Petőfi Népe, 1968. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-22 / 44. szám
iiMMMld o&noiacműü Hitelpolitika és vállalati gazdálkodás Napjainkban jelentősen megnövekedett a hitelek szerepe a vállalati gazdálkodásban. A vállaltatok vezetőinek alaposabban meg kell fontolniok, hogy mire fordítják a fejlesztésre, a termelés bővítésére szánt ‘összegeket, annál is inkább, mert a kapott hiteleket vissza is kell téríteni. Erről beszélgettünk Szend- rey Sándorral, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatójával. — Mi a hitelpolitika Jelenlegi feladata?----A hitel a gazdaságir ányítás új rendszerében a fizetőképes kereslethez kapcsolódik. Az államilag szabályozott vállalati" és egyéni jövedelmek határozzák meg a fizetőképes keresletet, amely hatással van a termelés színvonalára, s ez végső soron a nemzeti jövedelem forrása. A hitelpolitikának elő kell segítenie a népgazdasági célkitűzések megvalósítását, a gazdaságirányítás reformjának megvalósulását, lehetővé kell tennie, hogy a gazdasági feszültségeket feltárjuk, s megszüntetésük érdekében lépéseket tegyünk. — Milyen módszerekkel hajtja végre mindezt a bankrendszer? —■ Elsősorban szelektív hitelpolitikával, ami alatt azt értem, hogy az a nép- . gazdaságilag kívánatos piaci egyensúly (fogyasztási és beruházási javak piaca, valamint a nemzetközi piac) létrehozását segíti. Ugyanakkor korlátozó hatást kell gyakorolni a rea- lizálhatatlan termelésre, a nem hatékony beruházásokra, valamint a felesleges készletfelhalmozódásokra. A kormány által meghatározott hitelpolitikai irányelveket a vállalatoknál a Pénzügyi Közlönyből már megismerhették, ezért csak annyit jegyzek meg, hogy a pénzintézetek hitelt csak a saját pénzeszközök kiegészítésére adnak, amit meghatározott időn belül visz- sza kell fizetni. — Megyénk ipari termelése 1968-ban előreláthatólag az országos előirányzatot meghaladó mértékben, 8—10 százalékkal növekszik. A termelés — részben az elkészülő új ipari létesítmények üzembe helyezésével, részben üzemszervezési intézkedések által ■— növekszik, ami új munkaerők alkalmazását is lehetővé teszi. Milyen forrásból fedezhető a termelés bővítésének forgóeszköz-szükséglete? — A termelés növelése csak a piaci szükségletek kielégítésének mértékében indokolt. Az 1967. évi termelésnövekedés százalékát általában nem haladta meg (kivéve az élelmiszeripart és a kisipari szövetkezeteket) a készletszint növekedési üteme. Ez biztató jelenség. Viszont az idei termelés növekvő forgóeszköz-szükségletét nem bankhitellel kell elsősorban finanszírozni. Számtalan kimeríthetetlen látenciával (feltáratlan tartalékkal) rendelkeznek a vállalatok. Anyagi érdekeltségi rendszerük következtében például növekszik a saját alapokkal való önfinanszírozás lehetősége. Vagy: az ipari termelés forgóeszközeinek forgási ideje a jelenlegi 78—80 napról 70— 72 napra szorítható le, ami önmagában mintegy 170— 180 millió forintos forgóeszköz-szükségletet, pótolna. Ám sorolhatnék más példákat is, amelyek alapján •— az üzemeken belüli szervezési intézkedések eredményeként — a termelés felfutásához viszonylag kevesebb eszköz- és hitelpénzlekötés válik szükségessé. — Mi dönti el azt, hogy a vállalat kap-e hitelt vagy sem, mennyi időre és milyen feltételek mellett? — A döntő a hitelképesség — ami a termékek realizálhatóságának, a vállalati jövedelmezőségnek és Reklámerkölcs MA, az ipari fejlődés forralalma idején általában az a őgond, hogyan értékesítsék a dacra nagy tömegében áramló ij és újabb árukat. Az egyes pari vállalatok nagy harcot 'ívnak a piacért. A vevő, akiiek megnyeréséért annyian küzdenek, ebből csak azt lát- a, hogy új, vonzó, megkapó úrdetések bukkannak fel, új eklámok jelennek meg, job- >at, mást kínálva, mint ami iddig volt. A tőkés konkurrencia kínála- a a mi szemünkben szinte el- :épesztő méreteket ölt. A _ tőlés országokban ezért döntő íelyet foglal el a reklám a Sajóban, az utcán, a moziban, t tévében, rádióban. A reklá- nok pedig — ritka kivételekül eltekintve — nem hazud- íak. A hazugságot, a félreve- :etést egyetlen cég sem enged- leti meg magának. A propa- sanda szakértők azt mondják: igyszer mindenkit he lehet isapni. De csak egyszer. Mert, la egyszer a reklám hatására negvásárol valaki valamit, és ÍZ nem olyan, amilyennek hir- iették, többet nem veszi azt íz árut. A reklámnak megvan- lak az erkölcsi normái. HAZÁNKBAN viszonylag szegény reklámtevékenység folyik, ie erre is érvényesek a nem- '.etközileg kialakult normák. A torszerű, hatásos reklámtevékenységet akadályozza kissé, logy a hazai piacon alig van nárkázott áru. A vásárlók csak íltalában vásárolnak. Ha valamivel elégedettek és még egyszer ugyanolyat akarnak venni, hát bajban vannak,_ mert megkülönböztető márkanév hiányában nem tudják milyent kérjenek. A vállalatok — a tőkésekhez viszonyítva — igen kicsi reklámra fordítható pénzzel rendelkeznek. Talán ennek tulajdonítható, hogy olykor nem minden tekintetben helyes „reklámötleteket” valósítanak meg. Fehér heteket hirdetnek, de azokon a bizonyos heteken ugyanazokat az árukat, ugyanolyan áron adják, mint máskor. Vagy nagy szőnyegvásárt hirdetnek, pedig sem másfajta, sem mérsékelt áru szőnyeg nem kapható, hanem ugyanazok, a megszokott áron. Ilyen formában ezek a hetek és vásárok kissé megtévesztik a közönséget. De ha, mondjuk, az ilyen „Fehér hetek” alatt kerülnének piacra az ipar legújabb termékei, ugyanakkor a régiek árát arra a pár napra mérsékelnék — máris ragyogó reklám mind az árunak, mind a cégnek és a vásárló is érdekesnek, érdemesnek tartaná, hogy akkor vásároljon. AZ ÜJ gazdasági mechanizmusban a nagyobb választékkal jelentkező cégek, a hasonló termékeket gyártó vállalatok bizonyára jobban élnek majd a reklám adta lehetőségekkel. Reklám nélkül ugyanis lehetetlen az Uj árukat a közönséggel rövid idő alatt megismertetni, nehéz jól és gyorsan értékesíteni. De valószínűleg nem tévesztik majd szem elől, hogy csak jó, a másiknál jobb árut lehet eredményesen propagálni. „A jó bornak nem kell cégér” — hangzik az idejét múlt közmondás, Ezt ma már így aktualizálhatjuk: a rossz boron a cégér sem segít. H. A, fizetőképességnek hármas egységéből áll. Meg kell azonban jegyeznem, hogy a hitelképesség mellett nagy szerepe van a hitel- politikai irányelveknek. Elképzelhető olyan helyzet is, hogy hitelképes vállalattól tagadjuk meg a hitelt Ez már új eleme a hitelpolitikának. Remélem, ilyen esetekben a vállalatok érveink alapján megértik, miért történik a hitelmegtagadás és megteszik a szükséges intézkedéseket, hogy az üzemi érdekek találkozhassanak a népgazdasági célkitűzésekkel. Azok az információk, amelyeket a bank szerye- zetileg a piaci helyzetről, a fizetőképes keresletről és kínálatról összegyűjt, elemez, természetesen a vállalatoknak is rendelkezésére állnak. Feltételezhetően a gazdasági döntéseket megelőzik majd a pénzügyi konzultációk is, amelyeken készséggel állunk a vállalatok rendelkezésére. Amikor eldöntöttük a vállalat hitelképességét, s azt, hogy a cél — amire a hitelt kérik — helyes-e, akkor bíráljuk el azt is, hogy rövid- vagy hosszú- lejáratú hitelt adjunk. A rövidlejáratú hiteleket 1— 9 hónapra, illetve szükség esetén 12 hónapra, a középlejáratú forgóeszköz- hiteleket (forgóalap) egy- Őt évre, a nyereségből képződő fejlesztési alap meg- előlelegézésére adjuk. A forgóalap-rendezés, illetve -kiegészítés után kialakult forgóeszköz- és forgóalaparányt természetesen fenn kívánjuk tartani. Kívánatos ezért, hogy a vállalatok a forgóeszközök 1968. január 1-i szintjének bővítésére tartalékaikat használják fel. Sajnos azonban van már olyan tapasztalatunk, hogy a megye egyes vállalatai fejlesztési alapjukat teljes mértékben beruházásra kötötték le, és az azokhoz kapcsolódó forgóeszközökre saját forrást nem biztosítottak. Ily módon a középlejáratú hitel- felvétel lehetőségéből önmagukat zárták ki, mert fejlesztési alapjukat már több évre előre a beruházási hitel visszafizetése terheli. — A megyei pártbizottság által szervezett hitelpolitikai ankéton a vállalatok értékelést kaptak a gazdasági és a várható piaci helyzetről. Van-e a banknak már konkrét tapasztalata egyes vállalatok hiteligényeiről? — Azokat a hiteleket, — amelyek a forgóalapkiegészítés után — a vállalatokat terhelik, általában április 16-ig meghosszabbítottuk. Ez alatt az idő alatt kötjük meg a számlatulajdonosokkal az új hitelszerződéseket. Természetesen ehhez igen alapos felkészültség és a vállalati tervek alapos ismerete szükséges. Egyes vállalati vezetők elképzeléseikkel már megkerestek bennünket, azzal a céllal, hogy terveik összeállításánál figyelembe vegyék a banktól nyert információkat. A vállalata gazdálkodás nem nélkülözheti azt ..a pénzügyi segítséget, amit a pénzintézetek számukra nyújtani tudnak. A bank a gazdasági élet motorja, mellyel a tempót gyorsítani éppúgy lehet, mint fékezni. De jaj annak a vezetőnek, aki rosszul használja a motorféket, s emiatt a motor „befullad” — fejezte be tájékoztatóját Szendrey elvtárs. Gazdaságosabb gépkihasziiálás Három űgyncve zett előmelegítőt helyeztek üzembe | nemrég a bajai keltctöállomáson. Csaknem 15 ezer tojást készítenek elő itt 3—1 napig a szükséges hőfokon a iámpázás- hoz. Válogatás után kerülnek a 1 tojások a keltetőgépekbe. Ez a módszer lehetővé teszi a gépek gazdaságosabb, jobb ki- : használását és különösen fő idény- |: ben jelentős nye- reség az a 3—4 nap, amivel keve- | sebb ideig tart a keltetés a gépekben. HASZNOS A VILÁGNAK A HAZÁNAK Tavaly felvették hazánkat az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetébe, a FAO-ba. Rövid újsághír tudatta ezt az eseményt a közvéleménynyel. Talán érdemes egy kicsit közelebbről megismerkedni ezzel a szervezettél, annál is inkább, mert a közelmúltban a részvétellel összefüggő nemzetközi és belföldi féladatok ellátására létrejött a FAO magyar nemzeti bizottsága. A szervezet 1945-ben alakult, 42 állam írta alá az alapító okmányt. Először Washingtonban működött* majd 1951 óta Rómában. Jelenleg 116 ország a tagja. Igen nemes célkitűzései vannak. Az általános jólét, az életszínvonal emelésének elősegítése, az élelmiszeripar termelésének* szétosztásának eredményesebb megszervezése. Ezzel összefüggően a világgazdaság fejlődésének támogatása és az elmaradott államokban még mindig pusztító éhínség csökkentése, illetve megszüntetése. Ezért foglalkozik a mezőgazdasági termeléssel, a vízgazdálkodással, az élelmiszergondokkal. Széles körben és igenrészBeruházások a tanácsi építőiparban Az utóbbi években nagy fejlődést ért el a tanácsi építőipar E'ács-Kiskun megyében. Míg 1961-ben 101 millió forint értékű munkát végeztek, eddig termelésük 1967-ben elérte a 213 milliót. Az idei tervek még ennél is nagyobb’ feladatok megvalósítását írják elő: összesen 258 millió forintos termelési tervet kell teljesí ten iök. A cél érdekében az idén több nagyszabású beruházásra kerül sor. Az ÉPSZER Vállalat például Kecskeméten és Baján 16 millió forintos költséggel vertikális telephelyeket hoz létre. amelyek képesek lesznek majd az építkezések minden fázisának kiszolgálására. Tervük megvalósításához a múlt év végén láttak hozzá. A Kiskunhalasi Tanácsi Építőipari Vállalat is 1967 végén kezdett hasonló telep építéséhez. A két megyei vízmű vállalat pedig Kecskeméten és Kiskunhalason önálló mélyépítő telep létrehozásán fáradozik, hatmillió forintos beruházással. letesen gyűjti az emberiség táplálkozására vonatkozó adatokat. Figyelemmel kíséri a technika* a tudomány fejlődését, ismerteti az eredményeket, a korszerű új módszereket. A gyűjtések, vizsgálódások alapján jelentéseket állít össze, javaslatokat tesz különböző nemzetközi intézményeknek, egyes országoknak. A 14. ülésszakon, ahol Magyarországot is felvették szintén a világ mező- gazdasági és élelmezésügyi helyzetéről tárgyaltak. A felsoroltakból is kitűnik, hogy milyen előnyei szármáznák hazánknak a FAO-tagságból. Olyan adatok, eredmények, tájékoztatások birtokába jutunk* amelyeket egyébként nehezebben. vagy egyáltalán nem tudnánk megszerezni. Ezekből egyúttal meg tudjuk állapítani milyen helyzetet foglalunk el a világ mezőgazdaságában. Lehetőség nyílik különböző nemzetközi szervezetekkel való együttműködésre. a tudomány, technika közvetlen megismerésére. A tagállamok szakembereit megbízzák a mezőgazdaság egy-egy ágazatának nemzetközi méretekben való tanulmányozására, amelyet nemzetközi alapból, FAO-ösztöndíjból, finanszíroznak is. Ez hasznos a világnak, de annak az országnak is, amely a megbízást kapta. Szélesedik a szakemberek látóköre, alkalmuk nyílik más ország eredményeinek tanulmányozására és a tapasztaltakat hazájukban hasznosíthatják. Mindez együtt az anyagi javak termelésének növekedésében nyilvánul meg* elősegíti a FAO által kitűzött célok elérését. A FAO legutóbbi ülésszakán, de már előzőleg is tapasztalható volt, hogy a magyar szakemberek iránt nagy az érdeklődés, kutatóink tekintélynek örvendenek a világ különböző országaiban. Különösen a halászati szakemberek, a vízügyi kutatással foglalkozók, az üzemgazdaságtant tanulmányozók iránt van nagy kereslet. Magyarország máris bekapcsolódott aiFAO munkájába. Az össftöndíj asokat pályázat alapján válogatják ki. Sajnos, sok kiváló kutatónk van. akiknek hiányzik a nyelvismerete* s emiatt nem vehető fel az ösztöndíjasok közé. Különösen a fiatal szakembereknek ajánlatos a nyelvtudás megszerzése. Megyénk, mint az ország legnagyobb mezőgazdasággal foglalkozó területe szintén számos kiváló szakemberrel rendelkezik. A FAO-tagság elősegíti a nemzetközi együttműködés során egyrészt az ,tte- ni kutatási eredmények megismertetését a világgal, másrészt sok segítséget ad az eddiginél nagyobb sikerek eléréséhez^ K. S. Intézményesen rendezik Március 31-ig összeírják a csökkent munkaképességűeknek alkalmas munkahelyeket. Egy nemrég megjelent rendelet értelmében hazánkban most első ízben intézményesen rendezik a csökkent munkaképességűek helyzetét. Magyarországon körülbelül 140—150 ezerre tehető azoknak a száma, akik valamilyen fogyatékosságuk miatt taizonyos területeken nem teljes értékű munkaerők. A feltárt munkalehetőségek listáját a helyi tanácsok is megkapják, mert ők koordinálják a csökkent munkaképességűek ügyeinek intézését. A tanácsok anyagilag is hozzájárulnak az ilyen dolgozók foglalkoztatásához. Érre a célra egy évre körülbelül 200 millió forint áll rendelkezésükre. ,
