Petőfi Népe, 1968. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-04 / 29. szám

Bácsalmási virágok Kis emberek kis szabadságai Elmélyült tanulásban találom Kollár Józsefnél Bácsalmáson, a Marx Ká­roly utca 56. szám alatt. Jegyzetek, lön yvek borít­ják a cserépkályha köze­lében álló íróasztalt. Be­számolóra készül az esti egyetem második évfolya­mának anyagából, politi­kai gazdaságtanból. Tu­dom, nem egészen tapin­tatos dolog megzavarni valakit ilyenkor, de talán nem árt egy kis kikap­csolódást néhány perces beszélgetés arról, amiről Kollámé bizonyára szíve­sén nyilatkozik: a népi hímzésekről, a bácsalmási díszítő szakkör munkájá­ról, eredményeiről. — Az ősszel múlt két éve, hogy megalakult a Petőfi Termelőszövetkezet asszonyaiból a díszítő szakkör. Akkor én beszél­tem az ötletről Szalonnás Mihálynak, a tsz elnöké­nek, aki nagyon lelkese­dett a gondolatért. Helyi­séget, anyagot adott ne­künk, jó meleg szobában dolgozhattunk s a kezdeti időben már 25—30 asszony járt hetenként az össze­jövetelekre. Természetesen az egyszerűbb mintákkal kezdtük a munkát és olyan szépen fejlődött a csoport, hogy 1966. ápri­lis 4-én megnyitottuk az első kiállításunkat a párt­házban. Körülbelül 100 kézimunkát mutattunk be a látogatóknak. Kollár Józsefné tanfo­lyamvezető nagy gondot fordít a maga és asszony­társai képzésére. Ö nép- művészeti tanfolyamra jár, a nyáron fog vizs­gázni. Levelezik Kalló Istvánná Kispál Máriával, a Népművészet mesteré­vel, szakkönyveket, min­tákat szereznek be, má­solnak, cserélnek, fonalat kémek Mezőkövesdről és az ország különböző tá­jairól, városaiból. Az első kiállítás nagy sikere be­bizonyította, hogy tudnak az asszonyok, lányok — 16-tól 60 éves korig min­den korcsoport megtalál­ható a hétfői összejövete­Sikeres harc a fogszuvasodás ellen A fogorvosi vizsgálatok megállapították, hogy az NDK-beli Kárl MarxStadt- ban a 6—10 éves gyerme­keknél 40 százalékkal csök­kent a fogszuvasodásos ese­tek száma. Ezt annak tulaj­donítják, hogy a 300 ezer lakosú városban 1959. óta Európa legnagyobb és leg­korszerűbb ivóvíz-fluorozó üzemében gazdagítják flu­orral az ivóvizet. Az ivóvíz fluórozását a következő években az egész NDK-ra ki akarják terjesz­teni. Kisebb helyiségekben, ahol nincs központi víz­mű, fluorid-tablettákat osz­tanak majd ki a lakosság között. Egy személy napi fluór- szükséglete 1,5—1,8 milli­gramm. Ennek azonban csak egyharmad részét vesszük magunkhoz a táplálékkal. Ezért a Kari Marx Stadt-i ivóvíz literében 1 milli­gramm fluoridot oldanak fel. leken — és a termelőszö­vetkezet vezetősége elha­tározta, hogy még jobban támogatja őket. — A kiállítás után a tsz autójával néhányan el­mentünk Mezőkövesdre és megnéztük az ottani Kis- jankó Bori kiállítást. Na­gyon szép élményekkel tértünk haza, sok rajzot hoztunk magunkkal és végre személyesen is ta­lálkozhattam levelező partneremmel — mondja Kollár Józsefné. — Ekkor már egyre jobban elter­jedt jó hírünk nemcsak Bácsalmáson, hanem a környező községekben is. Addig — az első kiállítá­sig — csak termelőszö­vetkezeti lányok, asszo­nyok voltak a tagjaink, de olyan nagy volt az ér­deklődés a kívülállók ré­széről is, hogy bővítettük a kört. Ma már 60—70 asszony van jelen egy-egy foglalkozásunkon. A tan­folyamokat összekapcsol­tuk a nőmozgalmi mun­kával és kötetlen beszél­getések formájában sok fontos kérdésről esik szó a varrogató asszonyok kö­zött. Példás a termelőszövet­kezet támogatása. 1966 nyarán különbusszal el­vitte az asszonyokat Bu- zsákra, a népművészet egyik „fellegvárába”. Az ottaniak rögtönzött kiállí­tással kedveskedtek a bácsalmási vendégeknek, mintákat kaptak tőlük, és azóta is eleven kapcsola­tot tartanak egymással. Olyan nagy fellendülést ért el egy év alatt is a kis szakkör, hogy az 1967-es kiállítást, amelyet három napra terveztek, egy hé­tig kellett nyitva tartani a művelődési házban. Még a szomszéd községekből is jöttek látogatók, a hely­beli iskolák pedig min­den tanulójukat elvitték, hogy megmutassák nekik az élénk színű virágokat, térítőkét, falvédőket. Ké­sőbb az anyagot — illetve ték a katymári, felsoszent- iváni asszonyok, s kiállí­táson mutatták be a falu lakóinak. — Mit csinálnak az el­készült térítőkkel és egye­bekkel? — Eladásra nem dolgo­zunk. Nem a bevétel, a kereset a célunk, hanem az ízlésfejlesztés, a szép iránti érzék felébresztése és táplálása, azonkívül az elfoglaltság, az értelmes tevékenység biztosítása. Azok az asszonyok, lá­nyok, akik megszeretik az igazi művészetet, már nem tesznek giccset a lakásba, nem lesznek csókolódzó galambpárral ékesített fal­védőik, frázisszerű arany­mondásokkal. Persze „ter­melésünk” ötven százalé­ka azért gazdára talál. Bácsalmáson nyaranként nagy az idegenforgalom. S a rokonok, a vendégek mindennél jobban örül­nek egy népi motívumok­kal díszített ajándéknak — mondja a fiatalasszony, s közben elővesz néhány darabot a félkészek közül: szűrhímzések. A fehér fil­cen lelket vidító tobzódás­ban nyílnak a gyönyörű virágok. A bácsalmási vi­rágok, amelyek a télben, a hó fölött is kinyünak a tű nyomán. Gál Sándor Mekkora szabadságot biztosítsunk gyermekeink­nek? Ez a probléma min­den családban felmerül. Tény, hogy a gyermeki egyéniség fejlesztéséhez nem tilalmakra, hanem kedvezményekre és lehe­tőleg minél nagyobb sza­badságra van szükség. Ép­pen ezért ismert pszicho­lógusok egy csoportja, a gyermek korának megfe­lelő évekre felosztott „me- i ’netrendet” állított fel, amelyben pontosan felso­rolja a gyermek ártalmat- [ lan, de „óhatatlanul szük­séges” szabadságjogait. AZ ELSŐ ÉV: álljon fel egyedül — s önállóan in- j dúljon el. MÁSODIK ÉV: a gyer- : mekben határozottan ki- j alakul a tulajdon iránti { érzék és határozottan ki­fejezi egyéni kívánságait — ésszerűen vegyük figye­lembe azokat. HARMADIK ÉV: kiala­kul az ellentmondás haj­lama a környezettel szem­ben és növekszik az ön­állósági hajlam — az adott keretek között segít­sük elő. NEGYEDIK ÉV: az ön­állósodás keretében szok­ják meg a gyermekek az önálló öltözködést, az ön­álló evést és játék után rakják el holmijukat. ÖTÖDIK ÉV: szoktas­suk a gyermeket kisebb önkéntes segítségre a ház­tartásban. Tanuljon meg egyedül fésülködni és mo­sakodni :— persze szülői ellenőrzés mellett HATODIK ÉV: a gyer­mek tanszereit egyedül rakja a táskába, felada­tait önállóan végezze el és csak időnként ellen­őrizzük. Kezdődjék meg a könyvek egyéni ízlés szerinti válogatása. HETEDIK ÉV: a gyer­meknek nagyobb felelős­séget kell nyújtani saját ruhatára rendbentartásá- nál, tisztítsa rendszeresen cipőit, kefélje ki ruháit, kisebb feladatokat végez­zen el édesanyja számára, törülgessen, ápolja a vi­rágait és esetleg a házi­állatokat (ellenőrzés mel­lett). NYOLCADIK ÉV: hoz­za el a tejet, vásároljon apróbb dolgokat, segítsen a főzésnél, és anyai ellen­őrzés mellett, ízlésfejlesz­tés végett szóljon bele sa­Az egyik kiállítás néhány darabja. annak egy részét — eJkér­ját ruhái kiválasztásába. Ha gyermekeket hívnak meg, segítsen a vendég­látásban. KILENCEDIK ÉV: ki kell szélesíteni az önálló érdeklődési kört, a gyer­meknek^- a háztartásban — még a fiúknak is — ál­landó, önálló feladatot kell kapniuk. A tanulás­ban csak kivételes esetek­ben szabad segíteni. TIZEDIK ÉV: önálló barátságok, nagyobb sza­badság a könyvek és a filmek kiválasztásában, diáktáborok, sport. TIZENEGYTŐL TIZEN­NÉGY ÉVIG: ez döntő szakasz a gyermek életé­ben. A felnőttség felé tör­ténő végső átmenetet irá­Idős ember Az idősebb embereken végzett műtét, nem is olyan régen, nagyon koc­kázatos vállalkozásnak számított. Kétségtelen, hogy az öregebb ember fokozottan érzékeny a fer­tőző betegségek iránt, vér­keringése már lassúbb és labilisabb, áltálában cse­kélyebb a műtéttel járó igénybevételek és bonyo­dalmak elviseléséhez szük­séges ellenállóképessége. A sebészet feilődése azon- - ban az idősebb embere­ken végzett műtétek terü­letén új lehetőségeket te­remtett. Ilyen lehetőség például az antibiotikumokkal dol­gozó tervszerű fertőzés-elhá­rítás, az ún. antikoalugánsokkal végzett trombózis- és em­bóliamegelőzés, a sokk le­küzdésére idejében alkal­mazott vér- és plazmaát- ömlesztés, s nem utolsó­sorban az altatás techni­kájának nagyfokú fej­lettsége. Mindezek — ha szükséges — együttes al­kalmazása olyan betegek­nél is lehetővé teszi a műtéti beavatkozást, akik már kilencedik évtizedü­ket tapossák. Az öreg em­ber tehát nincs már „ha­lálra ítélve” csak azért, mert a sebészet nem tud úgy segíteni rajta, mint a fiatalokon. A sebészetnek az öreg­kori betegségek gyógyá­szatában mutatkozó hala­dása volt a témája a nem­nyítani kell, de a szülők­nek türelmesen és tapin­tatosan kell ezt az irá­nyítást megvalósítaniok. Szabad érvényesülést kell biztosítani a gyermek egyéni ízlésének is, ha az nem esik túlzásokba. A tizennegyedik szüle­tésnap után a szögletessé­geket le kell csiszolni a gyermeknél, de ha helye­sen jártunk el, a tulaj­donképpeni nevelést be­fejeztük. Ebben a korban már minél nagyvonalúb­ban kezeljük a gyermeket, de ugyanakkor tegyük fe­lelőssé a háztartási köte­lességek ellátásában, pénz­kezelésben, egyéni maga­tartásban és egyéni be­szerzéseinél is. és a műtét ráltak. Ezek közül csak a 80—89 évesek csoportjá­ban állapítottak meg az átlagot meghaladó halálo­zási statisztikát, a 70—79 évesek műtét utáni halandósága vala­mennyi korosztályénál csekélyebb volt. Mivel ezeket a műtéteket az 1952—58 közötti idők­ben végezték, ma már tudjuk, hogy az operáltak 96 százaléka elérte azt a korhatárt, amely a sta­tisztika szerint, a hasonló korú egészséges emberek­nél elvárható. A bázeli klinikán a gyo­morműtétesek halandósá­gában nincs különbség idősek és fiatalok között. Még a teljes gyomoreltá­volítást is viszonylag jól viselte el az a hat 70 éven felüli beteg, akinél ennek a műtétnek az elvégzése szükséges volt. A vese- és hólyagműtéteknél hason­lóan kedvező a műtétek kimenetele, sőt még agy­műtéteknél, mellkasi és verőereken végzett be­avatkozásoknál is figye­lemre méltóak az eredmé­nyek. Vannak természetesein problémák is. Nagyon fon­tos a műtét előtt megfe­lelő lélektani előkészítés, hiszen a legjobb technikai segédlettel végrehajtott műtét és az utána követ­kező kezelés is. csak ak­kor lehet valóban eredmé­HÉTFÖ: Paradicsomleves, ra­kott burgonya, hordóskáposz­ta, alma. KEDD: Tejfeles bableves, ra­kottkel, őszibarack befőtt. SZERDA: Lebbencsleves, len­csefőzelék füstölt oldalassal, alma. CSÜTÖRTÖK: Rizsleves, göngyölt sertéscomb, burgo­nyapüré, savanyúság. PÉNTEK: Halleves, ponty főtt burgonya, alma. SZOMBAT: Tökfőzelék, vág VASÁRNAP: Húsleves, a főtt felsál szalmakrumplival, be GÖNGYÖLT SERTÉSCOMB. 8 sertéscombszeletet vékonyra kiverünk. Mindegyik szeletre egy-egy ceruzavastagságú sza­lonnadarabkát fektetünk, és a húst rágöngyölve, fogpisz- kálóval összetűzzük. Egy evő­kanál zsíron (fedő alatt) meg­pirítunk egy jókora fej, fi­nomra vágott vöröshagymát. Meghintjük egy kanál piros- paprikával, beletesszük a te­kercseket, s a paprikás, hagy­más zsíron átforgatva, kevés vízzel puhára pároljuk. Mellé­teszünk egy kis paradicsom­pürét, egy kanál sózott zöld­paprikát. és a szalonna bőrét. Tálalás előtt a húsból kiszed­jük a fogpiszkálókat; levét zsírjára sütjük, és néhány ka­gombamártással, sós vízben dalthús, madártej. húshoz tormamártás, töltött főtt, kakaós csiga. nál tejfellel elkeverve átforró- sítjúk, de már nem forraljuk fel. PONTY GOMBAMÁRTÁS­SAL. A megtisztított pontyot a gerinccsontról lefejtjük, és szeletekre vágjuk. A hal fe­jéből és gerincéből levest ké­szítünk, kevés karikára vá­gott vegyeszöldséggel. A meg­sózott pontyszeleteket ebbe a lébe rakjuk és lassú tűznél puhára főzzük. Majd a léből kiszedve a halszeleteket, le- csöpögtetjük. Közben elkészít­jük a gombamártást: 15 deka megmosott, megtisztított gom­bát vékony szeletekre vágjuk és megpároljuk, kis fej finom­ra vágott- vöröshagymával és kevés zöldpetrezselyemmel. A gombát fedő alatt pároljuk, amíg a leve elfő. Ekkor meg­hintjük két evőkanál liszttel, feleresztjük a hal levével. Sót és törött borsot teszünk bele, forraljuk néhány percig, majd hozzáadunk egy deci tejfelt. A gombamártást a halra önt­jük. KAKAÓS CSIGA. 50 deka lisztet bedagasztunk ■ 3 deka, langyos tejben megfuttatott, cukros élesztővel, 1 tojás sár­gájával, 5 deka olvasztott mar­garinnal, csipet sóval, és any-, nyi langyos tejjel, hogy köze­pes lágy, kelt tésztát kapjunk. Meleg helyen kelesztjük, majd lisztezett deszkán téglalapala­kúra kinyújtjuk. Megöntözzük olvasztott margarinnal és vaj­jal, meghintjük 2 evőkanál kakaóval, 2 evőkanál porcu­korral, és szorosan összegön­gyölve átforrósított késsel ujj­nyi vastagra felszeleteljük. Ki­zsírozott tepsibe szorosan egy­más mellé fektetjük a teker­cseket. Oldalukat és tetejüket olvasztott vajjal megkenjük, és a sütőt begyújtva, a tész­tát azonnal belehelyezzük nem várjuk meg, amíg a sütő felmelegszik. Közepes tűzné) alaposan átsütjük, közben va­níliás langyos tejjel öntözget- jük. hogy könnyű és lágy ma­radjon. régiben Freiburgban meg­tartott • nemzetközi szim- pozionnak. amelyen Nis­sen bázeli professzor ér­dekes referátumot tartott idős betegein szerzett gaz­dag tapasztalatairól. Hang­súlyozta azt a különbséget, amely a gondosan előké­szített beavatkozás és a szükségből gyorsan elvég­zett műtét között fennáll. Egészen természetes, hogy az utóbbi csoportba tarto­zó műtétek — különösen, ha későn is végzik el —, az idős betegeknél lénye­gesen kedvezőtlenebb eredménnyel járnak, mint a fiatalabb korosztályok­nál. A körültekintéssel és gondosan előkészített öregkori műtétek kimene­tele viszont meglepően jó. Nissen professzor 125 olyan betegről számolt be, akiket vastag- vagy vé­konybélrákjuk miatt ope­nyes, ha a betegben meg­van a hajlandóság az or­vossal való „együttműkö­désre”. Az öregkorral já­ró pszichikai változások e tekintetben elég súlyos akadályokat jelenthetnek. Nagyon sok függ a beteg általános testi és szellemi állapotától. Akinek a vér­keringése <y légzőszerve jó állapotban van, érthető módón kedvezőbb esélyek­kel indul a műtétnek, mint aki már minden testi ak­tivitást elveszített. Ennek az utókezelés szempont­jából is nagy jelentősége van. Ezért hangsúlyozta professzor, hogy az idős operáltaknak lehetőleg mielőbb vissza kell kerül­niük megszokott otthoni környezetükbe. Az orvostudomány fej­lődése tehát konkrét se­gítséget- életük me°hosz- szabbítását is nyújtja az öregeknek.

Next

/
Thumbnails
Contents