Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)
1968-03-15 / 63. szám
Tan ácskozott a Hazafias Népfront megyei küldöttértekezlete (Folytatás az 1. oldalról) tott munkánkra a tömeg- szervezetekkel kialakult összhang. Jól együttműködtünk a nőtanáccsal, KISZ-szel, a TIT-tel, Vöröskereszttel, a Magyar Honvédelmi Szövetséggel, a TS-ekkél. További lehetőségeink vannak a szakszervezetekkel való akcióegység erősítésében, főleg a népek közötti barátság ápolásában és a községfejlesztési feladatok megvalósításában — mondotta Farkas elvtárs. — Tovább építjük együttműködésünket a Műszaki Tudományos Egyesületek Szövetségével, s a többi társadalmi és tömegszervezettel. Beszélt a községi bizottságok tevékenységében végbement színvonalemelkedésről, a megyei bizottság, elnökség, illetve a járási testületek tervszerű munkájáról. Elismerését fejezte ki Kecskemét, Kiskunhalas és Dunavecse járási elnökségeinek, bizottságainak — sikeres munkájukért — Jóleső érzéssel állapíthatjuk meg — emelte ki a megyei titkár —, hogy sok elnökségi, bizottsági tagunk fejlődött a mozgalmi munka során jó közéleti emberré. Sokukat választották tanácstaggá. Mindez igazolja, hogy a Hazafias Nép- front-mozgalom a közélet jó iskolája. Ezt követően az aktíva- hálózat tevékenységében bekövetkezett minőségi változásról szólt, majd rátért a népfrontbizottságok és a tanácsok kapcsolatára. Méltatta a tavalyi választások szervezésében, lebonyolításában elért eredményeket, a választók aktivizálásában vállalt sikeres szerepet. A népfrontbizottságok hatékonyan szervezték a tanácstagok oktatását, segítették az újonnan megválasztott tanácstagokat mind a testületben, mind a választókerületben. Legszorosabb és a legrégibb múltra visszatekintő együttműködés a községfejlesztésben alakult ki. Minden eddigit felülmúló, 99 millió forint volt tavaly a megyeszerte végzett társadalmi mnnka értéke. Sok támogatást nyújtottak a bizottságok a helyi tanácsoknak a lakásgondok enyhítése érdekében, népfrontakciókkal. Példaként említette Kiskunhalas város munkáját, ahol 277 lakást építettek fel nagy értékű társadalmi segítséggel. Hasonló akció folyik — és sikerrel — Kecskeméten és Baján. Az élet minden területén szép eredményekkel számolhat megyénkben is a népfrontmozgalom. Akár az ipar, de inkább a mező- gazdaságban dolgozó népfrontaktivisták, szakemberek áldozatos, szíwel-lé- lekkel végzett ismeretterjesztő, szakképzésben kifejtett munkájáról, a jogi akcióbizottságokról van szó. akár a művelődéspolitikában vállalt elhivatás- ról. A mezőgazdasági klubok híre éppúgy túljár a megye határain, mint mondjuk a honismereti, munkásmozgalmi kutatók nemes törekvéseié. De van még bőven tennivaló a múlt terhes maradványaival való leszámolás terén a népművelő munkában, különösen a tanyavilágban. A szocialista nemzeti egység kialakításában elért fejlődés elemzése során aláhúzta Farkas elvtárs annak jelentőségét, hogy a megyében élő nemzeti ségek mindenütt tevékenyen kapcsolódnak be a népfrontbizottságok munkájába. A népek közötti barátság ápolása és bókemozgalml munka sokszínűségéből kiemelkednek a Magyar— Szovjet Baráti Társasággal közösen rendezett akciók. Baráti estek, évfordulók, kiállítások, más bensőséges rendezvények sora jelzi a szovjet—magyar barátság mélyülésének folyamatát. A barátságvonatok mintegy ezer résztvevője tartott élménybeszámolókat szovjetunióbeli találkozásairól. a reform nyomán kibontakozó társadalmi folyamatok alakítását, a közvélemény formálását, a dolgozók közgazdasági szemléletének erősítését, a jó tapasztalatok, módszerek terjesztését. Továbbra is népfront- bizottságainkra hárul az a feladat, hogy segítsék az országgyűlési képviselők és tanácstagok munkáját, hasznos összekötők legyenek a választópolgárok és képviselők között. Mozgalmunk fő feladata marad a szocialista köz- gondolkodást, az emberek magatartását formáló népművelési tevékenység. Települési adottságainkból fakadóan a községekben, tahalasi városi népfrontbizottság elnöke azokat a sikereket ismertette, melyeket a tanáccsal együtt — a népfront-lakásakció keretében — egyik legnagyobb gondunk enyhítésében értek el. Szólt a népfront kulturális szerepéről, mellyel a tanyai lakosság edőbbrejutását segíti, hátrányos helyzetéből. Csernák József, kiskőrösi népfrontelnök a helység és a járás adottságaiból fakadó népfrontmunka sajátosságait elemezte. Áttekintést adott azokról az eredményekről, melyeket a népfront a lakossággal s a helyi szervekkel összefogva ért el járásszerte s a 250. évfordulót ünneplő Kiskőrösön. Vastaps Jutalmazta Csáki Mihály soltvadkerti 19-es veterán felszólalását. Közvetlen hangon tett hitet a népfrontmozgalom célkitűzései mellett, a párt helyes politikájának megvalósulásáért. Ezután Nyers Rezső elv- társ, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szólalt feL Nyers Rezső felszólalása — örömmel veszek részt ezen a küldöttgyűlésen. Örömmel hallottam a megyei népfrontbizottság beszámolóját, s a hozzászólásokból kicsendülő terveEzenkívül lengyel, koreai, bolgár, kubai, mongol, vietnami s más, a megye különböző helységeiben szervezett barátsági nagygyűlések fűzték szorosabbra kapcsolatainkat a szocialista tábor népeivel. Gazdag programok, csere- látogatások keretében állandósul közvetlen barátságunk Krímben élő barátainkkal. Végezetül a feladatokról beszélt Farkas József. — Mozgalmunk elvipolitikai alapja lényegében azonos az eddigivel — mondotta: — a szocialista nemzeti egység, amelynek tartalma a szocializmus teljes felépítése, az alapvető társadalmi osztályok és rétegek összefogása a munkásosztály vezetésével és a párttagok és párton- kívüliek együttműködése a közös szocialista célok érdekében. Fontos feladatunknak tekintjük az új gazdaság- irányítási rendszer sikeres megvalósításának elősegítését, Együtt a népfront nyavilágban. Terjesszék bizottságaink a szocialista hazafiság eszméjét, legyenek a béke, hazánk függetlensége és szabadsága megvédésére irányuló harc fontos szervezői. Erősítsék a magyar—szovjet barátságot, a népek barátságát, a békét Ezután rövid statisztikát ismertetett az elmúlt hetekben lefolyt falugyűlések és városi nagygyűlésekre vonatkozóan. 105 községi, 5 városi, 7 Járási népfrontbizottságot, 58 tanyai és szállási népfrontbizottságot választottak újjá, 5678 taggal, akiknek 44,5 százaléka először került tisztségbe. A nők aránya 22,6, míg a fiataloké 12 százalék. Végezetül köszönetét mondott a pártszerveknek, tanácsoknak, tömegszervezeteknek, a megyei sajtónak — a választások eredményes segítéséért, s kérte a megyei népfrontbizottság beszámolójának elfogadását, megvitatását. Tartalmas alkotó vita A Farkas József beszédét követő szünet után tartalmas és élénk vita következett, melynek során a népfrontmunka sokoldalúságát, színecségét jellemző felszólalások hangzottak el. Fehér Sándor, Kecskemét város népfrontelnöke a 600 éves jubileumát ünneplő város lakossága nevében köszöntötte a küldötteket. Miután költői szavakkal emlékezett a szorgalmas, harcos ősök városépítő érdemeire, frappáns bizonyítékokat sorolt fel arról, hogy a népfrontmozgalom keretében hogyan fognak össze az utódok is Kecskemét fejlesztéséért. Urban