Petőfi Népe, 1968. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-03 / 28. szám
1968. február 3. szombat I. oldal Élnek a lehetőségekkel Biztató lépések Gyarapodott a kocaállomány Új sertéstelepek épülnek Megkezdődtek a XII. Kecskeméti Két gát épült néhány éve a csávolyi Egyesülés Termelőszövetkezet területén. Az így létrejött völgyben gyűjtik össze és tárolják a csapadékot. Tavaly 60 mázsa halat tenyésztettek a medencében. Most, mezőgazdasági nagyüzemeinkben nemcsak a számvetések ideje járja. Az elmúlt gazdasági év adatainak alapján és a lehetőtőségek figyelembevételével, készülnek az újabb tervek is. Csávolyon a többi között az említett természeti adottságokat kamatoztatják. Az idén már 120 mázsa halra számítanak. S a vizet öntözésre is felhasználják. Kétszáz hold szántót, elsősorban lucernát képesek ellátni megfelelő csapadékkal, ha a szükség úgy hozza, anélkül, hogy költséges kutakat kellene fú- ratni. A munkára öntözési szakembereket képeztet az Egyesülés Termelőszövetkezet. Az utóbbi évek sertés- b úst'ermelése nem tartott lépést növekvő igónyeink- kel. Miért? Az okok között szerepel, hogy a szaporítási, felnevelési és hizlalási körülmények jórészt elavultak a közös gazdaságokban. Hiszen egy szerfás. huzatos, nem fűthető ólban magasabb a szopósmalacok el- büllási aránya. Ez 1967- ben 12,3 százalékot tett ki a megye termelőszövetkezetedben. Megvizsgálták az elhelyezést A közelmúltban a megye 131 szövetkezeti nagyüzemében tanulmányozták a sertésólak állapotát az Állatforgalmi Vállalat, az Ál- latenyésztési Felügyelőség és a MEZÖBER szakemberei. Tapasztalataik szerint a 8700 fiaztató férőhely közül 2700 szorul falvastagí- tásra, fűtésre, átalakításra. Olyan elhanyagolt, rossz telep is akad. amelynek a rendibehozására egyáltalán nem érdemes áldozni. Arányaiban hasonló kép tárult fel a hizlalók vizsgálatakor is. A tartási kedv fokozódott Ügy látszik, hogy — az érdekeltséget megteremtő, új felvásárlási árak hatására — fokozódott a sertéstartási kedv. elsősorban azokban a szövetkezetekben, amelyek az ab rak takarmány jelentős hányadát saját maguk állítják elő. Az előhasi kocák száma 1967. első fél évében 1740-re emelkedett a korábbi esztendei 1400-zal szemben. Az összsertésállo- mány pedig 122 200-ra szaporodott december 31-ig a márciusi 117 500-ról. Ez a változás annál is jelentősebb, mert a vágási időszak derekára általában Mesterségünk I ^ aSZtaloS címere | m wa ■ w** Alacsony, fürge mozgású fiú Mikó Pali. Pirospozsgás arcán még ritka vendég lehet a borotva, mégsem merem tegezni, hiszen már majdnem „segéd úr”, azaz szakmunkás. A műhely sarkában félkészen ácsorog a vizsgaremek. — Telefonasztal lesz, gőzölt bükkfából csinálom. — Miért lett éppen asztalos? — Apró gyerek korom óta folyton dugni kellett előlem a bicskát, mert ha kézbe vehettem, és fát találtam a közelben, nem bírtam magammal. Még a bútorokat is megfarigcsál- tam. — És most tudna már bútort készíteni? — Azt hiszem igen, ha lenne hozzá jó fa és megfelelő szerszámok. No, meg ha egy kicsit segítene a mester elvtárs. — Hányféle fát ismer? — Mi általában csak fenyőből. kőrisből, bükkből dolgozunk. De a szakvizsgán ehhez lényegesen többet kell ismerni. Tudni kell melyiknek milyen a nedvességtartalma. az erezete, melyik görcsös, melyik szálkás, hogyan hasad, mennyire szivacsos és így tovább. Mikó Pali az utolsó lyukat fúrja az ablakkeretbe. — Fel tudná ismerni szemre, mondjuk, a jávorfát? — Szemre? Ez kevés. A gyakorlott mesterek behunyt szemmel végighúzzák az ujjúkat a deszkán, és aki nem mondja meg, milyen fa, nem is számít igazi asztalosnak. Szagról sem lehet eltéveszteni. Ezért is nagyon szeretem a szakmám, a frissen gyalult deszka illatáért. — De amilyen kellemes az illat, olyan fárasztó lehet a gyalulna. — Ha asztalosról beszélnek, mindenki azt hiszi, hogy az egész nap a gyalut rángatja. Pedig az asztalosság félig-meddig kémia is. Nemcsak a fák sajátosságaira gondolok, hanem a különféle enyvek. gyanták, pácok, lakkok, politúrok alkalmazására is. A vegyészeti tudásnak egyre nagyobb szerepe van. Különösen külföldön bonyolultnál bonyolultabb megoldásokat találnak ki. A de- korfólia például kiszorítja a furnért. Ez tulajdonképpen