Petőfi Népe, 1968. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-11 / 35. szám

1968. február 11, vasárnap 3. oldal Márciusban termést hoz Ezen a télen percig sem szünetelt a kecskeméti Bé­ke Tsz hajtatótelepe. Ahogy a múlt év második felé­ben termesztett gomba kikerült az üveg alól, úgy hasznosították nyomban a területet saláta- és papri­kamag vetésével. Ennek köszönhetően az üvegházban mintegy 120 ezer tő hatvani paprika vár tűzdelésre. amelyek a számítások szerint március közepétől kezd­ve már termést hoznak. Ezenkívül e hónap végén több mint százezer saláta kerül kiültetésre a hollandi ágyakba. A képen: Rédei Istvánná szakmunkás értő kezekkel gondozza a paprikavetést A falugyűlések — a közélet eleven fórumai Farkas József, a megyei népfrontbizottság titkárának nyilatkozata A megyében eddig több mint félszáz helységben tartották meg a falugyűlé­seket Ezzel félidejéhez ér­kezett el a helyi népfront- bizottságok újjáválasztása. Időszerű tehát, hogy nyi­latkozattételre kérjük fel Farkas Józsefet a Hazafias Népfront megyei bizottsá­gának titkárát; — Milyen tapasztalatok­ról adhatunk számot, vannak-e érdekes tanul­ságai az eddigi falu­gyűléseknek? — Bevezetőnek talán egy kis statisztikát. Általában 100—300 személlyel képvi­selteti magát egy-egy hely­ség lakossága a népfront- gyűléseken. Az 52 község­ben lezajlott rendezvényeik összesen 7033 embert moz­gattak meg. A lakosság legszélesebb rétegeinek ilyen szép számú részvéte­le is mutatja, hogy a nép­frontbizottságok újjáválasz­tása közérdekű ese­mény. A megjelenések szá­mának változatosságára jellemző, hogy olyan kis községekben, mint Bugac, Dunaegyháza 300—300 ér­deklődő jött eL Mindez a népfrontnak a tanáccsal, társadalmi és tömegszerve­zetekkel való jó kapcsola­tára vall. De azért — úgy gondolom — a sikert nem lehetne csak a hagyomá­nyos szervezési módoknak, eszközöknek, mint a szép kiállítású, nyomtatott meg­hívók Kalocsán, a duna­A Csínom Palkó ritmusára Tornászó varrónők Nyolc perccel tíz óra előtt megreccsen a hang­szóró a varróműhely falán: — Figyelem! Torna kö­vetkezik. Nyissák ki az ab­lakokat! A szélső gépsoron dolgo­zó lányok máris ugranak, és a friss februári levegő­vel együtt elárasztja a Csí­nom Palkó pattogó ritmu­sa a Bajai Férfifehémemű- gyár termét. Az előbbi fér­fihang — egy helybeli tor­natanáré. és magnóról szól — vezényli a gyakorlatot: — Terpeszállás, kéznyúj­tás oldalsó középtartásba... ,Jfagymamiu is hajlítgat A közelemben egy őszülő kontyú, erősen molett mun­kásnő tornázik. Az első hailításoknál még némi erőlködést árul el az arca, de néhány perc múlva már csaknem olyan fürgén szök­décsel, mint az előtte álló kislány. Pedig talán a nagymamája lehetne. — Ehhez is kell értenie a művezetőnek? — kérdem a gyakorlat végén Mészá­ros Józsefet, ö volt ugyan­is az előtornász a terem közepe táján. — Bizony kell. Az asz- szonyok ragaszkodtak hoz­zá. hogy csináljam velük én is a gyakorlatot. Utoljá­ra katona koromban „csuk­lóztam”. közel húsz évvel ezelőtt és bizony kezdetben nehezen engedelmeskedtek az öreg csontok. De lassan belelendülünk és akár hi­szi. akár nem, már hiá­nyozna a torna. Egyszer, amikor elromlott a magne­tofonkészülékünk. és úgy volt, hogy elmarad a moz­gás, csaknem palotaforra­dalom