Petőfi Népe, 1968. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-06 / 30. szám
1968. február 6, kedd 8. oldal ■ ■ NAPKÖZBEN Híradás a Lenin-brigádtól „Dóka Antal né brivádve- zető” — pillantom meg először az aláírást, amint felbontom a Bajáról érkezett levelet. És nyomban felkiáltok: Lenin szocialista brigád, a Bajai Finomposztóból! Hát mégis él, együtt maradt?! Jómúltkoriban ugyanis arról értesültem, hogy a gyapjúválogató részleg átszervezésével egymástól távolabbi üzemrészekbe szóródnak szét a brigád tagjai. Aztán olvasom a kedves híradást. ,„.. múlt évi termelési tervünket 106,2 százalékra teljesítettük, egyéb vállalásaink értékelése most van folyamatban. Mellékelten küldjük az 1968. évi munkatervünket és új termékeink színkártyáját...” Tekintetem máris a — Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére, s a gazdaságirányítás új rendszere szellemében összeállított — brigádprogramot pásztázza. „Kollektív vállalás: személyenként 5 óra társadalmi munka a gyáron belül.« Dóka Antalné brigádvezető felkéri Kossár Lajos főmérnököt a mechanizmusról szóló előadás megtartására... A Munka Törvény- könyve és végrehajtási rendelete. a kollektív szerződésben szereplő újszerű rendelkezések ismertetésére Kiss Gyula és Netolicz- M Jánosné elvtársakat kérjük fel... Tájékozódás más üzemek életéről, munkájáról — Kismotor- és Gépgyárat. és a Hűtőházat látogatjuk meg az idén. Felelős Mikosovics Pálné... Vállalatunk munkásklubjában klubdélutánt szervezünk a járási könyvtár segítségével. Felelős Mikoso- vicsné, Dobszay Győzőné... Tudatformálás című mozgalom megindítása. Felelős Rácz Ferencné... Elérni, hogy a brigád minden tagja takarékoskodjon... Tapasztalatcserével egybekötve kollektív kirándulás szervezése...” — és így tovább. Szocialista brigád célkitűzései. Nagyszerű munkásasszonyoké, családos édesanyáké. Eszembe jut a brigád naplójában őrzött csoportkép. S szinte magam előtt látom őket. a munkaasztalok mellett saorgoskodva. Rácz Ferencnét. Dobszay- nét, Dóka Antalnét, Miko- sovicsnét, valamennyiüket. És biztosan tudom, hogy a tervek, amelyeket a munkában való példaadó helytálláson túl maguk elé tűztek, éppúgy valóra válnak, mint évek óta minden programjuk, önmaguk épülésére, egyre nemesebbé formálására. Még egyszer elolvasom, s s aztán egész nap a ke- zemügyében tartom a levelet. Lehet, hogy az oda- künn borús nap ettől vált számomra oly derűssé? Perny Irén ff I Január 16-án — 13*70Ifiül# idillit a nagyközségek UlCIIIüK IdlUII st:«“ Kiskőrös iparának fejlődését mutattuk be olvasóinknak. Ezúttal Csu- p ity Istvánt, Jánoslu a tanácsának vb-elnöklt szólaltattuk meg. Az idén is előbbre lépünk Téli vásá, 1968 Hatmilliós árkedvezmény Ismét új arcot öltöttek a ruházati boltok kirakatai. Az egyes áruk mellett ott láthatók a régi, és a február 5-től 17-ig tartó téli kiárusítás időtartama alatt 20—30—40 százalékos árengedményt jelző új árcédulák. Az emberek ilyenkor nemcsak a kirakatokkal ismerkednek, hanem fejben, vagy papírral, ceruzával a kézben — számolnak. S hogy érdemes elvégezni a régi és új árakat ösz- szehasonlító műveletet, mi sem bizonyítja jobban, hogy a megyei állami és szövetkezeti ruházati kiskereskedelem — régi áron számítva — 22—23 millió forint értékű készlettel várja a vevőket. Az előzetes számítások szerint a lakosság a téli vásár időszakában körülbelül 5,5—6 millió forintot takaríthat meg. A Kecskeméti és a Kiskunfélegyházi Centrum Áruházban mintegy négymillió forint értékű készlettel várják a szezon végi kiárusítás vevőit. Különösen gazdag a méteráru, ezen belül a szövetválaszték, de már az első napon nagy volt az érdeklődés a női konfekció, a kötöttáru, a fehérnemű, a férfiingek, valamint a hócipők, hócsizmák és egyéb gumiíábbelik iránt. — A vevők minél gyorsabb kiszolgálása érdekében mondották a Kecskeméti Centrum Áruházban —. növeltük az eladók, a pénztárosok és csomagolok létszámát. Dolgozóink hétfőn hideg élelmet hoztak magukkal, még az ebédszü: netről is lemondtak a csúcsforgalom miatt. A harminchat BáCs megyei körzeti földművesszövetkezetnek csaknem száz üzlete kapcsolódott be hétfőn a téli szezon végi vásárba. Kecskeméten, a MÉSZÖV megyei igazgatóságán közölték: — Elsősorban a nagyobb községek ruházati boltjai, üzletei, a íöldművesszövet- kezeti áruházak készletei tekintélyesek. A Kiskőrösi Földművesszövetkezeti Áruház és több más nagyobb üzlet a nagykereskedelmi vállalatokon keresztül szerzett be pótlólag olcsóbban kapható árut, például Du- navecsén, Jánoshalmán, Ti- szakécskén, Kiskunmajsán, Soltvadkerten, Kecelen. — Jánoshalma ipa rosításának szükségessége öt évvel ezelőtt a mező- gazdaság szocialista átszervezése után egyre sürgetőbben merült fel — kezdte tájékoztatóját Csupity elvtárs. — Községünk lé- lek&zárrva meghaladja a 13 ezret, ugyanakkor a mező- gazdaság intenzívebb növénykultúrája — amely nagyobb számú munkaerőt kötne le — csupán 16,1 százalékot tesz ki. Ily módon az átszervezés után ezer fölé emelkedett a községből eljáró, s másutt dől gozó lakosaink; szánva. Jánoshalma párt- és tanácsszervei ezért kérték a megyei pártbizottságot és tanácsot, hogy a vidék iparosításában vegyék számításba községünket is. öt évvel ezelőtt csak a Jánoshalmi Vegyes és Építőipari Ktsz, valamint a mészhomok téglagyár jelentette az ipart a községben, amely 265 dolgozót foglalkoztatott. A megyei szervek eleget tettek kérésünknek, s a téglagyár helyén ládaipari vállalatot létesítettek, ezenkívül a megyei nyomda vállalat telepített üzemet a községbe. Közben jelentősen fejlesztette létszámát a Vegyes és Építőipari Ktsz is. A nyomdaüzemet ugyan nem lehetett — nyersanyaghiány miattt — fenntartani, helyette azonban a megyei kézműipari vállalat létesített telephelyet. A fejlesztés eddigi eredménye, hogy a községben az iparban foglalkoztatottak száma 950-re gyarapodott, s a más községekbe dolgozni eljáró férfiak száma 350-re, a nőké 110-re csökkent. Az idén ismét nagy előrelépést szándékozunk tenni a lakosság foglalkoztatottságának javítására. A megyei tanács ipari és tervosztálya lehetővé tette, hogy a községi tanács házilagos építőbrigádja felépíthesse a kézműipari vállalat korszerű telephelyét, ahol 300 asszony és leány részére nyújthatunk munkaalkaimat. Megoldásra vár a kézműipari vállalat törzsgárdájának kialakítása, a bérkérdések rendezése. Az utóbbi a szakmai fogások elsajátításával és az üzemi fegyelem megszokásával is összefügg. A mezőgazdaságból kikerült asszonyoknak ugyanis idő kell, míg az üzemi körülményeket megszokják. Nem kevésbé fontos és az ipartelepítéssel szorosan összefügg az ipari- tanuló-képzés. Általános iskoláinkból évente mintegy hetven olyan fiatal kerül ki, aki nem tanul tovább. A ktsz 30—35 építő- és vasipari tanulót vesz fel évente. Ügy véljük, a vegyesipari vállalat is megtalálja a módját majd a szakmunkásképzésnek. A községi pártbizottság és tanács a ládaipari telep fejlesztésével úgy számol, hogy az megoldja az eljáró férfi munkaerő foglalkoztatását. Természetesen nem úgy, mint korábban, amikor az állandó átszervezések miatt háromszor is gazdát cserélt az üzem, s emiatt a dolgozók létszáma is változó volt. 1970-3 íj előreláthatóan még mintegy hétszázzal növekszik a községben az ipari foglalkoztatottak száma. Jánoshalmán érinél nagyobb arányú extenzív iparfejlesztésre nincs is szükség, mert az már kedvezőtlenül befolyásolná a termelőszövetkezetek munkaerőhelyzetét — fejezte be tájékoztatóját Csupity István elvtárs. N. O. Más gazdák kezet egyik agronwmusa azt fejtegette, hogy a kiváló terméseredmények még csak a kezdetet jelentik, mert arai tavaly még rekordtermésnek számított, az idén már nem az, nagy Illetőségeink vannak a továbblépésre. Tökéletesíteni lehet az agrotechnikát. fejleszteni a technológiát, nagyhozamú fajtákkal szintén jelentősen növelni tudiük a hozamokat JELENTŐS része már lezajlott a termelőszövetkezetek zárszámadási közgyűléseinek. Az eddigi tapasztalatok szerint ezeket a tanácskozásokat a felelősségérzet hatotta át. A vezetőség beszámolói igyekeznek hű képet adni az elmúlt esztendőről. A hangulat általában jó, hiszen legtöbb helyen nagyobb a jövedelem, mint az előző években. Néhány termelőszövetkezetben, ahol az elmúlt évi gazdálkodás nem sikerült a várakozásnak megfelelően, vagy a gyenge vezetés miatt hibák, bajok tornyosultak, ott más a közérzet. A korábbi évekhez viszonyítva azonban a beszámolót követő vitában a közös feladatok, a távlati célok kerültek előtérbe. Tehát nem a személyi problémákkal foglalkoznak, mint az előző esztendőkben gyakran,, hanem a közöst érintő gazdasági kérdések szerepelnek a hozzászólásokban. Számos javaslat hangzik el a munkaszervezéssel, a foglalkoztatás növelésének lehetőségeivel, a melléküzemágakkal kapcsolatosan. Bátran bírálják a vezetőségeit is. A BÍF.ALAT és önbírálat egyébként nem hiányzik a beszámolóból sem. A tapasztalatok szerint a zárszámadási közgyűlést megelőző összejövetele-' ken, pártvezetőségi, párt- taiggyűléseken, brigádértekezleteken, alaposan elemezték az elmúlt évi gazdálkodást;1 és a legfontosabb észrevételek belekerültek a tagság elé kerülő beszámolóba. ___________________ Az eredményéi?' nem "'kiinduló alapul szolgálnak okoztak önelégültséget az idei gazdálkodáshoz, AHOL már tavaly alaposan elemezték a gazdálkodást, ott sokat jutottak előre. A jánoshalmi Üj Alkotmány Termelőszövetkezetben 1966-ban alig érte el a hétezer forintot az egy tagra jutó jövedelem, az elmúlt esztendőben pedig már csaknem 20 ezer forint volt. Ez gyors fejlődésnek számít, de egyúttal jelzi azt is, hogy egy év alatt is sokat lehet tenni. Más gazdák ülnek most a padsorokban, mint néhány évvel ezelőtt. Tapasztaltabbak, okosabbak, akik beleilleszkednek a közösségbe. — Nálunk az a mérce, hogy ki hogyan dolgozik — hangoztatták több helyen a felszólalók. Aki jól dolgozik, azt megbecsüli a közös és nagyobb a tekintélye. Az ilyen gazda javaslatait komolyan veszi a többi tag és a vezetőség is. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy szava van a gazdálkodásban. A napjainkban folyó tanácskozások azt bizonyítják, hogy egyre többen vannak ilyenek a termelőszövetkezetekben. A KÖZGYŰLÉSEK jó szövetkezeteinkben. Legalább is ezt bizonyítják az eddigi viták. A tatahá- zi Petőfi Termelőszövetsegítik a márciusi tervtárgyaló közgyűlések előkészítését K. S. menti kosarasok Eladhatják a fürdőkályhát Kissé irigykedve gondolunk azokra, akiknek a lakásába bevezették a gázt — olvastuk a napokban egy háziasszony leveléből. — Sajnos a mi környékünkön erre nagyon soká nem kerülhet sor, pedig mi is szívesen használnánk a boy- lert és biztosan hamar találnánk vevőt a fürdőkályhára. A levélre a vártnál kedvezőbb választ tudunk adni. A Délalföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat kecskeméti kirendeltségén érdeklődtünk a boyler, pro- párubután gázpalac&ps használatáról és a következő választ kaptuk: — Újabban mód nyílik arra, hogy azok is vásárolhatnak boylert és hősugárzót, akiknek a lakásában nincs vezetékes gáz. Huszonkét kilogrammos palackkal látjuk el az igénylőket és felszereljük lakásukban a megfelelő berendezést. Vízmelegítőt és hősugárzót lehet vásárolni s aki „likvidálni” akarja a fürdőkályhát, bátran megteheti, az igénylés bejelentése után rövid időn belül elvégezzük a szükséges munkákat. O. L. Csaknem húszféle formában és mértékben készítik a kosarakat az Alpári Háziipari Szövetkezet ügyeskezű mesterei. Saját ötleteiket is kamatoztatják a kerek, a szögletes és a hajó alakú kosarak készítői. Az idén négymillió forint termelési érték elérésére törekednek, felerészben az export értékesítésből. Ehhez 80 ezer kosár megfonása szükséges. Legutóbb a nagykőrösi fogyasztási szövetkezettel, valamint a Csongrád megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalattal kötöttek megállapodást. Figyelemre méltó, hogy ennek a: itt őshonos szakmának ma napság is akadnak folytató a fiatalok közül. Közéjül tartozik a felvételen látha tó Kolozsvári Károlyné is aki nemrég ismerkedett meg a kosárkötés fortélyaival. (Pásztor Zoltán felvétele)
