Petőfi Népe, 1968. február (23. évfolyam, 26-50. szám)
1968-02-02 / 27. szám
1968. február 2. péntek 1 oldal A köszörűs Még a nagy termelési megbeszélések az idei feladatokról hátra vannak a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyárban, a brigádok közötti vetélkedés azonban már megkezdődött. Az elmúlt évi munkaverseny lendülte nem tört meg az új esztendő első napjaiban sem. A Széchenyi szocialista brigád máris azon fáradozik, hogy visszaszerezze első helyét az, üzemben, amelyet három évig tartott, de tavaly a tizenhatodik helyre szorult. — Ezt a csorbát ki kell köszörülni — így tartja a brigád köszörűse is, aki, mint képünkön látható a hőcserélő belsejében az utolsó simítáSbkat végzi. (Pásztor Zoltán felvétele) Felzárkózás nagy léptekkel Jánoshalma legrégibb termelőszövetkezete az Űj Alkotmány — 1949-ben alakult —. ám ezádeig koránt- sem mondhattuk el róla, hogy a legjobbak közé tartozik. Igaz, adottságai, a jó talaj többnyire megóvták a nagyobb kudarcoktól, a mérleghiánytól, sikerei viszont eléggé gyér számban sorakoztak ahhoz, hogy felvergődhetett volna rajtuk a hírnevesebb gazdaságok sorába. Ügy látszik azonban, hogy a fenti megállapítás kezdi érvényét veszíteni, különösen a napokban lezajlott. a szövetkezet életében a tizenkilencedik zárszámadó közgyűlés óta. — Tavaly akkorát léptünk előre, mint korábban öt év alatt sem — adja tudtunkra a szövetkezet párttitkára, Tarjányi Ferenc. Csakhogy ez a lépés nem volt könnyű. A legjobb „húzás“ A munkaegység szerinti bérezést túlhaladják, az már nem volt ösztönző — derül ki az elnök, Mayer József beszámolójából. A készpénzfizetéshez viszont két alapvető dolog kellett: megfelelő normarendszer és kiegyensúlyozott pénzügyi alap. Az előbbit a környékbeli gazdaságok tapasztalatai alapján alakították ki. az utóbbihoz pedig a Nemzeti Bank megyei fiókja nyújtott segítséget, hitel formájában. Maguk a vezetők sem remélték, hogy csupán ezzel az egy „húzással” mekkora energiát szabadítanak Hozzászólás Összefogjuk az erőket Hagy érdeklődéssel olvastam arról az ankétről, amelyet a megyei pártbizottság és a Petőfi Népe közösen rendezett termelőszövetkezeti pártalapszerve- zetek titkárai számára. A téma azért is érdekes, mert napjainkban minden alapszervezet keresi az újat, a gazdasági reform ugyanis megköveteli a magasabb színvonalú munkát, a nagyobb felelősséget. A feladatok megnőttek és az új követelményeknek meg kell felelni a kommunistáknak is. A mi alapszervezetünk, a jászszentlászlói Új Barázda Termelőszövetkezetben szintén határozatot hozott a munka megjavítására. Egyik legfontosabb feladatnak tartjuk, hogy erősítsük a tömegkapcsolatot. Ennek érdekében a pártcsoportokat újjászervezzük. Arra törekszünk, hogy a növénytermesztésben. az állattenyésztésben, valamint a kertészetben és a műszaki csoportban ott legyenek a kommunisták, akik gondoskodnak arról, hogy a párt szava mindenkihez eljusson. Az újjászervezést lehetővé teszi az is. hogy új párttagokat vettünk fel. Főként fiatalokat. Az elmúlt évben sokat javult a politikai 'és a gazdasági munka, ami elsősorban nekik köszönhető. Arra törekszünk, hogy mindig konkrét feladatokat kapjanak a pártcsoportok, segítségükkel érvényesüljön a kommunisták gazdaságirányító tevékenysége termelőszövetkezetünkben. A pártalapszervezet kezdeményezte, hogy rátérjünk a százalékos művelésről a brigádszervezetre. Ügy éreztük, hogy a gazdálkodás további előrehaladása nálunk, a ml körülményeink között másként nem képzelhető el. Először természetesen megbeszéltük párttaggyűlésen, vezetőségi üléseken, közgyűlésen a tagokkal. Megállapodtunk abban is, hogy a háztáji területet a végzett munkától tesszük függővé. Teljes háztáji területet az kap, aki legalább 180, tízórás munkanapot teljesít. A lopsz er vezet ütik kezdeményezte a versenyt is. Csaknem százan vettek részt a nemes vetélkedésben. A legjobbak összesen 12 ezer forint jutalomban részesültek. Tudatában vagyunk annak, hogy minden párttagnak tanulnia kell. .Az elmúlt év végén kidolgoztuk a továbbképzési tervet, Ezt taggyűlési határozat erősítette meg. Figyelembe vettük, hogy a politikai továbbképzésnek arányban kell lenni a .szakmai fejlődéssel. A téli tanfolyamokon nemcsak a párttagok vesznek részt, hanem a termelőszövetkezeti tagság zöme. Jó a kapcsolatunk a gazdaságvezetéssel. rendszeresen beszámolnak munkájukról. Jelenleg az idei tervek teljesítése érdekében azon törjük a fejünket, hogy miképp lehetne a gazdálkodóst tovább javítani. Segítjük abban a szakvezetést, hogy az egyes ágazatokban jobban szervezze a mun Icát. Természetesen arra ügyelünk, hogy a gazdasági irányítás elvi síkon történjék, vagyis a részletkérdésekbe nem avatkozunk bele. A nagyobb feladatok teljesítése érdekében erősíteni akarjuk a pártszervezetet és az eddigi kilátások szerint az idén újabb 7—8 fiatalt veszünk fel tagnak. Ennek érdekében a termelőszövetkezetünkben levő KISZ-szervezettel és a nőbizottsággal igyekszünk szorosabbá tenni a kapcsolatot. Ez egyben elősegíti, hogy a pártonkívüli aktívahálózatunkat kiterjesszük. Az a célunk, hogy ez az aktívahálózat átfogja a termelőszövetkezet politikai, gazdasági és kulturális életét. Az összefogás. az erők egyesítése — különösen nálunk, ahol nem a legjobbak az adottságok — elengedhetetlenül szükséges. Ferencz József párttitkár fel. Megnőtt a munkakedv, minden üzemágban ered ményesebb lett a gazdák tevékenysége. A marhahizlalásban például 3,25-re — majdnem egy kilóval — csökkent az egy 'kiló húsra történt abrakfelhasználás. A növénytermesztésben: 20 mázsa feletti kenyérgabona; 23 mázsás kukorica, májusi morzs altiban; 250 mázsás cukorrépa átlag. Nagyobb lett a gazdák jövedelemé is: egy napra 74,60 forint átlagkereset számolható el. (A munkaegységes korban ez legjobb esetben 40 fórint volt.) A 300 hold parcellás szőlőt százalékosan művelő gazdáké viszont az előbbinél is nagyobb, esetenként megközelíti a száz forintot. Mai kérdőjelek Am ha tüzetesebben vizsgáljuk az eredmények hátterét, kiderül, a helyzet nem egyértelműen rózsás. Az össztagságnak csaknem a négyötöde 50 éven felüli, mág megközelítésben: az 504 tsz-gazda közül 287 a nyugdíjas és a járadékos. A dolgozó tagokra egyenként tíz holdnál nagyobb szántóegység jut. — A vezetés .iől átgondolta a helyzetet — fejtegeti Várkonyi Zoltán főkönyvelő —. amikor arra az elhatározásra jutott, hogy minél kevesebb növényfélével. és csak a jól gépesíthetőekkel foglalkozzék. Ebben az évben már 30 mázsás szemes termést szeretnénk elérni a kukoricából. Holdanként tízmázsás .műtrágyaadag, felerészben jugoszláv hibrid — csakhogy jelezzem a törekvéseinket. Zmaj-féle cső- törőt, az SZK-kombájnra pedig; francia adaptert szerzünk be. Előtérbe nyomulnak a gépek. Nem túlságosan? Ügy értve: nem feledkeznek-e meg a gazdák munkaerejének hasznosításáról az intenzívebb gazdálkodásiban? És a rendszeres foglalkoztatás? Csupa mai kérdőjelek. Nem könnyű rájuk a válasz. Ésszerű kitekintés Seprűkötő üzemük már van. A terméket Pesten árusítják, a standon. Amit felvisznek, fél óra alatt elkel. De itt legfeljebb húsz gazda talál munkát... A többi? — Bármikor akad részükre munka — feleli Bu- csi Gábor, a közös vállalkozás vezetője. — Tudja mi lesz itt. ha az 1600 holdas szőlő és gyümölcsös mind termőre fordul? Üzemek egész sora. Száz va- gonos hűtőtároló, borpalackozó. szeszfőzde, pulpo- zó, aszaló, pálinkapalackozó. Ezt, a több gazdaság Filmszalagon a kecskeméti intézet A közelmúltban tízperces híradófilmet készített az Erdészeti Tudományos Intézet Duna—Tisza közi Kísérleti Állomásáról, az itt dolgozó kutatók munkájáról Miszlai Gyula operatőr. A filmet az erdészeti egyesületi csoportok helyi rendezvényein mutatják be. szakosított tevékenységét összehangoló vállalkozást dicséri a szabadkai Pes- csara (Homokvidék) Mező- gazdasági Szövetkezet itt levő, vendégként meghívott három vezetője is. Egy év óta vannak szoros kapcsolatban a jánoshalmiakkal. A tapasztalatcserék máris kézzel fogható eredménnyel járnak: a tsz-közi vállalkozás például a szabadkai példa nyomán sietett a szerződéskötések megszervezésével a háztáji gazdaságok segítségére. Ez rövidesen lehetővé teszi a tápoknak a háztájiban történő felhasználását is. De ami mindkét felet a leginkább érdekli: a mező- gazdasági termeléshez kapcsolódó legésszerűbb értékesítési forma. Még csak a kezdetnél tartanak — a határon innen és túl is. Ám itt bőséges tere lesz majd a tapasztalatok szerzésének. S ez a felismerés félig már biztosíték arra is, hogy az Üj Alkotmány előrelépése az idén sem lesz kisebb a tavalyinál. H. D. Miért...? A sors és az új mechanizmus kifürkészhetetlen akarata folytán a kecskeméti Aranyhomok Éttermet 1968. január 1-től — valószínűleg eddigi jó munkájának elismeréseként — másodosztályú étteremből elsőosztályúvá léptették elő. Ez viszont azzal jár, hogy az étterem mennyiségi és minőségi változtatás nélkül felemelheti az éttermi árakat. De ezentúl, míg a legtöbb helyen 2,50 forintba kerül egy dupla fekete állva elfogyasztva, addig az Aranyhomokban 4 forintot számolnak fel ugyanilyen feketéért — igaz ülve. Nem kívánok közgazdasági fejtegetésbe kezdeni, hogy az árkiegyenlítődés törvényei szerint következett-e be mindez. Vagyis miután leszállították a tv-készülékek és a vaj árát, ez jogcím arra, hogy az Aranyhomok felemelje éttermi árait, mert az ilyen fejtegetés bizonyára sántítana valahol. Viszont indiszkréciót sem követek el akkor, ha közlöm, hogy legjobb tudomásom szerint az új mechanizmussal az életszínvonal további emelkedése még nem kezdődött el, annak alapjait ezután fogjuk elsősorban jobb munkával megteremteni. Ebből logikusan következik, hogy az Aranyhomokba járók keresete mit sem változott 1967 decembere óta. Kissé korainak tartom éppen azért, hogy az Aranyhomok egyszerűen a II. mellől egy tollvonással lehúzta az egyik I-et, s ezzel a csekély energiakifejtéssel „felsőbb osztályba lépett”. Z. A. kecskeméti lakos Hasznos kézikönyv Horváth Sándor „Szőlő a házikertben” című könyve, amely a napokban jelent meg, igen nagy örömet szerzett a ház körül szőlészkedéssel foglalkozók széles táborában. Szakembereink is igen nagy haszonnal forgatják. A ház körüli szőlőtermesztés most kezd kibontakozni, fejlődni. Szükséfajtákat. Szőlőfajtáinl lajdonságainak tábláz, tos bemutatása minden szak- embernek jó útmutatás* nyújt. Nagy terjedelemben tárgyalja a különböző tőke- művelési módokat, az af csony, középmagas és magas kordonokat, . foglal! n. zik az újabban igen ti dő Lenz Möser típusú naSzóló a házikertben m ges tehát egy ilyen részletes útmutató, amely népszerűén, közérthetően, s igen jól sikerült illusztrációkkal könnyűszerrel bevezeti olvasóját a szőlőtermesztés gyakorlatába, tudományába. Az író mintegy kézenfogva vezeti végig a termesztőt a tennivalók egész során. Részletesen foglalkozik a jövedelmezőséget legjobban meghatározó tényezőkkel, többek között a fajtamegválasztással, ismerteti a házikerti termelésben legjobban bevált csemege: és borszőlő; gas műveléssel is. Nagy súlyt helyez a metszést szemléltető ábrázolásra. A talajerőpótlást tárgyaló fejezetében pedig szinte receptszerű javaslatokat ad. A növényvédelemmel kapcsolatosan a hagyományos szerek mellett foglalkozik a legújabb védekezőanyagokkal és ismerteti azok használatát. A mű az idei mezőgazda- sági könyvhónap egyik legsikerültebb, leghasznosabb forgatható kiskönyve. Pfenning Gyula megyei főkertész
