Petőfi Népe, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-05 / 3. szám

Első év az NB 11-ben Megérdemelt jutalom Mvódíjat alapított negyei tanács a 8. KTE 30 10 IO lO 27:32 30 SZÉP UTAT tett meg a megyei bajnoki címtől az NB II. élcsoportjáig a KTE. Nagyobb szerencsé­vel akár a 4. helyen is vé­gezhettek volna. Ha a játé­kosokat, vezetőket és a szurkolókat kérdeztük vol­na a bajnokság elején: megelégednének-e, ha a táblázat első felében végez­nének, minden bizonnyal igennel felelnek. Kár, hogy a végén egy-két elkönnyel- műsködött vereség három hellyel vetette vissza a csa­patot. E három mérkőzé­sen „szerzett” 14 gól tette tönkre a gólarányt, és nem vet jó fényt az együttes vé­delmére, amelyik a többi 27 találkozón sem sokkal többet kapott mint ezen a hármon. (B. Spartacus 4:0, KISTEXT 4:1, Szolnoki MÁV 6:0). A KTE ritka szabályos­sággal érte el eredményeit. Győzelmet, döntetlent, ve­reséget egyformán 10—10 esetben ért el. A passzív gólarányt éppen az utolsó mérkőzésen szedték össze, amikor, régi riválisától, a Szolnoki MÁV-tól féltu­cat gólt kaptak. A kecskeméti támadósor ebben a bajnokságban nem tündökölt. Csak egyszer tudtak három gólnál többet lőni — a Békéscsabai Elő- rének. Németh József edző nem tudott a csatársor já­tékán javítani. Mentségére szolgál, hogy nem egészen rajta múlott. Szappanoson kívül úgyszólván nem volt igazi góllövő csatára az együttesnek. A góllövőlista így fest: Szappanos 12, Sallai 3, Fássy 2, a többiek legfeljebb 1—1 gólig vitték. Ennek az eredménye, hogy a kiesett Mezőkovácsházi Petőfi után a KTE lőtte a legkevesebb gólt — szám- szerint 27-et — ebből is kettő öngól —, vagyis mér­kőzésenként átlagosan még egyet sem. Az együttest sok kelle­metlenség érte az év folya­mán. Sérülések tizedelték a csapatot. Fekete I. és Pavlovícs a bajnokság kö­zepén vált hosszabb időre harcképtelenné. A leggyor­sabb ember B. Szabó két hónap után búcsút mondott a csapatnak. A legkelle­metlenebb azonban Szap­panos hosszan elhúzódó be­tegsége volt a bajnokság hajrájában. Vele bizonyá­ra előbb végzett volna a KTE. Az edző kereken húsz játékost volt kénytelen sze­repeltetni. Egyedül Suhaj- da játszotta végig a 30 mér­kőzést. Továbbiakban a sor­rend: Diószegi 28, Nagy L. 26, Sallai 25, Molnár 24, Szappanos 24, Barta 22, Beregi 22, Fekete I. 22, Pavlovics 21, Fássy 20, Sza­bó 19, Rubányi 11, Fekete II. 8, B. Szabó 7, Kállai 7, Vitkovics 6, Dorogi 5, Tri­tont 2, Gudricza 1 esetben szerepelt. ÉRDEMES a KTE ered­ményeit megfigyelni: 14 esetben nem rúgott gólt és kilencszer is csak egyet. Igaz, hogy 13 esetben men­tes maradt a hálójuk a góltól, sőt tíz esetben is csak egy gólt kaptak. A KTE tavasszal 16 pon­tot szerzett és a 6. helyen j végzett, ősszel csak 14 pon- J tot ért el, és végeredmény­ben a 8. helyen fejezte be az első NB II-s évet. A helyezéseket tekintve a bajnoki táblázaton kielégí­tően szerepelt a KTE. Csak az első három és az utolsó három fordulóban voltak a 6. helynél lentebb. A KECSKEMÉTI csapat január első napjaiban kez­di meg a felkészülést. Re­méljük a nehéz küzdelem­ben összekovácsolódott együttes az új bajnoki év­ben megerősödve, tovább folytatja sikeres szereplé­sét. L. M. 1967 legjobb ifjúsági sportolói A Telesport csütörtöki műsorában kiosztották a Magyar Televízió által ki­írt „Az év ifjúsági spor­tolója” vándordíját, vala­mint az emlékplaketteket. 