Petőfi Népe, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-31 / 25. szám

*. oldal 1968. január 31. szerda Á Pueblo-ügy vitája a színfalak mögött NEW YORK A Biztonsági Tanács hét­főre kitűzött Pueblo-vitájá- nak elhalasztása után nyu­gati ENSZ-körökben meg­lehetős bizonytalanság ural­kodik, és közben folyik a koreai partmenti vizeken elfogott amerikai kémhajó ügyének színfalak mögötti vitája. A Biztonsági Tanács hi­vatalos ülése helyett hét­főn a tanács tagjai — le­számítva a csangkajseki^ta küldöttet — a tanács soros pakisztáni elnöke, először Goldberg amerikai ENSZ- főmegbízottal, majd Moro- zovval, a Szovjetunió dele­gációjának vezetőjével, ké­sőbb az angol Lord Cara- donnal és a francia Armand Berard-ral tanácskozott. A Biztonsági Tanács elnöke magánjellegű megbeszélése­ket folytatott a tanács vá­lasztott tagjaival is és hí­rek szerint ez a konferen­cia kedden délután folyta­tódik. A pakisztáni diplo­mata közben U Thantnak is jelentést tett. Az AP hírügynökség je­lentése szerint vezető ame­rikai ENSZ-tényezők el­mondották: az Egyesült Államok nem akar hozzá­járulni a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság képviselőjének részvételé­hez a Biztonsági Tanács későbbi Pueblo-vitáján, ha előzőleg Phenjan nem bo­csátja szabadon a Pueblót és személyzetét. Az idézett hírforrások szerint Moro­zov, amikor vasárnap Gold- berggel tárgyalt, leszögez­te: a vita két érdekelt fél között folyik, s ezeknek kell rendezniük a problémát. SZÖUL A Cspszun Ilbo dél-ko­reai napilap kedden arról számolt be, hogy egy tucat F—102-es típusú, minden időjárásra alkalmas ameri­kai elfogó vadászgépet szál­lítottak Szöulba. Az intéz­kedés — a lap szerint — összefüggésben áll az ame­rikai hadvezetőség más ka­tonai előkészületeivel. WASHINGTON Johnson elnök hétfőn két megbeszélésen is találko­zott legközelebbi tanács­adóival és a kormánytagok­kal. Az amerikai kongresszus befolyásos tagjai egyre nyugtalanabbak, hogy a kormány „még mindig nem tud eredményt felmutatni a Pueblo szabadon bocsá­tására irányuló diplomáciai kísérleteiben”. Gus Hall, az Egyesült Államok Kommunista Párt­jának főtitkára, hétfőn nyi­latkozatban szögezte le: „Amerikát oktalan katonai provokáción kapták rajta”. Tűzharc a Szuezi-csatornán Izraeli erők kedd reggel géppuskatüzet zúdítottak a Szuezi-csatorna Igazgatóság négy motorhajójára, ame­lyek a víziút északi körze­tében végeztek ellenőrzése­ket. A motorhajók azt kí­vánták megállapítani, hogy a tavalyi júniusi agresszió idején a Timsah-tóban megrekedt Observer ame­rikai hajó számára szabad- e az út a Földközi-tenger irányában. Mint a TASZSZ jelenti, az egyiptomi fél a tüzet viszonozta. A Jordán folyó partvi­dékén arab ellenállók kedd­re virradó éjjel izraeli ala­kulatokkal ütköztek meg. Ezt követően az izraelik aknatűz alá vették az A1 Bakóra nevű jordániai fa­lut. Több polgári személy megsebesült, a falu három háza súlyosan megrongáló­dott. SZKP-küldöttség Tokióban TOKIÖ (TASZSZ) Mihail Szuszlovnak, az SZKP KB Politikai Bizott­sága tagjának, a Központi Titokzatos fémtest, elmosódó rádiójelzések Bizottság titkárának veze­tésével kedden szovjet pártküldöttség érkezett To­kióba, hogy megbeszélése­ket folytasson a Japán Kommunista Párt vezetői­vel. Az SZKP delegációjá­nak tagja többek között Ponomarjov, a Központi Bizottság titkára és Fedosze­jev, a Központi Bizottság mellett működő Marxiz­mus—Leninizmus Intézet igazgatója. A küldöttséget a tokiói repülőtéren Szatomi Haka- mata és Tonio Nisizava, a Japán Kommunista Párt Központi Bizottsága Elnök­ségének tagjai fogadták. Tovább keresik az eltűnt tengeralattjárókat TOULON (MTI) Helikopterrel üldözték az autós banditát A számítások szerint ked­den délután hat órakor ki­fogyott a Minerve francia tengeralattjáró oxigémtar- taléka, ha ugyan a búvár­naszád még épségben van. A haditengerészet mentő­osztagai az idővel harcol­nak, hogy megtalálják a titokzatos fémtestet, ame­lyet hétfőn egy hangloká­tor felderített. A szakértők azonban valószínűtlennek tartják, hogy az 52 ember­rel szombaton eltűnt Mi- nerveről, vagy roncsairól ütköztek vissza a hanghul­lámok, miután a jelzett fémtest messze fekszik a Minerve útvonalától. A Földközi-tenger másik részén, négy ország hajói és gépei folytatják a Da­kar izraeli tengeralattjáró felkutatását. Az izraeli ha­ditengerészet parancsnoka ugyanis közölte, hogy ni- cosiai rádiómonitorok szom­baton rövid, félig kivehe- tetlen rádiójelzéseket vet­tek, amelyek a „tenger­alattjáró bajban” szavak­kal kezdődtek. Szakértői körökben feltételezik, hogy a 69 főnyi legénységgel csütörtökön eltűnt Dakar esetleg túllépte a megen­gedett merülési mélységet, s a nyomás összeroppan- totta. DENVER (Colorado) (MTI) A 26 éves Dániel Wil­liams, hétfőn reggel két pisztollyal felszerelve, har­madmagával ki akarta ra­bolni a denveri vásárcsar­nok egyik standját. A rend­őrség percek alatt a hely­színen termett és a bandi­tát, társaival együtt, a vá­sárcsarnok alagsorába ker­gette. Cinkosai rövid tűzpárbaj után, a könnygázgránátok füstjében megadták magu­kat. ' Williams azonban elme­nekült, s négy embert — pisztollyal terelve őket — túszként magával hurcolt. Autóba ültette őket és Den vérből ország­úti körutazást kezdett. Há­romszázhúsz kilométert haj­tott megállás nélkül, kocsi­jában a túszokkal. Mögöt­te rendőrautók száguldoz­tak, fölötte rendőri heli­kopter repült. Déltájban a bandita fel­adta a küzdelmet, piszto­lyait átadta a túszoknak, s a rendőrök kezére adta magát. Vietnam és a dollár Karikatúrát közöl a nagy pél­dányszámban megjelenő svájci hetilap, a „Weltwoche”; Uncle Sam, az amerikai nagybácsi 1948-ban két kézzel szórja a pénzt, zsebeiből jobbra, balra röpködnek a dollárkötegek. A másik képen ugyancsak Uncle Sam működik, de már 1968- ban: rongyos ruhában, cilinde­rét kezében tartva kéregét. A karikaturista túloz, de bizo­nyos mértékig mégis tükrözi a helyzetet. A „mindenható” dollár véde­kezésre kényszerült. Johnson elnök újév napján drasztikus takarékossági rendszabályokat jelentett be a dollár védelmé­ben. A kongresszus két házá­nak együttes ülésén elhangzott üzenetében megpróbálta a tör­vényhozók előtt is megindokol­ni a korlátozásokat. Okfejtései azonban nem hathattak túlsá­gosan meggyőzően. Egyrészt ugyanis az infláció meggátlá- sáról, a nemzetközi fizetési mérleg egyensúlyba hozásának elengedhetetlen azükségességé- ről szónokolt, másrészt ugyan­akkor kijelentette: „Az Egye­sült Államoknak változatlanul olyan katonai erőt kell fenn­tartania, amely képes elretten­teni minden, az ország bizton­ságát érintő fenyegetést, bár­milyen is legyen az agresszió formája .. Az „agresszió” —- Johnson szóhasználatában, jelenleg el­sősorban Vietnamban „fenye­geti” Amerikát. Erre a célra kellenek elsősorban a dollár- milliárdok. Az amerikai kong­resszus valuta- és bankügyi bi­zottságának elnöke joggal ál­lapította meg, hogy a vietnami háborúban keresendő az Egye­12.Jánuar 1968 / Nr. 1783 DE WELTWOCHE Pentagon által előirányzott ha­dikiadás, három milliárddal több, mint tavaly. Ezen belül a vietnami háborúra 25,7 milliár- dot szánnak. Érdemes megnéz­ni, hogyan is alakultak a viet­nami agresszió költségei. Amikor az intervenciós hadi­gépezet annak idején harcra készült, a Pentagon szám táso- kat végzett, amelyek szerint a sült Államok nemzetközi va­luta-nehézségeinek legfőbb oka. A Johnson által bejelentett 186 milliárdos rekordköltségvetés­ben nem kevesebb, mint 43 szá­zalék, több mint 79 milliárd a 1968 háború másfél-kétmilliárd dol­lárt emészt majd fel. 1966-ban helyre kellett igazítani a szá­mításokat, mert a háború ab­ban az évben 12 milliárdba ke­rült. A Fortuna, a monopóliu­mok folyóirata így írt 1966 áp­rilisában : „A vietnami háború pénzügyi kísérlet is, mennyi katonai felszerelést tud megha­tározott idő alatt egy modern ország meghatározott területre irányítani”. 1967 január elsejei kongresszusi üzenetében az el­nök beismerte, hogy hibásak voltak az eddigi számítások, ezért kérte: emeljék duplájára a katonai hozzájárulást. Ez az összeg azóta is jelentősen nőtt, s — pénzügyi szakértők véle­ménye szerint — a háború tényleges kiadásai évente 30, sőt talán 35 milliárd dollárra rúgnak. Nem kétséges tehát, hogy az amerikai stratégák ál­tal előre nem látott kiadásnö­vekedés ásta alá jelentős mér­tékben a kapitalista világ leg­főbb valutájának nemzetközi állásait. A nehézségekhez járul még az egész kapitalista valutarend­szer zűrzavara. Amikor a kö­zelmúltban leértékelték a font sterlinget, sokan dollárjaikat aranyra váltották, hogy a dol­lár esetleges további romlása ne okozzon számukra vesztesé­get. Ez alaposan leapasztotta az amerikai aranytartalékot. Ezért kényszerült Johnson ar­ra, hogy kongresszusi üzeneté­ben kérje: csökkentsék a dol­lár aranyfedezetét a törvény­ben előírt 25 százalék alá. Milyen további intézkedések megszavazását kérte az e*nök az amerikai kongresszustól a dollár védelmében és a költ­ségvetés egyensúlyának biztosí­tására? Mindenekelőtt 10 száza­lékos adóemelést. Ezt a kéré­sét a képviselőhöz tavaly el­utasította. A pótadó révén el­érhető 12 milliárdról pedig nem fl Mex<kől KP részt vesz a budapesti találkozón Bulgáriai látogatáson tar­tózkodik a Mexikói KP küldöttsége Amaldo Marti­nez Verdugónak. a Köz­ponti Bizottság első titká­rának vezetésével. A mexi­kói küldöttség hétfő este találkozott a szófiai párt- bizottság vezetőivel. A be­szélgetés során Verdugo tótért a nemzetközi mun­kásmozgalom időszerű kér­déseire. „A Mexikói Kommunista Párt sürgeti a kommunista és munkáspártok nemzet­közi tanácskozásának ösz- szehívását és úgy döntött, hogy részt vesz a buda­pesti konzultatív találko­zón” — jelentette ki a párt első titkára. Szovjet kormánynyilatkozat Japánhoz MOSZKVA (TASZSZ) Szovjetunió hétfőn Naka- gava Toru, Japán moszkvai nagykövete útján nyilatko­zatot juttatott el a japán kormányhoz. A nyilatkozatban a szov­jet kormány kifejezi remé­nyét, hogy Japán nem fog támogatást nyújtani az Egyesült Államok agresz- szív ázsiai irányvonalához, amely a „legveszélyesebb következményekkel járhat e térség országai számára”. A továbbiakban a nyilat­kozat rámutat annak a Johnson és Szato által alá­írt szerződésnek a politikai célzatosságára „amelynek értelmében együttesen népművelési televízió-há­lózatot” építenek Dél-Viet- namban, a vietnami nép nemzeti felszabadító harcá­nak elnyomására irányuló általános terv részeként. A nyilatkozat felhívja a figyelmet arra, hogy a ja­pán kormány hivatalosan hozzájárult ahhoz, hogy a japán kikötőket használ­hassák a 7. amerikai flotta atommeghajtású hajói. Lengyel lap a kínai helyzetről VARSÓ. (MTI) A Trybuma Ludu, a LEMP Központi Bizottságá­nak lapja hétfői szániában közli pekingi állandó tudó­sítójának cikkét A „kultu­rális forradalom” Kínában