Petőfi Népe, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-25 / 20. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek? Síf^jí'fMfT-'j y,' “Petőfi MÁG.Y.AR szocialista munkáspárt bács-kiskun megyei bizottságának napilapja XXIII. évf. 20. szám 1068. január 25. CSÜTÖRTÖK Ara 80 fillér Az üzemi törvényesség őrei a szakszervezetek SZM1 -aktívaülés Kecskeméten Tegnap Kecskeméten az szb-titkárok részére az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével kapcsolatos közvetlen szakszervezeti feladatokról tartott értekez­letet az SZMT. A tanács­kozás elnökségében helyet foglalt dr. Glied Károly, a megyei pártbizottság titká­ra, Vass János, a SZOT tagja, a SZOT Központi Is­kola igazgatója, Szabó La­jos, az SZMT vezető tit­kára, Némedi Sándor, az SZMT titkára és Szabó La­jos, a megyei pártbizottság mellett működő egységes oktatási igazgatóság veze­tője. A szakszervezeti aktivis­ták előtt Vass János tar­tott előadást a szakszerve­zetek előtt álló feladatok­ról. Rámutatott arra, hogy a szakszervezeti bizottságok előtt kettős feladat áll. Egyrészt a dolgozók érdek- védelmével kapcsolatos tennivalókat kell maradék­talanul és az eddiginél ma­gasabb színvonalon ellátni, másrészt ösztönözni a gazdasági vezetőket arra, hogy bátran éljenek a na­gyobb önállósággal, legye­nek kezdeményezők, dön­téseikben pedig határozot­tak. Vass elvtárs előadásában igyekezett a legproblema­tikusabb kérdéseket tisz­tázni. A bérekkel kapcso­latban hangsúlyozta, hogy országosan két százalék bérfejlesztés van elfogadva. Az a helyes, ha ezt az igaz­gatók a szakszeryezeti bi­zottságokkal megtárgyalva, a termelés igényeinek meg­felelően használják fel. A differenciálás az új me­chanizmusban természetes dolog és a jó szakmunká­sok ösztönzése, az egészsé­ges munkaszellem kialakí­tása a bérpolitikán keresz­tül helyes törekvés. Az üzemi demokráciáról szólva az előadó rámuta­tott arra, hogy nálunk az üzemek dolgozóinak tulaj­donosi joga beleszólni a termelés kérdéseibe. Sokan úgy vetik fel: vajon az egyszerű munkás hogyan szóljon hozzá mindenhez? Nem az a követelmény, hogy a munkás az igazga­tó, a mérnök fejével gon­dolkozzon és annak prob­lémáit vegye magára, ha­nem, hogy a saját terüle­tén javítsa a munkamód­szereket, alkotó módon kapcsolódjon a termelésbe. Éppen ezért rendkívül fon­tos. hogy a dolgozók ja­vaslataival megfelelően foglalkozzanak. Nem csu­pán olyan szemszögből, hogy a munkás javaslata hány ezer forintot ér. ha­nem úgy is. hogy az általa felvetett kérdésekre akkor is választ kapjon, ha kivi­telezhetetlen az, amit aján­lott. Legközelebb csakis így lesz kedve felszólalni, ja­vaslatot tenni. Foglalkozott még Vass elvtárs a szakszervezetek egyetértési, kifogásolási jo­gával. megnövekedett ön­állóságával, nevelő munká­jával. Az előadást követő vitában felszólalók kérdé­seire válaszolva hangsú­lyozta: a kollektív szerző­déseket aláírták az szb-k és az igazgatók. Ettől el­térni az igazgatóknak nincs joga, mert ez lett a válla­lat alkotmánya. A szak- szervezeti tisztségviselők­nek igen széles körű isme­retekre van szükségük munkájuk végzéséhez. Tisz­tában kell lenniök a jogi, a termelési és politikai kér­désekkel egyaránt. A tör­vényesség őreinek kell len­niök az üzemekben. Mun­kájukat nehezíti, hogy köz­vetlen receptet adni szá­mukra központilag nem lehet. A döntés joga a he­lyi szakszervezeti testületé. Eddigi tevékenységük azon­ban biztosíték arra, hogy megfelelően védelmezzék a dolgozók és a népgazdaság érdekeit. N. O. Koszigin Indiában Alekszej Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsá­nak elnöke szerdán eluta­zott Indiába. A szovjet kor­mányfő Indira Gandhi mi­niszterelnök meghívására részt vesz az Indiai Köz­társaság ünnepségein. Kosziginnak ez a negye­dik indiai látogatása. (MTI) Jól haladnak a termékértékesítési szerződéskötések Nagy érdeklődés a szerződéses süldőnevelés iránt A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumban január közepén összegez­ték az 1968-ra szóló ter­mékértékesítési szerződés- kötések eredményeit. Meg­állapították, hogy vala­mennyi felvásárló, illetve feldolgozó vállalatnál job­bak a szerződéskötések ará­nyai, mint a múlt év ha­sonló időszakában voltak, de az általános jó eredmé­nyeken belül elmaradás mutatkozik az étkezési bur­gonyánál, a hízott sertés­nél és a tejnéL A kenyérgabona-szerző­déskötések országszerte jól haladnak. Január közepéig a terményforgalmi vállala­tok 111600 vagonnyit kö­töttek le, ami az éves elő­irányzat 68 százaléka. A megyék rangsorában Bara­nya jár az élen: 5 száza­lékkal máris túlteljesítette az előirányzatot. A magyar cukoripar ed­dig 181 330 katasztrális holdra kötött értékesítési szerződést — ez az évi elő­irányzat 95 százaléka. A dohányértékesítési szerző­désekkel megközelítették a 30 000 holdat, vagyis az elő­irányzat több mint 81 szá­zalékát kötötték le. A termelőszövetkezetek és a konzervipari vállalatok kapcsolata a múlt évben igen jó volt s ez nagy mértékben hozzájárult ah­hoz, hogy az idei szerződé­si előirányzatot január kö­zepéig 114 százalékra tel­jesítették. A Hűtőipari Or­szágos Vállalat szintén töb­bet szerződött a 2397 vago- nos évi tervénél. 'v •: Tv: v " ' v- •:. ■ ** * <' Y • Összegezés és előretekintés az országgyűlési képviselők megyei csoportjának ülésén Tegnap délelőtt Kecske­méten, a Hazafias Nép­front megyei székhazában tartotta meg ez évi első ülését az országgyűlési képviselők Bács-Kiskun megyei csoportja. Az ülés résztvevői ez alkalommal kedves vendéget köszön­töttek : tanácskozásukon részt vett dr. Kállai Gyula elvtárs, az országgyűlés el­nöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. A képviselői munka múlt évi tapasztalatairól és to­vábbfejlesztésének felada­tairól zajló tanácskozás résztvevőit — közöttük Er- dősi Józsefet, a megyei pártbizottság titkárát, dr. Varga Jenőt, a megyei tanács vb-elnökét, dr. Bodóczky Lászlót, a Haza­fias Népfront megyei bi­zottságának elnökét és Far­kas Józsefet, a népfront megyei bizottságának tit­kárát — a csoport vezető­je, Iván Istvánná üdvözöl­te. Majd Kállai elvtárs kí­vánságára külön-külön be­mutatta a megye képvise­lőit, jellemezve egyúttal annak a választási körzet­nek a sajátosságait, amely­nek lakosságát képviselik. Ezt követően Iván Ist­vánná — mintegy össze­gezve képviselő társainak a múlt évi munkáról szóló feljegyzéseit —, arról adott számot, miként tettek ele­get - megbízatásuknak ta­valy a megye parlamenti küldöttei. Az értékelés részletesen kitért a válasz­tókörzeti munkára éppúgy, mint a parlamentben ki­fejtett tevékenységre és a megyei csoport . feladatkö­rének betöltésére. Ennek keretében Iván Istvánná főbb vonatkozásaiban __ a megye múlt évi fejlődésé­ről is áttekintést adott az ülés résztvevőinek. Az igen sokoldalú elem­ző, s nem utolsósorban a megye országgyűlési kép­viselői munkájának továb­bi irányt szabó értékelést gazdag vita követte. Ennek során valamennyi részt vevő képviselő felszólalt rendkívül érdekes, hasznos tapasztalatokat cserélve egymás munkájáról. Az ülés befejező részé­ben felszólalt dr. Kállai Gyula elvtárs. — Már Ivánná elvtárs­nőnek, a csoport nevében küldött levele előtt számon tartottam a Bács-Kiskun megyei képviselők — Kál­lai Árpádné, Fekete Pálné, dr. Mészöly Gyula elvtár­sak — meghívását. S en­nek két okból is örömmel tettem eleget. Az egyik: Nagyon fontos számomra a személyes ismeretség azokkal, akikkel együtt dolgozom. Hiszen a Parla­mentben csak futólag, a I szünetekben nyílik alkal­munk a találkozásra. A másik: Nélkülözhetetlenek a munkámban a közvetlen benyomások egy-egy megye képviselőinek tevékenysé­géről. S elmondhatom, en­nek az ülésnek olyan volt a hangulata, mintha par­lamentben, ezúttal Bács- Kiskun megye parlament­jében lennék. Sok hasznos tapasztalatot szereztem. A továbbiakban az or­szággyűlés elnöke a parla­menti munka soron levő feladatairól, ezen belül kü­lönösen a demokratizmus még hatékonyabb kibonta­kozásának szükségességéről és jelentőségéről, s az or­szággyűlési képviselők, va­lamint megyei csoportjuk munkájának számos gva- — Társainak bemutatásával kitűnőre vizsgázott a eso- I korlati vonatkozásáról szólt, port vezetője, Iván Istvánná — jegyezte meg kedé- Az ülés Iván Istvánná lyesen Kállai elvtárs, | összefoglalójával ért véget. A Húsipari és Állatfor­galmi Tröszt az évi elő­irányzatában szereplő 535 000 vágómarhából 240 700-ra szerződött, az előirányzott. 2 910 000 hí­zott sertésből pedig csupán 1 158 000-et kötött le. Az országos sertéstenyésztési program keretében terve­zett 150 000 darabos süldő­nevelési szerződéskötését a Tröszt január 15-ig 11 300- zal túlteljesítette. A Tej­ipari Tröszt évi tervében 8,6 millió hektoliter tej szerződéses felvásárlása szerepel, s január közepéig ennek 78,5 százalékára kö­töttek tényleges szerződést. Árkockázati alap kiárusításokra, időleges árengedményekre A belkereskedelmi mi­niszter most megjelent ren­deleté szerint' valamennyi belkereskedelmi vállalatnál úgynevezett árkockázati alapot kell létesíteni, ami összefügg a vállalatok na­gyobb önállóságával. Ebből az alapból lehet fedezni az árkülönbözeteket az enged­ményes kiárusítások, vásá­rok idején, vagy abban az esetben, ha valamely rög­zített árucikket leértékel­nek. E tartalékból megaján­dékozhatják a vásárlókat, például valamelyik cikkből a vevő kettőt fizet és hár­mat kap, vagy a forgalom fellendítése érdekében ing­hez esetleg ingyen nyak­kendőt adnak. Az alapot felhasználhatják az áruk tisztítására, festésére, átala­kítására, javítására, vasa­lására, vagyis olyan célok­ra, ami kelendőbbé teszi az árut. Árleszállítással járó ki­árusítások azelőtt is voltak, ezeket azonban évekig köz­pontilag rendelték el és központilag finanszírozták. Az elmúlt két évben már történtek változások, kötet­len volt például a kiáru­sítás időpontja, az árcsök­kentéshez szükséges összeg­nek azonban csak a felé­vel rendelkeztek a vállala­tok, a másik felét a Pénz­ügyminisztériumtól kellett kérniük. Mostantól kizáró­lag a vállalatok döntenek a vevőnek nyújtandó kedvez­ményekről, s teljes egészé­ben maguk gondoskodnak a szükséges anyagi fede­zetről is. A fedezet, vagyis az árkockázati alap termé­szetesen nem korlátlan, de 70 millió forinttal nagyobb, mint tavaly. A kis- és nagy­kereskedelemben összesen eléri az 590 millió forintot. Ha esetleg egy év eleji engedményes kiárusítás miatt valamelyik vállalat kockázati alapja év közben kimerül, ilyen célra rövid lejáratú bankkölcsönt ve­het igénybe (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents