Petőfi Népe, 1968. március (23. évfolyam, 51-77. szám)

1968-03-14 / 62. szám

1968. március 14. csütörtök 5. oldal Nálunk ez így szokás... Taggyűlés a körzeti pártszervezetben A téli szürkületben fá­Országos középiskolái fotókiállítás Pécsett A Pécsi Nagy Lajos Gimná­zium és Szakközépiskola KISZ szervezete az iskolavezetés tá­mogatásával felszabadulásunk ünnepe tiszteletére a Magyar Fotóművészek Szövetsége és a Népművelési Intézet védnöksé­ge alatt országos középiskolai fotókiállítást rendez Pécsett, április 4—15-ig a Nagy Lajos Gimnáziumban. Készvételi feltételek: A kiállításon minden, közép­fokú oktatásban részesülő ta­nuló részt vehet, személyen­ként legfeljebb 4 darab, kötet­len témájú, országos kiállítá­son még nem díjazott, kizáró­lag I8x24-es méretű, fekete-fe­hér képpel. Mindegyik fénykép hátolda­lán fel kell tüntetni a szerző nevét, lakcímét, tanintézetének és osztályának pontos megje­lölését, a kép címét és sorszá­mát. Minden küldeményhez mellé­kelni kell az iskola szakkörve­zetőjének, vagy az iskolaveze­tés pecséttel ellátott igazolását arról, hogy a szerző a feltün­tetett iskola tanulója. Kívánatos, hogy a fotoszak- körök, Illetve tanintézetek kö­zös kollekcióként küldjék ta­nulóik képeit. A fenti adatok­nak azonban ekkor is szere­pelni kell minden egyes ké­pen; ezek hiányában nem ke­rülhetnek elbírálásra. A képeket március 27-ig kell elküldeni Nagy Lajos Gimná­zium és Szakközépiskola Pécs, Széchenyi tér 11. címre. Ünne­pélyes megnyitó és eredmény- hirdetés április 4-én déli 12 órakor. zósan igyekeznek az embe­rek a Budai utcán. Kecskemét negyedik kör­zeti pártalapszervezetének székházéban meleget árasztva duruzsolnak a kályhák. Családias környe­zet fogadja az érkezőket. Az üvegezett verandán, s a nagyteremben folyik a beszélgetés a régi ismerő­sök között. Amott a párt- csoportbizalmi intézi dol­gát. Az irodában a vezető­ség éppen most fejezte be a vitát a napirendek sor­rendjéről. — Nálunk ez így szokás — mondja Novotny Ká­roly pártalapszervezeti tit­kár. — Mindent kollektíván vitatunk meg. Agitálunk, szervezünk még a taggyű­lés kezdete előtt néhány perccel is. Szükség van erre, tagjaik nagy területről járnak a szervezetbe. Többségük idős, nyugdíjas. Közöttük igen sok asszony, s olyan elvtársak, akik a város fel- szabadulása idején elsőként szervezték a kommunista pártot. Ennek a pártalap- szervezetnek tagjai a vete­ránok is. Néhányan részt vettek a világ első mun­káshatalmának kivívásá­ban és védelmezésében. _ A Saggvü és első na­pirendjén két jelentkező tagfelvételi kérelmét ter­jesztették a mintegy száz párttag elé. Az ajánlóknak nem sokat kellett érvelni Szimilkó Sándor mellett, hiszen hetven esztendő pél­dás munkásélete van mö­götte. Az otthoni vitrinben pedig kitüntetés, amelyet Lenin pártjának megbízá­sából az első győztes szo­cialista forradalom 50. év­fordulóján kapott, harci érdemeinek elismeréseként. A másik kérelmező, Tar­jányi Sándor életkora ta­lán a felét sem éri el Szi­milkó elvtársénak, ám po­litikai érettsége, az MHSZ- ben végzett évtizedes tár­sadalmi tevékenysége, s az esti tagozaton szerzett közgazdász technikusi bi­zonyítvány nyomós indo­kok. A fe!véto'ek irtán folytatódott a taggyűlés, s a meghívott előadó a szo­cialista demokráciáról be­szélt, annak fejlődéséről az új gazdaságirányítási rend­szer viszonyai között. S az állampolgári fegyelemről szóló befejező mondatok­nál sem csökkent a figye­lem. Az érdeklődés is „szo­kás” ebben az alapszerve­zetben, mert a tagság igény­li a politikai kérdések mé­lyebb, sokoldalúbb magya­rázatát. A párvezetőség éppen ezért a gyakorlati életet jól ismerő előadókat hív meg. A nagy tapasztalatokkal rendelkező idős elvtársakat ugyanis főleg a gyakorlati vonatkozások érdeklik. A napirendekéi kö­vető hozzászólások is a mindennapok problémáit érintették: Kritikai meg­jegyzéseket hangzottak el a csatornázok lassú mun­kájáról, a tv műsoráról, a lányok „mini” divatjáról, s a fiúk „maxi” frizurájá­ról. Szóba került az is, hogy egyes hivatalokban rideg, elutasító magatartásjt ta­pasztalnak. Az időszakos árleszállítás igazodjon job­ban a nyugdíjak fizetési napjához. Tegyenek a vá­rosban valamit a semmit nem érő autóbuszvárókkal, s vajon mikor lesz tiszta­sági fürdő? Mikorra a szót kérők el­mondták, ami szívüket nyomta, jól előrehaladt az idő, s a zárszó után az In- ternacionálé éneklésével ért véget a taggyűlés. Ez is elmaradhatatlan szokás a negyedik körzet pártszervezetében. Horváth Ignác A pedagógusok tanulmányi kedvezményeiről Természetbeni juttatás a könnyűiparban Az új Munka Törvény- könyvében foglaltak vég­rehajtására megjelent in­tézkedések közül egyik leg­fontosabb a továbbtanuló dolgozók kedvezményét szabályozó rendelet. Az új rendelkezések a továbbta­nulásban részt vevő peda­gógusokra is teljes mér­tékben vonatkoznak. Arra kell törekedni, hogy a pe­dagógusoknak járó tanul­mányi szabadságot a ren­des évi szabadságon felül, elsősorban a tanítási szü­netekben adják ki. A to­vábbtanuló nevelőket csak a legszükségesebb felada­tokra lehet a szünetekben igénybe venni, ez azonban nem számítható be a ta­nulmányi szabadság idejé­be. Az óvónők tanulmányi szabadsága az év bármely időszakában — természete­sen mindenkor a vizsga előtt kiadható. A gyermek- védelmi intézményekben dolgozó továbbtanulók sza­badságát is általában az oktatási időben kell bizto­sítani. A továbbtanulás címén távollevő pedagógus he­lyettesítőjét minden eset­ben díjazni kell. ha fel­adatát heti kötelező óra­száma felett látja eL A könnyűipar különbö­ző ágaiban hosszú évek óta a szokásjog alapján természetbeni juttatásban részesülnek a dolgozók. A természetbeni juttatást ezentúl nem központilag szabályozzák. A könnyű­ipari Miniszternek a Könnyűipari Értesítő 8. számában megjelent, az érdekelt szakszervezetek­kel egyetértésben kiadott utasítása arról rendelke­zik, hogy a könnyűipari ágazathoz tartozó textil-, ruházati, bőr-, szőrme-, bőrkonfekciő. cipő-, bútor­os vegyes faipari vállala­tok természetbeni juttatást adhatnak dolgozóiknak. A természetbeni juttatás fel­tételeit és kiadásának mód­ját a vállalatok kollektív szerződéseikben szabályoz­zák. A juttatás összege, mértéke tehát a vállalatok saját anyagi erőforrásai­tól függ. A természetbeni juttatások készpénzben is megválthatok. Az utasítás megjelenésekor lépett ha­tályba, rendelkezéseit azon­ban 1968. január 1-től kell alkalmazni. (MTI) Érzelmek játéka Az elmúlt vasárnap ismét több százan utaztak fel Bu­dapestre Kiskunfélegyházá­ról, hogy egy nagyszerű él­ménnyel lehessenek gazda­gabbak, megtekintsék a Thália Színházban Petőfi Sándor; Tigris és hiéna cí­mű drámáját. Képeinken a felújított nagysikerű dráma egy-egy jelenetét mutatjuk be olva­sóinknak. A jobb oldali ké­pen Predoszlava (Sulyok Mária) felismeri fiát, Sault (Nagy Attila). PrecLoszlava: „Oh szegény szívem, be rég dobogtál így a boldog­ság és a gyötrelem miatt.’’ Lenti képünkön a vak király (Somogyvári Rudolf) és az udvari bolond (Szabó Gyula). Béla király: „Te bolond! — Hallod, bolondl” — Sülülü: „Többen va­gyunk komám, értelmeseb­ben beszélj.. (MTI foto Petrovics László felvételei) Aram/hoawok Tűs*a Májusban rendezi meg a Magyar Autóklub kecske­méti helyi csoportja az Aranyhomok Túrát és az ügyességi versenyt. A má-j sodszor megszervezésre ke­rülő országos rendezvényre valamennyi autóklub ver-: senyzőjét meghívták. 62. „Figyelnek bennünket. Ha meg akarja tudni, hány óra van, igazítsa be a napon a mutatókat, és nézze figyelmesen a másodpercmutatót. Éjfélkor pontos órá­id lesz.. — Az isten szerelmére hogy lehet ilyen felületes... — suttogta remegő hangon a leány. — Hiszen ez na­gyon fontos ... Már régen tudni kellett volna ... Oda vitte az órát az ablakhoz és felkattintotta a fedelét. A nap rávilágított a repedezett számlapra. A nő forgatta a felhúzót... Talán kinyílik valami titkos hasadék... Percekig próbálta, hiába... — Egy ötlet! kiáltotta Galamb. Azt mondja az utasítás: „Éjfélkor pontos órája lesz...” Állítsa mind­két mutatót a tizenkettesre. Az éjfél. — Lehet... Sebesen forgatta a mutatókat. Mikor egymás fölé ért«k a tizenkettesre, várt. Semmi.., A nő sóhajtva visszaadta. — Vegye fel... És kérem — mondta, mialatt Ga­lamb megerősítette csuklóján a karórát —, nagyan kérem ... vigyázzon magára, mert... — Halló! Hát ez mi! — Pencroft lépett be. — No nézd csak! Igazán érdekes. Galamb rosszkedvűen fordult a leányhoz. — Bocsásson meg, Madge, de sajnos, most kénytelen leszek ezt az urat félholtra verni... pedig nem illik így viselkedni egy hölgy jelenlétében — és mert köz­ben Pencroft a közelébe ért, úgy vágta pofon, hogy beleesett fejjel a szekrénybe, áttörte az ócska bútor ajtaját, és mindenféle holmikkal együtt a földre esett. Azonnal felugrott, és Galambra vetette magát. Négy-öt bokszütés ült mindkét részről, és Galamb látta, hogy emberére talált. Mintha pöröllyel sújtot­ták volna fejbe, olyan súlyos volt Pencroft ökle. Madge ijedten húzódott a szoba sarkába, és öklét a szájába gyömöszölte, hogy ne rikoltson. Vadul csapkodtak. Egy ütés álion találta Galam­bot. Hátratántorodott, azután fejjel Pencroft gyom­rának szaladt, majd rávetette magát, és két kézzel verte az arcát. Mindketten vérbe borultan tépték, csapkodták egymást. Most előkerült egy rohamkés.. Madge halkan felsikolt... Galamb hátraugrik, de Pencroft döf. Megragadta a csuklóját. Dulakod­nak ... Ha az amerikai kiszabadítja a kezét a ro­hamkéssel, akkor vége... Galamb bal öklével alul­ról felcsap a gengszter állára... Ez hátraszédül Ugyanez az ököl még egyszer lecsap, és egy rúgás... Pencroft már támolyog, és a csuklóját még mindig nem bírja kiszabadítani. Galamb bal ökle most már, mint valami gép, nyugodtan, pontosan lecsap még egyszer... orrán, száján vagy állán találja ellenfelét, és Pencroft lehanyatlik... Nem mozdul... Galamb lihegve néz a leányra: — Azt hiszem — mondta —, átmenetileg lezártuk ezt a nézeteltérést..Most elsősorban kötözzük meg az emberünket, és tegyük félre a kritikus időre... Az nem árthat... Mialatt beszélt, máris letépte egy csomagról a kö­telet, és összekötözte Pencroft kezét, lábát, jó szo­rosan, betömte a száját, és az ágy alá gurította. — El van intézve. Mehetünk, Majd ide küldöm Troppauert, mert előjegyezte magát néhány ütés­re... — Csak most vette észre, hogy a nő rosszul- léttel küzd. Gyengéden átölelte a vállát. — Csak nem idegesíti ez a hercehurca? — Ne higgye, hogy gyenge vagyok. De annyi min­den történt, és ez az éghajlat... Még nekem is szörnyű ... Pedig itt nőttem fel Afrikában ... — Még akkor is sok egy nőnek. Hát kérem, most szépen szót fogad nekem, és a lázadás idejére lefek­szik pihenni... — Megbolondult? — mondta csodálkozva, mert Galamb úgy beszélt a lázadásról, mint valami jelen­téktelen incidensről. — Hiszen lehet, hogy minden­kit lemészárolnak, és... — Ugyan kérem... — legyintett mosolyogva, mi­közben gyorsan rendbe hozta magát kissé —, az egész ügyet hamar elintézzük... Nem értem, hogy lehet mindent így felfújni. Majd elütjük valami tré­fával a lázadást... Ezek kedves fiúk, csak telebe­szélte a fejüket néhány cs r ,efogó. Azokat felpofoz­zuk és kész... Az is lehet, hogy elmarad a láza­dás ... És kérem, ha nem találkoznánk többé... — Mondja... Miért akar maga mindenáron meg­halni? Ha tolakodásnak tartja a kérdésemet, ne fe­leljen. Galamb elkomolyodott. Hogy megfeledkezett er­ről... Pedig sürgős lenne a tízezer dollár otthon... De most már úgyis mindegy. —• Mademoiselle Russel... Sajnos, ez olyan pilla­nat, amikor kénytelen vagyok gondolkozni.' Eddig vi­dám voltam. Csak az életemről volt szó. Most ko­moly a helyzet. Halálom esetén egy biztosító gon­doskodott volna az anyámról és a húgomról. Egyet közlök most magával: Ha előfordult olykor, hogy szerettem volna életben maradni, és kissé idegen­kedtem a halál gondolatától, az olyankor volt, ha a maga megboldogult, de bájos személye kísértett a sivatagban. Uevrnis az a gyanúm, hogy csúnyán be­leszerettem magába..,

Next

/
Thumbnails
Contents