egy évvel a hatalom átvé­tele után címmel. A cikk emlékeztet arra, hogy egy évvel ezelőtt ja­nuárban kezdtek megala­kulni Kínában „az új ha­talom ideiglenes szervei”, amelyeket azután „forra­dalmi bizottságoknak” ne­veztek el. Ezek a forradal­mi bizottságok foglalják el a teljesen felszámolt helyi párt- és állami szervek helyét, de az új hatalom első szerveinek megalaku­lása óta eltelt egy esztendő után forradalmi bizottsá­gok csak kék közvetlenül mondhat le a büdzsé, amely az elnöki üzenet szerint még ez­zel az összeggel is 8 milliárd dollárhiányt mutat. A takaré­kossági rendszabályok kereté­ben egymilliárd dollárt kíván otthon tartani úgy, hogy USA külföldi tőkeberuházásait az 1967. évi öt milliárdról csök­kentsék négy milliárdra. Fél- milliárdot lehet megtakarítani — úgy mond —, ha megnyir­bálják az amerikai bankok ál­tal nyújtott külföldi kölcsönö­ket. Az elnök arra számít, hogy újabb félmilliárd megtakarítást eredményezhet, ha az ameri­kaiak kevesebbet utaznak kül­földre. További sok száz millió dolláros megtakarítást hozhat a külföldi állami kiadások, min­denekelőtt az idegen területe­ken állomásozó amerikai csa­patok fenntartási költségeinek csökkentése. Johnson tervezett lépései Amerikának megtakarítást, a szövetségeseknek jelentős vesz­teségeket okoznak. Amikor pél­dául Wilsonék leértékelték a fontot, arra számítottak, hogy ezzel még több jó pénzű ame­rikai turistát sikerül Angliába csalogatni, hiszen a dollártulaj­donosoknak olcsóbb lett az angliai utazás. Az angolok 1963- ban félmillió amerikai turistá­ra számítottak. Az elnök vi­szont arra kéri az USA polgá­rait, hogy kevesebbet utazza­nak. Az angolok most azzal „viszonozzák” Johnson eTkén- zeléseit, hogy máris lemondták amerikai repülőgép-rendelései­ket. Az angolok, nyugatnéme­tek, japánok ugyanis így teszik fel a kérdést: miért váljék a font, a márka, a yen a dollár áldozatává? G. X. központi közigazgatás alá tartozó városban. Peking­ien. Sangjhajban — és Tiencsinben —, valamint a 26 tartomány közül hét­ben működnek. A hatalom gyakorlásának formáját a többi tartományban és au­tonóm területen homály fe­di, tény, viszont az, hogy többségükben a hadsereg tartja közvetlenül kezében az ellenőrzést. A „forradalmi bizottsá­gok” megalakításának mechanizmusáról nem le­het sokat tudni. A sajtó mindenesetre hangsúlyozza, hogy a hadsereg döntő sze­repet játszik abban, hogy e „forradalmi bizottságok­nak átadják a hatalmat”. Szintén kevéssé lehet tud­ni azt — írja a tudósító —, hogy hol zúzták szét tel­jesen a régi hatalmi appa­rátus központjait, hol pe­dig csak átalakították azt. Számos körzetben és tar­tományban szinte teljesen szétzüllött a politikai és gazdasági élet. Mint a kí­nai lapok jelentéseiből ki­tűnik, a „forradalmi bizott­ságok” nem tudnák meg­birkózni a kulturális for­radalom olvan jelenségei­vel, mint például a „szélső- baloldali” szervezetek frak- ciós törekvései. Ezek közé a jelenségek közé tartozik az is, hogy a közvéleménynek még nem Is olyan régen legtevéke­nyebb részében, például a fiatalság köreiben fokozó­dó fásultság tapasztalható, a fiatalok minden eszközzel megpróbálnak kitérni a do- litikai tevékenység elől. Az ilyen jelenségek ellen a „kulturális forradalom”, hatóságai kiadták „az ön­zés elleni harc. a revizio- nizmus elvetése” jelszavát, ami gyakorlatilag azt je­lenti. hogy mindenki vita nélkül vesse alá magát az úi hatóságok akaratának. Ugyanakkor a kifejezetten az áj hatalmi szervek el­len irányuló tevékenységet rendkívül szigorúan, vi­szonylag gyakran halállal büntetik.

Next

/
Thumbnails
Contents