Petőfi Népe, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-19 / 15. szám

19C3. január 19, péntek 1 oldal Épül a kórház Gyorsan, pontosan Ezekben a napokban a kibontott ablakokon át, az aládúcolt falak közé hatol a hideg januári szél. Ilyen körülmények között végzik a kecskeméti megyei kór­ház fó'épületének rekonst­rukcióját az ÉM. Bács-Kis- kun megyei Építőipari Vál­lalat dolgozói. A gyorsaság­ra, a munka .jó szervezésé­re nagy szükség van, hi­szen május 30-ig, a re­konstrukció első ütemének befejezési határidejéig már nem sok idő van hátra... (Pásztor Zoltán felvétele.) A kádgyár építői Munkájuk eredményével, a ZIM újjászületett kecs­keméti kádgyárával meg­ismerkedhetett szinte az egész ország, hiszen sokat írtak a rekonstrukcióról a lapok, s bemutatta a tele­vízió is. Róluk, az ÉM Bács megyei Állami Építő­tőipari Vállalat dolgozóiról azonban kevés szó esett ed­dig a nyilvánosság előtt. Pedig az automata gépso­rokról legördülő kádakban — ha nem is közvetlenül — az ő kezük munkája is benne van. — Három év alatt ké­szült el a melegüzem óriás csarnoka. Ez alatt a három év alatt összekovácsolódott itt egy olyan kollektíva is, amely 1967-ben már a Szo­cialista Munka Építés he­lye címért versenyezhetett. 1. Nőtt a sertések hossza Belga fajtákat is hizlalnak Belsőn y írben Nemcsak hizlalják, de sokféle eszközzel mérik, el­lenőrzik is a sertéseket Kecskemét határában, az ott működő belsőnyíri hí- zékonyságvizsgáló állomá­son. Tavaly majdnem más­fél ezer sertés meghizlalása alapján elemezték az ered­ményeket. Több mint két­harmad részben hússertése­ket hizlaltak; ezek mintegy felerészben angol, svéd, illetve hazai keresztezésből származtak. De kisebb mértékben. 100—120-as lét­számú falkákban com- wald, mangalica és külön­böző öves keresztezésű faj­tákat is hizlaltak. A sertéseket nem táppal, hanem úgynevezett gazda­sági vegyes abrakkal etel­ték. A legjobb takarmány­értékesítést a külföldiekkel keresztezett fehér hússer­tések „produkálták”, ezek­nél mindössze 3.20 kiló ab­rak volt az egy kiló húsra történő felhasználás. Világ­rajövetelüktől számítva 190 nap alatt érték el a 90 ki­lós átadási átlagsúlyt. Fi­gyelemreméltó még, hogy a két sonka súlya 28 száza­léka volt az ossz vágott súlynak. Még érdekesebb az eredmény, ha a hazai tenyésztésből származó fe­hér hússertésével hason­lítjuk össze. A külföldi keresztezések testhossza 2—3 centivel nagyobb, vi­szont a szalonnájuk 4—5 milliméterrel vékonyabb. A hazai állománybeliek csak 200—205 napra érték el a kívánt súlyt. kilónként 3,50—3,60 kiló abrak fel- használásával. Az idén, az állomás tör­ténetében először, megpró­bálkoznak a tápok etetésé­vel is. A sertések fajtája is bővül; kisebb falkát ál­lítanak össze a belga Eiat- rain-féle. fekete-fehér pety- tyes, rövidlábú. külföldön „négysonkásnak” emlege­tett hízókból. Szemerédi László nor­mással, a ZIM építőinek krónikásával lapozgatjuk a három szocialista brigád naplóját. Gál István és Horváth József brigádja 1964 nya­rától, tehát az építés kez­detétől itt dolgozik. Szil­vása Lajos és betonozó csa­pata 1967-ben kapcsolódott be az üzem építésébe. E három munkacsapat együtt az építésvezetőség létszá­mának 80 százalékát, törzs­gárdáját adja. Tóth Ferenc, a fiatal építésvezető-helyettes így beszél róluk: — Nagy szerencsém volt, hogy közéjük kerültem. Itt tanultam meg, mennyire egymásra van utalva a ku­bikos, a gépkezelő, a beto­nozó és a műszaki, s mi­lyen fontosak az emberi, baráti kapcsolatok. Ezzel a gárdával a legnagyobb fel­adatokat is meg lehet ol­dani a következő években. A Gál-brigád 1965-ben jegyezte be a naplójába, hogy határidőre elvégezte a melegüzemi nagycsarnok alapozását. Néhány hónappal később azonban már arról beszélt a krónika, hogy kevés a szakmunkás és a brigád­tagok 114 százalékos terv­teljesítéssel tudták csak határidőre elvégezni a fel­adatukat. Hat kiskatonát is betanítottak a segítségükre érkezettek közül. A bri­gádvezető saját kezű írása: „Szorít a munka, nincs idő pihenni, de megéri...” A mondat így befejezetlenül is — vagy talán éppen ezért! — sokat elárul a munkacsapatban uralkodó szellemről. Hováth József gépkezelő- és lakatosbrigádja 1966 januárjában azt jegyezte fel, hogy az új munkahely­re szállított berendezések üzembehelyezése elég ne hézkesen megy. Sok a gép­hiba. Vállalják, hogy ha kell, túlmunkával is, a le­hető legrövidebb idő alatt helyreállítják a szállítással megviselt régi masinákat. Áprilisban az éjjel-nap­pal használt vibrátorok mondottak csődöt. E va­sárnapon a Horváth-brigád tagjai nagyon kevés időt töltöttek családjuk köré­ben. de hétfőn ismét mun­kaképesek voltak a gépek. Ekkortájt született az az újítás is, hogy a habarcs­szállító kocsikat át lehet alakítani panelfuvarozásra. Csak elmondva tűnik egy­szerűnek a dolog, de végül is sok drága munkaórát takarítottak meg az újsze­rű szállítóeszközzel az épí­tők. 1966 októberéből szárma­zik a következő, szűkszavú­ságában is drámai bejegy­zés: „A homokművet és a melegüzemi csarnokot ösz- szekötő híd leégett. Ha nem tudják időben helyre­állítani. késdelmet szenved az építkezés.” Sikerült. S ma már a tűz, a megfeszített újjáépítés csak egyike a három év sok-sok izgalmas eseményé­nek. porttervet, s várták a ká­dat a hazai építkezések is. Ez a tény külön megnehe­zítette az építők munká­ját. S mégis jutott ener­giájuk arra, hogy kevéske szabad idejüket jól meg­szervezzék, tanulásra, szó­rakozásra fordítsák. A Gál-brigád „Ki olvas többet?’’ — versenyében a brigádvezető és Nagy Pál holtversenyben lett első. Nem sokkal később egy prémiumosztás után jól si­került kiránduláson vettek részt az építők. Tánczos József, a munkacsapat „Benjáminja” kiváló ered­ményt ért el a Szakma Ki­váló Versenye-mozgalom- ban. Jutalmul Mongóliába utazhatott, ahol hasonló korú társaival ruhagyárat épített. Visszatérte után beszámolt „öreg” barátai­nak tapasztalatairól. Szemerédi László több­ször is lelkemre kötötte, hogy ne írjam meg a kö­vetkező tréfát. Remélem, megbocsátja vétkemet, de nem vagyok képes ellen­állni a kísértésnek. Dolgozott az építkezésen egy fuvaros, aki nem tu­dott — mert nem is akart! — beleilleszkedni a kollek­tívába. Érthető, hogy nem nyerte meg a brigád ro- konszenvét. Sokat törték a fejüket azon, hogyan le­hetne vicces formában meg­leckéztetni. Egy nap aztán hiába kereste kocsiját, csak a lovacskák ácsorogtak azon a helyen, ahol néhány perccel azelőtt hagyta. „Véletlenül nem az az ott?” — mutatott a magasba vé­gül az egyik építő, meg­szánva a fejveszetten ke­resgélő embert. A kocsi sok emelet magasan, az épülő melegüzemi nagy­csarnok tetején ácsorgott. Daruval emelték oda. A