Petőfi Népe, 1968. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-28 / 49. szám

2. oldal 1968. február 28, szerda Á budapesti találkozó megnyitásának visszhangja VARSÓ A kedd reggeli varsói la­pok vezető helyen számol­nak be a kommunista és munkáspártok képviselői budapesti konzultatív talál­kozójának megnyitásáról, Kádár János üdvözlő beszé­déről. A Trybuna Ludu „Hat­vanhét küldöttség a tanács­kozó asztalnál'’ cím alatt közli sajáí kiküldött mun­katársának tudósítását. A többi között rámutat; hat­vanhét küldöttség foglal he­lyet a budapesti tanácsko­záson, de ez nem jelenti azt, hogy a Budapesten nem kép­viselt pártok pem támogat­ják a nemzetközi tanácsko­zás összehívásának gondo­latát, az akeióagység mege­rősítését. Számos olyan párt van, amely különböző okok miatt nem küldte el képvi­selőit a budapesti találkozó­ra, mégis pozitívan ítéli meg a nemzetközi tanács­kozás gondolatát. Ilyen párt köztudomásúan a japán, a koreai és a vietnami párt. Csak néhány párt van a kommunista mozgalom egy­sége ellen — elsősorban a Kínai Kommunista Párt. A valóságban a pártok óriási többsége akarja a mozga- i se megoldani azokat a kér­lom tömörítését, akcióegy- sógónek megerősítését. SZÓFIA A bolgár sajtó kedden teljes terjedelemben közli Kádár Jánosnak a konzul­tatív találkozón elhangzott beszédét. A Rabotnicseszko Delo a megnyitásról közölt részletes jelentésben hang­súlyozza; a konzultatív ta­lálkozó alapvető rendeltető­déseket, amelyek összefüg eésben állnak egy ói érte­kezlet összehívásával a kommunistáknak, a béke, a demokrácia, a nemzeti füg­getlenség és a szocializmus minden harcosának tömörí­tése érdekében. Az Otecsesztven Front megállapítja, hogy a buda­pesti találkozó a fejlődés törvényszerű eredménye. Megnyílt a szovjet szakszervezetek kongresszusa B merénylőn nyomában Tehetetlen amerikai hatóságok MOSZKVA (TASZSZ) Azokat a bűnözőket, akik február 21-én reggel bom­bát helyeztek el a washing­toni szovjet nagykövetség épületének ablakpárkányán, 3 mai napig sem találták meg. Mint a Pravda keddi számában Borisz Szrelnyi- kov, a lap washingtoni tu­dósítója közli, ismeretlen személyek a robbanás utón is felhívták már néhány­szor a nagykövetséget és új szabotázs-cselekmények vég­rehajtásával fenyegetőztek. Bolgárellenes provokáció — az NSZK-ban szófia ^ A BTA és a Rabolhi- cseszko Pelo tudósítói je­lentik, hogy február 23-án este a nyugatnémet televí­zió „A Petikov-eset" elne­vezéssel dokumentumfilm­nek nevezett provokációs filmet közvetített- Megha­misítva azokat az esemé­nyeket, amelyek 1944. szep­tember 7. és 1947. szeptem­bere között játszódtak le Bulgáriában. A bolgár sajtó megálla­pítja, hogy az antikommu­pizmus szellemében ké- 4'saíUt..film .«..történelmi .fé­nyeket meghamisítva a bolgár nép számára szent szovjet—bolgár barátságot akarja aláaknázni, durván rágalmazza a Bolgár Kom­munista Pártot, a hazafias arcvonalat és olyan ki­emelkedő személyiséget, mint Georgi Dimitrov és legközelebbi harcostársai. A film ideológiai diver­zió a Bolgár Népköztársa­ság ellen — állapítja meg a bolgár sajtó. (MTI) A tudósító úgy értesült, hogy a szovjet nagykövet­ség, mivel segíteni kívánt a washingtoni rendőrségnek a szabotázscselekmény kö­rülményeinek és a bűnösök kilétének felderítésében, egész sor adatot