Petőfi Népe, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-28 / 23. szám
A megye mezőgazdaságának céljai megfelelnek az új gazdaságirányítási rendszer követelményeinek A megyei pártbizottság január 15-i kibővített ülésén az időszerű gazdaságpolitikai kérdésekről tanácskoztak. Ezen belül igen alaposan foglalkozott a beszámoló és a vita is a mezőgazdaság helyzetével. Dr. Glied Károly elvtánrtól, a megyei pártbizottság titkárától arról kértünk tájékoztatást, hogy az új gazdaságirányítási rendszerre történt áttérés, az ezzel kapcsolatos eddigi intézkedések hogyan jelentkeztek a megye mezőgazdaságában. Először az elmúlt években elért eredményekről érdeklődtünk. — A legutóbbi két esztendő feladatait a mező- gazdaságban is alapvetően a Központi Bizottság és a megyei pártértekezlet határozatai szabták meg. Ezek irányt mutattak az általános fejlesztésre, a termelési körzetek kialakítására, egyes ágazatok konkrét fejlesztési céljaira, az alacsonyabb típusú szövetkezetek nagyüzemi fejlesztésére, a még gyengén gazdálkodó szövetkezetek megszilárdításával kapcsolatos tennivalókra. A megye agrárpolitikai céljainak kialakításában sokat segítettek a járások és városok vezetői. Ök is kidolgozták saját fejlesztési terveiket. Ezek képezték lényegében a harmadik ötéves tervnek a mezőgazdaság fejlesztésére vonatkozó részét. Az elmúlt két év során az említett alapelvefknek és célkitűzéseknek megfelelően alakult a mezőgazdaság helyzete. Tovább fejlődött a belterjesség, érvényesült a népgazdaság igényeinek megfelelő termelés. Mindinkább szakosodik a gazdálkodás, elsősorban a három termelési körzetben és fokozatosan az üzemekben is. Az eredmények összességükben azt benyitják, hogy a mezőgaz ' ' ma vonatkozó terveket időarányosan megvalósítottuk, az össztermelés növekedésében, a felvásárlásban, az árbevételekben, a termelési alapok fejlesztésében. Ezzel arányosan alakult a szövetkezeti parasztság közösből származó jövedelme is. Szövetkezeti vezetőink többsége helyesen élt az új rendelkezések adta lehetőségekkel, a gyakorlatban érvényesítette annak előnyeit. Bővült a segéd- és melléküzemági tevékenység. A kölcsönös előnyök figyelembevételével egyre javul az együttműködés a termeltető és felvásárló szervekkel. A munkaerő jobb kihasználása érdekéljen célszerű tevékenység alakult ki bizonyos zöldség- és gyümölcsfélék manipulálásában, feldolgozásra történő előkészítésében. Konzervgyár részére 14 termelőszövetkezet 650 vagon paprika tisztítását és szeletelését végezte el. A MÉK Vállalatnak az elmúlt évben kétezer vagon zöldséget és gyümölcsöt készítettek elő a termelőszövetkezetek. Az együttműködés lehetőségeinek feltárásában még sok a tennivaló. A még alacsony színvonalon gazdálkodó termelőszövetkezetek megszilárdítására vonatkozó kérdésünkre így válaszolt: — A 63 gyenge termelőszövetkezet fokozatos megszilárdítása nagy gondunk. Helyzetük javítása egyrészt központi támogatással történhet, másrészt jobban ki kell használni saját lehetőségeiket. Ne csak az állam segítségére támaszkodjanak Hétmilliárd forint termelési érték Együtt hatottak a régi és az új mechanizmus elemei Ha ágazatonként vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy» a növénytermelés fejlődése egyenletesen felfelé ívelő. Kiváló eredményeket értünk el a búza termésátlagainak növelésében. Jelentős előrehaladás történt a kukorica, a zöldségfélék és a szőlő termelésében, különösen az új ültetvények termőre fordulásának érződik a kedvező hatása. Ezzel szemben az állattenyésztésben csökkenő a tendencia, ha a bruttó termelést vizsgáljuk. A csökkenés csaknem kizárólag a sertés- tenyésztés visszaesése miatt következett be. A szarvasmarha, a juh és a baromfifélék hozamai minimális növekedést mutatnak. összegezve az elmúlt évi végeredményt az a helyzet, hogy az állati termékek felvásárlásában mutatkozó 11 százalékos lemaradást a növényi termékek 15,4 százalékos túlteljesítése ellensúlyozza és összegészébén 4 százalékos túlteljesítéssel lehet számolni. A mezőgazdaság elmúlt évi helyzetét úgy kell értékelni, hogy együtt hatottak a régi és az új mechanizmus bizonyos elemei. Többek között a tervlebontás helyett bevezették a termelési és értékesítési szerződések rendszerét, az amortizációs alapok képzését, rendeződtek a közép- és hosszúlejáratú hitelek. A párt IX. kongresszusa határozatainak megfelelően megjelent több nagy horderejű rendelkezés, amely a szövetkezeti parasztság szociális helyzetének javítását szolgálja. Ezek kettős hatást váltottak ki. Az első és leglényegesebb a politikai hatás, amely a szövetkezeti tagság körében a párt és kormány iránti bizalomban jut kifejezésre. Másodsorban kedvezően hatottak a gazdálkodás javítására. Elősegítik a vállalati gazdálkodási forma gyorsabb kialakítását, növelik a szövetkezetek önállóságát, fokozottabb tevékenységre serkentik a szövetkezeti vezetőket. Tovább erősödtek a közös gazdaságok A termelőszövetkezetek helyzetéről az alábbiakat mondta a megyei pártbizottság titkára. — Az elmúlt évi zárszámadások szerint 1967- ben tovább erősödtek a termelőszövetkezetek termelési alapjai. Árbevételük várhatóan 13 százalékkal haladja meg az előző évit, a bruttó jövedelem pedig 200 millió forinttal több lesz, mint 1966-ban. Az egy tagra jutó részesedés a számítások szerint 4—500 forinttal meghaladja az előző évit. Csaknem 800 forinttal nőtt az egy szántóegységre jutó termelő jellegű beruházás. Csökkent a mérleghiányos szövetkezetek száma és a mérleghiány összege is. Az elmúlt évben 63 termelőszövetkezet tartozott a gyenge kategóriába, melyek közül 49 a Homokhátságon található. Termelőszövetkezeteink gazdálkodási színvonalának javulását mutatja, hogy a bevételek felhasználása egyre célszerűbbé válik és megfelel a szocialista gazdálkodási elveknek. A tagság jövedelme arányosan növekszik a gazdálkodási eredményekkel, a közös alapok növelése, a szükség- szerű tartalékképzés került előtérbe. Az elmúlt év őszén a mezőgazdasági munkákat időben és jó minőségben végezték el gazdaságainkban, ez jó alapot képez az idei célok eléréséhez. A következőkben az 1968. évi általános feladatokról érdeklődtünk. — Az idei népgazdasági terv a mezőgazdasági termelés 3—4 százalékos növekedését irányozta elő a felvásárlás 4 százalékos, s az export 8 és fél százaié-, kos növelése mellett. Megyénkben a termelés 4 és fél százalékos, a felvásárlás 7 százalékos növekedésének van meg a reális lehetősége. Ezzel a megye mezőgazdasági termelésének értéke a tanácsi szektorban meghaladja a 7 milliárd forintot. Az a cél, hogy a szövetkezeti tagság jövedelme is ezzel arányosan növekedjék. A növénytermesztésben nagyobb arányú a fejlesztési előirányzat: 5,6 százalék, ezen beiül a kertészetben várunk jelentősebb növekedést, figyelembe véve a termőre forduló szőlő- és gyümölcsültetvényeket. Kiemelten foglalkozunk a kenyérgabona-termeléssel. továbbra is törekszünk azoknak a termelési tapasztalatoknak elterjesztésére, amelyekkel az elmúlt három év során jó eredményeket értünk el. Változatlanul érvényben van a Központi Bizottság korábbi határozata, mely kimondja, hogy kenyérgabona-szükségletünket magunknak kell megtermelni. Fontos feladatunk a takarmány- termelés, elsősorban a ku- koricai terméshozamának növelése. Az elmúlt évek jól bevált agrotechnikai módszereinek alkalmazása