Pálné, a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnökségének tagja azokat a munkaterületeket vázolta fel, melyeken bő lehetőség van a szaiksizervezetek és-a népfront együttműködésére. Ezek között első helyen szólt a munkásparaszt szövetség erősítéséről. S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Pest megyei titkára, megyéje és a szomszédos Nagykőrös népének üdvözletét hozta a küldötteknek. Utalt a három város, Cegléd, Nagykőrös, Kecskemét közös történelmi hagyományaira, melyek között e vidék lakosságának szorgalmát, okos józanságát, s a nehéz időkben tanúsítót összefogását említette. Az együttműködés ma szintén aktuális, hiszen a felszabadult dolgozó nép legközvetlenebb érdekeit szolgáló feladatokat oldunk meg. Mácsai János, a kiskunzést, jövőt formáló gondolatokat, — kezdte felszólalását Nyers elvtárs. Majd a népfrontmozgalom történetének rövid áttekintése után így folytatta: Ma a cél, amiben egységesek vagyunk: a szocializmus teljes felépítése. A népfront, népünk egészét átfogó mozgalommá fejlődik, s a közös cél megvalósítására nem a nép egy- része, hanem nagyrésze felsorakoztatható. Mi, ami közös a munkásoknál, parasztoknál? Mi, ami közös az ország különböző vidékein élő dolgozóknál? Ez az egységes cél. Felmerül a kérdés: nincs-e itt valami ellentmondás, hogy a nemzeti egységet meg kell teremteni? Miért kell újra megteremteni? A mi nemzeti egységünk nem valósulhat meg örökre. Nem képzelhetjük, hogy ha már egy nyelven beszélünk, akkor már egyformán gondolkodunk. A gondolkodást újra és újra egységesre kell hozni. Éppen abban van a népfrontmozgalom jelentősége, hogy képes legyen ezt az egységet megteremteni. A szövetkezeti átszervezés idejében azon volt nagy vita, hogy kell-e a szocialista gazdálkodás? Akkor azért volt szükség az egységre. Ma miben van vita? Ma nincs vita az alapvető kérdésekben, s ez nagyon jó. A dolgozó tömegek között azon nincs vita, szocializmus legyen-e, vagy sem. Vitatkoznunk kell azonban a fejlődés ösztönzése érdekében. Abban, hogy milyen is legyen a szocializmus — gazdasági, politikai értelemben, intézményeinkben, kultúrában és így tovább. Mert a szocializmus nem olyan modell, amiről bármilyen tankönyvben pontos leírás lenne. Nekünk magunknak kell megkeresnünk, megtalálnunk a legcélszerűbb formákat — szocializmusunkhoz. Fogjuk össze erőinket ennek megvalósítására. Nemzeti törekvéseink nemzeti és nemzetközi érdekeket is szolgál nak. Ha Magyarországon erőssé tudjuk tenni a szoci alizmust, olyanná, hogy az ösztönző legyen, kisugározzanak belőle mindennapi munkánk eredményei, sikerei — akkor a nemzetközi munkásosztálynak, egyáltalán a haladás ügyének legnagyobb szolgálatot tesz- szük. Az imperializmus és szocializmus között súlyos stratégiai küzdelem folyik. Ez a harc nem egyfrontos és a világnak sok térségében folyik- Vietnamban azért harcolnak az amerikaiak, hogy a kommunizmus előrehaladását meggátolják. Fegyverekkel sokmindent el lehet érni, de ezt nem. Vietnamban minden nap emberek pusztulnak el, városok, falvak omlanak össze, mérhetetlen károkat okoznak embertömegek lelkében. Mérgezik nap mint nap az amerikai népet is, hiszen kifejlesztik bennük az embertelen ösztönöket, a gyilkolás, uralkodás, hatalmi vágy ösztöneit Ezen túl a vietnami háború a világháború veszélyét rejti magában. Közel-Keleten is az imperialista erők kezdeményezésére, nagyfokú segítségével próbálták a haladó rendszerek politikai erejét, létét aláaknázni, bekeríteni. De ez nem sikerült. Az események kifejlődése során láttuk végül is, hogy a szocializmus és imperializmus erői állnak egymással szemben. Nincs rendezve az