Petőfi Népe, 1968. február (23. évfolyam, 26-50. szám)

1968-02-23 / 45. szám

Időjárás n NAPTÁR 1968. február 23, péntek Névnap: Alfréd I Napkelte: 6 óra 38 pere. Napnyugta: 17 óra 18 perc. Zászlófelvonás a Szabadság-szobornál . A szovjet hadsereg meg­alakulásának 50. évforduló­ja alkalmából csütörtökön délután a gellérthegyi Sza­badság-szobornál ünnepé­lyes külsőségek között, ka­tonai tiszteletadással fel­vonták a magyar nemzeti lobogót és a munkásmozga­lom vörös zászlaját. (MTI) Fehér Ferenc Kecskeméten Kedves vendége volt szerdán este a kecskeméti TlT-klűbnak: Fehér Fe­renc, a jugoszláviai ma­gyar költészet egyik ki­emelkedő képviselője, a Magyar Szó című újvidéki napilap főmunkatársa. A költő felolvasott műveiből és bensőséges beszélgetést folytatott a Katona József Társaság tagjaival a vaj­dasági társadalomról és a magyar irodalom problé­máiról. — Kiskunfélegyházán a fegyveres erőik klubjában szombaton értekezletet tart a tűzrendé szeti parancs­nokság a városi és járá­si tűzoltóparancsnokokkal, hogy megtárgyalják a má­jus 5-én Kisikunmajsán megrendezendő járási ön­kéntes tűzoltóverseny elő­készítését, valamint a me­gyei, a területi és orszá­gos versenyek részletes programját. 140 éve, 1828. február 23-án halt meg Fazekas Mihály köl­tő. Fiatal katonaként bejárta Franciaországot, ahol megis­merkedett a felvilágosodással és a forradalmi eszmékkel. El­búcsúzva a katonaélettől, szü­lővárosában, Debrecenben bo­tanikával és költészettel fog­lalkozott. Leghíresebb műve „Lúdas Matyi” című elbeszélő költeménye. Ez az első olyan alkotás a magyar irodalomban, amelyben az igazságát kereső paraszt győzi le, leckézteti meg, teszi nevetségessé az el­nyomó, jogtipró földesurat. Ez­után már egyre gyakrabban tűnik fel Irodalmunkban az el­nyomott nép hangja. Fazekas kisebb költeményeiben is tanú­ságot tesz haladásszeretetéről. Várható időjárás péntek estig: erősem felhős, enyhe idő, többfelé ismétlődő esővel. Helyenként még élénk, péntekre mérséklő­dő déli, délnyugati szél. Legfeljebb egy-két helyem gyenge fagy. Várható leg­alacsonyabb éjszakai hő­mérséklet 0—plusz 5, leg­magasabb nappali hőmér­séklet pénteken plusz 4—9 fok között. (MTI) A Kecskeméti Agrometeoro­lógiai Obszervatórium jelenti: február 21-én a középhőmér- scklet 5,8, (az 50 éves átlag 0,6), a legmagasabb hőmérsék­let 8 Celsius-fok. A napsütéses órák száma 1. Február 22-cn a reggel 7 órakor mért hőmér­séklet 2,8, a délután 1 órakor mért hőmérséklet 9,7, a legala­csonyabb hőmérséklet 2,5 Cel- sius-fok. Csapadék 0,7 mm. — Hathetes mestervizs­ga-előkészítő tanfolyamot fejeznek be szombaton Ka­locsán. Tizenkilenc kőmű­ves és ács látogatta a he­lyi gimnáziumi tanárok és mérnökök által tartott elő­adásokat, tudásukról már­cius közepén adnak szá­mot Szegeden. Hasonló tanfolyamot fejeznek be Baján is március elején. — A KECSKEMÉTI Fo- toklub rendezésében pén­teken este 6 órai kezdettel Bencze Pál, a Foto főszer­kesztője „Olaszország” címmel színes diavetítéssel illusztrált élménybeszá­molót tart a Művészklub helyiségében. •— A Bács-Kiskun me­gyei egészségügyi akciöbi- zottság hétfőn ülést tart Kecskeméten, az SZMT megyei székházában, ahol a járó- és fekvőbeteg-ellá­tás helyzetét és problémáit vitatják meg, — A MEZŐGAZDASÁGI könyhónapban m.egjelent Közgazdasági ABC mező­gazdáknak című könyv szerkesztője, dr. Muraközi Tamás tart előadást ma délután 2 órakor a kiskun­félegyházi városi művelő­dési házban. A találkozót a helyi mezőgazdasági szakkör szervezi, amely csaknem száz tagot szám­lál és immár ötödik esz­tendeje működik. — HARMINC ÉVI keresés után megtalálták a „japán lka- rusz” sírját. Tomano város em- lékvédelmi bizottsága felfedez­te Kokisinak, „a madárként repülő embernek’* a sírját a Daikenji-templomban, Tomcno közelében. Régi írásodból ki­tűnik, hogy Kokisi 1789-ben szárnyakat szerelt a hátára és Oka java prefektúra felett elvi- torlázott a levegőben. Kokisi' rendre utasították méltatlan magatartása miatt és Sisuok? prefektúrába száműzték „meri utánozta a madarakat”. —* Brazíliában 1975-ig elkészül az első 500 ezer kW teljesítményű atom­erőmű — közölte az ener­getikai ipari miniszter. Az atomerőművet az ország középdéli részén építik fel, ahol az ipar 80 százaléka összpontosul. Koldus szakszervezet Űj-Delhiben egyre nö­vekszik a koldusok száma, s éppen ezért nemrég el­határozták, hogy „szak- szervezetet” alapítanak. Remélik, hogy ezzel bizo­nyos nyomást tudnak ki­fejteni a városi közigazga­tásra. M ind ez ideig ugyan­is alig törődtek a szegé­nyek közül is a legszegé­nyebbekkel, viszont a kol­dulást súlyosan büntették. — Hatszáz méter beton­járdát készítettek a múlt évben Dunavecsén. A köz­ségi tanács biztosította az anyagot, az építést pedig az utcák lakói végezték társadalmi munkában. Eb­ben az évben ismét 600 méterrel szeretnék növelni — a műit évihez hasonló módszerrel — a járdák hosszát. — Alma Ata lakossága a közeljövőben másfélsze­resére növekszik és eléri az egymillió főt. A városi lakosság növekedését az magyarázza, hogy a gyors ütemben fejlődő könnyű- és élelmiszeripar sok mun­kaerőt vesz fel. Alma Ata távlati fejlesztési terve több ún. „szputnyikváros” építését irányozza elő. — Korszerű orvosi ren­ga-előkészítő tanfolyamot zi a Kiskőrösi Községi Ta­nács, hogy a járási szék­hely lakosságának ne kell­jen máshova eljárnia szak- rendszerű gyógyszerkeze­lésre. Esős február Pásztor Zoltán felvétele. — Ez év végén már há­romszáz asszonynak és lánynak nyújt állandó munkaalkalmait a Kalocsai Textilfeldolgozó Vállalat kiskőrösi üzeme. — Olést tartott szerdán a Kiskunfélegyházi Vegy­ipari Gépgyár szakszerve­zeti, társadalombiztosítási tanácsa. Az ülésen a vál­lalati és szakszervezeti se­gélyezés új rendszerével, az alkoholizmus elleni küz­delemmel és a csökkent munkaképességűek helyze­tével foglalkoztak. — Professzor Okamoto japán orvosnak állítólag sikerült újfajta rákellenes gyógyszert eredményesen kipróbálnia. Az új orvos­ság a leírások szerint bi­zonyos baktériumok által termelt rákellenes anyago­kon alapszik. Okamoto professzor elmondotta, hogy ez a szer egyes ese­tekben „óriási javulást” hozott, más esetekben „lassú” sikerekre vezetett. Mindenesetre újabb kipró­bálásra van szükség, mi­előtt a gyógyszert nagy mennyiségekben állíthat­nák elő. , _ ! Helyi örténeti kulaiók tanácskozása Kecskemétről induló külföldi utakat szervez az IBUSZ A Hazafias Népfront me­gyei titkársága és a me­gyei tanács vb művelődés- ügyi osztálya ma délelőtt, a helytörténeti kutatók részvételével tanácskozást tart, a népfront-székház­ban. A munkásmozgalmi ku­tatómunka fejlesztése, ki- szélesítése szempontjából igen jelentős megbeszélés napirendjén több érdekes téma szerepel. Az 1918-as polgári demokratikus for­radalom, a KMP megala­kulásának és a Magyar I Tanácsköztársaság kikiáltá- sának 50. évfordulójával kapcsolatos előkészületek­ről és feladatokról Bognár Lajos, az oktatási igazga­tóság tanszékvezető tanára tart előadást. A helyi mun- | kásmozgalmi kutatás je- , lentőségéről és főbb terü­leteiről Békevári Sándor, az oktatási igazgatóság ta­nára ad áttekintést. A munkásmozgalmi bibliográ­fia készítésének módszer­tani problémáit Bársony Ferenc, a megyei pártbi­zottság munkatársa fejte­geti. Életbe lépett a MÁV kollektív szerződése A 100 esztendős MÄV- nál az idén lépett életbe az első kollektív szerző­dés. Ez tisztázza a vasút­üzem fenntartása szem­pontjából rendkívül fontos problémát, az áthelyezések ügyét. A Munka Törvény- könyve szerint a dolgozó­kat általában csak bele­egyezésükkel lehet áthe­lyezni. A vasútnál azon­ban még akkor is, ha a dolgozó nem egyezik bele. A vasutas társadalom a kollektív szerződés tárgya­lásakor egyöntetű megér­téssel fogadta ezt, tudván, hogy minden vasutas a MÁV-hoa szerződött, s nem egy-egy szolgálati helyre. A kollektív szerződés a másik oldalon messzeme­nően védi a dolgozók ér­dekeit. védettséget, bizton­ságot nyújt a vasutasok­nak, és több régebben nem élvezett előnyt. Népszerűvé váltak az el­múlt évek folyamán a Kecskemétről induló kül­földi társasutazások. Nem­csak a városDoi, nan-m a megye közelebbi-távolabbi részeiből is sokan jelent­keztek ezekre az utakra. — Szerveznek-e az idén is a megyeszékhelyről társas ki­rándulásokat külföldre? — kérdeztük Sándor Imréné- től, a kecskeméti IBUSZ iroda vezetőjétől. — Már sokan érdeklődtek ez iránt, s ez méginkább arra ösztönzött bennünket, hogy az idén is rendezzünk Kecskemétről való indulás­sal és ide való visszatérés­sel külföldre társasutazáso­kat — válaszolta az iroda­vezető. — Az első ilyen út­ra júniusban kerül sor. A részt vevők Szászsvájcban, az NDK legszebb részén, a vadregényes Elba mellett üdülhetnek nyolc napig. Az utasokat autóbusszal visz- szük Budapestre, onnan vo­nattal folytatják útjukat N émetországba. Ezt követően júliusban Poprád—Krakkó— Katowi­ce—Zilina útvonalra szer­vezünk kirándulást. Ez a cseh—lengyel út hatnapos lesz. Még ugyanebben a hó­napban nyolcnapos kis er­délyi körútra visszük az ér­deklődőket, akik megfor­dulnak majd Nagyváradon, Aradon, Segesváron, a Gyil­kos-tónál, Marosvásárhe­lyen, Kolozsvárott és köz­ben még sok helyen. Ennél nagyobb utat jár­nak be az ugyancsak júli­Rajzpályázat úttörőknek A Magyar Üttörők Szövetsé­ge és a Magyar Posta rajzpá­lyázatot hirdet úttörőknek a Kommunisták Magyarországi Pártja megalakulásának 50. év­fordulójára kiadandó bélyegso­rozat rajzainak elkészítésére. A pályázaton részt vehet minden kisdobos és úttörő, ál­talános iskolai tanuló. A rajzo­kat negyedíves nagyságú rajz­lapra kell készíteni és hátlap­ján feltüntetni a készítő nevét, életkorát, az iskola úttörőcsa­patnak nevét, valamint helyét. Egy pályázó több rajzot is be- küldhet. A rajzokat az úttörőcsapat vezetője március 30-ig juttassa el a megyei úttörő elnökség cí­mére. A legjobb bélyegrajzok készítői külföldi és csillebérc5 jutalomtáborozáson vesznek részt, vagy pénz, illetve tárgy- jutalomban részesülnek. (MTI) usban sorra kerülő román— jugoszláv körút résztvevői. Ez a túra is Nagyváradon kezdi külföldi programját, majd Vajdahunyad és Te­mesvár megtekintése után Belgrádba, s "Újvidékre lá­togatnak el az utasok. Ezek mellett szervezzük már az augusztusban sorra kerülő hatnapos cseh—len­gyel tátrai autóbusz-kirán­dulást is. Ennek útvonala Kassa—Eperjes— Ótá traf ti­red—Zakopane—Krakkó, majd a Kárpátokon át visz sza Kecskemétre. Idei prog remünk ezzel természete sen még nem teljes, hisz n a megye utazni kívánó la­kosságának ezután jelen t- kező igényeit messzemenő­en figyelembe vesszük majd. N. O. Vadilfi és bandája A kecskeméti Szemere Bertalan utca 18-as számú, újonnan felépített ház gazdája január 31-én meg­döbbenéssel tapasztalta, hogy az épületben vandál pusztítás történt. A ház va­lamennyi ablakát betörték, az ajtókat, ablakokat ösz- szehasogatták, a villany- kapcsolókat kitépték á fal­ból, összetaposták, sőt a villanyvezetékeket is ki- húzgálták a csövekből. Az egyik szoba falára a lakás- rongálók a következő fel­iratot ' vésték: „Mi tetük ezt a nagy medve fiai. Vadölö.” A tulajdonos azonnal a rendőrséghez fordult, s a nyomozók munkához lát­tak. A helyesírási hibák vezették nyomra őket. Más­nap kézre kerültek a tet­tesek: hét közelben lakó gyermek követte el a ház rongálását. A kihallgatás során az egyik, „a vadölő” kijelentette: indiánosdit akartak játszani a padlá­son. Miután az ajtók zár­va voltak, az ablakon át közelítették meg a feltéte­lezett indiántábor helyét. A hét csínytevő gyermek szüleinek természetesen ki kell fizetnie a ház tulajdo­nosának okozott, mintegy 4 ezer forint anyagi kárt. G. G. Milyen időjárás volt 40 millió évvel ezelőtt? Világviszonylat­ban is egyedülálló munkát fejezett be dr. Greguss Pál sze­gedi Kossuth-díjas professzor: Több évtizedes munkával megállapította, mi­lyen fák éltek ha­zánk területén az időszámításunk kez­dete előtti 200 mil­lió évtől egymillió évig. Az ország kü­lönböző részeiből összegyűjtött kövü­letek mikroszkopi­kus vizsgálatával például kimutatta, hogy a jelenleg Közép-A merikában tenyésző mocsárcip­rus 25 millió évvel ezelőtt egész erdő­ségeket alkotott Várpalota, Dorog, Ipolytarnóc és Sajó- szentpéter környé­kén. Az Ázsia déli részén és Auszráliá- ban fellelhető „szo­bafenyők” pedig 200 millió évtől 100 millió évig voltak elterjedve Villány, Úrkút, Komló és a Balaton táján. A manapság már rit­kaságnak számító mammutfenyők ha­zai létét is igazolta, emellett bizonyító kövületek Dorogon, Eger és Várpalota határában kerültek elő. A kövületek­ből, illetve a fák szerkezetének nyo­maiból pontosan nyomon követhetők az egykori éghajlati viszonyok is. Ha ugyanis a kövületek évgyűrűk nyomait őrzik, akkor változó hőmérséklet volt ab­ban az időben, az évgyűrűk hiánya vi­szont egyenletes, meleg klímára utal. Ha az évgyűrűkön belül a sejtek kü­lönböző nagyságúak — s ezt a mikrosz­kóp kitűnően meg­mutatja —, akkor rendkívül változé­kony volt az időjá­rás. Egyik-másik hi­deg telünk kelle­metlenségeit ter­mészetesen nem enyhíti az a tudat, hogy körülbelül 40 millió évvel ezelőtt trópusias klíma uralkodott hazánk területén, s hatal­mas pálmafák ad­tak árnyékot. A kö­vületek megfejtet! titkai azonban sok ■szinte felbecsülhe­tetlen értékű adatói szolgáltatnak a tu­dósoknak. A több évtizedes érdeke? munka eredményei‘ összegező könyv egyelőre angol nyel­ven jelent meg, s abban 600 mikrosz­kopikus felvételt is közzétettek. (MTI) PETOFi NEPE — A Magya: Szocialista Munkáspárt Bács- Kleken megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. — Főszerkesztő: P Löth ea: Kiadja a Bacs megyei Lapkiadó Vállai»- Felelős kladő- dr. Mezei István Igazgató. - Szerkesztőség' Kecskemét Várom rtnácsház. Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-18. Szerkesztő bizottság: 10-38 - Kiadóhivatal: Szabadság tér Íja. Telelőn; 17-09, — Terjeszti a Magyar Posta. - Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. *-* -----—■----------- — • * Kecskémé­Bá cs-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. Telelőn; 11-86. — indent 28 068. Előfizetési dij egy bőnapra, 17,— forint

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents