Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-16 / 64. szám
IMS. márcins M, szombat 1 oldal Szolgáltatóház épül Szabadszálláson Szabadszálláson jó ütemben halad a Vegyes és Építő Ktsz szolgáltatóházának építése. Az új létesítményt a tervek szerint augusztus 20-án adják át rendeltetésének. A 900 ezer forintos beruházással épülő szolgáltatóházat földszintesre tervezték, de ha a szükség úgy kívánja, később emeletet is is építhetnek rá. A jelenleginél sokkal kulturáltabb körülmények kö- zé kerül az új szolgáltatóházban a fodrász, kozmetikus, cipész, órás, rádió-, tv- szerelőrészleg. Itt kap helyet a ktsz központi irodája is, sőt ide költözik a helybeli takarékszövetkezet, ugyanis jelentős összeggel járult hozzá a szolgáltatóház építéséhez. Mesterségünk címere A Bács megyei Drótfb- natgyártó Vállalat szakmunkásképzése iránt érdeklődtem, nem nagyon reménykedve, hogy éppen Kiskunmajsán találok majd olyan vasas szakmát, amely eddig nem szerepelt még sorozatunkban. — Fogadjunk, hogy mondok olyat, amit nem ismer! — ajánlotta Virágh István főmérnök. — Hallott már a fémnyomásról? Hallani éppen hallottam, de nem gondoltam, hogy önálló szakma Egy-két termékét mindjárt szemügyre vehettem az irodában: leheletfinom, pihekönnyű fémvázákat, formás hamutartókat, kecses dísztárgyakat. Egyetlen darab lemezből idomították őket rejtélyes módon. A rejtély vimonylag egyszerű nyitját Széli László fiatal fémnyomó szakmunkás oldotta meg. A fémnyomógép olyan, mint egy közönséges esztergapad, csak nincs rajta kés. Főtengelyéhez kapcsolódva forog a munkadarab tömör mása, a modell, ebben az esetben egy fél dinnye nagyságú félgömb. — Ebből lesz az úszógolyó — mondta Széli László, és a sebesen forgó modellhez odafogott egy tányérnyi lemezkorongot. Ekkor kezdődött a nyomás. Egy jókora nyeles sárgarézrudat illesztett erősen a korong centrumába, és a lemez lassan idomulni kezdett a félgömbhöz. Nyomta teljes erejéből, még egy tenyérnyi széles bőrövvel oda is kapcsolta a derekát a géphez, hogy teljes testsúlyát beleadhassa a feszítésbe. — Ez a legnehezebb része — zihálta. — Nem kisasszonymunka! Vigyázni kell az embernek a bordájára. A nyomóradat gyakran cserélte, finomabbra vagy dorongvastagra, aszerint, hogy fékezni vagy fokozni akarta-e a lemez engedékenységét — A nagyobb munkadarabokat ketten szoktuk nvomni. Nagy összhang kell hozzá, hogy egyenletes ELEVEN KAPCSOLAT a mezőgazdasági tanintézet és a tsz-ek kozott Zárszámadások után Kevesen tudják, hogy az 1961-ben megnyitott, s eleinte két-, tavaly ősz óta pedig hároméves Kiskunhalasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum nemcsak a jövő szakembereinek képzésével szolgálja a mező- gazdaság fejlesztését, hanem másfajta ténykedésével is. Erről beszélgettünk Nemes Mártonnal, az intézet igazgatójával. Mindenekelőtt elújságolta, hogy az eddig végzett hallgatóknak a 60—65 százaléka helyezkedett el szőkébb pátriánk valamelyik mezőgazdasági üzemében, jóllehet, összességüknek csak a fele került ide a megyénkből. Az ország más részeiből származók itt- maradásának részben házasságkötés volt az oka, de nem jelentéktelen mértékben az is, hogy a fiatal felsőtechnikusok több „fantáziát” látnak tudásuk hasznosítására a sokrétű Duna maradjon az idomulás. Az az egésznek a trükkje, hogy a centrifugális erő hatására az anyag szemcséi átrendeződnék, a lemez felveszi a modell alakját. Üjabb rudat vett kézbe, de ennek a végébe vídia —Tisza közén, mint ott, ahonnan eljöttek tanulni. Ebben a — valljuk be: örvendetes — ténybe, bár az igazgató nem mondta, a tanári kar nevelési módszere is kétségtelenül szerepet játszik. A többi közt ez abban is megnyilvánul, hogy a szokásos tananyag elsajátíttatása mellett igyekeznek a különböző tájegységekkel rendelkező Bács- Kiskun megyében alkalmazandó agrotechnikai eljárások gazdagsága iránt felkelteni a hallgatók érdeklődését. Az intézet tehát ily módon is segít a megye mezőgazdaságának, de — ami egyébként a Nemes elvtárssal folytatott beszélgetésünk magva volt — a termelőszövetkezetekkel tartott egyre szorosabb eleven kapcsolat révén is. Számos tsz-vezető gyakran felkeresi a szívesen adott szaktanácsokért a tatekét, és kész az úszógolyó! Bolyának, folyadékszint-jelzőnek használják. Sok megy belőlük exportra is. — Mit gyártanak még? — Tejipari és vércentrifugákat, tetőszellőző-, filmnárokat. Ugyanakkor a tanárok is többször ellátogatnak egy-egy tsz-be, részt vesznek a közgyűléseken, s a helyszínen mutatnak rá az egyes termelési ágazatok gazdaságosságának lehetőségeire. Máskülönben az Agrártudományi Egyesület kiskunhalasi csoportjában szakelőadásokat tartanak, s mivel néhány tanár a városi tanácsnak, illetve a végrehajtó bizottságnak is tagja, tisztségükben hozzászólásaikkal, tanácsaikkal segítik Kiskunhalas mező- gazdaságának fejlesztését. Az utóbbi időben még inkább szorosabbá vált az intézet és a tsz-ek kapcsolata. Két tanár például, mellékfoglalkozásként, elvállalta egy-egy tsz-ben a műtrágya gazdaságos fel- használásával, illetve a legelőjavítással kapcsolatos teendők irányítását. E viszonynak egyébként kölcsönös a haszna; nemcsak a tsz-ek járnak jól, de a tanárok is, hiszen tudományos kísérleteiket a gyakorlatban és nagy területen végezhetik:. Nemrégiben a termelőszövetkezetek területi szövetségének a vezetői keresték fel Nemes Mártont, s megállapodtak abban, hogy a laboratóriummal is rendelkező intézet — felkérésre — tsz-ekben különféle vizsgálatokat végez. Ezek főként a műtrágya összetételének a különböző talajokon érvényesülő hatásának, s az egyes takarmánynövények tápanyagszükségletének a megállapítására vonatkoznak. összegezve a Kiskunhalasi Felsőfokú Mezőgazdasági Technikum sokrétűen és eredményesen szolgálja azt a célt, amelyet az ilyen jellegű tanintézetek elé tűzött kormányzatunk; nevezetesen, hogy szakmai bázisai legyenek tágabb környezetüknek, egy-egy megyének, vagy tájegységnek. Tarján István 126 ezer új tanköteles Pénteken országszerte befejezték az idén tanköteles korba lépő vagyis az 1961. szeptember 1. és 1962. augusztus 31. között született gyerekek nyilvántartásba vételét. Előzetes adatok szerint az 1968—69-es tanévben országosan 126 ezer új tanköteles kisgyermek kezdi meg általános iskolai tanulmányait. A gyerekek felvételéről a kötelezően előírt orvosi vizsgálat alapján döntenek. A MEGYE mezőgazdasági szövetkezeteinek a közelmúltban lezajlott zárszámadó közgyűlései minden eddiginél kifejezőbben igazolták a párt gazdaságpolitikai irányelveinek helyességét. Az előkészítés során az irányító pártszervek és az üzemi alapszervezetek jelentős segítséget adtak. Az 1967-es évről 204 mezőgazdasági termelőszövetkezet, 54 termelőszövetkezeti csoport és 19 szakszövetkezet készített zárszámadást. Jelentősen javult a közgyűlési beszámolók színvonala. Az előző évek hagyományos számhalmazainak felsorolása helyett inkább az elemzés, a bírálat és az önbírálat kapott hangot. Ez már eleve elősegítette, hogy jól körvonalazzák az idei feladatokat. A hangulat általában jó volt. A felszólalók többsége a közös gazdálkodást érintő kérdésekkel foglalkozott. A gyenge és mérleghiányos termelőszövetkezetekben természetesen más volt a közérzet, hiszen a gazdasági gondok rányomták bélyegüket a hangulatra. A közgyűlések többségén értékelték a jubileumi szocialista munkaverseny eredményeit, az erkölcsi elismerés mellett az élenjárókat anyagi juttatásban is részesítették. MÁSIK jellemzője volt a közgyűléseknek, hogy a szövetkezeti gazdaságok számos új taggal gyarapodtak. Zömmel fiatalokkal, de örvendetesen javult a nők aránya is. A tagfelvételek nem záródtak le, mert bizonyára a tervtárgyaló közgyűléseken is lesz jelentkező. Ez a jelenség is bizonyítja, hogy a párt agrárpolitikai intézkedései már éreztetik kedvező hatásukat. Az elmúlt esztendő különbözik a korábbi évektől, mivel az új gazdaság- irányítási rendszerre való áttérés előkészítése során a szocialista tervgazdálkodás régi és új elemei egyaránt hatottak. A népgazdaság harmadik ötéves terve a mező- gazdaság számára fő feladatként a termelés belterjes fejlesztését jelölte meg. Megyénkben a tervidőszak alatt 21 százalékos bruttó termelési érték- növekedést kell elérni, ezen belül a növénytermelés 27,2, az állattenyésztés pedig 6,9 százalékkal emelkedik. A megye mezőgazdasága a harmadik ötéves terv első köt évének feladatát időarányosan teljesítette, sőt túlteljesítette. Két év alatt a mezőgazdasági termelés 14 százalékkal, ezen belül a növénytermelés 17, az állattenyésztés pedig 7,3 százalékkal haladta meg a második ötéves terv eredményeit. Mindezek biztatóak és alapot nyújtanak a célkitűzések sikeres teljesítéséhez. A termelőszövetkezetek fejlődése igen bíztató. Közös vagyonuk meghaladja a 4,2 milliárd forintot, amely 14,5 százalékkal magasabb az előző évinél. Ebből a tiszta vagyon 2,8 milliárd forint. ÖRVENDETESEN al». kult az egy dolgozó tagra jutó részesedés, amely egy év alatt több mint ezer forinttal növekedett. A tagjövedelem nagysága termelési körzetenként rendkívül különböző. Míg a Bácskában több mint 21 ezer, addig a Homokhátságon alig haladja meg a 14 ezer forintot. Az összes gyenge termelőszövetkezetek területe az elmúlt öt év alatt több mint 100 ezer katasztrális holddal csökkent. 1966-ban 31 termelőszövetkezet zárt mérleghiánnyal, a hiány összege meghaladta a 37 milliót. A tavalyi eredmények alapján 32 mérleghiányos tsz-ünk van, 27,1 millió forint összeggel. Legtöbb mérleghiány — főként objektív okok miatt — a Homokhátságon van. Legnagyobb hiánnyal a kecskeméti Petőfi és a II. Rákóczi Termelőszövetkezet zárt. Az előbbi csaknem 4 millió, az utóbbi pedig több mint két és fél millió forint összeggel. A termelőszövetkezeti csoportok, valamint a szak- szövetkezetek a várakozásnak megfelelően töltik be szerepüket a nagyüzemi alapok és a gazdálkodás szocialista vonásainak fejlesztésében. A termelőszövetkezeti csoportok tiszta vagyona egy év alatt csaknem húsz, a szakszövetkezeteké pedig 27 százalékkal emelkedett. Néhány jogi vonatkozású gondjuk feltehetően rövid időn belül rendeződik. Az erre vonatkozó törvényjavaslat már elkészült. MINDEZEK alapján reméljük, hogy szövetkezeti gazdaságaink a harmadik ötéves terv megyére vonatkozó idei feladatát, amely 4 és fél százalékos termelést irányzott elő, teljesíteni tu * ják. Orosz Gábor | Á fémnyomó Moot a legnehezebb! A lemez lassan félgömbbé idomuk Április 30-ig vizsgázik és rendszámtáblát kap 70—80000 traktor volt hegesztve és forgácsolni kezdte vele a lemez szélét. — Látja? Ezért jobb az esztergályosnak. Neki nem kell tudni a nyomást, de nekünk tudni kell esztergálni. Igaz, mi csak tized- milliméteres pontossággal dolgozunk, de puszta kézzel, nem rögzített késsel. Kikapcsolta a gépet, és leemelte a modellről az iménti koronglemezt: most már tükörfényes, egyenletesen vékony, félgömbhéj alakjában. — Így ni! Ehhez hozzá- hegesztünk egy másiik félés redőnyorsókat, légszűrőalkatrészeket, tanksapkákat, autómotor tartozékokat, csibeitatókat, sok mindent. Vasból, vörösrézből, alumíniumból, különféle ötvözetekből. A gyűszűnyi, keskeny kupakoktól a húszliteres harangtartályokig. — Ajánlaná a fiának, hogy fémnyomó legyen? — Ha erős és ügyes, miért ne. Többet keres itt, mint egy középmagas íróasztal mellett, és ha lenyom egy műszakban húsz félgömböt, soha nem esik neki rosszul a vacsora. Szabó János A „fekete krónikának” gyakori, sokszor tragikus szereplői a traktorosok. Egyes nemzetközi idegen- forgalmi és autós szaklapok jó előre intik a Magyarországra autóval kirándulókat, hogy óvakodjanak a traktoroktól, továbbá a kivilágítatlan lovas kocsiktól. Ez is amellett szól, hogy rendet kell teremteni a közúti forgalomban részt vevő traktorok ügyében. Csakhogy még azt sem tudják megmondani az illetékesek, hogy pontosan mennyi traktor közlekedik a közúton. (A hozzávetőleges szám: 70— 80 000.) Ezért javasolták, hogy minden járművet, amely közúton jár, lássanak el rendszámtáblával; először a traktorokat, majd később a lovas fogatokat, sőt, még a kerékpáros vándorköszörűsök „járműveit” is. A rendszámtábla átadását pedig előzze meg a műszaki vizsga. Az elég vontatottan ha- I ladó előkészítés miatt azonban az eredetileg tei vezeti február 28-i határidőig nem lehetett megoldani valamennyi traktor számbavételét, műszaki vizsgáját. Ekkor a KPm autóközlekedési főosztálya, egyetértésben a közlekedésrendészettel, új határidőként április 30-át jelölte meg. Eddig megközelítően az üzemben tartott traktorok fele esett át a műszaki vizsgán. (MTI)