adott át az Egyesült Államok külügy­minisztériumának. Azt várjuk — írja a tu­dósító —, hogy a washing­toni hatóságok, közöttük a külügyminisztérium is, amelynek rendelkezésére áll a merénylők személyleírá­sa és gépkocsijainak rend­száma hamarosan fényt de­rítenek ezen egyének tevé­kenységének jellegére. Üj nagykövet Helsinkiben Kádár János,” a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának el­ső titkára fogadta Rónai Rudolfot hazánk új hel­sinki nagykövetét, aki a közeljövőben utazik állo­máshelyére. A nagyköve­tet fogadta Losoncai Pál, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsénak elnöke. Fock Je­nő, a Minisztertanács el­nöke és Kállai Gyula, az országgyűlés elnöke is. (MTI) Kedden Moszkvában, a Kremlben megnyílt a szov­jet szakszervezetek XIV. kongresszusa. A kongresz- szus munkájában Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszi- gin, Nyikolaj Podgomij és több más szovjet vezető is részt vesz. A kongresszuson 4500 küldött képviseli a 86 mil­liós szovjet szervezet dol­gozóit. A legutóbbi, 1963- ban tartott kongresszus óta 16 millió fővel nőtt a szov­jet szakszervezeti tagok száma. A kedden megnyílt kong­resszusra 108 országos szakszervezeti központ, il­letve nemzetközi szakszer­vezeti egyesülés küldte el Moszkvába képviselőit. A Szakszervezeti Világszövet­ség küldöttségét Louis Saillant főtitkár vezeti. A szovjet szakszerveze­tek központi tanácsának elnöke beszámolójában hangsúlyozta, hogy a szak- szervezetek tevékenységé­nek legfőbb területe min­denkor a szocialista gaz­daság volt és az is marad. A figyelem középpontjá­ban az 1966—1970. évekre szóló ötéves terv teljesíté­se áll. Foglalkozott a mű­száki fejlesztéssel, a tár­sadalmi termelés haté­konyságának fokozásával kapcsolatos feladatokkal. A szocialista verseny fő tar­talma a gazdasági reform elveinek megvalósítására irányuló munka kell, hogy legyen — mondotta. * A kongresszuson a ma­gyar szakszervezeti moz­galmat háromtagú küldött­ség képviseli, Gáspár Sán­dornak. a SZOT főtitkárá­nak vezetésével. (MTI) Suharto elnök akar lenni DJAKARTA (MTI) Az új indonéz muzulmán párt, a (PMI) első politikai nyilatkozatában, amelyet ma tett közzé, azt követeli, hogy Suharto tábornokot hivatalosan válasszák meg elnökké a soron következő elnökválasztásig terjedő idő­szakra. A nyilatkozatból azt a következtetést vonhatjuk le, — írja a Csehszlovák Tá­virati Iroda tudósítója —, hogy az új párt- csak rész­ben támogatja Suharto tá­bornokot. Ma már nincs kétség afelől, hogy Suharto az elkövetkező ötéves idő­szakban elnök akar lenni. Hétfőtől kezdve Suharto tábornok egy sor politikai párttal folytatott tárgyalá­son vesz részt. A megfigye­lők úgy vélik, Süharto tá­bornok mindezt azért teszi, hogy megszerezze a támo­gatást az ideiglenes népi ta­nácskozó gyűlés soron kö­vetkező ülésé előtt. Ügyészségi vizsgálat a rendőrparancsnok ellen KAIRÓ (MTI) Az EAK nemzetgyűlése kedden megvitatta az or­szág belső helyzetét, tekin­tettel a legutóbbi esemé­nyekre, amelyek során tün­tetések zajlottak le a had­bíróság ítélete ellen és el- AütÁCWták a légierő volt parancsnokai ellen folyta­tott per újrafelvételét. A nemzetgyűlés állandó bizottsága hétfőn este ez ügyben ülést tartott. Saravi Górna belügyminiszter nyi­latkozatában ismertette a heluáni tüntetés körülmé­nyeit. Elmondta, hogy a múlt héten előzetes mege­gyezés jött létre, az Arab Szocialista Unió (ASZÚ), az ASZÚ ifjúsági szövetsége és a belügyminisztérium kö­zött arról, hogy a légierő volt vezetőinek perében ho­zott ítéletekről lehetséges tanácskozást tartani és nem rendeznek utcai tüntetést. Heluánban azonban tünte­tők vonultak fel. A heluáni rendőrség pa­rancsnokának azt a felszó­lítását, hogy oszoljanak szét, a tüntetők nem vették figyelembe. A rendőrség épülete plött vízágy úlúu.)! próbálták szétoszlatni a tün­tetést, s erre válaszul a tüntetők köveket dobáltak a rendőrség épületére. A parancsnok attól tartva, hogy a tüntetők behatolnak az épületbe, tűzparancsot adott. Több könnyebb sebe­sülés történt. A belügymi­niszter és az egészségügyi miniszter meglátogatta a sebesülteket a kórházban. A belügyminiszter a di­áktüntetések szétosztásá­ról szólva kijelentette, hogy a diákoktól Idegen elemek vegyültek a tüntetők közé és a tüntetést el akarták téríteni céljától. A sebest!« lések oka az volt, Jiogy a rendőrség kénytelen volt el« távolítani ezeket á zavar« keltő elemeket. Az A1 Ahram jelentése szerint a heluáni ügyész­ség vizsgálatot folytat a tanú­ként megidézte, azt a 23 se­besültet,- #kit4 kórházban ápoltak. -A -Ihjt hangsúlyoz­za, hogy egyetlen sebesültet sem tartóztattak le. Ami az őrizetbe vett diá­kokat illeti, a lapok szerint az ügyészség kihallgatja őket a tüntetéssel kaiV*;o- latos vizsgálat sorén. Genftől Új-Delhiig ognár József professzor, a odő országok immár világ­i szákértője a következőket nemrégiben megjelent yvébenI „Civilizációnkat je- eg két súlyos veszély fe- geti: az atomháború az ik. az ipari és gazdasági el­őadott országok közötti sza- ck növekedése a másik”, í tulajdonképpen a gazda« i elmaradottság? kézenfekvő, szószerinti ér- nezéssel ellentétben a gaz­ági fejlődésben elmaradott tagok nem maradtak ki a éneim! fejlődésből, nem dtak meg annak vaiame- :, ma már általánosan túl­idon szakaszában. Fejlőd* , de sajátosan, külső, ide- hatásoktó! eltorzítva, A itani, II. Világkereskedelmi tfarencia színhelyéül szolga- India esetében ez azt jelenti, :y a gyarmatosítás első pil- atátől megszűnt önálló fej­őse, a hódítók az ország deti gazdaság), társadalmi rkezetét szétrombolták és an gazdaságot hoztak létre, ly egy távoli ország igényeit Igálta ki. z így tüzzel-vassai létreho- t gyarmati struktúra aztán, r a gyarmati sorból való ízahadulás után is, önmagát cotta fenn. saját törvényeit --íve fejlődött tovább. A dasági fejlődésben elmara- t országok i-elyzetének alap- 5 jellemzője az eg dasági függés. Fő gazdasági izataik a külföldi tőke ke­en vannak, termelésük zö- t két-háromféle termék elő- tása jellemzi, s ez a mono- turális termelésszerkezet ki­szolgáltatja őket a nemzetközi árupiacok árváltozásainak. — Emellett külkereskedelmük je­lentős része volt gyarmattar­tóikkal bonyolódik. Pénzügyi rendszerük valamelyik fejlett ipari ország valutáján nyug­szik, vagy éppen — mint nap­jainkban — ingadozik, 1967 októberében a fejlődő országok képviselői megbeszé­lést tartottak Algériában — s itt idézem a megbeszélés ered­ményeit összegezd ún. Algériai Karta sorait — „azzal az elha­tározással, hogy erőfeszítései­ket egyesítik a gazdasági és a társadalmi fejlődés, a