tört ki a műhely­ben. Kénytelen voltam én vezényelni. A kritikus időszak A közelünkben álló mun­kásnők nagyokat szusszant­va, kipirult arccal helye­séinek. Goretity Lajosné, Bajusz Mihályné és a töb­biek kérdezés nélkül is lel­kesen bizonygatják, hogy a néhány perces frissítő után újult erővel látnak mun­kához. Erről árulkodik a műhely teljesítménynaplója is. Mé­száros József számokkal illusztrálja, hogy korábban tíz és tizenkét óra között jócskán lecsökkent a var­rószalagok teljesítménye. Különösen szombaton és hétfőn mutatkoztak a fá­radtság jelei az asszonyo­kon a kritikus időszakban. Az utóbbi hetekben azon­ban már nem hullámzott a teljesítménygrafikon, és ez kétségkívül az aktív pihe­néssel töltött munkaközi szünet javára írható. Természetesen nem a tel­jesítmény fokozása volt az elsődleges célja a gyár köz­pontjában tevékenykedő munkapszichológiai cso­portnak, amikor sokoldalú, tudományosan megalapo­zott vizsgálatok után kidol­gozta az új munkarendet. A fehémeműgyárban sza- | lábrendszerben dolgoznak a nők, egy-egy részműveletet ismételnek sok ezrerszer, hosszú órákon át A mono­tónia főképpen a központi idegrendszert terheli, fá­radtságot, fejfájást és sok­szor betegséget okoz. Az idegrendszer nagyfokú igénybevétele magas vér­nyomást és gyomorfekélyt is okozhat. Nem véletlen, hogy a szénbányászat után a ruhaiparban a legmaga­sabb a táppénzes százalék. A Fekete vonat Január 2-a óta minden műszakot három szünettel szakítanak meg a bajai üzemben, összesen 30 per­cet pihenhetnek a dolgo­zók. Máris észrevehetően javult a teljesítmény, és ami a legfontosabb: a mun­kásnők hangulata is. Több a mosoly, a vidámság a műhelyekben és a hang­szórón át közvetített dalo­kat — gondot fordít a ve­zetőség arra is. hogy mi­lyen zenét és mennyi ideig szolgáltasson a stúdió — egyre többen dúdolják együtt az énekessel. — Ez most a kedvenc, a „Fekete vonat”. Aradszky Piroskája lassan a második helyre kerül nálunk — ma­gyarázza az üzemi stúdió­ban Jeszenovics Sándomé munkaügyi csoportvezető. Még forog a lemez, ami­kor valamelyik varrósza­lagtól megérkezik az újabb szívküldi rendelés: — A mi Arankánknak, az ing- nyakkészítés fölülmúlhatat- lan mesterének névnapjára sok szeretettel... Békés Dezső vecsei járásban, vagy ezek egyszerű steneilezett formái más területeken, vagy a plakátoknak, hangosbemon­dóknak tulajdonítani. A szervezés lelke, amely nemcsak a népes gyűlése­ket, hanem azok igazi munkatanácskozás, népfó­rum jellegét is eredményez­te— a személyes be­szélgetés volt. Tanács­tagok, választókerületi bi­zottsági tagok — családok ezreit keresték fel. Tanya­világban a kis iskolások is segítettek. — Milyenek voltak a négyévi munkáról szóló beszámolók? ösztönöz- tek-e felszólalásokra? Érvényesült-e a népfó- rum jelleg a tanácsko­zásokon? — Általában tartalma­sak, vitára, véleménynyil­vánításra serkentők voltak a beszámolók. Szemlélete­sen mutatták meg, milyen szép eredményeket ért el egy-egy falu társadalma közös erővel, s hogy az al­kotó energiák összefogásá­ban mindenütt hatóerő a népfrontmozgalom. Ami a vitákat illeti, igazi fóru­mok ezek a falugyűlések. Nem általános hangú hoz­zászólások hangzottak el, hanem konkrétak, csupa olyan kérdésről, ami a he­lyieket érdekli. Amiről