művelődésügyi igazga­tás területén a jövőben ha­tósági bizonyítvány bemu­tatását csak a következő esetekben szabad megkí­vánni: A felsőoktatási in­tézményekben a tandíj és szociális támogatás meg­állapításával kapcsolatban annak igazolására, hogy a hallgató egyik szülője (el­tartója) nem áll munkavi- Az építkezés ideje alatt szonyban. Az igazolás nem a termelés egy órára sem külön bizonyítvány formá- állt meg a ZIM-ben, hiszen jában, hanem jövedelem- I teljesíteni kellett az ex- igazolás céljára rendszere­Tavaly ősszel, az öteme­letes raktár felépítése azt jelenthette, hogy a re­konstrukciónak körülbelül 80 százaléka elkészült. Az idei évre már csak a szo­ciális létesítmények és né­hány kisebb műhely felépí­tése maradt. Az óriás tárolóra nagy szüksége van a gyárnak, éppen ezért vállalták az építők, hogy a tervezett határidő előtt 199 nappal állítják össze a szerkezetet. Mint minden vállalást az elmúlt három év alatt, ezt is teljesítették. Szemerédi László króni­kás ezt írta a brigádnapló utolsó oldalára: „Reméljük, megfeleltünk a követelmé­nyeknek és az egész építés- vezetőség viselheti a Szo­cialista címet. Várjuk az értékelést.” Nem jó előre inni a medve bőrére, de kívánjuk, hogy az értékelés végered­ménye megfeleljen majd a várakozásnak. Békés Dezső Új vonások MEGKEZDŐDTEK a tér- vetkezetek üzemi szerve­melőszövetkezetek zárszám- zettségében is. Tovább szi- adási közgyűlései. A megye lárdult a brigádszervezet, a 204 termelőszövetkezete, két munkafegyelem. A külön- halászati szövetkezete, hat hozó ösztönző jövedelemel- termelőszövetkezeti önálló osztási formák segítették az vállalkozása, 56 termelőszö- egyéni érdekeltség érvénye- vetkezeti csoport és 19 sütését. Több erő- és mun- szakszövetkezet készít mér- kagép állt a szövetkezetek leget ezekben a napokban rendelkezésére, javult az az elmúlt évi gazdálkodás- agrotechnika. A közös gaz­ró] daságok tovább fejlesztet­Néhány kivétellel jelentős ték kapcsolataikat a feldol- sikerekről számolhatnak be gozó és felvásárló vállala- a közös gazdaságok vezetői tokkal. a közgyűlés előtt. A megye Ezenkívül sok egyéb vál- mezőgazdaságának összes tozás történt az elmúlt év- termelésig értéke 4,9^ száza- oen jS; amelyek összefügg- lékkal nőtt az előző évhez nek a gazdasági reform be- képest. A harmadik ötéves vezetését előkészítő intéz- terv előirányzata szerint 21 kpdésekkel százalékkal több termelési értéket kell elérni, mint a AKAD AZONBAN még második ötéves tervidőszak alacsony színvonalon gaz- alatt. Az első két évben az dálkodó termelőszövetkezet, összes növekedés 13,1 szá- Hatvanhárom közös gazda- zalék, tehát a megye idő- ság még a gyengék közé arányosan túlteljesítette a tartozik. Ennek zöme, csak- tervet. A közös gazdaságok nem 80 százaléka, a Ho- bevétele 250 millió forint- mokhátságon gazdálkodik, tál magasabb volt tavaly, A fejlődést tükrözi, hogy öt mint az előző évben. A év alatt a gyenge termelő­bruttó jövedelem pedig 200 szövetkezetek területe száz­millióval több. Ez lehetővé ezer katasztrális holddal teszi, hogy a felhalmozás csökkent. A közgazdasági, és a személyes jövedelem természeti körülmények növekedjen. Az egy dolgozó olyanok, hogy jelenleg még tagra jutó részesedés az nem tudják elérni a kívánt 1966. évi nem' egészen 15 színvonalat. Néhány szövet­ezer forinttal szemben az kezeinél szubjektív okok is elmúlt évben több száz fo- gátlói a gazdálkodás fejlő- rinttal meghaladta a 15 ez- désének. Nem megfelelő a rét. A forgóeszköz-állomány vezetés, rossz a munkaszer- mintegy 150 millió forint- vezés és így tovább, tál nőtt. A többi gazdasági ^ zárszámadási közgyű- mutato^is ehhez hasonlóan j£seket mindenütt széles kedvező. ^ körű tanácskozások előzik A JELENLEGI zárszá- meg. — Brigádgyűléseken madás számos új vonást majd pártvezetőségi, gaz­tükröz. Ismeretes, hogy a daságvezetőségi üléseken kötelező tervlebontás he- tárgyalják meg az elmúlt lyett az önálló termelési és évi munkát. Ez segíti, hogy értékesítési rendszer ala- alapos, körültekintő, elem- kult ki a gazdaságokban. Ez ző legyen a vezetőség be­elősegítette a szakosodást is. számolója. Újraértékelték az állóesz- AZÉRT IS rendkívül fon­közöket és bevezettek az -------------—■ a mortizációs alapot. Töröl- tos ez, mert csak akkor lut- ték a közép- és hosszú le- Pak elor5 a fejlődésben, ha járatú hiteleket, több sza- hasznosítják az elmúlt évű kaszban rendezték a felvá- J° J^dszereket es tanulnak sárlási árakat. Nagy jelen- a hibakboL Ez szinten hoz- tőségű, szociális kihatású zátertoak a határozottabb, rendeletek jelentek meg. önállóbb irányításhoz, gaz­Alapvető változások kö- dálkodáshoz. vetkeztek be a termelőszö­K. S. Hal év távlatéban 1960-ban Bács megye az I punk, ha a forgalmat az egy lakosra jutó kiskeres­kedelmi forgalom sorrend­jében még a 17. helyen állt a megyék között. 1965-ben a 14. helyre ke­rült, tavaly pedig már a 12. helyet foglalta el a megyék rangsorában. A fejlődés te­hát igen jelentős volt. Míg 1960 és 1966 között egy-egy lakos országos viszonylat­ban átlag 38 százalékkal, csak a vidéken pedig 43 százalékkal növelte a vá­sárlásait, addig Bács me­gyében ugyanezen idő alatt a lakosság fejen­kénti vásárlása nem keve­sebb mint 63 százalékkal emelkedett. Ugyanilyen képet ka­Á hatósági bizonyítványról sített űrlap megfelelő ro­vatában történik. Egyéb esetekben a művelődésügyi szervek hatósági bizonyít­vány bemutatását nem kí­vánhatják. Ha a gyámügyi eljárás­ban a jövőben az ügyfél vagyoni állapotának igazo­lása -szükséges, erre a cél­ra a munkáltató által ki­állított kereseti igazolást és a tanács pénzügyi osz­tálya által kiállított adó- és értékbizonyítványt kell felhasználni. (MTI). egy év előttivel hasonlítjuk össze. A vásárlások összege egy év alatt országosan 706 forinttal emelkedett, vagyis 8 százalékkal, a megyében viszont 772 forinttal, vagyis 11 százalékkal. Az elmúlt hat évben — ez országos jelenség — az élelmiszervásárlások ősz- szege nagyobb mértékben emelkedett, mint az ipar­cikkeké. Ez is lakosság bel­ső vándorlásának a követ­kezménye — a mezőgazda­ságban dolgozók számának csökkenése folytán sokan vásárolnak most olyan élel­miszereket, amelyekben a múltban önellátók voltak. A megyében is változott az élelmiszerek és az ipar­cikkek vásárlása közötti arány, de csak kisebb mér­tékben. mint országosan. Az 1960. évi 39,7 százalék­ról 1966-ban 41,5 százalék­ra emelkedett az élelmi­szervásárlás aránya az ösz- szes kiskereskedelmi for­galomban. (á __ ól A Kiskunfélegyházi Fogyasztási Szövetkezet értesíti vásárlóit, hogy a Jókai u. 1. szám alatti élelmiszer boltja 6 órától 20 óráig __________tart nyitva §

Next

/
Thumbnails
Contents