Petőfi Népe, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-04 / 2. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XXIII. ÉVF. 2. SZÁM VETOnTftP A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BÁCS-KISKUN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1968. JANUAR 4. CSÜTÖRTÖK Ara: 80 fillér Bejáró munkások Szüksége van rájuk az építőiparnak Az ÉM Bács megyei Ál­lami Építőipari Vállalat 3300 dolgozója közül 1800 lakóhelyétől távol végzi munkáját. Körülbelül ezer- kétszázan a vállalat mun­kásotthonaiban laknak, s hetente vagy kéthetente — ritkább esetben — havon­ta — utaznak haza család­jukhoz, hatszázan pedig naponta „ingáznak”. Jelentős költségtényező E néhány adat alapján már következtetni lehet arra, hogy milyen nagy gondot jelent a vezetőség számára az új utazási bér­letjegyrendszerre való át­térés. Mint ismeretes, ja­nuár 1-től a munkáltató téríti meg az útiköltség­kedvezményt dolgozóinak. Az Építőipari Vállalat ese­tében ez havi 280—300 ezer forintot, évente pedig 3— 3,5 millió forintot jelent. Igaz. hogy az új építőipari árrendszert már ennek a költségtényezőnek a figye­lembevételével dolgozták ki, mégsem lesz könnyű „kigazdálkodni” évről évre a milliókat. A bejáró dolgozókról ter­mészetesen nem tud és nem is akar lemondani a vállalat. Az utazási költsé­get jól megfontolt munka- szervezéssel, utánpótlás­neveléssel mégis csökkent- heti. Lehetőleg helybeliek Fehér József munkaügyi osztályvezető így beszélt erről: — Eddig is az volt a cé­lunk, hogy a vidéki mun­kahelyeken — 24 építés- vezetőségünk van — lehe­tőleg a helybeliek, vagy legalábbis a közelben la­kók dolgozzanak. Ezután még inkább érvényesül munkánkban ez az elv. Már a szerződések megkötése­kor figyelembe vesszük, hogy végrehajthatjuk-e az adott feladatot a munka­erő nagyobb átcsoportosí­tása nélkül. Egyes szak­mák képviselőinek, így például a parkettázóknak az utaztatására természe­tesen továbbra is szükség lesz, hiszen a 12 dolgozót számláló burkoló brigád végzi az egész megyében — sőt azon kívül is — az ilyen jellegű munkát. Sóját szállítóeszköz ? Fontolgatja a vezetőség, hogy gazdaságos lenne-e, ha saját autóbuszt vásárol­na, s ezzel bonyolítaná le a kisebb munkaerő-átcso­portosításokat. Szó van ar­ról is, hogy a beruházóval kooperálva biztosítják egyes építkezésekhez a segéd­munkásokat — a megren­delő munkásgárdájáb-' vagy helybeliekből. Sokat segíthet az utazási j költség csökkentésében a szakmunkásnevelés körül­tekintő megszervezése is. A korábbi kettővel szemben, máris hét iskolában tanul­nak — ä megye területén, valamint Cegléden és Nagykőrösön — a vállalat fiataljai. Az újonnan je­lentkezők a lakóhelyükhöz legközelebb eső intézetbe — később munkahelyre — kerülnek. December 22-étől már folyamatosan fizeti a válla­lat az utazási térítést dol­gozóinak, előlegként. Ja­nuár 5-ig tehát mindany- nyian megválthatják az új bérletjegyeket. B. D. Párlkiildötlség utazott a Szovjetunióba A Szovjetunió Kommu­nista Pártja Központi Bi­zottságának meghívására Aczél Györgynek, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága titkárának vezetésével szerdán párt- küldöttség utazott a Szov­jetunióba. A delegáció tag­jai: Óvári Miklós, a Köz­ponti Bizottság osztályveze­tője, Katona Imre, a Buda­pesti Pártbizottság titkára, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagjai, továbbá Nagy Miklós, a Központi Bizottság alosztályvezetője és Rátkai Ferenc, a Műve­lődésügyi Minisztérium osz­tályvezetője. „Próbazárszámadások" a közös gazdaságokban Nincs szükség járási jóváhagyásra Kétszázmilliós összjövedelem Befejezték a leltározást, az álló és a forgóeszközök felmérését a megye közös gazdaságaiban. Igen sok tsz-ben már a múlt év no­vemberében elkezdték. A zárszámadásoknak egyéb­ként a járások, illetve vá­rosok által történő megerő­sítésére az idén már nem kerül sor, azok valós tartalmáért a tsz vezetői, illetve az ellen­őrző bizottságok felel­nek a tagság előtt. A járása és városi pénz­ügyi osztályok az adózás megállapítása végett nyer­Harcoló Laosz . ♦ Az amerikai agresszió ki­terjed a Vietnammal szom­szédos Laoszra. is. A. kis or­szág népe azonban hősiesen ellenáll. Bátran felveszi a harcot a betolakodók ellen és — a föld alá kényszerít­ve ugyan — nem áll meg a mindennapi élet sem. Az MTI fotoriportere a közeltnúltban körutat tehe­tett a felszabadított Laosz- ban. Három képe akár szimbólum is lehetne ar­ról, hogy mire képes egy bátor kis nép, ha tudja, miért harcol. A felszabadító hadsereg légvédelmi egysége harcban az amerikai repülőgépekkel. hétnek betekintést a zár- számadási adatokba. A gaz­daságok idei tervei sem szorulnak hatósági megerő­sítésre, elkészítésüket mindamellett előírja az új szövetkezeti törvény. A múlt év eredményei­ről a megyében 204 tsz, két halászati szövetkezet, hat tsz-közi önálló vál­lalkozás, 56 tszcs és 19 szakszövetkezet készít számadást. Érdekes módon a gazdasá­gok nagyobb részében már úgynevezett „pcóbazár- számadást” végeztek. Ezek­ből az üzemágankénti be­vételek és ráfordítások — mintegy tízezer forintos plusz—mínusz eltéréssel — megállapíthatók. Az előze­tes számítások azt mutat­ják, hogy az elmúlt évben fokozódtak a termelési eredményeik, gyarapodott a gazdaságok vagyona. Isme­retes a harmadik ötéves tervben a mezőgazdaság évenkénti 4—4.5 százalék­ban előírt fejlődési üteme. A megyében a múlt évben ez 4,9 százalékra tehető. Ám csak a termelőszövet­kezeteket vizsgálva,, ez a fejlődés 8—10 százalékban állapítható meg. A termelé­si költségek mérsékeltebb ütemben, mintegy 3—4 szá­zalékkal növekedtek. A bruttó .jövedelem a termeló'szövetkezetekben várhatóan 200 millió fo­rint lesz; 13—14 százalékkal több, mint az előző évben. Jelen­tős összegekét fordíthatnak ! hát a fejlesztési alapok nö­velésére, de a tagság sze­mélyi jövedelmének a foko­zására is. Ez utóbbi tagon­ként és évenként átlagosan ezer forinttal lesz nagyobb, mint egy évvel korábban. Hozzátéve azonban, hogy a gyengébb adottságú ho­mokvidékeken ezt a fejlő­dést nem érték el a gazda­ságok. S azt is megjegyez­ve, hogy egy-két helyen visszaesés várható . A me­gye gyenge közös gazdasá­gaiban összesen 20—25 mil­lió forint mérleghiányra számíthatunk, ami nagyjá­ból azonos szinten lesz a tavalyival. A kedvezőtlen termelési adottságok miatt keletkező kieséseket állami segítséggel pótolják. De Gaulle Romániába látogat De Gaulle elnök újság­írók egy csoportja- előtt megerősítette hogy ez év tavaszán hivatalos látoga­tásra Romániába utazik. De Gaulle kijelentette, hogy számára 1968-ban „időben is, térben is ez lesz a leg­közelebbi utazása” s ez egy­ben azt is jelenti, hogy ez évben Románián kívül más­hová is ellátogat. A lakosság barlangokba kényszerült az állandó bom­bázások miatt. Föld alatti kórház a felszabadított Sam- neuban. Jelentős beruházások, új üzletek A MÉSZÖV tervei a falusi kereskedelem fejlesztésére Nyomda a barlangban. Itt készítik a felszabadított őrület Iskolái részére a tankönyveket és a forradalmi Neo Lao Haksat Párt lapját is. (MTI-foto — Páifai Gábor felvételei.) Számos példát lehetne említeni annak bizonyításá­ra, hogy a MÉSZÖV eddig is igen sokat tett a falusi lakosság jobb áruellátásá­ért. Sok millió forintos be­ruházással kialakította a fa­lusi bolthálózatot, s ennek révén viszonylag kulturált körülmények között vásá­rolhattak a legkisebb köz­ségek lakói is. Azért „vi­szonylag”, mert a korábbi években főleg arra töre­kedtek, hogy apró szakbol­tokat létesítsenek, ezek azonban hamarosan zsú­folttá, korszerűtlenné vál­tak. Legnagyobb hibája azonban az volt — s ma is az — ezeknek a kis boltok­nak, hogy a vásárló az áru­cikkeknek csak egy bizo­nyos köréből válogathat. A SZŐ VOSZ V. kongresz- szusúnak határozata alap­ján most az feladat hogy nagy, komplex áruházakat alakítsanak ki a falvakban, köz­ségekben. így jött létre a kiskőrösi, Izsáki, dunavecsei áruház, de a következő években a beruházás tovább folyik. A j munka, a feladat nagyságát l jól érzékelteti, ha csupán I Dunapa táj on úgy sikerült^ annyit' említünk meg, hogy 1968—69-ben a megyében 74 új üzletet, vendéglőt, cukrászdát, ABC-áruházat, stb építenek. A felújítá­sokkal, átalakításokkal és bővítésekkel együtt a két év folyamán 88 millió forintot fordít a MÉSZÖV a kereskedel­mi hálózat fejlesztésé­re, korszerűsítésére: Ebben az összegben többek között 20 millió forinttal szerepel a kecskeméti nagy áruház, amelynek építését 1968-ban kezdik meg. A falusi lakosság zavar­talan és kielégítő áruellá­tását, a kulturált körülmé­nyek megteremtését célzó törekvésekben a földmű­vesszövetkezetek nincsenek magukra hagyva. Az el­múlt években jó segítő­társnak bizonyultak a he­lyi tanácsok, hiszen a köz­ség vezetőinek is érdeke az, aminek megvalósításán az fmsz-ek fáradoznak. Az együttműködés gyümölcsö­zőnek bizonyult például a bajai járásban, ahol a köz­ségi művelődési házakban . a helyi fmsz büfét nyitott. \ ! íev Kikerült! egy úgyszólván minden igényt kielégítő, modern áruházat kialakítania a szövetkezetnek, hogy a ta­nács vb átadta a régi mű­velődési házat erre a célra, az fmsz viszont egy másik épületet bocsátott a vb rendelkezésére, ahol böl­csődét nyitottak. A közös célok megvalósítását szol­gáló ilyen példamutató együttmű­ködésnek a község min­den lakója hasznát lát­ja, örül neki. Ahhoz azonban, hogy a MÉSZÖV az 1968—69-re tervezett programját meg tudja valósítani, más köz­ségek vezetőinek, lakossá­gának megértő segítségére is szükség van. Olyasmire gondolunk itt elsősorban, hogy — a lehetőségekhez ké­pest — a község vezetői jut­tassanak megfelelő telket az új áruház építéséhez, tá- mogasák a munkát saját anyaggal, társadalmi mun­kával is. A cél, a terv minden esetre dicséretes. Hogy a megvalósítás is az legyen, a lehetőségek jó ki­használására, az érdekei- összeegyeztetésére va- szükség. G. S.

Next

/
Thumbnails
Contents