Petőfi Népe, 1968. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-06 / 30. szám

1968. február 6, kedd 8. oldal ■ ■ NAPKÖZBEN Híradás a Lenin-brigádtól „Dóka Antal né brivádve- zető” — pillantom meg elő­ször az aláírást, amint fel­bontom a Bajáról érkezett levelet. És nyomban fel­kiáltok: Lenin szocialista brigád, a Bajai Finomposz­tóból! Hát mégis él, együtt maradt?! Jómúltkoriban ugyanis arról értesültem, hogy a gyapjúválogató rész­leg átszervezésével egymás­tól távolabbi üzemrészekbe szóródnak szét a brigád tagjai. Aztán olvasom a kedves híradást. ,„.. múlt évi ter­melési tervünket 106,2 szá­zalékra teljesítettük, egyéb vállalásaink értékelése most van folyamatban. Mellékel­ten küldjük az 1968. évi munkatervünket és új ter­mékeink színkártyáját...” Tekintetem máris a — Kommunisták Magyaror­szági Pártja megalakulásá­nak 50. évfordulója tiszte­letére, s a gazdaságirányí­tás új rendszere szellemé­ben összeállított — brigád­programot pásztázza. „Kollektív vállalás: sze­mélyenként 5 óra társadal­mi munka a gyáron belül.« Dóka Antalné brigádvezető felkéri Kossár Lajos fő­mérnököt a mechanizmus­ról szóló előadás megtartá­sára... A Munka Törvény- könyve és végrehajtási rendelete. a kollektív szer­ződésben szereplő újszerű rendelkezések ismertetésé­re Kiss Gyula és Netolicz- M Jánosné elvtársakat kér­jük fel... Tájékozódás más üzemek életéről, munkájá­ról — Kismotor- és Gép­gyárat. és a Hűtőházat lá­togatjuk meg az idén. Fe­lelős Mikosovics Pálné... Vállalatunk munkásklubjá­ban klubdélutánt szerve­zünk a járási könyvtár se­gítségével. Felelős Mikoso- vicsné, Dobszay Győzőné... Tudatformálás című moz­galom megindítása. Felelős Rácz Ferencné... Elérni, hogy a brigád minden tag­ja takarékoskodjon... Ta­pasztalatcserével egybeköt­ve kollektív kirándulás szervezése...” — és így to­vább. Szocialista brigád célki­tűzései. Nagyszerű munkás­asszonyoké, családos édes­anyáké. Eszembe jut a brigád naplójában őrzött csoport­kép. S szinte magam előtt látom őket. a munkaaszta­lok mellett saorgoskodva. Rácz Ferencnét. Dobszay- nét, Dóka Antalnét, Miko- sovicsnét, valamennyiüket. És biztosan tudom, hogy a tervek, amelyeket a mun­kában való példaadó helyt­álláson túl maguk elé tűz­tek, éppúgy valóra válnak, mint évek óta minden programjuk, önmaguk épü­lésére, egyre nemesebbé formálására. Még egyszer elolvasom, s s aztán egész nap a ke- zemügyében tartom a leve­let. Lehet, hogy az oda- künn borús nap ettől vált számomra oly derűssé? Perny Irén ff I Január 16-án — 13*70Ifiül# idillit a nagyközségek UlCIIIüK IdlUII st:«“ Kiskőrös iparának fejlődését mutattuk be olvasóinknak. Ezúttal Csu- p ity Istvánt, Jánoslu a tanácsának vb-elnöklt szólaltattuk meg. Az idén is előbbre lépünk Téli vásá, 1968 Hatmilliós árkedvezmény Ismét új arcot öltöttek a ruházati boltok kirakatai. Az egyes áruk mellett ott láthatók a régi, és a feb­ruár 5-től 17-ig tartó téli kiárusítás időtartama alatt 20—30—40 százalékos áren­gedményt jelző új árcédu­lák. Az emberek ilyenkor nemcsak a kirakatokkal is­merkednek, hanem fejben, vagy papírral, ceruzával a kézben — számolnak. S hogy érdemes elvégez­ni a régi és új árakat ösz- szehasonlító műveletet, mi sem bizonyítja jobban, hogy a megyei állami és szövet­kezeti ruházati kiskereske­delem — régi áron számít­va — 22—23 millió forint értékű készlettel várja a vevőket. Az előzetes szá­mítások szerint a lakosság a téli vásár időszakában körülbelül 5,5—6 millió fo­rintot takaríthat meg. A Kecskeméti és a Kis­kunfélegyházi Centrum Áruházban mintegy négy­millió forint értékű készlet­tel várják a szezon végi ki­árusítás vevőit. Különösen gazdag a méteráru, ezen belül a szövetválaszték, de már az első napon nagy volt az érdeklődés a női konfekció, a kötöttáru, a fehérnemű, a férfiingek, va­lamint a hócipők, hócsiz­mák és egyéb gumiíábbelik iránt. — A vevők minél gyor­sabb kiszolgálása érdeké­ben mondották a Kecske­méti Centrum Áruházban —. növeltük az eladók, a pénztárosok és csomagolok létszámát. Dolgozóink hét­főn hideg élelmet hoztak magukkal, még az ebédszü: netről is lemondtak a csúcsforgalom miatt. A harminchat BáCs me­gyei körzeti földművesszö­vetkezetnek csaknem száz üzlete kapcsolódott be hét­főn a téli szezon végi vásár­ba. Kecskeméten, a MÉ­SZÖV megyei igazgatósá­gán közölték: — Elsősorban a nagyobb községek ruházati boltjai, üzletei, a íöldművesszövet- kezeti áruházak készletei tekintélyesek. A Kiskőrösi Földművesszövetkezeti Áru­ház és több más nagyobb üzlet a nagykereskedelmi vállalatokon keresztül szer­zett be pótlólag olcsóbban kapható árut, például Du- navecsén, Jánoshalmán, Ti- szakécskén, Kiskunmajsán, Soltvadkerten, Kecelen. — Jánoshalma ipa rosításának szükségessége öt évvel ezelőtt a mező- gazdaság szocialista átszer­vezése után egyre sürge­tőbben merült fel — kezd­te tájékoztatóját Csupity elvtárs. — Községünk lé- lek&zárrva meghaladja a 13 ezret, ugyanakkor a mező- gazdaság intenzívebb nö­vénykultúrája — amely nagyobb számú munkaerőt kötne le — csupán 16,1 százalékot tesz ki. Ily mó­don az átszervezés után ezer fölé emelkedett a köz­ségből eljáró, s másutt dől gozó lakosaink; szánva. Já­noshalma párt- és tanács­szervei ezért kérték a me­gyei pártbizottságot és ta­nácsot, hogy a vidék ipa­rosításában vegyék számí­tásba községünket is. öt évvel ezelőtt csak a Jánoshalmi Vegyes és Épí­tőipari Ktsz, valamint a mészhomok téglagyár je­lentette az ipart a község­ben, amely 265 dolgozót foglalkoztatott. A megyei szervek eleget tettek kéré­sünknek, s a téglagyár he­lyén ládaipari vállalatot létesítettek, ezenkívül a megyei nyomda vállalat te­lepített üzemet a község­be. Közben jelentősen fej­lesztette létszámát a Ve­gyes és Építőipari Ktsz is. A nyomdaüzemet ugyan nem lehetett — nyers­anyaghiány miattt — fenn­tartani, helyette azonban a megyei kézműipari válla­lat létesített telephelyet. A fejlesztés eddigi eredmé­nye, hogy a községben az iparban foglalkoztatottak száma 950-re gyarapodott, s a más községekbe dol­gozni eljáró férfiak száma 350-re, a nőké 110-re csök­kent. Az idén ismét nagy előrelépést szándékozunk tenni a lakosság foglalkoz­tatottságának javítására. A megyei tanács ipari és tervosztálya lehetővé tette, hogy a községi tanács há­zilagos építőbrigádja fel­építhesse a kézműipari vállalat korszerű telephe­lyét, ahol 300 asszony és leány részére nyújthatunk munkaalkaimat. Megoldás­ra vár a kézműipari vál­lalat törzsgárdájának ki­alakítása, a bérkérdések rendezése. Az utóbbi a szakmai fogások elsajátítá­sával és az üzemi fegyelem megszokásával is összefügg. A mezőgazdaságból kike­rült asszonyoknak ugyanis idő kell, míg az üzemi kö­rülményeket megszokják. Nem kevésbé fontos és az ipartelepítéssel szo­rosan összefügg az ipari- tanuló-képzés. Általános is­koláinkból évente mintegy hetven olyan fiatal kerül ki, aki nem tanul tovább. A ktsz 30—35 építő- és vas­ipari tanulót vesz fel éven­te. Ügy véljük, a vegyes­ipari vállalat is megtalálja a módját majd a szakmun­kásképzésnek. A községi pártbizottság és tanács a ládaipari telep fejlesztésével úgy számol, hogy az megoldja az eljáró férfi munkaerő foglalkoz­tatását. Természetesen nem úgy, mint korábban, ami­kor az állandó átszervezé­sek miatt háromszor is gazdát cserélt az üzem, s emiatt a dolgozók létszá­ma is változó volt. 1970-3 íj előreláthatóan még mintegy hétszázzal növekszik a községben az ipari foglalkoztatottak szá­ma. Jánoshalmán érinél nagyobb arányú extenzív iparfejlesztésre nincs is szükség, mert az már ked­vezőtlenül befolyásolná a termelőszövetkezetek mun­kaerőhelyzetét — fejezte be tájékoztatóját Csupity Ist­ván elvtárs. N. O. Más gazdák kezet egyik agronwmusa azt fejtegette, hogy a ki­váló terméseredmények még csak a kezdetet je­lentik, mert arai tavaly még rekordtermésnek szá­mított, az idén már nem az, nagy Illetőségeink vannak a továbblépésre. Tökéletesíteni lehet az ag­rotechnikát. fejleszteni a technológiát, nagyhozamú fajtákkal szintén jelentő­sen növelni tudiük a ho­zamokat JELENTŐS része már lezajlott a termelőszövet­kezetek zárszámadási köz­gyűléseinek. Az eddigi ta­pasztalatok szerint ezeket a tanácskozásokat a fele­lősségérzet hatotta át. A vezetőség beszámolói igye­keznek hű képet adni az elmúlt esztendőről. A hangulat általában jó, hiszen legtöbb helyen na­gyobb a jövedelem, mint az előző években. Néhány ter­melőszövetkezetben, ahol az elmúlt évi gazdálkodás nem sikerült a várakozás­nak megfelelően, vagy a gyenge vezetés miatt hi­bák, bajok tornyosultak, ott más a közérzet. A ko­rábbi évekhez viszonyítva azonban a beszámolót kö­vető vitában a közös fel­adatok, a távlati célok ke­rültek előtérbe. Tehát nem a személyi problémákkal foglalkoznak, mint az elő­ző esztendőkben gyakran,, hanem a közöst érintő gazdasági kérdések szere­pelnek a hozzászólások­ban. Számos javaslat hangzik el a munkaszerve­zéssel, a foglalkoztatás növelésének lehetőségei­vel, a melléküzemágakkal kapcsolatosan. Bátran bí­rálják a vezetőségeit is. A BÍF.ALAT és önbírá­lat egyébként nem hiány­zik a beszámolóból sem. A tapasztalatok szerint a zárszámadási közgyűlést megelőző összejövetele-' ken, pártvezetőségi, párt- taiggyűléseken, brigádérte­kezleteken, alaposan ele­mezték az elmúlt évi gaz­dálkodást;1 és a legfonto­sabb észrevételek beleke­rültek a tagság elé kerülő beszámolóba. ___________________ Az eredményéi?' nem "'kiinduló alapul szolgálnak okoztak önelégültséget az idei gazdálkodáshoz, AHOL már tavaly ala­posan elemezték a gazdál­kodást, ott sokat jutottak előre. A jánoshalmi Üj Alkotmány Termelőszö­vetkezetben 1966-ban alig érte el a hétezer forintot az egy tagra jutó jövede­lem, az elmúlt esztendő­ben pedig már csaknem 20 ezer forint volt. Ez gyors fejlődésnek számít, de egyúttal jelzi azt is, hogy egy év alatt is sokat lehet tenni. Más gazdák ülnek most a padsorokban, mint né­hány évvel ezelőtt. Ta­pasztaltabbak, okosabbak, akik beleilleszkednek a közösségbe. — Nálunk az a mérce, hogy ki hogyan dolgozik — hangoztatták több helyen a felszólalók. Aki jól dolgozik, azt megbecsüli a közös és na­gyobb a tekintélye. Az ilyen gazda javaslatait ko­molyan veszi a többi tag és a vezetőség is. Ez egy­úttal azt is jelenti, hogy szava van a gazdálkodás­ban. A napjainkban folyó tanácskozások azt bizo­nyítják, hogy egyre töb­ben vannak ilyenek a ter­melőszövetkezetekben. A KÖZGYŰLÉSEK jó szövetkezeteinkben. Leg­alább is ezt bizonyítják az eddigi viták. A tatahá- zi Petőfi Termelőszövet­segítik a márciusi terv­tárgyaló közgyűlések elő­készítését K. S. menti kosarasok Eladhatják a fürdőkályhát Kissé irigykedve gondo­lunk azokra, akiknek a la­kásába bevezették a gázt — olvastuk a napokban egy háziasszony leveléből. — Sajnos a mi környékünkön erre nagyon soká nem ke­rülhet sor, pedig mi is szí­vesen használnánk a boy- lert és biztosan hamar ta­lálnánk vevőt a fürdőkály­hára. A levélre a vártnál ked­vezőbb választ tudunk ad­ni. A Délalföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat kecskeméti kirendeltségén érdeklődtünk a boyler, pro- párubután gázpalac&ps használatáról és a követke­ző választ kaptuk: — Újabban mód nyílik ar­ra, hogy azok is vásárol­hatnak boylert és hősugár­zót, akiknek a lakásában nincs vezetékes gáz. Hu­szonkét kilogrammos pa­lackkal látjuk el az igény­lőket és felszereljük laká­sukban a megfelelő beren­dezést. Vízmelegítőt és hő­sugárzót lehet vásárolni s aki „likvidálni” akarja a fürdőkályhát, bátran meg­teheti, az igénylés bejelen­tése után rövid időn belül elvégezzük a szükséges munkákat. O. L. Csaknem húszféle formá­ban és mértékben készítik a kosarakat az Alpári Há­ziipari Szövetkezet ügyes­kezű mesterei. Saját ötlete­iket is kamatoztatják a ke­rek, a szögletes és a hajó alakú kosarak készítői. Az idén négymillió forint ter­melési érték elérésére töre­kednek, felerészben az ex­port értékesítésből. Ehhez 80 ezer kosár megfonása szükséges. Legutóbb a nagy­kőrösi fogyasztási szövetke­zettel, valamint a Csongrád megyei Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vállalattal kötöt­tek megállapodást. Figye­lemre méltó, hogy ennek a: itt őshonos szakmának ma napság is akadnak folytató a fiatalok közül. Közéjül tartozik a felvételen látha tó Kolozsvári Károlyné is aki nemrég ismerkedett meg a kosárkötés fortélyaival. (Pásztor Zoltán felvétele)

Next

/
Thumbnails
Contents