mindenütt szó volt, illetve visszatértek rá minden községben: az új mecha­nizmus. Talán így sum­mázhatok a vélemények: „Eddig beszéltünk róla, most már cselekednünk kelL” Sok kérdést tettek fel az új tsz-törvényről, a tsz- nyugdíjról, a pártoló tag­ságról, a földtörvényről, de általában az ezekkel kap­csolatos új rendelkezések­ről. Mindez arra is figyel­meztet, hogy mindenütt nagy helye van továbbra is a felvilágosító szónak. Bátmonostor, Dunaegyháza, Fájsz gyűlései is aláhúzták ezt. Politizálnak, javasolnak, bírálnak, vitatkoznak a fel­szólalók Ordason, Szánkon az orvosi ellátásról, a ren­delő fűtéséről szóltak. Sok helyen tettek észrevételt a külterületi boltok ellátásá­ra, raktározási viszonyaira vonatkozólag, meg a kis­ipari jellegű szolgáltatások hiányairól. Dunaegyházán a vízhálózat, számos helyen az útviszonyok parkok, játszóterek kialakításáért emeltek szót. Bátyán, Solt- vadkert külső területein a villanyhálózat bővítéséért zörgetnek Fontos téma a művelő­dés is. Faj szón, Bátyán fa­lumúzeum létrehozását sür­getik, s a község történe­tének feldolgozását Duna­egyházán, de több helyen is, a nyugdíjasok igénylik a klubéletet Politizálnak a felszólalók. Solton arról beszéltek, hogy a termelőszövetkezetben megszűnt a fényescsizmás megkülönböztetés; tetteik alapján mérik az emberek értékét Kömpöcön a ta­nácselnök sorolta fel, mennyi segítséget kaptak azzal, hogy a népfront ide­jében javasolt, jelzett, bí­rált és szervezte a társa­dalmi munkát. — Kiket — és hogyan — javasolnak a népfront­bizottságokba? Milyen az értelmiségiek, a fiata­lok és a nők aránya? — Mondhatnánk, „nép- képviseleti” elv érvényesül. Javasolják a társadalmi és tömegszervezetek képvise­lőit Legtöbb helyen üze­mek, intézmények, tsz-ek, lakókörzetek delegálják képviselőiket a népfront­bizottságokba. Még jelölé­seiket is külön-külön teszik meg. A jelenlevők élénk érdeklődéssel figyelik, ki­ket javasolnak. Számos he­lyen tapasztaltuk, hogy a tervbevetteken kívül még javasoltak tagokat a nép­frontbizottságba, mert úgy látták, egy-egy terület nincs eléggé képviselve. Így Sol­ton, Bácsszentgyörgyön, Ti- szakécskén két-két, László- falván egy személlyel bőví­tették a bizottság létszá­mát örvendetes az agrárér­telmiség mind. élénkebb be­kapcsolódása a közéletbe. Az egész dunavecsei járás­ban, de Kecskemét vagy Kiskunhalas külterületein, s másfelé is — nemcsak, hogy helyet kapnak, hanem helyet is kérnek a népfrontmozgalomban való tevékenységre. S ez igen fontos momentum az új mechanizmus kezdetén. Az emberek értékelik, becsü­lik a szakértelmet, amely nélkül nincs biztonságos, jövedelmező termelés, és labilis az önállóság. A fiatalok hozzánk áram­lása is elevenebb. Eddig úgy mutatkozik, hogy 7—8 százalékkkal növekszik az ifjúság aránya, tehát az ed­dig 4—5 százalékról 12— 14 százalékra. Szánkon, Császártöltésen, öregcser­tőn például titkárt, elnök­ségi tagot választottak a fiatalok soraiból... Ami a nőket illeti: az eddigieknél nagyobb számban látjuk őket a falugyűléseken. Kép­viseletük a bizottságokban 25—40 százalékos. Lakite­leken a 48 bizottsági tag­ból 22 nő. Dunaegyházán egyharmados az arányuk... Bízunk benne, hogy a népfrontbizottsági választá­sok második félideje a nemzeti egység, összefor- rottság