béke és a Jólét érdekében”. Ez a Karta leszögezi, hogy a fejlődő világ gazdasági növekedésének üte­me lelassult és a szakadék kö­zötte és a Világ többi része kö­zött mélyül. Amíg a fejlett or­szágokban az egy főre jutó nemzett jövedelem általában 1000 dollár felett van, addig a fejlődő országokban általában 150—900 dollár alatt. Az egy fő­re eső nemzeti jövedelem nö­vekedése a fejlett országokban évi 60 dollár, a fejlődő orszá­gokban nem éri el az évi 9 dollárt. gokat mondó számok ezek. Gondoljunk csak arra, hogy a világ n versa nyagterme’ésének jelentős része éppen ezekben a fejlődő országokban összponto­sul. A Közel- és Közép-Kelet, valamint Venezuela mesés gaz­daságú olajktnesel, Chile réz­bányái, Malálföld sznesfémei, a mexikói ezüst, az egvlntnml gyapot, mind-mind olyan nyersanyagok, amelyek nélkü’ a fellett országok nem volna elérni jelenlegi fejlettsé­güket. Ma már frázisnak tűnik az a megállapítás, hogy a régi gyarmattartó országok és a ré­gi gyarmatok egymástól na­gyon- eltérő módon fejlődtek. A gyarmati területeken, vagyis Ázsia, Afrika és Latin-Amerika végtelen földjein a fő cél a nyersanyagtermelés fokozása volt. Ezért helytelen tulajdon­képpen az a közhasználatú ki­fejezés, hogy gyengén fejlett országok. A helyzet ennél sok­kal rosszabb: nem gyengén fejlett országokról van szó, ha­nem torz fejlődési cikluson át­ment országokról. Fejlődtek ezek az országok, de nem ön­állóan, hanem az ún. anyaor­szágok gazdaságának függvé­nyeként. Es ez még a teljes fejletlenségnél Is rosszabb bi­zonyos értelemben, mivel az el­torzult gazdasági szerkezet ja­vítása nagyobb tőkéket igényel, mint az uj ipar felépítése. n. Az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének közgyűlése XVI. ülésszakán, 1961. december 19-én javaslatot fogadott el. A javaslat a világszervezet fej­lesztési évtizedével foglalkozott. Ennek megfelelően 1961 és is között a fejlődő országok gaz­daságának évi S százalékkal kell növekednie, mert csak így oldhatók meg a szóbanforgó országok előtt álló gazdasági feladatok. Fzzel egvlde'űleg fel­kérték a főtitkárt, kezdjen ta­nácskozásokat a tagországok képviselőivel egy nemzetközi kereskedelmi és fizetési világ­konferencia összehívásáról. Hosszú, több mint kétéves előkészítő munka után 19S4 március 23-án Genfben meg­nyitották a talán minden idők legnagyobb gazdasági konfe­renciáját. A tanácskozásokon ISO állam képviseltette magát A konferencia 3« Olásén első­sorban a fejlődő országok gaz­dasági életével kapcsolatos problémákat vitatták meg. A három hónapig tartó viták, megbeszélések eredményeként a konferencia ajánlásokat fo­gadott el, melyek lényege így foglalható ősszé: A fejlődő országok támoga­tására biztosítani kell a nyers­anyagpiacok és az agrártermé­kek piacának stabilitását. Az árak süllyedését, lemorzsolódá­sát lehetőség szerint fékezni kell, de legalábbis biztosítani, hogy az árlemorzsolódás vesz­teségeit ne egyedül a fejlődő országok viseljék. A gazdasági­lag fejlett országok az ún. fej- lesztésl évtizedben, vagyis 1961 —70 között a nyersanyagokra semmiféle új vámot nem vet­hetnek ki. A vám- és a vám­jellegű korlátozások eltörlésé­vel együtt a konferencia java­solta a mennyiségi importkor­látozások megszüntetését is. Miről van szé tulajdonkép­pen? Az elmúlt három-négy évtizedben az ipari termelés, a technológia rohamosan fejlő­dött. A fejlődés üteme polar!« zálta az országokat, mivel a termelés mennyiségének növe­kedése nem igényelt arányosan növekvő mennyiségű nyers­anyagokat. Nézzünk egy pél­dát! Napjainkban kb. négy« szer annyi ónozott lemezt gyár­tanak a világon, mint három évtizeddel ezelőtt, de az ehhez szükséges ón mennyisége csak mintegy 40 százalékkal emel­kedett. Közben ugyanis meg­változott az ónozott leniekké szltés technológiája és az elrUt rolitikus ónoz-s azonos meny- nvlség" terlnéktömeg előállítá­sához lényegesen kevesebb ént Igényel, mint az előző eljárá­sok bármelyike. A fejlett or­szágok, tehát amelyek az óno­zott lemezt állítják elő, növel­ték forgalmukat és ezáltal hasznukat is, a fejlődő orszá­gok, amelyek az ónt szállít­ják, csak kisebb mértékben voltak képesek bevételeiket fo­kozni. Fontosak voltak a genfi kon­ferencia pénzügyi megállapodá­sai Is. A fejlett országok á fej­lődőknek nyújtott kölcsönöket az ajánlások alapján 20 éves, vagy még annál is hosszabb lejáratú törlesztésre adják. — Maximálták, mégpedig 3 szá­zalékban a kamatokat. Sőt. ar­ról is szó volt, hogy lehetőség szerint egyáltalán nem kérnek kamatot. A konferencia leg­fontosabb ajánlata is pénzügyi volt: minden gazdaságilag fej­lett ország törekedjék arra* hogy olyan pénzügyi forráso­kat bocsásson a fejlődő orszá­gok rendelkezésére, amelyek nettó összege eléri, de leg­alábbis megközelíti a fejlett országok nemzett jövedelmének egy százalékát. A genfi konferencia óta to­vább folytatódott a fejlődő or­szágok világkereskedelmi hely­zetének romlása. A nyersanyag árak a késztermékek árainál gyorsabb ütemben csökkentek (néhány átmeneti periődustó’ eltekintve), és Így ma már azo­nos készterméket nagyobb tö­megű nyersanyagért tudnál: csak megvásárolni, mint akár­csak — mondjuk — 5 évvel ez­előtt. Ez viszont arra kénysze­ríti a nyersanyagtermelő or­szágokat, hogy fokozzák bá­nyászatuk termelését, ami be­dig elképzelhetetlen számotte­vő bányaipari beruházás né'- kftl, A bányászati hr«"há'’í>''Ok viszont énnen a-» általános i-a-’ fejlesztéshez szükséges tőkéket emésztik fel. vagvis lassítják az ország fejlődését. (Folytatlak.) Orbán Attila Marx és Engels dokumen uniók gyűjteménye Moszkvában megjelent a „Marx, Engels és a forra­dalmi Oroszország’1 című dokumentum-gyűjtemény. A kötetben a tudományos kommunizmus megalapítói­nak azon művei kaptak he­lyet, amelyekben az. orosz- országi felszabadító mozga­lom különböző kérdéseivel foglalkoznak, ezenkívül I Mara: és Engels levelezése orosz tudósítókkal, külön­böző irányzatokat képviselő politikusokkal. A gyűjteményben össze­sen 460 levelet tettek közzé, ezek közül 146 levelet Marx és Engels írt, és száz leve­let most publikálnak elő­ször. A levelek megvilá­gítják és elemzik Oroszor­szág gazdasági, belpolitikai és külpolitikai helyzetének kérdéseit, a múlt század hatvanas-nyolcvanas évei­ben az országban kibonta­kozott forradalmi mozga­lom problémáit, s megvi­tatják a politikai gazda­ságtan, a történelem és a filozófia időszerű elméleti kérdéseit. A gyűjtemény Marx Ká­roly születésének ISO év- 'ordulója alkalmából lát napvilágot, amelyet ez év májusában fog ünnepelni a haladó emberiség, (TASZSZ)

Next

/
Thumbnails
Contents