Petőfi Népe, 1968. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-23 / 45. szám
A cári Oroszország hadserege az első világháború végére gyakorlatilag megszűnt létezni. Ez a cári hadsereg ízig-vérig elnyomó osztályhadsereg volt, amelyet a n.un- kások és parasztok iránt érzett mélységes megvetés szellemében neveltek. Másfajta, a régi hadseregtől gyökeresen különböző fegyveres erőre volt szüksége a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban győztes proletárhatalomnak. Lenin 1918. január 18-án írta alá a népbiztosok tanácsának dekrétumát a munkás-paraszt vörös hadsereg felállításáról. A császári Németország 1918. februárjában kísérletet tett a forrad-alom bölcsőjének, Petrográdnak az elfoglalására. Bevetette állig felfegyverzett, válogatott csapatait a fiatal szovjet köztársaság ellen. Az ellenség arra számított, hogy a forradalmi Oroszországnak nincs olyan ereje, amely képes lenne ellenállni a támadásnak. S lám, mégis volt ilyen erő! Az _ ellenséggel bátran szembeszálllak a Vörös Hadsereg első alakulatai, s bár létszámukban, fegyverzetükben és felszerelésükben jóval alatta voltak a császári hadsereg alakulatainak, mégis legyőzték azokat. A Pszkov és Narva mellett lezajlott elkeseredett ütközetekben a Vörös Hadsereg 1918. február 23-án, most ötven esztendeje, megadta az első tanulságos leckét az agresszornak, megóvta a forradalmi Petrográdot a fenyegető veszélytől. A Vörös Hadsereg e ragyogó győzelmének napja lett a szovjet fegyveres erők születésnapja. S a világ népei akkor sem csalódtak a szovjet hadseregben, amikor az emberiség halálos ellensége, az el- állatiasodott fasizmus támadt a világra, s fenyegette megsemmisüléssel a civilizációt. A Nagy Honvédő Háborúban a csillagos katonák nemcsak hazájuk szabadságát és függetlenségét védték meg a halálos veszedelemtől, hanem testvéri internacionalista segítséget nyújtottak sok európai és ázsiai ország népeinek felszabadulásukhoz, lehetővé tették számukra, hogy a demokratikus fejlődés útjára lépjenek. A magyar nép hadserege példaképének tekinti a nagyszerű szovjet hadsereget. Ez a hadsereg ma a nemzetközi helyzet egyik legfontosabb stabilizáló tényezője, a világbéke őre. Hatalmas erejű rakéta-nukleáris pajzsával megbízhatóan védelmezi a Szovjetuniót és a szövetséges szocialista testvérországokat. Büszkék vagyunk arra, hogy a testvéri szocialista országok harci szövetsége, a Varsói Szerződés keretében olyan fegyvertársunk, barátunk és támaszunk van, mint a legyőzhetetlen szovjet hadsereg. Születésének 50. évfordulóján szeretettel köszöntjük felszabadítónkat és testvéri szövetségesünket, a szovjet hadsereget, a világ legkorszerűbb hadseregét. Néhány képet mutatunk be erről a proletár hadseregről, amely öt évtized alatt, hasonlóképpen a Szovjetunióhoz, hatalmasat fejlődött. 1911 október. Felső képünkön a szovjet hadsereg magja, a vörösgárdista őrség látható a Szmoinij előtt. Az első lovashadseregnél látogatóban Bugyonnij és Kalinyin a szovjet kormány megbízásából. Az 1930-as években gyökeres változás történt a szovjet hadseregben. A nehéztüzérséget már nem lovak, hanem traktorok vontatják. A Nagy Honvédő Háború megvívásában az egész szovjet nép részt vett. Gárdisták esküje a fronton. Felső képünkön: Eligazítás egy front mögötti repülőtéren. A szovjet nők a férfiakkal vállvetve harcoltak hazájuk szabadságáért. I Bal oldali képünkön: Sikeres légicsata után üdvözlik a bajtársak Pokriskin ezredest, a Szovjetunió háromszoros hősét, a híres vadászrepülőt. A világ legmodernebb haditechnikája vonult fel a Dnyeper-liadgyakorlaton. Képünkön: az úszó harckocsik. A Moszkva alatti csatában vetették be először a legendás hírű katyusákat. Az agresszort bárhol megtalálják a rakéták. Interkontinentális ballisztikus rakéták felvonulása a Vörös téren.
