Petőfi Népe, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-24 / 19. szám

1968. Január 2$. szerda 3. oldal Újabb mezőket tárnak föl 360 ezer tonna tiszta és dúsított tőzeg a mezőgazdaságnak Űjabb lelőhelyek után kutat a Bács-Kiskun me­gyei Tőzegkitermelő és Ta­lajerőgazdálkodási Vállalat. A próbafúrások eredményei biztatóak. A legfontosabb keceli és sükösdi „bányá­kon” kívül a tapasztalatok szerint Érsekcsanád és Csá­szártöltés határában is ér­tékes rétegek váltják egy­mást, amelyeknek a vastag­sága a 20—30 centitől a két, két és fél méterig terjed. Kecel alatt pedig egy he­lyütt a húsz métert is elér­te a vezérárok mélysége anélkül, hogy vége szakadt volna a kiváló minőségű anyagnak. A vállalat termékét szin­te kizárólag a mezőgazda- sági üzemek hasznosítják — elsősorban a gyenge ho­moktalajokat javítják, erő­sítik vele. A szárított tőzeg például súlyának négysze­resét kitevő vízmennyisé­get képes magába szívni és tárolni, amit átad a növény gyökérzetének, s közben, körülbelül két év alatt, ma­ga is tápanyaggá korhad. A tüzelő tőzeg csak egy kis hányadát teszi ki a bányá­szott mennyiségnek. A megye több mint ötven közös gazdasága vásárolt tavaly talajerőpótlásra tő- zeges fekált és tőzeggel ke­vert sertéstrágyát; összesen 21 400 vagonnal. A szőlő- és gyümölcsültetvények te­rületein a humusztartalom javítására ennél is több por- hanyós tőzegkorpát, műtrá­gyával dúsított tőzeget és komposzt trágyát fordítot­tak. A telepítések előtt szerves és humuszképző anyagként — az úgyneve­zett vadhomok alkalmassá tételére — 2200 vagon láp­földet vettek igénybe. Ezzel a mennyiséggel mintegy 730 holdnyi területet készítet­tek elő a gazdaságok. Az elmúlt évben a válla­lat termelési értéke a több mint 360 ezer tonna szárí­tott, illetve dúsított tőzeg kitermelésével és előállítá­sával meghaladta a 37 és fél millió forintot, ami négy százalékkal több a korábbi esztendeinél. Az idén újabb kincset érő rostos lápi sás és nádmaradvány rétegeket, sötétbarna és földszínű mezőket tárnak fel. Mivel foglalkozik a karantén csoport? Mit is jelent az a szó, hogy karantén? Eredetileg francia kifejezés, amely magyarul annyit tesz: vesz­tegzár. Mint minden szó, ennek jelentése is változik a nyelvvel együtt. Helyet­tesíti a megfigyelés kifeje­zést is, de használják mind­azokra a növényi és állati kártevőkre, amelyek jelen­tős pusztítást okoznak a mezőgazdasági termelésben. Az úgynevezett karantén kártevőkből mintegy nyolc­vanat jelölnek meg a nem­zetközi növényvédelmi egyezmények. A megyei növényvédő állomás — amely a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályá­nak hatósági jogkörrel ren­delkező intézménye —, egyik operatív csoportja foglalkozik a zárszolgálati tennivalókkal. Ez a megyei hatósági karantén csoport, melynek vezetője Suba Sándor. A csoportvezető tájékoz­tatása szerint, feladatuk — részben az export-import küldemé­nyek ellenőrzése, vizsgá­lata, másrészt az orszá­gon belüli védekezés meg­szervezése. — Az úgynevezett berakó Mesterségünk címere A műanyag-feldolgozó Kókai Irén óvatosan fi­gyeli a mérleg nyelvét, mint a patikus. Még egy kevés port szór a serpenyőbe: kész az a dali. A formába ' önti, beállítja az órát, le­nyomja a préskart, sok száz atmoszféra nyomást indí­tott el. Most van néhány szabad perce. — Hogyan választotta a műanyag-feldolgozó szak­mát? — Mint a legtöbb osz­tálytársam, aki nem ment gimnáziumba, én is fodrász akartam lenni. Divatos mesterség, persze hogy nem vettek fel. Egy évig a ta­nácsnál dolgoztam, de nem mondtam le róla, hogy szakmát szerezzek. Olvas­tam a műanyaggyár hirde­tését. Na, mondtam ma­gamban, ennek a szakmá­nak még hírét sem hallot­tam, itt talán nem lesz olyan sok jelentkező. — Nem bánta meg a vá­lasztását? kát hároméves szakmun- szereznek, természetesen- b- -í'a- mVi- kásképzéssel elsajátítani?— magasabb és minőségileg is ,. .,.fepe ,,V1 a?®” kérdezem Győri Ferencet, jobb teljesítményre képe­zi ^ v?lt„SZa , ’ a Kiskunfélegyházi Villa- sek. Aztán a betanított l, , , ttem’. ,8y csa ... . mosszigetelő- és Műanyag- munkás csak egy bizonyos férfiak szamara nyílhat részlegvezetőjét. műveletet végez Ha áthe­meg. Kimondhatatlanul jó _ lyezik egy másik részleg­erzes ilyen nagy gépén _ A kényszer vitt ra hez> visszaesik a teljesít- uralkodm. És eligazodni a bennünket, hogy betanított ménye hónapokra. A ta- muanyagok kozott! Nem is munkásokkal indítsuk el az nulók minden részleget vé- gondoltam, hogy ilyen sok- üzemet. A műanyag-feldol- gigjámak. A hőre kemé- fele van. Bakelit ammo- gozás üj szakma, hét evvel nyedő anyagok présműhe- plaszt, pvc, polietilén cél- ezelőtt még nem alakultak lyét; a fröcCsöntó' üzemet lulozacetat, plexi, hogy a képzés formai. Nem a7 extrúder részleget csak a leggyakoribbakat is beszélve arról, hogy Fél- ahol a nakonok. csövek ké- emlitsem. És ezeknek is egyházának alig volt ipari szüinek. Megismernek min- mennyi alfaja! Mindnek múltja. A jövő azonban a ^en részterületet és ez m. áf, a törvényszerűsége szakképzettségé. A mű- nagyon fontos ily\n változó nehaTly különbség anyagipar szinte napról profilú üzemnél, mint a onasi változásokat hoz ben- napra fejlődik, beláthatat- miénk nük létre. _ lat távlatai vannak. A gyár 35—40 tanulót-Iíleroora. iclez, Irenke «. ., vesz föl a következő tan­leallitja a gépét, a szürke y beta évre is- Elsősorban lányo­muanyagpor bonyolult ben a szakmunkás a beta- kat mert fizikailag köny_ elektromos kapcsolószerke- mtottakkal szemben? ny(: munka nJy türy_ zette szilái dúlt a pies for- — szakmunkásunk még met, pontosságot igényel, ro szorítása alatt. nincs, az idén szabadul fel Az üzemben nagyszabású _ Az üzemben legna- az első évfolyam. Elsősor- rekonstrukció folyik, szük­g yobbrészt betanított mun- ban is magasabb lesz az ség van a szakképzett ke­kások dolgoznak. Miért alapórabérük, és mivel zekre. szükséges ugyanezt a mun- alapos elméleti ismereteke* Sz. J. állomásokon bizonyítványt adunk — mondja Suba Sándor — a mezőgazdasági termékről. Ebben igazoljuk, hogy az áru nem fertőzött karantén kártevőktől. A növényegészségügyi bizo­nyítvány négy nyelven író­dik. Enélkül nem mehet külföldre mezőgazdasági termék, de onnan sem jö­het be hozzánk. A megyé­ben 53 berakó állomás van. A kelebiai határállomáson pedig a déli államokból érkező árut ellenőrizzük. A múlt évben tíz vagon déli­gyümölcsöt nem engedtünk be fertőzés miatt. Előfor­dult, hogy hazai áruról sem adtunk bizonyítványt, mert elmulasztották a növény- védelmet. A karantén csoport a me­gyén belül állandóan el­lenőrzi a kártevők fellé­pését, felderítő szolgála­tot szervez. hogy megelőzze a nagyobb pusztítást. Ha szükséges, társadalmi erőket is bevon. Ez történt például a bur­gonyabogár elleni védeke­zés során, a pocokirtásban. Ahol veszélyes állati, vagy növényi kártevő lép fel na­gyobb mértékben, a terü­letet elszigeteli, hogy ne terjedjen tovább a pusztí­tás. Suba Sándor tájékozta­tójából kitűnik, hogy a nemrég újjászervezett me­gyei hatósági karantén cso­portnak milyen jelentős feladata van. Az összesíté­sek szerint az elmúlt év­ben, a kellően meg nem szervezett növényvédelem és egyéb mulasztások miatt mintegy 300 millió forint kára volt a megye mező- gazdaságának. K. S. A bizalom próbája A helyszínen összeszerelhető alumíniumsilók Kétféle változatban sze­mes, illetve szálas termé­nyek tárolására terveztek hatalmas alumíniumsilókat az Alumíniumipari Terve­ző Intézet szakemberei. Mindkét siló előregyártott elemekből épül úgy, hogy néhány ember minden kü­lönösebb szakképzettség nélkül egy-két nap alatt összeszerelheti, vagy szét­szedheti. A szemes ter­ménytároló torony átmérő­je hat méter, magassága a tárolandó mennyiséghez igazodik, de a 13 métert nem haladhatja meg A szálastermény-siló átmérő­je kilenc méter, magassága 15 méterig választható meg tetszés szerint. MINDENÜTT az ország­ban a leggondosabb figye­lem kísérte a közvélemény reagálását az áj fogyasztói árakkal kapcsolatban. A ta­pasztalatok kedvezőek. Ok­talanság lenne azonban nem venni tudomásul, hogy a megértésben, a fegyelme­zett és nyugodt magatar­tásban egy mélyen gyöke­rező politikai bizalom, s az új mechanizmus távlatait illető optimizmus nyilvá­nult meg. Ilyen nagymérvű és a zsebet közvetlenül is érintő operáció még egy gazdaságilag igen erős or­szágban is kockázatokkal jár, sőt nyugtalanságot kelthet. Tények bizonyítják, hogy nem volt számottevő árufelvásárlás, a takarék­betét-állomány pedig ked­vezőbben alakult, mint az elmúlt esztendő első hetei­ben. A gazdasági keringés egyetlen napra se került „vértolulásos” állapotba. Az emberek, bár kíváncsian, de teljes nyugalommal igye­keztek tájékozódni az új árakról. NOS, EZT annál is in­kább értékelni kell, mert tudjuk, hogy számosán mint egy bianco-csekket „írták alá” az intézkedése­ket. Azaz, nem annyira a gazdasági reform mélyebb összefüggéseinek ismerete, mint egy hosszabb időszak megnyugtató politikai ta­pasztalatai késztették őket arra, hogy bizalmukat nyil­vánítsák a párt és kor­mány irányvonalával kap­csolatban. A támogatás fél­reérthetetlen jele volt ez, passzív, de mégis nagyon értékes formában. A gazda­sági reform ugyanis, mint az elmúlt hetek e tanúság^ is bizonyítja, nemcsak pénzügyi és árutartalékok fedezetére építkezik, ha­nem erkölcsi fedezetre is. Van ugyanis egy ellent­mondás, amellyel a reform kezdeti szakaszában külö­nösképpen számolni kell. Mégpedig az, hogy a re­form egésze, s hatásának kibontakozása hosszútávú folyamat. Előnyei, bár mind jobban érezhetővé válnak, teljességükben csak lassan tárulnak fel, s addigra szinte beépülnek a köztu­datba, magától értetődő ta­pasztalatokká válnak. Vi­szont az első időszak, a korrekciós jellegű, mód­szerváltó, szervezeti moz­gásokat feltételező szakasz az egyén szemszögéből esetleg — átmenetileg — különféle nehézségeket is támaszthat. Ilyen feltétele­ket csak úgy lehet vállalni, ha a vezetés biztosan ma­ga mögött tudja az ország népét, és a legfőbb kérdés­Összeállították az új helységnévtárt A Központi Statisztikai Hivatal munkatársai össze­állították Magyarország — sorrendben a huszonkette­dik — helységnévtárát. A helységnévtár új ki­adását az elmúlt években bekövetkezett közigazgatási változások indokolták. így például megszűnt nyolc já­rás, öt új város és egy új község alakult. Több mint ötszázzal nőtt a közös ta­nácsú községek száma is. A városok és községek ada­tait az új helységnévtár az 1967. év eleji közigazgatási helyzetnek megfelelően tükrözi. így a kiadvány számot ad az ország 19 megyéjéről, 113 járásáról, összesítéséből kitűnik, hogy városaink száma 68, köz­ségeinké pedig 3178. A kiadvány a korábbi helységnévtárakhoz hasonló adatokon kívül első ízben tartalmazza a városok és községek belterületeinek megnevezését, továbbá a külterületi lakott helyek fejlettség szerinti csoporto­sítását. A zárófejezetek az új község és város alakulá­sáról, községegyesítésekről és névváltozásokról nyúj­tanak eligazítást. (MTI) ben valóban cselekvő egy­ség nyilvánul meg. Természetesen e bizalom­nak objeiktív alapja és megnyugtató biztosítékai kell legyenek, mert ez a reálpolitikában mindig fon­tos szabály. Senki nem kí­vánhat vak bizalmat és nem követelhet támogatást, ha nincs rá tárgyi alapja, ha nem ésszerű a kockázat, és nem szorították minimá­lis határok közé a bizony­talansági tényezőket. A PART és a kormány mind a maga, mind a dol­gozók szempontjából gon­dosan megőrzi ezeket a biz­tosítékokat, A gadasági élet ellenőrzésével szilárdan kézben tartja az árak és bérek egyensúlyát, az álla­mi hitelek legcélszerűbb felhasználását, a termelési és fogyasztási tendenciákat befolyásoló eszközöket. Két­ség nem férhet hozzá, hogy ezeket — a reform elvei­nek megsértése nélkül — alkalmazza is. valahány­szor azok a fogyasztók! vagy a termelés érdekében szükségessé válnak. Hasonló módon kézben tartja és alkalmazza a párt a politikai ellenőrzés esz­közeit és biztosítékait. Vagyis céltudatos káderpo­litikát folytat, arra törek-. szik, hogy a vezetők kivá­lasztásában, a megbízatá­sok, kinevezések során a szocialista érdekeket szol­gáló, egységes szelekció menjen végbe. Másszóval: biztonságot nyújt mind­azoknak. akik beosztásuk­ban hűségesen és becsüle­tesen, az új követelmé­nyeknek eleget téve'dolgoz­nak. s képesek jól közvetí­teni a párt gazdaságpo’i- tikaí elgondolásait ’& vál­toztat ott. ahol a vezető netalán gátolja az előreha ladást, s megfelelő támo­gatás mellett se képes ered­ményeket felmutatni. Meg­ingathatatlan elvek vannak abban is, hogy maximális mértékben össze kell han­golni a három érdektípust: az egyén, a termelő kol­lektíva és az egész társada­lom általános, fő érdekeit. Figyelembe kell venni mindahányat, de soha nem szabad az általános, társa­dalmi fő érdekeket a ki­sebb közösségek, vagy az egyén pillanatnyi érdekei alá rendelni. AZ Ül MECHANIZMUS ellenőrzésének, eredményei elbírálásának politikai és gazdasági értékmérői a dol­gozók oldaláról is megvan­nak. Most csak az kell, hogy minél szélesebb kör­ben tudatában is legyenek azoknak. Nyomon kövessék a termelékenység alakulá­sát, az előállítási költségek leszorítását, az áruminőség javítását, a választék bőví­tését, s tapasztalataiknak megfelelően reagáljanak azokra. Számon kérjék a reform politikai-erkölc"' céljainak megvalósítását, azaz a jövedelemelosztás szocialista elveinek' betar­tását. az üzemi szervezett­séget és munkafegyelmet, a termelő kollektíva jobb tá­jékoztatását és a sorsuka érintő kérdések előzete megvitatását. Habár a re form szakkérdéseinek mer oldása a vezetőkre hárif az általános tapasztalaté alapján van mód rá, hon- a dolgozók is helyes iránv ba tereljek, s demokratik1 intézményeinken kereszt'' ellenőrizzék, ami az orszáf ban történik. R. L.

Next

/
Thumbnails
Contents