Petőfi Népe, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-05 / 3. szám
1968. január 5, péntek 8. oldal Több gyógyszer - küllőidre Egymilliárd forinton felüli forgalommal zárta 1967-et a Medimpex. A vállalat egy év alatt 15 százalékkal növelte a magyar gyógyszerkészítmények exportját. Vevői közé tartozik elsősorban a Szovjetunió, Japán, Kuba, Brazília, Spanyolország Svájc, Anglia. A gyártási, szállítási határidőket a gyógyszer- gyárak pontosan betartották, s összehangoltan dolgozott az ipar és a külkereskedelmi vállalat az anyagok beszerzésében is. A gazdasági és kereskedelmi tevékenység végeredményét a közös érdekeltségen alapuló devizaegyenleg mutatja. A tavalyi munka alapján a devizaegyenlegnek az ^ló- irányzottnál 40 százalékkal kedvezőbb alakulásával számolnak. Borkősav, pálinka és olaj készül a törkölyből új üzem épül Kunfehértón Országosan is egyedülálló ipari üzem építését kezdik meg rövidesen a Kunfehértói Állami Gazdaság központjában. Majdnem száztízmillió forintos költséggel szőlőmelléktermék — törköly — feldolgozó és bor. kősavgyártó üzemet létesítenek. A gazdaság ezt állami hozzájárulás nélkül, saját erőforrásaira támaszkodva, valamint hosszúlejáratú hitel igénybevételével hozza létre. Kivitelezésére az ÉM Bács-Kiskun megyei Építőipari Vállalattal szerződött, s a termelés megkezdését 1969 szeptember 1-re tervezik. A jövő évi melléktermék tehát már itt kerül feldolgozásra. Miből mi készül itt? — érdeklődtünk Körmendi Gézától, a gazdaság igazgaLezárult a horgosi ügy Földi termék a rádiumos csodapohár Az újságok annak idején megírták, hogy a jugoszláviai Horgos községben az állítólagos „repülő csészealjakról” szóló mendemondák során érdekes hír kapott lábra. Az egyik horgosi lakos ismeretlen rendeltetésű tárgyat talált, melyről azt állította, hogy az általa látott repülőtányérból dobták ki. A csodálatos szerkezetről rövidesen kiderült, hogy nem egyedüli, sőt ma is szép számmal található a vidéken. Arra is fény derült, hogy semmi köze sem lehet holmi kozmikus vándorokhoz, hiszen egy német cég gyártotta tömegesen a századforduló táján. Ügynevezett rádiumos pohár, melyekkel epekövet, rákdaganatokat „gyógyítottak” a becsapott emberek. A tárgy, mint kiderült, egyáltalán nem veszélytelen, mert a rádiumos preparátum sugárzása meghaladja az ember számára elviselhető és ártalom nélküli mennyiséget. Mint az újvidéki Magyar Szó írja, a horgosi ügy most már végleg lezárult, s a tójától. Elmondotta, hogy az üzem 150 ezer mázsa törköly és 25 ezer mázsa borseprő feldolgozására lesz alkalmas évente. Az első termelési ütemben két fontos termék — pálinka és kálcium-tartarát (közismertebb nevén: nyersborkősav) — előállítására kerül sor. A második termelési ütemben a kálcium-tarta- rátból vegyi úton tiszta borkősavat állítanak elő. Ennek mennyisége évente 2500 mázsa körül lesz. Ezenkívül, melléktermékként, szárított magdarát és mintegy ötezer hektó sző- lőmagolajat nyernek. A szőlőhéjat és a magdarát az állatállomány részére előállítandó 52 és fél ezer mázsa takarmányliszt „hordozó anyagaként” használják fel. Végül évi 27 ezer mázsa szárított szőlőmag gyártására is berendezkednek. Mindezek évi termelési értéke eléri a 48 millió forintot. Az üzem létesítésének fontosságát jelzi az a körülmény, hogy a borkősavból az ország csaknem teljesen behozatalra szorul, hiszen a legfontosabb gyógyászati hatóanyagok egyike. Ám ha a gyártása Kunfehértón megkezdődik, nemcsak a hazai szükségletet fedezi, de később, a termelés bővítése folytán.^ még exportra is jut belőle. Ez évente mintegy félmillió dollár devizamegtakarítást jelent. A további haszon már elsősorban a kuníehértói. valamint a környékbeli nagy szőlőtermesztő gazdaságok érdekét érinti. A törkölyt és a borseprőt eddig igen olcsón voltak kénytelenek értékesíteni, s többnyire csak pálinkafőzés céljára. Vásároltak belőle az olasz feldolgozó cégek is, a nyersanyagot gépkocsikon szállították el. A kunfehértói feldolgoz/í üzem, amely bővíti a megye ipari hálózatát, egyszersmind jelentős jövedelemhez is juttatja a gazdaságokat. A feldolgozás évi 175 napot vesz igénybe. További két hónapot igényel a felújítás, karbantartás. A közbenső időt is kihasználják, hulló gyümölcsök és gyengébb minőségű borok feldolgozására. Az így keletkező bevétel felette lesz a 48 milliónak, összesen évi 235 napos működtetésre lesz kilátás. Az üzemet olasz gyártmányú, korszerű gépsorokkal szerelik fel, s a kiszolgáló személyzet létszáma alatta lesz a harmincnak. A technológiai folyamatok megismerése és elsajátítása céljából néhány szakembert több hónapos olaszországi tanulmányútra küldenek ki. H. D. Az újítómozgalom új szabályai A lámpához hasonló rádiumos kristályüveg. kedélyek is elcsitultak. A lakosságot minden esetre felszólították, hogy akinek a birtokában hasonló tárgy még található, sürgősen szolgáltassa be, nehogy saját, vagy családja egészségét veszélyeztesse. Már termel a főváros második házgyára 61 ezer lakás épül az idén A harmadik ötéves terv első két évében meggyorsult a lakásépítés üteme. Az országban 1966-ban több mint 55 ezer új lakás épült. 1967-ben pedig 57 ezer helyett mintegy 59 ezer lakás építését fejezték be. Az állami és a szövetkezeti ipar a korábbinál szélesebb körben hasznosította a korszerű, nagyüzemi lakásépítési eljárásokat. A tavaly átadott lakásoknak 44 százalékát építették fel paneles, blokkos és öntött-falazásos módszerrel. Az ország lakásépítkezéseinek szervezettsége azonban a javulás ellenére sem kielégítő. Tavaly is kísértett még a befejező munkák és átadások év végi torlódása. A népgazdaság ez évi terve több mint 61 ezer lakás építésének befejezését irányozza elő. Az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium és a tanácsok építőipari vállalatai 7—8, a szövetkezetek pedig 4—5 százalékkal több új otthont építenek, mint tavaly. Újabb tartalékok feltárását jelenti a kivitelezési jogosultság merev szabályainak feloldása, mert lehetővé teszi, hogy bekapcsolódjanak a lakásépítésbe más gazdasági ágazatok saját építőipari szervezetei, házilagos építési részlegei is. További jelentős lépést tesz az állami építőipar a tömeges lakásépítés kibontakoztatására. Ezekben a napokban kezdte meg az üzemszerű termelést Budapest második házgyára. Ebben az évben helyezik üzembe az évi 4200 lakást termelő győri és miskolci házgyárat, valamint a szolnoki új panelüzemet is. A NAPOKBAN jelent meg az a kormányrendelet, amely a gazdasági reform fő céljaival összhangban, a vállalatok növekvő önállóságát szem előtt tartva megszabja az újítási és találmányi rendszer továbbfejlesztésének leglényegesebb elveit, szabályait, utat nyitva az alkotó kezdeményezések még szélesebb körű kibontakozásához. E tekintetben a legjelentősebb az a rendelkezés, amely az eddigi merev kötöttségeket megszüntetve, gyakorlatilag lehetővé teszi, hogy a jövőben munkakörétől és beosztásától függetlenül mindenki újíthasson. Ennek megfelelően bővíti az újítás fogalmát is. E szerint újítás lehet az olyan műszaki, illetve üzemszervezési megoldás, amely viszonylag új; a vállalatnak hasznos; előterjesztőjének nem munkaköri kötelezettségé, vagy munkaköri feladata ugyan, de azon, belül jelentős alkotótevékenységnek minősül. Az újításnak ez a korábbinál lényegesen átfogóbb meghatározása módot ad rá, hogy a vállalatok vezető állású dolgozói, valamint a kutatók, fejlesztők, tervezők stb. is aktívan bekapcsolódjanak az újítómozgalomba. AZ ÚJÍTÓÉ alkotó tevékenység ösztönzését, szolgálják az anyagi elismerésnek a korábbinál változatosabb formái. A műszaki fejlesztéssel hivatásszerűen foglalkozók jelentős alkotó, újító tevékenységét a vállalat az új rendelkezések szerint megfelelő mértékű alapbér-emeléssel, előre kitűzött célprémiummal, jutalommal vagy egyéb anyagi juttatással honorálhatja. Az újítási díjra (amely eddig az anyagi elismerés kizárólagos formája volt), az előbbi kategóriába nem tartozó újítók, vagyis kisebb beosztású műszakiak, művezetők, munkások stb. tarthatnak igényt, amennyiben javaslatuk előterjesztése nem munkaköri kötelesség; megállapodhatnak azonban a vállalattal az anyagi elismerés egyéb formájában is. Az újítási díj mértéke tekintetében tehát a felek megállapodása irányadó ennek hiányában a díj a; egy évi vállalati eredménynek legalább két százaié ka. Régebben is gyakran vi tatott, s az új mechanizmu feltételei közt különöse nagy jelentőségű problé mát old meg az a rendsza bály, amely szerint az új; tó más vállalathoz cs:: munkáltatója előzetes en gedélyével adhat be a sa ját vállalata tevékenyséf körét érintő újítási javas latot. Sőt megállapodás ese | tén a rendelet ugyanig}’ j korlátozza a vállalattal i munkaviszonyban nem álló személyeket újításuknak egyidejűleg más vállalathoz történő benyújtásában. A VÁLLALATNAK joga van ahhoz is, hogy a hozzá benyújtott újítási javaslatot más vállalatnak átadja, értékesítse. Az újítót viszont minden esetben megilleti az újítások hasznából eredő megállapodás szerinti ellenérték, az újítási díj. A gazdálkodás hatékonysága érdekében a mostani jogi szabályozás — mint látjuk — a korábbinál nagyobb hatáskört biztosít a vállalatoknak a javaslatok elbírálásában, hasznosításában, az anyagi-erkölcsi elismerés módjának, mértékének megválasztásában. A vállalatok újítási szabályzatában a kormányrendeletben megszabott fő elveket figyelembevéve, a he - lyi sajátosságoknak megfelelően részleteiben Is ki ke1' dolgozni a vállalat újít mozgalma továbbfejleszt : - sének módozatait, ahyagi é~ személyi feltételeit, ügye’ ve arra, hogy a népgazd'. - ság, a vállalat és a dóig? zók érdekei harmonik- összhangban érvényesülje nek. A TALÁLMÁNYOKKÁ! * • kapcsolatos egyes rende' - kezéseket jelenleg az újításokról szóló jogszabály tartalmazza. Ezek közül a legszükségesebbeket az új kormányrendelet átmenetileg szabályozza; végleges rendezésükre a kidolgozása alatt álló találmányi, szabadalmi törvényben ke• rül majd sor. O. I. Felülvizsgálták a tartási, életjáradéki és öröklési szerződéseket A tanácsok az egész országban befejezték a tartási, életjáradéki és öröklési szerződések felülvizsgálatát. Helyszíni szemléken tanulmányozták, majd tapasztalataik alapján elbírálták: a megállapodások megfelelnek-e a követelményeknek. 120 ezer mázsa vetőmag Favorit az olajlen A szakemberek Geiger-számlálóval ellenőrzik a talált tárgy röntgenkisugárzását. Sikeres esztendőt zártak le a Vetőmagtermeltető és Ellátó Vállalat Kecskeméti I Alközpontjában. Az összesített adatok a megyei vetőmagtermesztés fejlődésé- I ről, korszerűsödéséről tanúskodnak. Az alközpont ugyanis 30 százalékkal tel- i jesítette túl 905 vagonos felvásárlási tervét: csak- | nem 120 ezer mázsa vető| magot vett át a szaporító gazdaságoktól. A mezőgaz- j dasági üzemek olajlenből például a kétszeresét adták | át a várt 228 vagonnyi j mennyiségnek. A tervezett- ’ nél többet szállítottak a j közös gazdaságok a lucerna, mustár, majoránna, borsó, tavaszbükköny és a I napraforgó vetőmagjából is. A feladat megoldását kormányrendelet rótta ki a tanácsokra. A jogszabály, amely 1967. március 1-én lépett életbe, egyebek között kimondta, hogy írásba kell foglalni és hatósági jóváhagyással kell megerősíteni a tartási, életjáradéki és öröklési szerződéseket. A rendelkezésre álló országos adatok szerint kevés híján 21 400 szerződésre terjedt ki a felülvizsgálat. A megállapodások mintegy 78 százalékát változtatás nélkül jóváhagyták, mert megfelelnek az előírásoknak, és alkalmasnak látszottak arra, hogy a továbbiakban is kiállják az idő, az együttélés próbáját. A szerződések 22 százalékánál a tanácsok megtagadták a jóváhagyást. Döntéseik többségét az indokolta, hogy az eltartó máris megszegte szavát, adós maradt kötelezettségeinek teljesítésével, vagy kölcsönös harag, vádaskodás tette kilátástalanná a további együttélést. Ezenkívül több száz esetben a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseinek megsértése tette lehetetlenné a szerződések jóváhagyását, mert például szolgálati lakásra vonatkoztak, vagy tévedés megtévesztés, jogellene' fenyegetés alapján kelet keztek, végül pedig, me- feltűnően aránytalan vol a felek szolgáltatása. Az első fokú eljárásé’ megalapozottságáról f núskodik, hogy az érdek' teknek csak töredéke fe' lebbezett az eredeti dör tések ellen, s másodfoko’ az esetek alig néhány szá zalékában kellett módosítani, hatályon kívül helyezni a kifogásolt határozatokat. (MTI)
