Petőfi Népe, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-30 / 24. szám
1968. január 30, kedd 1 oldal Jól indultak Gondos elemzés Emlékszem én is a tizennyolc év előtti napokra. Olyan volt a község mint egy felbolydult méhkas. Akkor talán a legmerészebbek sem hitték volna, hogy a fejlődés ilyen gyors lesz Tataházán is. A Petőfi Termelőszövetkezet jól indult. Szerencsésen találkoztak ennél a gazdaságnál a kedvező feltételek. Szorgalmas parasztok, jó vezetés és kiváló földek. A fejlődés ütemes, mondhatnánk szolidan léptek előre évről évre. Fél évtizeddel ezelőtt a község többi termelőszövetkezete is csatlakozott a Petőfihez. Most már több mint ötezer holdas a gazdaság. A taglói szám tavaly ugrásszerűén nőtt, mert a családtagok és az alkalmazottak is mind beléptek. Jelenleg 872 gazdát tartanak számon. A verseny eredménye Az elmúlt esztendőben az állóeszközök értéke 5 millió forinttal nőtt és jelen— Nem lehetünk megelégedve az eredményekkel — hangoztatta Galicz István növénytermesztési agronómus. — A hozamok növelésével még sok helyen tudjuk csökkenteni az önköltséget. Eddig sem kellett szégyenkezniük, hiszen az elmúlt évben egy mázsa búza 84, ugyanennyi kukorica 91, a cukorrépa 24 forintba került. Egy kiló súlygyarapodás a malacoknál és a süldőknél 20,3, a hízott sertésnél 17,6 forint volt Ezek a számok eredményes gazdálkodásról tanúskodnak. azonban még számos elemzés hátra van. Egyes ágazatokban még mindig magas a költség, például a szarvasmarhatenyésztésben. — Többet kellene törődnünk a közös védelmével — hívta fel a figyelmet az elnök. — Nem egyszer szanaszét hagyjuk szerszámainkat, gépeinket. Márpedig a sajátunkat gondosabban A tizennyolcadik zárszámadás Exportcsomagolás — A vezetőség beszámolójának első mondatai bennem is megindították az emlékezést. — A tizennyolcadik záíszámadási közgyűlésre jöttünk össze. Csaknem két évtizede annak, hogy a község gazdáinak nagyobb része új útra tért. Nem volt könnyű az átállás, hiszen a megszokottal való szakítás sohasem zökkenőmentes. Az alapító tagok azóta is itt dolgoznak a szövetkezetben, közülük többen már nyugdíjasok, de becsülettel helytállnak, őket köszöntsük elsősorban most a zárszámadás közgyűlésünk elején. Ezek voltak Galicz József elnök bevezető szavai. Csendesen beszélt. Az utób- bi időben rakoncátlankodik a szíve, többet kellene pihennie. A beszámoló második részét a párttitkár mondta eL leg meghaladja a 34 millió forintot. A bevétel 5,4 millióval fölözte az előirányzatot. Ez egyben növelte a tagság jövedelmét is. Borsodi József növénytermesztési brigádvezető szerint a verseny segítette elő elsősorban a jobb eredményeket. Az ő területükön például a tervezettnél 70 mázsával több cukorrépát termeltek. Kukoricából pedig az előirányzott 26 mázsa helyett 28 és fél mázsát törték holdanként májusi morzsoltbam számítva. Szinte valamennyi fontosabb terményből magasabb hozamokat értek el, mint az előirányzott. Ez is elősegítette a bevételek növekedését. Ezért minden 100 forint kereset után még 26 forint jövedelemkiegészítést, illetve prémiumot kaptak a gazdák. így jött ki az egy dolgozó tagra jutó 26 és fél ezer forint kereset. kell őriznünk, módjára. A zárszámadás után csaknem 5 millió forintot osztottak ki mint az elmúlt évről elmaradt járandóságot. K. S. A Baromfiipari Országos Vállalat kiskunhalasi gyár- Jó gazda ■ egysége jelentős mennyiségű csirkét exportál külföld- ! re. Képünkön ízléses csomagolásban rakja ládákba i Veréb Katalin a konyhakészre feldolgozott csirkét, amelyet Ausztriába szállítanak. (Pásztor Zoltán felvétele.) Dióhéjban Az országgyűlési képviselők megyei csoportjának ülésén valamennyi résztvevő szinte azonosan kezdte felszólalását: „Csak most, a csoportvezetői ösz- szefoglaló hallatán döbbentem rá, hogy mennyi mindent kihagytam a múlt évi munkámról szóló feljegyzésből!” S ezt pótlandó sok-sok minden szóba került. Az elhangzottakból igyekszünk feljegyezni néhány mozaikot. • A jelenlegi választási ciklusban új küldöttként képviseli a megyét, s ezen belül a kalocsai járás Duna menti községeit Molnár István, a Kalocsai Sütőipari Vállalat igazgatója, aki az első év tapasztalatai alapján kijelentette: — Képviselőként helytállni — sokkal nehezebb munka, mint ahogyan megválasztásunkkor gondolni mertem! De hadd jegyezzem meg: Sok minden erőt adó, nem utolsósorban az országgyűlésen tapasztalt őszinteség, közvetlenség, az ország vezetőinek szerénysége. El is gondolkoztam rajta: akadnak még, akik okulhatnának e példán ... • — „Majd meglátjuk!” — szóltak oda annak idején a hartai nagygyűlésen, ahol a nyugdíjrendezésről, a gyermekgondozási segélyről és más kormányelhatározásokról tájékoztattam választóimat. S milyen jó érzés volt a parlamenti székben ülve hallgatni a kormánynak a végrehajtásról szóló beszámolóját! Legalább annyira, mint amikor odahaza mondatták: „Hát mégis igaza volt, Pali bácsi!” (Idős Oláh Pál hartai képviselő felszólalásából.) • — U gyancsak kerekre nyűt a szemem, amikor az első fogadóórámon tízen vártaik — sorolta Mészáros Béla, tiszakécskei képviselő. — Közöttük öten munkatársaim, a Tiszagyöngye Tsz-ből. — Hát ti, mit kerestek itt? — kérdeztem. — „Panasszal jöttünk.. — mondták. Mit tehettem? Feljegyeztem és eljártam, a főleg községfejlesztést érintő panaszokban. De azért megsúgtam tsz-ünk tagjainak; bármikor megtaláltok. gyertek ott kinn is, ne várjatok a fogadónapra ... * — Előreléptünk tavaly a növénytermesztésben, de lemaradtunk az állattenyésztéssel ... Nagyon megjegyeztem ezt Iván élvtársnő tájékoztatójából — szólt Fekete Paine, kiskunfélegyházi képviselő. — Hogy miért? Beszéljen a példa: Kunszálláson még tavaly szeptemberben kiselejtezték az apaállatot, azóta nincs szaporulat. De vajon ezt a képviselőnek keH szóvá tennie? Hogyan vélekedik erről a helyi tanács? ... * — Szülőfalum, Csávoly nem tartozik választókörzetembe. Képviselőtársam és barátom, dr. Veréb János azonban nem neheztel érte, hogy e község gondjaival is foglalkozom, mert lakosai gyakran megkeresnek ... — fűzte a szót mosolyogva Mándics Mihály. Röviddel később összefoglalta tapasztalatait a bajai járás másik képviselője. dr. Veréb János is. Végül egy levelet mutatva, így szólt: — Csakugyan nagy egyetértéssel osztozunk a munkán Mándics barátommal. Azért valami nekem is jut Csávolyböl. Onnan való ez a panasz. Bizor yságául, hogy két képviselőt tartanak számon a választók... • Mint oly sok minden, a lakásgond is szóba került az ülésen. Ennek kapcsán említette Pesír István, kiskunfélegyházi képviselő: „A mi tsz-ünk vályogveréssel is foglalkozik, hogy segítse a lakásépítést. Van is keletje a vályognak. Előfordul, hogy liter pálinkát hoz ösztönzőül az építtető, gondolván, hogy hamarabb hozzájut. De vajon, mit vehetnek oda, ahol téglát kapni ? ...” * D r. Varga Jenő ország- gyűlési képviselő, megyénk tanácselnöke indítványozta a többi között: Fontos lenne, hogy a negyedik ötéves terv irányelveinek előkészítése sokkal hamarabb kezdődjön el, mint ahogyan az a mostani tervidőszak előtt történt. Felmérni, hogy például a kommunális ellátottságban mi az a legfontosabb igény, aminek zöld lámpát kellene adni. Mert akadnak olyan területek, ahol már 1980-ban tartanak, de van a megyében nem egy helység, ahol — például villany- és vízellátottság dolgában még csak 1900-nál tartunk. Szükség van, rá, hogy meggyorsuljon az a bizonyos utolérési folyaAlapokmány— díszkölésben ALAPSZABÁLYA eddig is volt minden termelőszövetkezetnek. A most esedékes munka — új alapszabály készítése, vagy az eddigi átdolgozása — azonban mégis kiemelkedő jelentőségű a közösség életében. A tsz-nek ezt a fontos okmányát ugyanis eddig törvények, rendeletek, minták Írták elő. A szabad döntés lehetősége szűk körre korlátozódott és nem is mindig a legfontosabb kérdésekre vonatkozott. Most azonban igen lényeges a változás. A tsz-törvény és a végrehajtását szabályozó utasítások ugyanis szinte csak keretjellegűek. Inkább a cselekvés határait szabják meg. Ezen belül igen fontos ügyekben az alapszabály rögzíti, hogy a közösségen belül mi a követendő. És mondjuk meg a különböző döntésekben nem azonos módon érdekelt a kollektíva, és az egyes tsz- tag; közelebbi — bár nem okvetlenül pontos — kifejezéssel: a vezetőség és a tagság. ITT VAN például a háztáji. A törvény csak annyit mond, hogy a fél és az egész hold között mozog. Az alapszabály rögzíti, hogy ezen belül ki, mennyi munkáért, mekkora földterülethez jut. Nyilván minden tsz-tag — legyen fiatal, vagy öreg, tehenész, vagy csak nyáron dolgozó háziasszony — azt kívánná, hogy neki 1600 négyszögölet adjanak. Ha azonban ezt mondaná ki az alapszabály. számos tsz közös területe egyszerre összezsugorodna, a közös jószágnak nem tudnának kukoricát termelni, oly nagy területet foglalna el a háztáji gazdálkodás. A vezetőség nyilván a közöst fogja védeni, tehát az egyéni és 'csoportérdekek ütköznek. A sort tovább is folytathatjuk. A tsz-tagnak ezmat, mert a jövedelmét tekintve korszerűen élhetne a lakosság, de a kommunális ellátottág ennek nem egyszer gátja. * É s még egy-két — az ülésen elhangzott igazság: — A mi tsz-eink nagyon szeretik a tanácsokat és ezért nehezen tudnak önállóak lenni... * A nyanyelvén ért az ember. Jól példázza ezt annak a vaskúti néninek az esete, aki vélt sérelmével évek óta panaszkodni járt a helyi tanácshoz. Miután első ízben anyanyelvén, németül tárgyalt a képviselővel, megnyugodott és hálálkodva távozott. Azóta nem látták a tanácsnál. * Az új földtörvény nagyon jó — bátran állíthatjuk. Erről azonban akkor győzzük meg igazán azokat. akiket érint, ha végrehajtásában a törvény következetessége mellett, atör- vény emberségességét sem tévesztjük szem elől. * H a logikusan végiggondolva is érezzük a panaszos igazát, és mégsem látunk megoldást, úgy valami sántít. Alighanem elavult törvénnyel állunk | szemben..« után fizetett szabadság jár. A törvény azonban csak azt írja elő, hogy az egész éven át folyamatosan dolgozó tagot a gyári munkáséval azonos értékű szabadság illeti meg. A többiről nem beszél, tehát az alapszabályba foglalják majd részletesebben a közösségek, hogy ki kaphat szabadságot, milyen esetben, mikor és mennyit. Az érdekek megint ütköznek, mert a tag sok szabadságot szeretne, a vezetőségnek pedig arra is gondolni kell, hogy mindig legyen, aki a munkát elvégzi. Hasonló a helyzet a kötelezően ledolgozandó munkanapok számával és a különböző juttatásokkal, a szabad idővel és még néhány területen. VÉGEREDMÉNYBEN kimondhatjuk, hogy amint a törvény biztosítja a tsz-ek szabad gazdálkodását, úgy kell az alapszabálynak biztosítania a tagok jogait, a termelőszövetkezet belső demokráciáját. Mégpedig az eltérő érdekek egyeztetése útján. Receptet erre nem lehet adni, mert ez valóban olyan eset. amikor a vezetők és tagok jogalkotó munkáját helyettük, senki el nem végezheti. Mivel az adottságok, hagyományok, szokások és kívánságok mindenütt mások, ezt ter- melőszövetkezetenkint kell kidolgozni. Sehol ne tekintsék az alapszabály megszövegezését kizárólag a jogász feladatának. De még csak a vezetők munkájának se. A belső törvény csak akkor lesz jó, ha előzetesen kifejtheti véleményét, kívánságát a vezető is, meg a tag is. AZT MONDTUK, hogy előzetesen. Nem véletlenül használtuk ezt a kifejezést. Mert ha egy már kész, véglegesnek tekintett szöveget terítenek a tagok elé, az nem sokat ér. Azon már nem sokat lehet vitatkozni, legfeljebb dühös lesz a tagság, és a közgyűlésen utasítja vissza az egész javaslatot. Ez a vezetőknek is kínos perceket szerezne. Akkor kell a véleményeket kérni, akkor vitatkozni, amikor még laza, formálható az elképzelés. És azt kell a tsz-gazdák elé terjeszteni, amiben már az ő álláspontjuk is benne foglaltatik. Különben a legszebb díszkötéssel sem válik az alapszabály a közösségi élet mindenki által tisztelt alapokmányává. Mit kérünk a tagoktól? Főleg azt, hogy ne akarják gúzsba kötni a vezetők kezét. Ezt ugyan a törvény se engedi, de a mai gazdasági életben nem is boldogul, a lehetőségeket nem tudja kihasználni az a tsz, ahol minden apró-cseprő ügyben közgyűlési határozatot ír elő az alapszabály. De ne rugaszkodjon el a tagság a tsz adottságaitól se. A vezetők viszont ne vigyék végletekig a közös erősítését. Gondoljanak arra, ha van miből, és azt a tagságnak adják, ezzel is közös célokat szolgálnak. PERSZE, amit így sikerült elmondanunk, az sem több laza keretnél De hát ismételjük, ezt a munkát mindenütt otthon kell elvégezni .,. & B.