1967-ben a fiúk csoport­jában az év ifjúsági spor­tolója Kocsis Imre, a Bp. Honvéd kardvívója lett, az elmúlt évi ifjúsági világ­bajnok. „A kiváló nevelő mun­káért” emlékérem arany fokozatát edzője, Polgár József nyerte el. A 2. helyezett Katona Mihály (Ganz-Mávag), az elmúlt évi ifjúsági kajak­kenu EB C—1 500 m-es versenyszámának győztese lett. Edzője, Kemény László az emlékplakett ezüst fo­kozatát kapta. A 3. helyen Boros Sán­dor gerelyvető, az Ű. Dó­zsa sportolója végzett. Az elmúlt évi Európa Ifjúsági Játékokon aranyérmet nyert, edzője, Tamás László Rangsor A France-Football című párizsi szaklap a múlt év­ben lejátszott nemzetközi labdarúgó-mérkőzések ered­ményei alapán összeállítot­ta az országos labdarúgó- válogatottak 1967 évi rang­sorát. Klubot alakítanak a kecskeméti tartalékosok az emlékérem bronz foko­zatát kapta. A lányok csoportjában 1967-ben az év ifjúsági sportolója Almássy Zsuzsa műkorcsolyázó, az FTC sportolója. Tekintettél ar­ra, hogy hazai edzője nincs, az aranyplakettet nem ad­ták ki. Almássy a felnőtt EB-n szerzett bronzérmet. A 2. helyen Gyarmati Andrea, a BVSC úszónője végzett. Aranyérmet szer­zett az ifjúsági EB-n és világviszonylatban is nagy­szerű magyar csúcsot állí­tott fel 100 m-es pillangó- úszásban, edzői, Székely Éva és Littomericzky Má­ria a kiváló nevelő mun­káért ezüstplakett díjazás­ban részesültek. 3. Csipán Borbála atléta, a KSI versenyzője. Edzője, Iharos Sándor bronz em­lékérmet kapott. Csipán Borbála ifjúsági csúcstartó 800 m-es síkfutásban. A felnőtt bajnokságon is he­lyezést ért el. A rangsor: 1. Szovjetunió, 2—3. Ma­gyarország és Olaszország, 4. Anglia, 5. Bulgária, 6—7. NDK és NSZK, 8. Ju­goszlávia, 9. Csehszlovákia, 10. Spanyolország és Por­tugália. Jelentkezés labdarúgó-játékvezetői tanfolyamra A Bács-Kiskun megyei Labdarúgó Szövetség mel­lett működő játékvezetői tanács labdarúgó-játékve­zetői tanfolyamot rendez. Felhívja mindazokat a sporttársakat, akik kedvet éreznek a labdarúgó-játék­vezetésre, hogy január 14- ig személyesen vagy írás­ban jelentkezzenek a me­gyei TS kecskeméti helyi­ségében Fehér Lászlónál, naponta 9 és 10 óra között, vagy délután 17—19 óra között. A tanfolyam kezde­tét január 13-re tervezik. A vidékiek a területileg ille­tékes TS-eknél jelentkez­hetnek. Ezekben a hetekben igen mozgalmas a Magyar Hon­védelmi Szövetség szerveze­teinek élete. Február elejé­ig valamennyi községben, üzemben, munkahelyen megalakulnak a klubok, amelyek arra hivatottak, hogy összefogják a honvé­delem társadalmi munká­sait és gondoskodjanak a különféle technikai sportok eddiginél nagyobb lehetősé­geiről. A megyeszékhelyen ed­dig csaknem húsz klub ala­kult. Élénk és lelkes hangú gyűléseken vitatták meg a résztvevők a modellezés, a rádiózás, a lövészet, a repü­lés és az ejtőernyőzés to­vábbi terveit. A Konzerv­gyár I-es telepén, a MÁV- nál, az Autóközlekedési Vál­lalatnál és a Zománcipari Művekben pedig arról be- széltek a résztvevők, hogy hogyan lehetne tovább ja­vítani a honvédelmi propa­gandát, mint lehet az eddi­gieknél többet és jobban foglalkozni a fiatalokkal. Mintegy négyszáz tagja van Kecskeméten az MHSZ klubjainak. A legnépesebb klub alakul meg legutoljá­ra, nagyrészt a volt területi alapszervezet tagjaiból. ] Szombaton, január 6-án. délután fél 5-kor a Csányi utcai székházban tartja ala­kuló ülését a tartalékosok klubja. Itt azok a leszerelt katonák, tiszthelyettesek és tisztek beszélik majd meg a további feladatokat, akik az új szövetség adta széle­sebb keretek között fognak dolgozni, s vállalják, hogy a munkájuk mellett részt vesznek a fiatalok nevelé- j sében és a különféle tanfo- I lyamok vezetésében. A Kecskeméti Katona Józsteí Színház ebben az évadban valóban szép fegyvertényekkel hívta fel magára az országos köz­vélemény és a kulturális irányító szervek figyelmét. Az első Fagyejev Tizen- kilencen-jének színpadra vitele volt a Nagy Októ­beri Szocialista Forra­dalom 50. évfordulója tisz­teletére. A, múlt hónapban megírtuk, hogy ezért a minisztérium nívódíjjal ju­talmazta színházunkat, Osz- tovits Leventét, az átírót, Turián György rendezőt, a szereplők közül pedig Móór Marian, Fekete Ti­bor, Major Pál és Sas Jó­zsef színművészeket. A második nagyszerű tett a megyénkbeli fiatal írónő, Raffai Sarolta Egy- szál magam című drámá­jának előadása volt. A dráma és a bemutató egy­aránt kitűnő kritikát ka­! pdtt, az írónőt úgy üdvö­zölték az országos - sajtó­ban, mint színpadaink új reménységét, a kecskeméti színházat pedig csupa di­cséret érte azért a segít­ségért, és lelkes művészeti munkáért, amellyel az ős­bemutatót sikerre vitte. A minisztérium a napok­ban ezt a produkciót is nívódíjjal jutalmazta. Ki­tüntetést kaptak: Raffai Sarolta, Pethes György ren­dező, Osztovits Levente dramaturg, Dévay Kamilla, Szilágyi Tibor, Fekete Ti­bor, Forgács Tibor és Já- noki Sándor színművészek. A minisztériumi elisme­rés és a kecskeméti szín­ház további jó munkára való buzdításának szándé­ka vezette a megyei tanács illetékeseit arra az elhatá­rozásra, hogy külön me­gyei nívódíjat alapítsanak. A díjat ezentúl minden évben az újév küszöbén adják át. Az első alkalom­mal a Tizenkilencen elő­adásáért nívódíjat kapott Rodó Vilmos igazgató, to­vábbá Piróth Gyula, For­gács Tibor és Gyulai Antal színművészek. A díjakat Madarász László, a megyei tanács vb-elnökhelyettese adta át. KISZ tagkönyvcsere Négy és fél ezer fiatal KISZ-tagkönyv cseréjét bo­nyolították le az év végéig Baján. A tagkönyvcseréhez kapcsolódó beszélgetések során sok hasznos javaslat, észrevétel is elhangzott, amelyek közül a legfonto­sabbakat a KISZ bajai vá­rosi bizottsága továbbítja a felsőbb KISZ és illetékes szervekhez. 