélet uralkodott: Tartsunk minél több tehenet, hogy még több tej legyen ... Nem részletezem, hiszen ezek önöknél is ismertek. Azok bizony! Csakhogy a korábbi helyzet a csehszlovák társadalmat a miénknél jóval érzékenyebben érintette, lévén ott az egy főre jutó mezőgazdasági művelt terület mindössze 37 ár, az itthoninak csak töredéke. Északi szomszédunk gabonából például felerészben importra szorul. Az utóbbi pár évben azonban meredek a felfelé ívelés. Különösen az ország déli részén, a, Duna mentén, ahol dr. Cséfalvay is tevékenykedik. A járás 83 ezer hektárén 14 szövetkesebb célgazdaság, tangazdaság, kísérleti gazdaság, s m ! zet, 4 állami gazdaság, ki- I Tavalyi átlagtermésünk olyan volt, hogy 4—5 éve I még álmodni sem mertünk róla. Például a hektáronkénti 42 mázsás búzáról. Kísérletekről, újszerű vállalkozásokról beszél. Ha nem tudnám, hogy külföldi vendég, akár hazai szakembernek is vélhetném. — Négy napot töltöttem a megyéjükben, s rengeteg a tapasztalatom — mondja végezetül. — Bár nem ismeretlenek előttem az itteni módszerek, hiszen évek óta figyelem az itt folyó köz- gazdasági elemző munkát. Minden ilyen témájú magyar szakcikket elejétől végig elolvasok. A törekvések mindkét országban korszerűek, s éppen ezért van mit tanulnunk egymástól. Az eszmecserét tovább mélyíthetjük, ha eljönnek hozzánk. néhány egyéni osztozkodik. Ezt a tanácsot, amit meg- Valamennyi egyetlen tár- hívásnak is vehetünk, szí- sulásban, amely a múlt év vesen és köszönettel fogad elején jött létre, amikor az ju]j, H D új gazdaságirányítás a mezőgazdaságra is kiterjedt. Ezek a társulások a mi szövetségeinkhez hasonlóak, azzal a különbséggel, hogy beletartoznak a területen működő összes felvásárló, feldolgozó, sőt az ellátó vállalatok is. A társulás fenntartására mindegyik gazdaság, illetve vállalat bruttó jövedelmének 0,3 százalékát fizeti be a közös kasszába. Ebből az ösz- szegből kölcsönöznek a nagyobb beruházást végző gazdaságoknak is. Az előadó ezt a szót: modell — szívesen használja. Nem véletlenül. Hiszen láthatóan, érezhetően nagy igyekezettel kutatják azt a szerkezetet, amely leginkább képes kibontakoztatni a mezőgazdaság produktivitását. Hogy megtalálták-e? — Nincs összehasonlítási alapunk még — feleli. — Sok tekintetben pionírok vagyunk, s ez nagy felelősséget ró ránk. Némely eredményünk azzal kecsegtet: nem járunk rossz úton. A megyei mezőgazdasági állandó bizottság célkitűzései kísérése, a járulékos beruházások, a rekonstrukció és az értékesítés. Állandó feladat a takarmánytermesztés és az állattenyésztés fejlesztése is. — Ragadjuk ki talán a legutóbbit, amely a húsellátás szempontjából különösen jelentős. — Igen, véleményem szerint is nagyon fontos feladat. Nagy tartalékok várnak még feltárásra. A takarmánytermesztést segíti az új kukoricafajták nagyobb mértékű elterjedése. Tavaly a mi járásunkban 960 holdon vetettek jugoszláv hibrideket. Az idén már hat és fél ezer holdon termesztik szövetkezeteink. Távlati terveink: a 40 mázsa holdankénti átlagot szeretnénk elérni a járásban, májusi morzsoltban számítva. Új sertéstelepeket is építünk, a legkorszerűbb nemzetközi tapasztalatok felhasználásával. Hasonló kezdeményezésekről tudunk a megye más járásaiban is. — Milyen egyéb témák szerepelnek a bizottság programjában? — Legutóbbi tanácskozásunkon elfogadtuk az idei munkatervet is. Legközelebb a termelőszövetkezetek gazdálkodását vitatjuk meg, különös tekintettel a még alacsony színvonlon gazdálkodó üzemekre. Az állandó bizottság ülését ez alkalommal Bugacon tartjuk és egyúttal megtekintjük az ottani termelőszövetkezetet is. Tanulmányozzuk a tanácsok és a szövetségek közötti kapcsolatokat, az együttműködés lehetőségeit. Megvitatjuk a harmadik ötéves terv, mezőgazdaságra vonatkozó részének végrehajtását. Tanulmányozzuk a termelőszövetkezeti csoportok, szakszövetkezetek gazdasági, társadalmi helyzetét, fejlődési lehetőségeit. Napirendre kerül a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának munkája. Utolsó ülésünkön a megye munkaerőhelyzetét tárgyaljuk meg, mezőgazda- sági szempontból. Mindebből kitűnik, hogy a mezőgazdasági állandó bizottság sokoldalúan, az élet által sürgetett igényeknek megfelelően igyekszik betölteni feladatát, mint a megyei tanács társadalmi testületé. K. S. „Engedélyezzük a jó munkát »» A REFORM lebontotta a vállalati önállóság, az észszerű és hatékony munka útját álló korlátokat, s a nyereségérdekeltség révén határozottan ösztönzi is az eredményes gazdálkodást Az önállósággal együtt a felelősség is megnövekedett. Megsokszorozódott például azoknak a döntéseknek a száma, amelyek helyi hatáskörbe kerültek. A vállalat egész tevékenységénél, így minden döntésnél szükséges érvényesíteni az egyszemélyi felelősség elvét Végső soron mindenért egy ember, az igazgató felel. Nem elég tehát „hagyni”, „engedélyezni” a jó munkát gondoskodni kell megfelelő keretekről, feltételekről is. Minden eddiginél magasabb fokú szervezettség szükséges a vállalatoknál ahhoz, hogy a megnövekedett önállóság valóban a jobb és felelősségteljesebb munkát a kollektíva javát és a népgazdaság hasznát szolgálja. EZÉRT a Vállalatoknál felülvizsgálták a belső szervezetet újrarendezték a hatásköröket, s a különböző szintű vezetők közt általában ésszerű munka- megosztást alakítottak ki. A döntési jogkörök decentralizálásánál, a hatáskörök növelésénél, a vállalaton belül is fontos szem előtt tartani a következőket: m Mindig és mindenütt az a vezető döntsön, aki az adott kérdésben a legmegfelelőbb információkkal rendelkezik, és az intézkedésekért vállalni is tudja a felelősséget. A döntések összehangolt rendszerét a hatáskörök pontos elhatárolása, írásbeli rögzítése biztosítja. Minden vezető úgy ___ határozza meg a b eosztott vezetők és munkatársak hatáskörét, hogy valamennyi területnek egy felelőse és minden dolgozónak utasítási joggal felruházott felettese legyen. Ezeknek az alapelveknek a körvonalazása viszonylag a i»i Mélypontról a jó eredményekhez (Tudósítónktól.) Egy esztendő híján most két évtizede, hogy a gazdák elhatározása, jószándéka életre hívta Csikérián a termelőszövetkezetet. A kezdet nehézségeire általában nem szívesen emlékezik az ember. Mégis ezek ismerete szükséges ahhoz, hogy a mostanra elért fejlődés arányai szembetűnhessenek. Három évvel ezelőtt még egymilliónyi volt a mérleghiányuk. A rákövetkező esztendőben végképp elodázhatatlanná vált az addigi bizonytalanság felszámolása, az áttérés a céltudatos, okszerű gazdálkodásra. Sikerült. A mérleghiányt csakhamar kigazdálkod- ták, s 1966-ban félmillió forintot már tartalékolni is_tudtak. Az egy gazdára jutó jövedelem a két és félszeresére ugrott, egy- egy dolgozó család pedig kétezer forinttal többet részelt. Emelkedett a termelési érték, továbbá félmillió forint értékben végeztek beruházást saját erőbőL A hogyanra a vezetésben történt előnyös változás adja meg a választ, ami kedvezően hatott a munkafegyelemre. Mindinkább korszerű termelési módszereket alkalmaztak a tsz-ban, s így javultak az átlaghozamok. Egyik évről a másikra például 300 literrel növekedett a tehenenkénti te. hozam. A brigád- és munka- csapatversenyeknek is köszönhetően, valamennyi munkát idejében elvégeztek. Az anyagi előrelépés, a szemmel látható boldogulás függvénye, hogy a zárszámadáskor már harminc fiatalt vettek fel a gazdák soraiba. Napjaink közgazdasági szemlélete a csikériai tsz- ben is egyre jobban érvényesül. Bíztató jelek vallanak a növekvő felelősségvállalásról, a szakmai vezetés önállósulásáról. Jól működnek a különböző bizottságok is. A gazdaságosságot, a tagság ésszerű foglalkoztatását pedig egyebek közt új növények termesztésbe vétele szolgálja. A most folyó tavaszi munkához már jól össze- kovácsolódott tagság fogott hozzá. Hosszú évek egyhelyben topogása, majd a kilábalás kátyúi után végre most simább úton haladnak. Ezt az utat Csikérián is saját maguk, és — maguknak építik. egyszerű, következetes alkalmazása annál nehezebb. Egy vállalat munkájában szinte minden mindennel összefügg. Különösen problematikus az egyes feladatkörök érintkezési felületeinek elhatárolása. Azt még viszonylag könnyű eldönteni, milyen fő kérdések tartoznak, mondjuk a munkaügyi szervezet hatáskörébe, és milyenek a termelési, a kereskedelmi, a fejlesztési, a műszaki ellenőrzési részleg tevékenységi körében. De hogyan lehet a hatáskörök felosztásánál a különböző szintű vállalati szervek és vezetők között olyan gondossággal eljárni, hogy szinte automatikusan megszűnjön a súrlódások, a viták forrása, a gyakori, menet közbeni beavatkozás szükségessége. MA MAR nyilvánvaló,' hogy a vállalati vezetők csak merőben más módszerekkel képesek az új, a megnövekedőit feladatok ellátására. A módszervál- tozasnak, a vezetői munka hatékonyságnövelésének alapjául, a korszerű vállalati szervezet, a hatáskörök ésszerű decentralizálása kell, hogy szolgáljon. Célszerű olyan megoldások kialakítására törekedni, hogy a vállalat vezetőinek minél kevesebb részlet- és operatív kérdésben kelljen dönteni, s idejük, energiájuk nagy részét átfogó, távlati feladatok megoldására összpontosíthassák. Ha általános érvényű szervezeti sémát nem is vázolhatunk fel, néhány széles körben hasznosítható tapasztalattal szolgálhatunk. A napi operatív jellegű gondok főleg a termelő részlegekben jelentkeznek. A vállalati vezetők beavatkozása, döntése pedig olyan kérdésekben elkerülhetetlen, amelyek megoldása részben, vagy egészben más szervektől (kereskedelmi, gyártáselőkészítő, műszaki fejlesztő részlegektől) függ. Ezért célszerű lehet olyan összevont, nagyobb szervezeti egységek kialakítása, amelyek minimálisra csökkentik a napi vitákat, súrlódásokat, a felső vezetők operatív döntéseit. így például több helyen egyetlen széles látókörű gazdasági szakember irányítása alá helyezték a kereskedelmi és a termelés- irányító munkát. Ez a szervezet lehetőséget nyújt az egységes üzletpolitikai elgondolások következetes érvényesítésére. Hasonlóképpen célszerű a gyártmány- és gyártásfejlesztéssel foglalkozó szervek komplex jellegét is erősíteni, úgy hogy lehetőség szerint egyértelművé váljék az érdekeltség és á felelősség. HA A GONDOSAN megválasztott, az új feladatokhoz és a helyi lehetőségekhez alkalmazkodó szervezeti forma párosul a távlatokkal számoló kádermunkával, az anyagi érdekeltség elvének következetes alkalmazásával, olyan feltételek alakulhatnak ki. amelyek az örömtelibb munkát, a jobb és eredményesebb gazdálkodást szolgálják. K. J.