műgyantával átitatott papírlap, amit forró préssel a fára nyomnak. Tartós, erős, sem hőség, sem sav nem árt neki. — És milyen gépeket alkalmaznak? — Nekünk itt a jánoshalmi ktsz-nél csak néhány kis gépünk van. fúró-, fűrész- és egy kombinált gyalugép. De ez is nagyszerű. Fél perc alatt lesimít egy háromméteres padlódeszkát. Csak úgv habzik belőle a forgács! De a nagyobb üzemek óriási teljesítményű enyvezőpréseket, idomgyalukat. esztergákat is használnak. — Mit csinál legszívesebben? — A műhely főként épületasztalos munkával foglalkozik. Ez szinte szakma a szakmában. Minden a fa előkészítésén és az illesztések pontosságán múlik. De szeretném a bútorasz- talosságot is mielőbb elsajátítani. sőt a műasztalos szakmába is belekóstolni. Sz. J. A KISZ KB titkára a megyében Molnár ' György, a KISZ Központi Bizottságának titkára pénteken Bács-Kiskun megyébe látogatott. Délelőtt Kecskeméten, a KISZ megyei bizottsága vezetőivel beszélgetett az ez évi feladatokról. Délután Borsos György, a KISZ megyei bizottságának első titkára és Szvorény János, a megyei KISZ-bizottság titkára társ, -gában az Izsáki Állami Gazdaságot kereste feh , 3ogósznopok fordított folyamatnak lehettünk tanúi. Tény az is, hogy fokozatosan csökkent az egy kiló súlygyarapodáshoz felhasznált abraktakarmény meny. nyisége, bár a jelenlegi megyei 4,7 kilós átlaggal korántsem dicsekedhetünk. Új beruházások A tsz-ek a következő három év alatt 4700 fiaztató, illetve 62 700 hizlaló férőhelyet akarnak felépíteni. Negyvenötmillió forintos beruházást határozott el a mélykúti Űj Élet Tsz. s az ugyancsak helyi Béke Tsz pedig 22 millióba kerülő létesítmény megvalósítását tervezi. Rövidesen megkezdi az új telepek építését további 15 mezőgazdasági üzem. Végül is. lesz-e 1968-ban több hús. bővebb választék az üzletekben? A korszerű és gazdaságos sertés- tenyésztés tárgyi alapját megteremtő telepek építése és a tartási kedv fokozódása mindenesetre biztató. Halász Ferenc Tudós Dr. KiSS Árpádnak, Kecskemét nemzetközi hírű növénynemesítőjének ez ideig még nem jelent meg szakkönyve. Miért? A közismerten szerény, mindenkihez barátságos ember legszívesebben kitérne a válasz elől. — Tudományos kutató vagyok — mondja —, nem pedig író. Szűkre szabott üres óráimban szívesen olvasok. És persze azért ír is. A kutatás nem lehet meg a publikáció nélkül. Különösen az övé nem, amelynek nem kisebb a célja, mint az, hogy javítson a rohamosan gyarapodó emberiség kenyérellátásán. A búza és a rozs világviszonylatban legsikeresebb hibridjének, a triticale-nek a kitenyésztésével. Az alapozó kutatást 1950- ben kezdte el. De már ezt megelőzően, 1947-től kezdve jelentek meg szakmai közleményei. Akkor még a Mosonmagyaróvári Állami Kísérleti intézetnek volt a munkatársa ... Azóta minden évben féltucatszámra láttak napvilágot tudományos dolgozatai. Nézem az erről készített listát: Melyik év volt a leggazdagabb? Nehéz lenne eldönteni. Inkább az összesítésre figyelek: a több mint két évtized alatt 60 tudományos közleménye és 32 népszerűsítő cikke jelent meg. összegyűjtve ez három vaskos kötetet tenne ki. Ha nem többet. A magyaron kívül publikált eddig német, orosz, angol, cseh, bolgár, lengyel, olasz, spanyol és japán nyelven. Kubától Kyotóig ismerik a névét. Cikkeit persze fordítják, vagy ő fordíttatja, bár ha külföldön angolul vagy németül kell előadást tartani, nem jön zavarba. Ám írni azért mégis más, mint beszélni. A dolgozatait közlő folyóiratok tornyokban állnak előttem. A Növénytermesztés, az Acta Agronomia, az Acta Biológica számain kívül itt van az angol World Crops (Gabonák Világa — talán így fordíthatnánk), az olasz LTtalia Agricola, a (Folytatás az 1. oldalról.) jövedelmének alakulásáról, az életszínvonal emelkedéséről, majd néhány fontosabb jogszabály — a termelőszövetkezeti törvény, az űj Munka Törvénykönyve — tükrében vázolta a legfontosabb feladatokat és elgondolásokat. A továbbiakban a különböző szintű tanácsok és azok szerveinek megváltozott feladatait elemezte. Előadása végén a következőket mondta: — Megyénk jogászaitól elsősorban azt kérjük, hogy az eddigiekhez hasonlóan vegyenek részt a politikai felvilágosító munkában, segítsék, hogy pártunk politikáját, az új mechanizmus lényegét a lakosság minél szélesebb körben megismerje és annak megfelelően dolgozzon. Az új mechanizmus mindenkitől új munkastílust követel. Fő dolog, hogy bízzunk pártunk politikájában és a ránk bízott feladatokért érhivta meg előadás tartására. Erre az évre Prágába, az NDK-ba, az NSZK-ba és Bulgáriába szóló meghívói vannak. — Felkérésre ír, vagy önszántából ? — Népszerűsítő cikket csak felkérésre. Ilyesmivel leginkább a Magyar Mezőgazdaság, a Kertészet és Szőlészet, az Élet és Tudomány, az Élővilág keres meg. Megvallom, számomra ez a nehezebb. Gyakran érzem, mennyire nem köny- nyű közérthetően és mégis a dolgok lényegi összefüggéseit megmutatva írni... Tudományos cikkeim a kutatások egy-egy szakaszár nak összefoglalásai, ezeket, úgy érzem, kötelességem közreadni. Évente többször is. Van úgy, hogy. tudományos vitához szólok hozzá; megírom a véleményemet. Nehéz kérdés következik: segítik-e a kutatót a publikációk? Az elismerésben és az elismertetésben. — Akadnak rangos ellenfeleim, s érvelnek is a szak- folyóiratok hasábjain. Ilyenkor nekem is a publikáció fegyverét kell választanom. A küzdelem így a nyílt színen folyik. Néha az ország szeme láttára, mint például tavaly a Szabad Föld oldalain. Mutatja a cikket. Az övét. A végén ez a megállapítás: a triticale genetikailag új Szocsi, az ismert feketetengeri fürdőhely közelében egy hegyi tó keletkezett. Hossza két kilométer, szélessége 300 méter, és mélysége 19 méter. Egy óriási sziklatömb a hegyekből leszakadva eltorlaszolta a sebes folyású hegyipatak medrét. A tó szüs zett fokozott felelősséggel keressük és alkalmazzuk a célravezető módszereket. Együttes erőfeszítéssel tevékenykedjünk közös céljaink megvalósításán. A Kecskeméti Jogásznapok eseményei tegnap délután folytatódtak. A megyei bíróság épületében három órakor nyitotta meg dr. Klapil Sándor a Köz- gazdasági és Jogi Könyvkiadó kiállítását. Ugyancsak a megyei bíróság épületében tartott előadást dr. Böőr Péter, az Igazságügyi Minisztérium elnöki főosztályának vezetője a bűncselekmények okairól, dr. Szép György, az Igazságügyi Minisztérium törvényelőkészítő főosztálya helyettes vezetője pedig Űj mezőgazdasági törvényeink szerepe a gazdasági reform szabályozásának rendszerében címmel. Ma délelőtt folytatódnak a jogásznapok eseményei. G. S. szavak vetései két, nagy nemzetközi tekintélynek örvendő német folyóirat: a Zeitschrift für Pflanzenzüchtung és a Der Züchter. Ez utóbbiakban tavaly jelent meg egy-egy dolgozata, amelyekre több mint 200 válasz érkezett. Ez is az érdeklődés jele. S az is, hogy egyre több tudományos intézet igazgatója faj, új nemzetség. Kerek, zárt, megingathatatlan, mint egy zárt, sokismeretlenes egyenlet megfejtése. A triticalenek különösen két törzse, a 64-es és az 57- es a legbiztatóbb. Tavaly ezek a homokon — azonos feltételek között, mint a rozs — 19,2, illetve 17,5 mázsát adtak. A bűzaföldÚj tó született a Kaukázusban nek való parcellán pedig 23,5 mázsa volt az átlaghozom. Mint a Bezosztájáé. A homokon kenyérgabonaként, a kötött talajon abraktakarmányként ter- "meszthető. És most jön két meglepetés. Az egyik: az ország triticaletérképe. Ilyen is van már. Kiss Árpád szét- nyítja: kék-piros-sárga foltok — a kutatás győzelmének szirmai — borítják a hazát, összesen 8000 holdon — ebben az évben. A másik pedig: a 14 ív terjedelmű könyv a triti- caleról. A Mezőgazdasági Könyvkiadó a második félévben jelenteti meg. De már érdeklődnek iránta az NDK, Bulgária és Csehszlovákia könyvkiadói is. Nagyszabású összefoglaló mű ez a homok új kenyérgabonájáról. Dr. Kiss Árpád, egyebek között, kifejti benne azt is, hogy a gabonanemesítés beleillik a FAO, az ENSZ élelmezés- ügyi bizottságának a programjába. Megérdemelné a nemzetközi támogatást. Indokolt a hasonlat: a tudós szava olyan, mint a vetőmag. Ennek is jó talajra kell hullnia. Hogy kenyér legyen belőle. Nagyobb kenyér. Az emberiség számára, amelynek nagyobb fele még ma is éhezik. Hatvani Dániel letését tüzérségi össztűzhöz hasonló hatalmas robaj kísérte. A talaj megrázkódtatása elérte a hármas-négyes nagyságrendet. A Szocsiból a helyszínre kiszállt bizottság a hegy. omlás okát a talaj erózk' jában állapította meg.