mellett mind több új, nagyhozamú fajtát kell termesztenünk. Célkitűzésünk, hogy egy-két éven belül megszüntetjük a még jelenleg is fennálló háromezer vagon szemestakar- mány-hiányt. A kertészeti termelés színvonalának növelése érdekében törekedni kell a második ötéves terv időszaka alatt eltelepített szőlő- és gyümölcsültetvények már megkezdett járulékos beruházásainak ütem szerinti befejezésére. Tovább fejlesztjük a megkezdett hűtőláncot, a csomagoló- és tárolóterek bővítését. Korszerűsítjük a gyümölcs- félék osztályozását, csomagolását, ahol indokolt, a kereskedelmi szervek együttműködésével. Foglalkozni kell a jövedelmezőség szempontjából a szőlősgazdaságok helyzetével. A megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya következetesen szervezze az öreg szőlők rekonstrukciós tervének végrehajtását. Tegyen intézkedéseket és javaslatokat a várható feszültségek megszüntetésére. A gyümölcsösök telepítésében is egyöntetű álláspontnak kell kialakulni. Ismereteink szerint kívánatos lenne mindenekelőtt a csonthéjas telepítések további növelése, a jó és tartós piac miatt. Különösen nagy az igény a meggy iránt. Fejlesszük a sertéstenyésztést Az állattenyésztésben 1,7 százalékos növekedést irányoztunk elő, számolva azoknak a gazdaságpolitikai intézkedéseknek hatásával, amelyek már ismertek, de számolunk az újakkal és elsősorban azokkal, amelyek a sertéstenyésztés komplex megjavítását célozzák. Ezen belül is a korszerű férőhelyek bővítését szorgalmazzuk. A helyes kezdeti lépések után tovább bátorítjuk a bácskai és a Duna melléki körzetekhez tartozó járásokat és kérjük az érdekelt termelőszövetkezeti szövetségeket is, hogy ez irányban befolyásolják a termelő- szövetkezeteket. Jelenleg felmérések folynak az igény és szükséglet, va'íimint azok kihatásának anyagi oldalára. Meggyőződésünk, hogy központi támogatással, helyi öntevékenységgel tartósan megoldható ez a gondunk is. A homokhátsági körzet állattenyésztésének fenntartását és fejlesztését még hosszabb ideig központi takarmányjuttatással kell seGazdálkodásuk előbbre- vitelóhez több évi kitartó, szívós munkára van szükség. Ezért kell kutatni és alkalmazni a gazdasági reform adta lehetőségeket és nemcsak az állami támogatás rendszerére bízni a megerősítést. A széles körű összefogás is sokat segíthet. Mindenekelőtt szüntessük meg azt a szemléletet, amely tapasztalható a mezőgazdasággal kapcsolatban álló szervek részéről is, hogy elsősorban a gazdaságilag erős szövetkezetekkel foglalkoznak. Tekintsék a gyenge szövetkezetei is egyenlő partnernek, gazdasági eszközeik lehetőségein belül, s a kölcsönös érdekeltség alapján megkülönböztetett módon nyújtsanak részükre segítséget. A megye területének 16,1 százalékán termelőszövetkezeti csoportok és szakszövetkezetek gazdálkodnak, amelyeknek eddigi tevékenysége igazolta a párt agrárpolitikájának helyességét. Mi határozza meg ezek további fejlődésének fő irányát? — E szövetkezeti típusok fejlesztését differenciáltan, a társadalmi, közgazdasági és természeti adottságok alapján kell meghatározni. A következőket tudjuk javasolni : Ahol jók az adottságok, törekedni kell a közös nagyüzemi tevékenység fejlesztésére, további erősítésére. Ahol viszont a feltételek kedvezőtlenek, ott maradjon a kisüzemi termelés előtérben, erősítve a közössel való kapcsolatot a szolgáltatásokon és a kisüzemi termelés korszerűsítésén keresztül. Egy gazdaságon belül csak abban az ágazatban törekedjünk a termelőszövetkezeti színvonal elérésére, ahol indokolt. A közeljövőben várható, hogy megjelenik a termelőszövetkezeti csoportokra és szakszövetkezetekre vonatkozó működési jogszabály. Ennek ismertetésére fordítsunk majd nagy gondot és végezzünk széles körű vizsgálatot a sajátos megyei agrárpolitika megvalósítása érdekében. Köz- gazdasági megfontolások alapján dolgozzuk ki a helyes irányelveket e szövetkezeti típusok szocialista vonásainak továbbfejlesztése érdekében. A termelőszövetkezeti demokrácia erősítése gíteni. Véleményünk szerint ebben a körzetben a szálastakarmány termelés korszerűsítésével, az állat- tenyésztésben végrehajtandó helyes szerkezeti változtatással — elsősorban a szarvasmarha- és juhtenyésztés javára — jelentős előrehaladást lehet elérni. A jövőben is nagyon fontosnak tartjuk a háztáji gazdaságok állattenyésztésének azonos szinten tartását, növelését. A közös és a háztáji gazdaságok közötti arányváltozás befolyásoló tényezőjeként a közös gazdaságok fejlődése szabhat határt. Ezért még néhány évig a közös gazdaságoknak olyan konkrét kapcsolatot kell kialakítani tagjaikkal, amely ösztönöz az állattartásra és az állati termékek termelésére. A háztáji gazdaságok közül legjelentősebb bázis a tanyai állattenyésztés. A szövetkezetek vezetői gondoskodjanak a tanyai lakosság sertéstenyésztésének szervezéséről, intézményes I nyék közvetítésében és a támogatásáról | szövetkezetek érdekeinek A mezőgazdaságot jelentősen érinti a szövetkezeti demokrácia fejlesztése. Mi ezzel kapcsolatban a teendő? — A termelőszövetkezeti demokrácia fejlődését nagyban elősegíti az új gazdasági mechanizmus előkészítése és megvalósítása során nyilvánosságra jött nagy jelentőségű intézkedések helyes megvalósítása. Ezek: a szövetkezeti törvény alkalmazásával kapcsolatos teendők. Felül kell vizsgálni az alapszabályt, illetve újat készíteni. Kialakítják a szövetkezetek belső ügyrendjét, konkrétan meghatározzák a vezetők hatáskörét, egyszemélyi felelősségét. Az alapszabály elkészítésével egyidőben alkotják meg a szövetkezetek közös vállalkozásainak működési szabályzatát is. Sor kerül a tagsági viszony rendezésére, a földtörvény alkalmazására, a kiegészítő tevékenységek fejlesztésének kidolgozására. Mindezeket rendkívüli körültekintéssel végezzék a szövetkezetekben, mert átfogóan érinti a gazdaság és a tagság egészét. Józan, emberséges megítélést követel a végrehajtás. — Mi a véleménye a termelőszövetkezetek területi szövetségeinek eddigi munkájáról? — Rövid tevékenységük máris pozitívan értékelhető. Hatékonyan működtek közre a népgazdasági igéegyeztetésében, elsősorban az 1968. évre történő szerződéskötések során. Különböző formában — ha még nem is teljes értékűen — igyekeznek rendszeres információt adni a tagszövetkezeteknek. A területi tervezés és a gazdaságszervezés elvének érvényre juttatása egyik legjelentősebb feladatuk. Ez szoros együttműködést kíván az illetékes területi párt- és tanácsi szervekkel. A szövetségek közreműködnek a tagszövetkezetek távlati fejlesztési terveinek elkészítésében, kezdeményezik a szövetkezetközi vállalkozások alapítását, javaslatokat dolgoznak ki a szövetkezeti melléküzem- ágak létesítésére, a szövetkezetek és a vállalatok kapcsolatainak elősegítésére. Kialakulatlan még a szövetkezeteknél a szocialista munkaverseny szervezése, valamint a felnőtt és ifjúsági szakmunkásképzéssel kapcsolatos teendők módszerei. Az elmondottakat összegezve megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdaság jelenlegi helyzete és céljai megfelelnek az új gazdaságirányítási rendszer követelményeinek. Minden lehetőség megvan ahhoz, hogy szorgalmas munkával, józan, megfontolt vezetéssel a megye mezőgazdasága eredményesen tudja teljesíteni ez évi feladatait — Fejezte be tájékoztatóját r megyei pártbizottság ti í kára. Kereskedő Sándor
