Petőfi Népe, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-12 / 9. szám
oldal 1968. január 12, péntek Független politikát követel Angliától a Francia Kommunista Párt Az Humanité csütörtöki száma közölte' annak a megállapodásnak a szövegét, amelyet a baloldali pártok képviselő csoportjai kötöttek kedden a nemzetgyűlés rendkívüli ülésszakának összehívására vonatkozóan. Közli annak az log, hogy Nagy-Britanniát kivételes szövetségi viszonya igen szorosan az Egyesült Államokhoz fűzi. Ezért az FKP Politikai Bizottsága úgy véli: Nem kezdődhetnek tárgyalások Nagy-Bri- tannia közös piaci felvételéről mindaddig, amíg az angolok le nem mondanak kivételes szövetségükről az Egyesült Államokkal és nem kötelezik magukat független politika folytatására — hangsúlyozta Wal- deck Rochet. Kádár János fogadta a szovjet küldöttség vezetőjét Kádár János, a Magyar Szocialista'Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön fogadta V. F. Promiszlovot, az SZKP Központi Bizottságának tagját, a Moszkvai Városi Tanács V. B. elnökét, a Budapesten tartózkodó tanácsi küldöttség vezetőjét. A baráti beszélgetésen részt vett Sarlós István, a Fővárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke és Venéczi János, az MSZMP Budapesti Bizottságának titkára. Ott volt F. J. Tyi- tov, a Szovjetunió magyar- országi nagykövete. (MTI) Mazurov Alexandriában KAIRÓ (TASZSZ) Az Egyesült Arab Köztársaságban tartózkodó szovjet kormányküldöttség Kirill Mazurovnak, a Minisztertanács első elnökhelyettesének vezetésével csütörtökön Kairóból Alexandriába utazott. Koszip és Qebré megbeszélése A csehszlovák nemzetgyűlés elfogadta az idei költségvetést interpellációnak a szövegét is, amelyet ebben a kérdésben Robert Ballanger, a kommunista képviselőcsoport elnöke kíván a miniszterelnökhöz intézni. Az interpelláció felhívja a miniszterelnök figyelmét arra, hogy Nagy-Britannia közös piaci tagságáról csak abban az esetben kezdődhetnek tárgyalások, ha Anglia lemond kivételes szövetségeséről az Egyesült Államokkal és kötelezi magát egy független politika megvalósítására, s valamennyi európai országgal való együttműködésre. Ez egyúttal megköveteli a katonai tömbök feloszlatását is. Waldeck Rochet, az FKP főtitkára szerda este a párizsi kommunisták nagygyűlésén a politikai bizottság nevében nyilatkozatban ismertette a párt álláspontját a Közös Piac és Anglia csatlakozása kérdésében. Hangsúlyozta: A Közös Piacban, amint azt a kommunisták előre is látták, teljesen a kartellek és a tőkés monopóliumok uralkodnak. Ezek a kormányokra a munkásosztály érdekeivel ellentétes politikát kényszerítenek. A kommunisták a többi közit azt akarják, hogy Francia- ország gazdasági vonatkozásban ne zárkózzék be a Közös Piac határai közé, hanem fejlessze gazdasági, műszaki és kereskedelmi kapcsolatait a kölcsönös előnyök alapján, politikai és társadalmi rendszerükre való tekintet nélkül, minden európai országgal. Nagy-Britannia belépésének problémája nemcsak gazdasági kérdés, hanem mindenekelőtt politikai jellegű probléma. Tudott doA csehszlovák nemzet- gyűlés költségvetési vitájában felszólalt Oldrich Cer- nik miniszterelnök-helyettes, az állami tervhivatal elnöke is, aki beszédében kitért a beruházási politika kérdéseire, és hangsúlyozta, hogy a termelés szerkezeti megváltozásának feltételei fokozatosan létrejönnek. Az elmúlt két évben — mondotta — emelkedett a lakosság életszínvonala: ezt elsősorban a bérek emelkedése jellemezte, azonban 1967 első felében az átlagbér és a munkatermelékenység növekedése közötti arány kedvezőtlenül alakult, A kormány néhány árszabályozó intézkedése eredményeképpen az év végére csökkent a bérek és a munkatermelékenység növekedése közötti aránytalanság. Cernik ezután azokról a célkitűzésekről szólt, amelyeket a következő három évben az életszínvonal emelése érdekében kell végrehajtani. A vitában felszólalt 27 képviselő mélyrehatóan elemezte a gazdasági élet fejlesztésével kapcsolatos célkitűzéseket, nehézségeket, az életszínvonal alakulása terén kívánatos előrehaladást. A csehszlovák nemzet- gyűlés a költségvetést egyhangúlag elfogadta. (MTI) ülésezik a csehszlovák nemzetgyűlés. YalotalábBrí Amerika ellen De Gaulle térdre akarja kényszeríteni a dollárt Egyenes vonal vezet a piacokon árult vajtól az aranyig. Minden ország fogyasztói ismerik ezt a bosszúságot: ha a parasztok túl sok tejet fejnek, a tejfeldolgozó üzemek túl sok vajat halmoznak a vajhegyre, állami részről felvásárolják a feleslegeket, ezzel csökkentik a kínálatot és megakadályozzák az árcsökkenéseket. Az arany- szakértők okultak ebből és 1961-ben titokban megalakult Londonban a gold-pool. Feladata az arany felvásárlása, amennyiben túl nagy a kínálat belőle, hogy ezzel megakadályozza az arany csökkenését. A font leértékelése óta fontosabb a gold-pool ellenkező akciója: amilyen mértékben ugyanis emelkedik napról napra az aranykereslet, a gold- poolnak aranytartalékokat kell piacra dobnia, hogy megakadályozza az (egyébként rögzített) aranyár aránytalan emelkedését. Az Egyesült Államokon kívül 19S1 óta Anglia, Németország, Franciaország, Belgium, Olaszország és Svájc vett részt a gold-poolban. Valamennyien az arany segítségére siettek az állami bankjaikban raktározott arany- készleteikkel, mihelyt az arany vásárlói Londonban többet követeltek a nemesfémből, mint amennyi ott rendelkezésre állt. Amikor az aranykereslet növekszik, ez azt jelenti, hogy a világ minden részéből érkező vevők Londonban font sterling és arany bankjegyeik helyett aranyat akarnak kapni. Így tehát növeltszik a kínálat a kőt nemzetközi tartalékvaluta papírpénzeiből. A mi hasonlatunkban a vajfeleslegek szerepét töltik be: amikor a gold- pool-országok nemesfém tartalékaiból piacra dobnak aranyat, s papírdollárt, valamint fontot vásárolnak, megakadályozzák, hogy a dollár és a font az aranyhoz viszonyítva túl sokat veszítsen értékéből. 1961-től a múlt év júniusáig jó üzlet volt a gold-pool résztvevői számára. Nagyobb volt az aranykínálat, mint a kereslet. Az év közepe óta a tendencia megváltozott; miután csökkent a font és a dollár iránti bizalom, egyre többet dobtak belőlük piacra, s fennállt a veszély, hogy az arany ára emelkedik. Az adott helyzetben a gold-pool országai kénytelenek voltak összesen 700 millió dollár értékű arannyal támogatni a fontot és a dollárt. Megbízható forrásból szerzett értesülés szerint — és Párizsban sem vitatja senki —Franciaország erre elhatározta, hátat fordít a gold-poolnak. Míg az Egyesült Államoknak minden esetben felét kell viselnie a dollár és a font támogatására irányuló fizetési tériteknek amerikai tartalékara hy rendelkezésére bocsátásával a londoni aranypiacon, Francia- ország kötelezettsége mindösz- sze 9 százalékos volt. A többi ország részesedése ném ismeretes — csak annyi bizonyos, hogy a dollár és a font szubvencionálásában a fennmaradó 41 százalékos arányában kell osztozniuk. De Gaulle már 1965. február 4-én közölte, tarthatatlan a mostani, mindenekelőtt a papírdollárra támaszkodó tartalék-valutarendszer. Ezt gazdasági okokkal indokolta: az Egyesült Államok évek óta több pénzt költ a világban, mint amennyit kereskedelem és más tranzakciók révén bevesz — fizetési mérlege következetesen deficites, f967-ben például mintegy 2 milliárd dollárral. Amikor a. mostani rendszer — a Gold-Exhange-Standard — a dollárt és a fontot az arannyal egy szintre helyezi, egyrészt félrevezeti a közvéleményt, hiszen a világban forgalomban levő papírdollár- és fontkészletek mindössze kb harmadrészének van aranyfedezete, tehát semmiképpen sem aranyértékű. Másrészt de Gaulle 1965 óta azzal érvel, hogy a Gold-Exhange-Standard lehetővé teszi az Egyesült Államoknak, hogy más országok iránti adósságait arany helyett hamis „papír- arannyal”, vagyis dollárral fedezze. - Ezért az Egyesült Államok nagy adósságai ellenére finanszírozni tudja a hallatlanul költséges — évi 30 milliárd dollárba kerülő — vietnami háborút. Magyarán: a gold-pool országok hozzásegítenek a háború folytatásához szükséges anyagi eszközök előteremtéséhez. Ez mintegy 2 milliárd dollárra vonatkozóan ténylegesei! így is áll, ami pontosan megfelel az idei amerikai deficitnek. De Gaulle úgy véli, hogy végzetes csapást mérhet az amerikai világhatalomra, ha visz- szahúzódiK a gold-poólból, (ezt meg is tette), s ha Franciaország papírdollár-készletéért — majdnem teljes egészében aranyat követel New Yorkban (eddig több mint 2 milliárd dollárért), és ha következetes hadjáratot indít a dollárba vetett bizalom megrendítéséért. Most az alkalom kedvezőnek tűnik számára: a font leértékelése után — az „aranyértékű” két tartalékvaluta egyikéről van szó — csökken a nemzetközi bizalom Gold-Exhan- ge-System iránt. Az Európai Gazdasági Közösség jelenleg 15 milliárd dollár értékű arannyal rendelkezik, több aranya van, mint az Egyesült Államoknak (13 milliárd dollárérték). Ha tehát de Gaulle most vihart kavar az arany körül, akkor emelkedik az ára és csökken a dollár értéke. Franciaország kivonulása a gold-poolból nagy mértékben hozzájárul ebhez, mert vele az aranyérték egyik gold-pool garantálója távozik — s Párizsban 5 milliárd dollárérték van aranyban felhalmozva . . . A tábornok az Egyesült Államok mellett az Európai Gazdasági Közességet a Nyugat legerősebb pénzügyi hatalmává akarja tenni. Éppen ezért bizalmasai kéz alatt felajánlanak \7alamit, ami nincs benne az Európai Gazdasági Kőzö^ég egyezményben: az Európai Va- lutáris Uniót. Ez lenne de Gaulle technikai eszköze, hogy az európai gazdasági közösségbeli partnereit Amerika-el- lenes pénzügyi vonalra vigye. (A Die Presse o^trák napilap cikke nyomán.) i MOSZKVA (TASZSZ) Koszigin szovjet kormányfő csütörtökön délelőtt a Kremlben fogadta Michel Debré francia gazdasági és pénzügyminisztert, a szovjet—francia állandó „nagybizottság” társelnökét. Beszélgetésük alkalmával megelégedéssel jegyezték meg, hogy lényeges haladás történt a szovjet—francia gazdasági, kereskedelmi, tudományos és műszaki kapcsolatok fejlődésében. A ködés ezeken a területeken egyre szélesebb körű és egyre eredményesebb. A felek kijelentették: Kölcsönösen törekednek a sokoldalú gazdasági, tudományos és műszaki együttműködés fejlesztésére. A szovjet formányfő és a francia miniszter a két ország kapcsolatának több fontos kérdését és a nemzetközi helyzet néhány időszerű problémáját is megvitatta. Tito béliét sürget RAWALPINDI. Ajub Khan pakisztáni elnök szerdán este bankettet adott Tito jugoszláv elnök tiszteletére. A banketten Tito elnök beszédet mondott, sürgette a vietnami és a közel-keleti válság békés megoldását. Hangoztatta, hogy mind az ENSZ-ben. mind az ENSZ- en kívül erőfeszítéseket kell tenni az izraeli agresz- szió .következményeinek felszámolására. Vietnamról szólva elmondotta, hogy ez- a* háború nemcsak Ázsia, hanem az egész világ békéjét fenyegeti. Követelte: „Békés és méltányos megoldásra kell törekedni tárgyalások révén, amelyek azonban nem lehetségesek a Vietnami Demokratikus Köztársaság bombázásának azonnali és feltétel nélküli beszüntetése nélkül.” Az Ál Ahram című kairói lap azt az értesülést közli, hogy a jelenleg Pakisztánban tartózkodó jugoszláv elnök január 31-én találkozik Asszuánban Nasszer egyiptomi elnökkel. Tito a tervek szerint Etiópiából érkezik majd meg Asszuánba. A Snrveyor-7. üzemzavara PASADENA. (MTI) Üzemzavar támadt a Holdon — közölte Pasadená- ban szerdán este az amerikai űrhajózási hivatal szóvivője a Surveyor—7. eddig sikeres missziójáról beszámolva ' A Földről utasítást küldtek a Hold-laboratóriumnak, hogy az bocsássa a Hold talajára a kőzet vegyi elemzésére szolgáló sugárberendezést. A szerkezet működésbe is lépett, azonban a speciális „dobozt” leeresztő huzal valamibe beakadt és így a miniatűr vegyvizsgáló berendezés félúton megrekedt a Holdszonda lábakon álló „teste” és a talaj között. A szakértők abban reménykednek. hogy az üzemzavart oly módon tudják kiküszöbölni, hogy a Surveyor—7. ásóberendezésének lapátját valahogy a doboz felé fordítják, és megpiszkálják vele — hátha kiszabadul. Amennyiben ez nem sikerül, a Surveyor —7. nem tudja megvalósítani egyik legfontosabb feladatát, a talaj vegyelemzé- sét. A Surveyor—7. egyébként 1225 jó minőségű képet sugárzott a Földre. A képek sziklás, kietlen, fantasztikus regények lapjaira kívánkozó tájat mutatnak, s eltérnek minden eddigi Holdportrétól. Afrika szégyene Sékou Touré guinea! elnök szerdán Conakry-ban ünnepélyes keretek között megnyitotta az Afrikai Egységszervezet koordinációs bizottságának XII. ülésszakát. Megnyitó beszédében kijelentette: A szuverén afrikai országoknak megvannak a fegyvereik és a védelmi eszközeik ahhoz, hogy katonai potenciáljuk teljes mozgósításával megmentsék közös afc-ikai hazájuk becsületét, és a ki- zsákmányolókra rákénysze- rítsék Afrika népeinek és értékeinek tiszteletben tartását. A közel-keleti helyzetről szólva Sekou Touré kijelentette: „Egész Afrikára nézve szégyen, hogy Izrael önkényesen megszállva tartja az ENSZ egyik tagja, az Egyesült Arab Köztársaság területének egy részét, anélkül, hogy a szervezet akár egyetlen alkalommal is tiltakozott volna ez ellen. Ideje, hogy ezen változtassunk, és a független Afrika megértse: Az imperialisták és a gyarmattartók koalíciója egységfront Afrika felszabadulásával szemben, és ezért e fronttal szembe kell szállni, tevékenyen és kézzelfoghatóan közbelépve mindenütt, ahol Afrika népei nemzeti függetlenségük kivívásáért, vagy megszilárdításáért harcolnak”. (AFP)