hasonló sikereit hozza — fejezte be lapunk­nak adott nyilatkozatát a népfront megyei titkára. Tóth István Itt a tavaszi vetőburgonya A napokban megkezdő­dött a tavaszi vetőburgo- nya-akció. Köztudott, hagy a burgonya az a növény, amely viszonylag könnyen fertőződik — terméshozama számottevően csökkenhet ha a vetőmaggumókat évente ugyanabból az anyagból vá­logatják ki. A felújításra 233 vagon Gül baba, somo­gyi sárga és bintje fajta vetőburgonya érkezett az Országos Vetőmagtermelte­tő és Ellátó Vállalat kecs­keméti alközpontjára. A ki- rendeltségtől eddig 93 va­gonnal igényelt összesen 27 megyei közös gazdaság, va­lamint a Kiskunhalas és Vidéke Általános Fogyasz­tási és Értékesítő Szövetke­zet. Félreértés ne essék Talán nem is egészen ismeretlenek az itt követ­kező pár mondatos törté- netecskék: Az egyik álla­mi gazdaság a kényszer- vágással leölt állat húsát nem adta át kimérésre a hatósági hússzéknek, ha­nem — kijátszva az ér­vényes rendelkezéseket — hűtőházija vitette, gondol­va, hogy majd előnyösebb értékesítésre tehet szert. Nem rajtok múlott, hogy ez a szándékuk meghiú­sult. Más: Az egyik Duna menti termelőszövetkezet, miután hízóértékesítési szerződésnek nem tett ele­get, arra az elhatározásra jutott, hogy a hízókat fel­dolgozott formában szál­lítja Tatabányára, s ott a hatóságilag megállapított árnál jóval drágábban méri el. Készülődésükről az illetékesek még ideje­korán tudomást szereztek. Megint más: A takar­mányliszt hazai gyártásá­nak és juttatásának, egye­bek között, az is feltétele, hogy a gazdaságok az el­hullott állatokat átadják a feldolgozó üzemnek. Újab­ban a megye néhány tsz-e, gondolván merészet és na­gyot, a tetemek saját üzemben való feldolgozá­sára szánta el magát, elég­gé kezdetleges higiéniai körülmények között. Amel­lett persze igényt tartot­tak volna továbbra is a központi juttatásból szár­mazó takarmánylisztre. A feltételes mód használata indokolt: az elszámolás­nál szerencsére, a hatósá­gi beavatkozás folytán, nem jutatták tovább. Nem soroljuk tovább — a történetek sorát, az álta­la ismertekkel kiegészítve bármelyik olvasónk tet­szése szerint bővítheti Maradna hát a tanulságok levonása. Közös és állami gazdaságaink némelyike — úgy tűnik — fatális félre­értésben leledzik az új gazdasagirányítás lehető­ségeit illetően. Igaz ugyan, hogy a nagyobb önállóság a gazdaságok megnöveke­dett érdekeinek tisztelet­ben tartásával jár, ám en­nek határa nyilvánvalóan csak addig terjedhet, amíg nem ütközik az össztársa­dalmi érdekkel. Ezt a ha­tárt egyébként, mint a pél­dákból is kiderül, védik törvényeink. Am mivel nincs és nem is létezhet olyan törvény, amely az élet minden apró rezdülésére kész formulá­val szolgálna, kibúvók ez­után is lesznek. Úgy vél­jük, a gazdasági életben is szükséges meghonosíta­ni ezért bizonyos erkölcsi normákat, magatartás-for­mákat, ha nem akarjuk, hogy esetenként fölénk ke­rekedjenek — a szocioló­gia nyelvén szólva — az önző csoportérdekek. A kapitalizmusban, ha érvényesülni akarsz, dobj félre minden morált. A szocializmusban — tartsd magad a társadalom egé­szére érvényes erkölcsi szabályokhoz. Időnként az effajta különbségeket is szükséges hangsúlyoznunk, hogy félreértés ne essék... (—ni —el.)

Next

/
Thumbnails
Contents