európai biztonság ügye — folytatta Nyers elvtárs, majd a genfi 18 hatalmi tárgyalásról szólva rámutatott: — Támogatjuk az értekezleten tárgyalt szovjet—amerikai —angol tervezetet, amely ugyan nem teljesen oldja meg a világbéke ügyét, de mégis előbbre viszi. Nemzetközi síkon fokoznifkell a harcot Nemzetközi népfrontra van szükség az imperializmus ellen. A népfront akkor jött létre 1935- ben, amikor a kommunisták egységbe tömörültek. Második előfeltétel volt a kommunisták és szocialisták egysége. Utána ezt kellett tovább szélesíteni. Így gondolkodunk a mai nemzetközi helyzetben, így látjuk megvalósíthatónak a nemzetközi népfrontot. Előbb a kommunistáknak kell egységre jutni. Egység — a különböző feltételekből, nemzeti sajátosságokból eredően minden részletkérdésben, nézetekben, a belső építés módszereiben nem lehet. De lehet egység abban, hogyan harcoljunk az imperialisták ellen, milyen taktikát folytassunk. Ebben a felfogásban keressük az egységet. Ez tükröződött a budapesti konzultatív tanácskozás munkájában is. A jelen problémáiról szólva többek között ezeket mondotta Nyers elvtárs: — Ma van nemzeti egység. De vita is van. Van az országgyűlésben, ugyanúgy a megyei, vagy járási tanácsok ülésein, s ez így jó. Végezetül az értelmiségi és fizikai dolgozók szorosabb összefogására hívott fel Nyers Rezső. Utalt a megyei népfrontbizottság beszámolójára, amelyből kitűnt, hogy vannak közönyös rétegei az értelmiségnek. Ennek a feloldására nagyon jó fórum a népfrontmozgalomban való tevékenykedés. A társadalom minden hasznos energiájá* ra, minden társadalmi réteg alkotó munkájára szükség van a szocializmus teljes felépítéséhez. Mert — mint befejezésül hangsúlyozta a Központi Bizottság titkára — „a szocializmus sem egyedül a miénk lesz — kommunistáké —, a kommunizmus sem. Nem magunknak építjük, hanem együtt, minden dolgozónak építjük”. Az Aranyhomokban tartott közös ebéd után folytatódott a beszámolóhoz kapcsolódó vita. Sántha Károlyné, a tásza- kécskei községi népfrontbizottság titkára a tanács, illetve az állandó bizottságok és a népfront gyümölcsöző kapcsolatáról beszélt. Érzékletesen ismertette, milyen sokoldalúan segítik elő a tanyai népfrontcso- portok a pusztai lakossággal való foglalkozást. Fazekas Bálint, a tompái Kossuth Tsz elnöke annak a tudatformáló munkának a jelentőségét hangsúlyozta, amellyel a népfront a szövetkezeti parasztság körében ért el történelmi eredményeket. Ennek köszönhető többek közt, hogy szövetkezetük, amely néhány évvel ezelőtt még a gyengék között küszködött, a legjobbak sarába jutott. Dr. Nagy Béla solti küldött és Kuczi Károly, a kalocsai járás küldötte a helytörténeti kutatómunka, a honismereti mozgalom nagy nevelő hatását fejtegette. Részletesen sorolták fel mindketten, hogy a munkásmozgalmi emlékek, néprajzi hagyományok gyűjtésétől kezdve a falukrónikák, monográfiák írásán át, a felszabadulás utáni emlékek felkutatásáig milyen széles skálája lehetséges a honismereti munkának. Gyarmati László lajos- mizsei tiszteletes lelkes szavakkal fejezte ki, milyen örömmel veszi ki részét a népfrontmunkából. „Hivatásommal egybevág, hogy szolgáljam községem dolgozóit’’ — mondotta többek közt. Müller Márton, a bajai járás küldöttei nevében beszélt. A küldöttértekezlet utolsó napirendi pontjaiként újjáválasztották a 86 tagú megyei bizottságot, s a 15 tagú megyei elnökséget, továbbá megválasztották a 48 kongresszusi küldöttet. A Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke ismét dr. Bodóczky László lett. Alelnökök: Pozsgay Imre és dr. Kőrös Gáspár. Titkár továbbra is Farkas József.
