Petőfi Népe, 1968. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-15 / 38. szám
Elfogadta az 1968. évi és a költségvetést a fejlesztési tervet megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról) átcsoportosíthatók. Ha a költségvetésben a bevételek túlteljesítése, vagy a feladatok gazdaságosabb, takarékosabb megvalósulása révén marad felhasználatlan pénzeszköz, úgy minden tanácsnak joga van — a kötelezően előírt tartalék képzése után — a fennmaradó pénzösszeget, felsőbb jóváhagyás nélkül fejleszlyozni: a pótkeret szerzésére irányuló erőfeszítés helyett a saját bevételnövelés módozatait kell keresni. Feszültség jelentkezik a költségvetési felújítási keretek vonatkozásában. A leromlott állagú intézményi épületek, kórházak felújítására nem áll rendelkezésre elegendő fedezet. Mivel a munkák halasztáAz eszmecsere a szünetben is folytatódik. Képünkön: Buda Gábor, Pesir István országgyűlési képviselő, dr. Dobos Ferenc és dr. Kőrös Gáspár. tési célokra fordítani. A kölcsönösség azonban fordítottan is fennáll: ha a tanács a fejlesztési alapjából olyan beruházást valósat meg, amelynek működtetéséhez szükséges fedezet a költségvetésében nincs meg, úgy a fejlesztési alapból köteles azt biztosítani. — A két pénzalap közötti szerves kapcsolat indokolja — folytatta az előadó —, hogy a vonatkozó terveket egyszerre tárgyalja a tanács. A fejlesztési alap új vonásai mellett, magá- banfoglalja a korábbi tanácsi alapok jelentős részét is és két forrásból áll: a helyi bevételekből és a költségvetési juttatásból. A helyi bevétel nagyságát — a központi szabályozók keretében — a tanácsok maguk határozzák meg. Például a lakosság hozzájárulását, a kommunális adót, de kezdeményezhetik az úgynevezett önkéntes hozzájárulások révében is annak növelését. Igen jelentős a helyi bevételek mellett a fix állami támogatás. Megyénkben ez 57 százaléka az összesített fejlesztési alapnak. Ezt a kormány állapítja meg az egyedi és célcsoportos beruházásokkal együtt. A fejlesztési alap helyi bevétele nagyságának szabályozásával, az állami fix- összegű juttatás meghatározásával és ezek együttes megyénkénti számbavételével kívánja biztosítani a kormányzat a gyengébb és fejlettebb gazdasági alapú és a különböző ellátottsági színvonalú területek közöt-, ti kiegyenlítődést. Van ilyen feladat a tanácsi tervezésben a megyén belüli eltérések fokozatos kiegyenlítése céljából is. Az új rendszerű gazdálkodásban valamennyi^ tanácsi szinten a kiadásoknak a bevételek meghatározói. A kialakított fix támogatási összegek évközi módosítására vajmi kevés lehetőség nyílik. Ezért szükséges hangsúsa kockázatos, ezért e témákkal az érdekelt főhatóságokhoz fordultunk. A fejlesztési alap bevételeinél nem számoltunk a lakosság és a tsz-ek önkéntes hozzájárulásával. Viszont ebben jelentős a tartalék, ezért e lehetőséget indokolt tanácsainknak számításba venni. A fejlesztési alappal való gazdálkodásról szólva így folytatta Buda Gábor: — A bevételek eloszlása, a kiadások részletezése az adott területi tanács feladata. A létesítményenkénti felsorolást ezért csak az alsóbb szintű tanácsok döntése után tudjuk a tisztelt tanácstag elvtársak rendelkezésére bocsátani. A 318,4 millió forintos összes megyei bevételből mintegy 8,5 százalékos a közvetlen megyei tanácsi felhasználás, 91,5 százalék az alsóbb tanácsok döntésétől függ. A tanácsi vállalatok gazdálkodásáról az előadó elmondotta : — A harmadik ötéves iparfejlesztési terv célkitűzéseit a vállalatok magukénak érzik, a megyei párt- értekezlet határozatai szerint dolgoznak a vállalatok kommunistái. így megvan a biztosíték rá, hogy a foglalkoztatási célkitűzések megvalósításán, a nagyközségek iparosításának előrehaladásán fáradoznak. Az új helyzetben a tanácsi vállalatok fejlesztése a saját alapjukból lehetséges. Támogatás a tanácsi fejlesztési alapból csak a szolgáltatás területére adható. Az iparfejlesztési alapból rendelkezésünkre bocsátott összeggel és a kedvezményes hitelfelvétel eszközével körültekintően kell élni. A kezdeményezés e területen igen fontos. A közelmúltban ezért jártunk el néhány ipari minisztériumnál és nagyvállalatnál hogy a tárcaipari telepítést befolyásolni és megyénk területén koordinálni tudjuk — mondotta Buda Gábor vb-elnökhelyettes. Végezetül a fejlesztési verseny feltételeinek módosításáról szólt, majd kérte az előterjesztés megvitatását, illetve jóváhagyását. — Az 1967. évi decemberi országgyűlés által jóváhagyott tanácsi szabályzók és az állami támogatás mértékének megállapítása után, végrehajtó bizottságunk 1968. január 30-án tárgyalta meg a most előterjesztett ez évi költségvetést — ismertette dr. Kőrös Gáspár. — Költségvetésünk tervezése teljes összhangban történt a rá vonatkozó kormányhatározattal. Újszerű a tervezése, mert hosszabb távra, jelen esetben három évre készült. Ebből az 1968. évi tervezés figyelembe vette a harmadik ötéves tervben előirányzott célokat, és tartalmazza az 1969—1970. évi tervezés bizonyos elemeit. Szabadabb utat biztosít a helyi bevételi források feltárására. A korábban érvénybe levő, sok megkötöttséget jelentő normák helyett a szükségletre való tervezés érvényesülhetett. Az alsóbb szintű tanácsok költségvetéseit a felettes tanácsok nem tárgyalják meg részletességgel, nem hagyják jóvá, mivel minden tanács maga állapítja meg és dönt annak jóváhagyásáról. Ezért részletes megvitatásra ezúttal csupán a megyei tanács központi költségvetését és az alsóbb tanácsok szabályozóinak — amelyeket ideiglenes jelleggel közöltünk az érdekeltekkel — megállapítását terjesztjük elő. A tervezés új módszerének ismertetése után elmondotta az előadó, hogy a gazdaságirányítás új rendszerének kezdeti szakaszában a megye pénzügyi politikáját a biztonságra való törekvés jellemzi, s az, hogy az elmúlt években kialakult ellátottsági színvonal fenntartása mellett megvalósítsuk az 1968. évre tervezett fejlesztéseket. A biztonságra való törekvés mellett azonban szükség van arra is, hogy a kiadások fedezetét jelentő költségvetési bevételek elérését — a vállalatok, intézmények, szervek befizetési kötelezettségének teljesítését — a megyei tanács vb valamennyi érdekelt szakosztálya saját tevékenységével is segítse elő. — Ennek hangsúlyozása azért is fontos — folytatta dr. Kőrös Gáspár —, mert megyénk összesített, csaknem 792,5 millió forintos költségvetésének 69 szá- I zalékát a megyén belüli bevételek biztosítják. A megyei tanács központi költségvetésének ismertetéséből kitűnt: Az idei évre tervezett költségvetés ösz- szege 155 millió 230 ezer forinttal számol. Ebből a ' vállalati kiadások összegei 18 millió. Enélkül a köz- j ponti költségvetés 18 szá- J zalékát képezi a megye ősz- 1 Buda Gábor vb-elnökhe- lyettes után dr. Kőrös Gáspár vb-titkár emelkedett szólásra, hogy előterjessze a megyei tanács központi és a megye összesített költségvetési tervezetét. szesített előirányzatainak. Elsősorban a gazdasági, rendbiztonsági és az igazgatási ágazatokban bekövetkezett csökkentések miatt a megyei tanács központi költségvetése a múlt évihez képest 4 százalékkal alacsonyabb. Három- százalékos növekedéssel számol viszont a szociális és egészségügyi ágazat. A megyei tanács központi költségvetésének fedezeti forrásai közül a működési bevételekről szólva ismertette az előadó, hogy azok, az előző évihez képest 2 millió forinttal emelkednek, ami 22 százalékos fejlődést jelent. Majd hangsúlyozta : — A legjelentősebb fedezeti forrás — a tervezet szerint 69 százalék —. a tanácsi vállalatok költségvetési befizetése. Célkitűzéseink maradéktalan megvalósítása érdekében nélkülözhetetlen tehát, hogy vállalataink teljesítsék ez irányú kötelezettségeiket. A megyei tanács központi költségvetésére vonatkozó tervjavaslat tanácsülése jóváhagyását kérve, a továbbiakban az alsóbb tanácsok költségvetési szabályozóira vonatkozóan terjesztette elő a végrehajtó bizottság javaslatát dr. Kőrös Gáspár. Ismertette, hogy a szabályozók kialakításánál az vezette a végrehajtó bizottságot, hogy az alsóbb tanácsok költségvetési rendszere, szerkezete feleljen meg az új gazdaságirányítás követelményeinek. Ezért az előterjesztés 100 százalékos mértékben javasolja az alsóbb tanácsoknak átengedni a működési bevételeiket, a lakosság adóit, a mező- gazdasági tsz-ek adóit, valamint saját vállalataik befizetéseit. — Véleményünk szerint a szabályozók ilyen arányú kialakítása teszi érdekeltté az alsóbb tanácsokat bevételeik körültekintő tervezésében és a tervek maradéktalan teljesítésében — mondotta az előadó, majd hozzátette : — Az alsóbb tanácsok bevételei között nagyon fontos szerepe van a tsz- ek és a lakosság adóinak. A tervezéskor biztonságra törekedtek a tanácsok. Ismerve azonban megyénk szélsőséges természeti viszonyait, a három év átlagában kalkulált bevétel reálisnak mondható. Mégis hangsúlyozni szükséges: a járási, városi tanácsok önálló adópolitikai elképzeléseinek érvényesítése — kedvező, vagy kedvezőtlen irányba — nagymértékben befolyásolhatja a költség- vetési bevételek alakulását. Ezért az adóknak, mint jövedelemszabályozóknak hatékony érvényrejuttatá- sára kell törekedni mind az adók kivetésénél, mind azok beszedésénél. A továbbiakban, a megyei tanács összesített költségvetése egyes ágazatairól megállapította az előterjesztés: Míg a gazdasági ágazat ez évi előirányzata 97,4 százalékát jelenti a tavalyinak, addig a szociális és egészség- ügyi ágazat előirányzata 5,2 százalékkal nőtt a múlt évihez képest. Bizonyos növekedés van a kulturális ágazatban is, melynek előirányzata 2,5 millió forinttal több az 1967. évinél. — Az 1968. évi költség- vetés tervezése végrehajtó bizottságunk megítélése szerint reális. Mégis vannak bizonyos megoldatlan, feszítő problémák, amelyekre egyrészt az előterjesztés, és a határozati javaslat utal. Másrészt megemlítem, hogy a felújítási, az út- és hídfenntartási, valamint a vízrendezési feladatok ellátásához szükséges támogatás érdekében a Pénzügyminisztériumhoz és az Országos Tervhivatalhoz kérelemmel kell fordulnunk — mondotta végezetül dr. Kőrös Gáspár. A két előterjesztést követő szünet után került sor a megye fejlesztési és költségvetési tervének együttes vitájára. Ebben részt vett: Sarok Antal (Szabad- szállás), Dolezsál Ferenc (Akasztó), Benei Sándor, a pénzügyi állandó bizottság elnöke, Nagy Sándor, a művelődési állandó bizottság elnöke, az ipari állandó bizottság nevében dr. Szűcs Endre, továbbá Szendrey Sándor, dr. Maár András, Borsos György, Bognár József és dr. Bruncsák András. A vitában résztvevők szinte kivétel nélkül nagy elismeréssel Szóltak arról a rendkívül gondos, elemző és a harmadik ötéves terv célkitűzéseit, valamint az új gazdasági mechanizmus követelményeit szem elfőtt tartó munkáról, amellyel a két tervezet készült. Többen is szóba hozták a tanácsi utak, hidak fenntartásának és felújításának sürgető szükségességét. Több felszólalásban szerepeltek a belvízrendezési, illetve vízgazdálkodási gondok, amelyekre a költségvetésben a szükségesnél szerényebb előirányzat tervezésére kínálkozott lehetőség. A vitát összefoglalva Buda Gábor vb-elnökhelyettes elöljáróban méltatta a tanácstagoknak az adott területért érzett felelősségét, mely az előterjesztésekhez kapcsolódó vitakészségben megnyilvánult. Az utak és hidak felújításával, illetve karbantartásával kapcsolatban elmondotta: A gond évek óta ismert. E tekintetben nagyobb előrehaladásra volna szükség. Ez azonban nem a végrehajtó bizottság, s még csak nem is a kormányszervek elhatározásán múlik, mert a megoldást a népgazdaság lehetőségei szabják meg. Az elmúlt években sok új út épült a megyében, s emellett nem jutott erő a folyamatos karbantartásra. A feladat tehát, hogy a lehetőségek határán belül megtörténjenek a szükséges intézkedések a probléma enyhítésére. A tanácsi gazdálkodás ez évi tervével kapcsolatos felszólalások összefoglalása után dr. Kőrös Gáspár adott választ a költségvetéssel összefüggő hozzászólásokra, s kérte a két tervezet jóváhagyását. A megyei tanács mind a megye fejlesztési tervét és költségvetését, mind az azokkal kapcsolatos határozati javaslatokat elfogadta. Ezt követően néhány bejelentést hagyott jóvá a tanácsülés. A többi között elhatározta, hogy a különböző okok miatt megüresedett tanácstagi körzetek betöltése céljából időközi tanácstagi választások kitűzésének javaslatával fordul az Elnöki Tanácshoz. A továbbiakban soron követke ző ülésének napirendjére' döntött a tanács, s az ülés összehívásának időpontjá* március 10—31-e között ha tározta meg. Végezetül Ács Vikto Kunbábony és a bodakú' település lakossága névé ben, dr. Vitéz László ped. Bátya község képviseleté ben terjesztett elő néhárr interpellációt. A megyei tanács ülés dr. Varga Jenő vb-elnöl zárszavával ért véget, I# ff ■■ r r Koros (Caspar beszámolója