4 Puskin Múzeumról összegezték a Puskin Múzeum öt esztendejének ered­ményeit. Fennállá­sának rövid ideje alatt a múzeum hí­res lett nemcsak a szovjet, hanem a külföldi közönség előtt is: 30 090 kö­tetes könyvtárába a világ minden részé­ről érkeznek Pus- kin-kiadványok Képtára csa'k az el­múlt évben 320 ajándékot kapott 'Puskin tisztelődtől, köztük egy akva- rellt. melyet Pus­kin idősebb lánya, Mária Aldkszand- rovna készített. öt év alatt fél­millióan keresték fel a Puskin Mú­zeumot. Hatvan­nyolc tudományos ülést. 280 irodalmi és zenei előadást, 520 mozielőadást tartottak. főleg puskini témákból. A múzeum tudo­mányos munkatár­sai 560 előadást tartottak Moszkvá­ban és Moszkva környékén. Az elő­adásokat magneto- fonszalagról hall­gatták meg „távol Moszkvától”, Tati- sevóban. az oren- burgi területen, az új „Alekszandr Puskin” óceánjárón, s sok más helyen. Az évek során a múzeum 48 vándor­kiállítása kereste fel az iskolákat, üzemeket, vállala­tokat, a mozik elő­csarnokát, s több mint száz Puskin- estet tartottak. Jelenleg a „Pus­kin és korunk” ki­állítássorozat utolsó részének rendezé­sén dolgoznak a múzeum munkatár­sai. A képen: 1830-ból származó Puskm- kéziratok a költő rajzaival a moszk­vai Puskin Mú­zeumban. Tűsbe dobta testvérét egy gyermek Az apa biztatására Megdöbbentő bűncselek­ményre derült fény egy, a kecskeméti rendőrkapi­tányságra tett bejelentés nyomán. December 27-én Földi Ferenc, Jakabszállás I. kerület, 64. szám alatti lakos, családjával a köz­ség határában levő erdő­ben gallyat szedett. A gyer­mekek fáztak, ezért Földi tüzet gyújtott. Az apa né­hány perc múlva így szólt 14 éves. Tjászló nevű fiához: Tragikus közúti szeren­csétlenség történt szerdán, :-éső délután Nyárlőrincen. Rácz József 40 éves. a nyárlőrinci Aranykalász Termelőszövetkezet kocsisa a közös gazdaság kétfogatú lovas kocsiját hajtotta a községben, A lovak hitte­— Dobd a tűzbe Frigyest. Biztatására a gyermek az izzó zsarátnokra taszította négyéves testvérét. A kis­fiút súlyos sérülésekkel szállították a kórházba. Földi — amikor tettének okát1 kérdezték — kijelen­tette: „Tréfának szántam, nem gondoltam, hogy a tűzbe dobja.” A rendőrség az ügyben folytatja a vizs­gálatot. len megvadultak, maguk­kal ragadták a kocsit. A szerencsétlen férfi a hirte­len rándítástól a földre zu­hant és olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszí­nen meghalt. G. G* Gumi-leltár Fekete Pál, a ménteleki Alkotmány Tsz párttitká­ra keresett fel bennünket hogy tolmácsolja az otta­ni lakosság panaszát. A ménteleki vegyesbolt­ban még december 28-án elkezdték a leltározást, de január 4-én is zárva volt az üzlet. Kenyeret az italboltban lehet beszerez­ni, de egyéb árucikkekért, élelmiszerért 15 kilomé­terre kell elfáradniuk a tanyaiaknak. Képzeljük el, micsoda törődés ez; sze­rencse, hogy az időjárás ilyen kedvező még. Mint vendégünk előadta, az egyik fmsz-leltárellenör is türelmetlen már. Jó kereskedő nem vé­gezhet olyan alapon lass ' leltározást, hogy — ez ' beleszámít a nyugdíjba. . (t) Megvadultak a lovak, meghalt a kocsis

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents