Petőfi Népe, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)
1968-01-17 / 13. szám
IMS. Január 11, szerda S. oldal Átmeneti gondok Látszólag csend, nyugalom honol a Kunszentmik- lósi Háziipari Szövetkezet központjában. Valójában pedig? Nagy zajt ugyan nem csap a két felvetőgép sem, amelyek egyikén — a képen látható — Józsa An- talné a rafia színes szálait tekeri, illetve ahol kell, összeköti. A rafiaszövet iránti kereslet mintha már tavaly is megcsappant volna, s az alapanyag árának rendezése — több mint 100 százalékos emelkedés — sejteni engedi a kereálet további alakulását. Mi lesz a zömmel csökkent munkaképességű csomózókkal? Milyen új foglalkoztatási lehetőségeket lehetne teremteni a szövetkezet tekintélyes számú bedolgozójának? A piaci igények, az új lehetőségei? kutatása foglalkoztatja most a vezetőséget, amely mégis bizakodó. Minden átmenet nehézségekkel jár. De az egyik asztalon már ott sorakozik az új próbálkozás néhány mintapéldánya, befonás helyett modernebb köntös: gyékénypapucs az üvegpalacknak! A megrendelő új igényét teljesíteni kívánó, immár negyedik, de ezúttal remélhetőleg sikeres kísérlet. (P. I. — P. Z.) Mindenütt ott vannak Tataháza fiatal község — ez a kijelentés ma már nem kelt szenzációt. Értve a jelző alatt a lakók átlagos életkorát. Ami, kisebb- nagyobb megszorítással, a Petőfi Tsz tagságára is érvényes. — Ideszámítva a nyugdíjasokat is, 52 év az átlagéletkor — jelenti ki dr. Zalántai Endre főkönyvelő. — Csakhogy a 740 tag közül 250 a nyugdíjas. Ha csak a munkában résztvevőket számítjuk, sokkal kedvezőbb a kép. — Igen — teszi hozzá Selymes József községi párttitkár —, 130 KISZ korosztálybeli dolgozik a közösben. A KISZ-szervezetnek is több mint száz tagja van. A munkában A számok kápráztatnak, de nem annyira, hogy elfelejtsük megnézni: milyen tartalom van mögöttük. Kezdjük ott, hogy a fiatalok közül most, télen is 80—90-en dolgoznak rendszeresen: az állattenyésztésben, a gépműhelyben, a traktorokon. S ez az igyekezet legalább annyira a közös érdeme, mint az övéké. Mivelhogy lehetőséget nyújt számukra. Ma Indokait a lezárás „Indokolt-e még a lezárás?” című, január 12-én megjelent cikkre a Kecskeméti Közúti Építő Vállalat, mint az 52-es számú út megnevezett szakaszán folyó felújítási munkák kivitelezője tájékoztatásul közli: Szükségessé tette a teljes lezárást az út egész szélességében történő felújítása. A felújított rész betonból készült, s erről köztudott, hogy az elkészítés után csak a kötési idő lejártával adható át a forgalomnak. Sajnos, a lezárást a „szemfüles” járművezetők a szabályokat megszegve, nem tarják tiszteletben — könnyen bírság lehet az ára — nem gondolnak arra, hogy az idő előtti használattal kárt tehetnek a népgazdaságnak. Megemlítem, hogy a munka értéke egymillió 200 ezer forint. Ezenkívül a szóbanforgó szakaszon a balesetveszély is fennáll. Sokan emlékezhetnek még rá, hogy az 5- ös számú főúton, a szabványon túlmenő biztonsági intézkedések ellenére is sorozatosan történtek balesetek, sőt haláleset is előfordult. A kötési időt a szokatlan hideg hátráltatja. Amint a fagy felenged, két hét elmúltával az utat a forgalomnak átadjuk. Erdős Sándor építésvezető Kecskeméti Közúti Építő Vállalat még ezt nem mondhatjuk el mindenütt, bár a mostani helyzet itt sem végleges. Juhász Péter főagro- nómus szerint állandó fejtörést okoz a vezetésben: miként teremthetnének téli elfoglaltságot a most még kényszerpihenőre küldött fiatalok részére is. A nemrég eltelepített félholdas füzes már ígér valamit; leendő termését itt kívánják feldolgozni. Talán az sem mellékes, milyen az a munka — fizikailag könnyű-e vagy nehéz —, amit a fiatalok végeznék. Többfelé tapasztaljuk ugyanis, hogy a legnehezebb testi munkát a fiatalokra bízzák. Nem vitás, önmagában méltányos törekvés egy-egy gazdaságon belül a terhek ilyetén elosztása. Csakhogy ... Távlatilag ez nem lehet megoldás. A fiatalokat ugyanis nem valami misztikus gépimádat vonzza a traktorokhoz, műhelyhez, hanem a korszerűbb, a könnyebb munka lehetősége. (A dolog viszonylagos; a traktoros mesterség, más szakmákhoz képest, korántsem mondható könnyűnek.) Mindenesetre nem kívánják agyonhajszolni magukat, miként azt, nem lévén alkalmuk emberibb életmódra, elődeik tették. És igazuk van! Tudják ezt a vezetők is, s ahol lehet, gépesítenek. Az anyagmozgatásban is. Van egy markoló, most veszik meg a másikat. A szálastakarmányok rakodásához pedig homlokrakodót alkalmaznak. A villanyéi böködésé- re lassanként már csak a népdalból emlékeznek. A művelődésben Ne szóljunk most a gépesítés közgazdasági hasznáról, ami külön cikket érdemelne. Egyébként elégszer esik róla szó. De kevesebbet szólunk a gépek életforma-alakító következményeiről. Holott ezek jelentősége az előbbiénél nem kisebb. Figyeljük csak meg: a mostani parasztfiatalokra a nehézkes mozgás, megjelenés mind kevésbé jellemző. Holott korábban ez szinte kiáltó tulajdonság volt, ha úgy tetszik, osztályjellegzetesség. Ma már eltűnőben, a múlttal együtt. Ez is városiasodás. Meg az is, hogy igényük van a szociális létesítményekre. Tataházán az öltöző-fürdővel való ellátás jövőre oldódik meg véglegesen: a sertésmajorban, a baromfitelepen, és a központi tanyán. Így, és csakis így lehet igényük a tanulásra, a művelődésre és a szórakozásra is. Jelenleg három középiskolás ösztöndíjas van, de a tsz szép számmal taníttat szarvasmarha- és baromfitenyésztő, valamint gépszerelő szakmunkásokat is. Tavaly nyár végén ifjúsági klubot alakítottak ki, két helyiségből, összesen vagy száz négyzetméteren. Nem kellett az ifjakat társadalmi munkára mozgósítani, mentek maguktól is. Program? Van minden este: színjátszó, tánccsoport, meg politikai oktatás. Az utóbbin 40— 50-en vesznek részt. És a művelődési otthon építése sem vágyálom csupán; a portáján ott a tégla és a kavics. Segített a tsz 400 ezer, a község százezer forinttal, 300 ezret ígért a járás is. Még így is csak szűkén a fele van együtt az összegnek. A további támogatást a megyétől várják. A vezetésben Versenymozgalom? Tavaly volt, s az idén is lesz. Itt csak annyit, hogy az éves bevételben három és fél milliós túlteljesítést vállaltak. Sokak szerint nem kis merészséggel. S aztán elértek majdnem négy és fél milliós túlteljesítést. A zárszámadáson a jutalmak kiosztására is sor kerül. Nemcsak a munkából, a vezetésből is részt vállalnak. Alkalmuk nyílt rá. Hogy miként? Decemberben újjáválasztották a tsz vezetőségét. A korábbi vezetőség 17 tagja közül négyen dolgoztak fizikai munkakörben. Az új vezetőség 15 tagja közül kilencen! Nagyobb részük 30 év körüli fiatalember, köztük van Keresztes Antal KISZ- titkár is. Az egész vezetőségben Galicz József, az elnök a legidősebb, a maga 42 évével. Tataházán a fiatalok mindenütt ott vannak. És mindenütt otthon ... H. D. Nem nélkülQzlteljik Meg-megáilunk aki- rakatok előtt, ismerkedünk az új árakkal, érzékenyen és nagy várakozással figyeljük az új gazdaságirányítás első hatásait, tüneteit. Természetes ez, hiszen a gazdaságirányítás mostanában még igazán okkal viseli az „új” jelzőt; később ez nyilván elmarad mellőle. Amennyire fontos, sőt nélkülözhetetlen eleme volt az új gazdasági mechanizmus előkészítésének az új közgondolkodás kialakítása, annyira sajátos helyzetet teremthet mindez most, a gyakorlati alkalmazás első időszakában. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a közvélemény — voltaképpen a januári start első pillanatától —, akarva-akaratlan szembesíti a valósággal a korábban már megtanult új kifejezésmód fogalmait. Márpedig megeshet, (sőt hellyel- közzel ez szükségszerű is), hogy a köznapi valóság még nem teljesen egyezik az előzetesen kialakított gazdasági elképzelésekkel. A következő hetekben, hónapokban nemcsak arra lesz szükség, hogy a szakemberek megtanuljanak új módon gazdálkodni, tehát élni az önálló döntés nyújtotta lehetőségeikkel, hanem arra is, hogy a széles közvélemény aklimatizálód- jék a változott gazdasági atmoszférához, mind jobban „otthon érezze magát” a sok elemében szokatlan gazdasági közállapotokban. Korábban sok szó esett például a mozgó árakról. Ám más erről elvben hallani és megint más valóságban is tapasztalni, hogy egy-egy árucikk ára emelkedik vagy csökken. Nyilvánvaló, hogy ez annyira új, olyan szokatlan gazdasági tényező, amit csak bizonyos átmeneti időszak után lehet majd természe tesként felfogni. Lényegé' ben új, szokatlan eleme lesz társadalmi életünknek az is, hogy a munkával ösz- szefüggő problémák zömét — a keresettől a felmondásig — a vállalat intézi, mindebben dönt is, hogy tehát a munkaviszonnyal ösz- szefüggő tényezők (néhány átfogó keretszabályt leszámítva) a dolgozó és a vállalat közvetlen kapcsolatain alapulnak. Folytathatjuk a szokatlan elemek sorát; ilyen például, hogy ha ezt vagy azt nem kapni, illetve ha ez vagy az az árucikk rossz minőségű, a bírálat „illetékese” nem „általában” a gazdaságirányítás, hanem az a vállalat, amely közvetlenül felelős az ügyben. S a vállalat kapuin belül sem lehet többé a gyakorlati gazdálkodás kérdéseiben a döntéseket felülről várni; számolni kell minden vállalati elhatározáskor az abból származó anyagi konzekvenciákkal, önállóan kell megrendelést szerezni, a gazdaságos termelés feltételeit biztosítani. Mindezt voltaképpen bizonyítékként sorakoztattuk fel annak a társadalmi magatartásnak az indoklásául, amelyre a következő időszakban nélkülözhetetlen szükségünk lesz, s amely két fogalommal fejezhető ki: igényesség és türelem. Igényesség (Megjegyzés: Köszönjük a tájékoztató választ, s példaadóan gyors reagálást. Szerk.) Népművelők továbbképzése Megyénk valamennyi függetlenített népművelője részére továbbképzési napot tart a megyei tanács népművelési tanácsadója pénteken, a kecskeméti városi művelődési ház dísztermében. A program délelőtti részében Kádasi László, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője tart előadást a hazafiasság, nemzetköziség és honvédelmi nevelés népművelési kérdéseiről. Délután Hegedűs Géza József Attila-dí- jas író, a Színház és Film- művészeti Főiskola tanára tart előadást. A továbbképzési napot tárlatlátogatással fejezik be a népművelők a Katona József Múzeumban, Á tervezők asztalán Gyümölcstárolók, borkombinátok, komplex sertéstelepek A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium tervező intézete az Agro- terv ez évben nagyarányú tervezőmunkával segíti az új, részben már termőre is for dult gyümölcs- és szőlőtelepítések járulékos beruházásait, valamint a húsellátás gyors javítását célzó sertésprogram megvalósítását. Az elmúlt évben széles körű tapasztalatcseréken, bemutatókon felmérték a mezőgazdasági üzemek konkrét igényeit, egyúttal számba vették a technikai fejlesztés adta lehetőségeket, és ennek birtokában — az egész mező- gazdaság területén — 28 millió forint értékű tervezőmunkára kötöttek szerződést. Zömmel 1968. végéig elkészülnek a tervezett épületek, egy részük áthúzódik 1969-re. Jelenleg 17 szőlőfeldolgozó, illetve borkombinát és 22 hűtőház épül a termelőszövetkezetekben és az állami gazdaságokban az Agroterv dokumentációi alapján és szakértőinek irányításával. A sertéstenyésztő gazdaságok részére új, korszerű teleprendszereket terveznek és kidolgozzák a meglevők műszaki fejlesztésének módját. A hagyományos építési módszerek helyett acélváz szerkezetekre szerelhető, fa alapú, de műanyag bevonatú paneleket terveznek. Már az új módszerrel építik fel például a pincehelyi Vörösmarty Termelőszövetkezet modern sertéstelepét.* A gazdasági reform bizoí nyos alapelvei már a gyakorlati bevezetés első percétől érvényesek, számon- kérhetők. A vállalati gazdálkodás új stílusa, jóllehet a módszerek csak a gyakorlatban alakulhatnak ki, már most érvényes, hiszen a korábbi kötelező tervmutatók, a központi elosztás szabályai stb. már január 1-től „hiányoznak” a vállalati eszköztárból. Hasonlóképpen a reform első percétől érvényesek például az új árak, amelyek a változó gazdaságirányítás elveinek — bárha kezdeti jelleggel is —, de tükörképei. Vagyis elkezdődött az elmúlt időszakban hozott jogszabályok teljesítése. Megvalósításukat pedig azzal az igényességgel kell számontar- tanunk — illetve a közvélemény erejével is számon- kérnünk —, hogy ezek az alapelveket rögzítő szabályok alapjában véve már érvényesek. Egyébként természetesen „menet közben” tökéletesíthetők is. Türelem A szakköröknek, az irányító hatóságoknak és a közvéleménynek egyaránt számolniok kell a mechanizmus teljes sebességre gyorsulásának szükségszerűen fokozatos jellegével. Ez egyfelől azt jelenti, hogy a vállalati gazdálkodás kezdeti zökkenőivel szemben is érvényes a türelrfti időszak. Érvényes továbbá olyan — eleve tervezett — értelemben is, hogy azok a vállalatok, amelyek a többihez képest anyagilag viszonylag rosszabbul voltak „eleresztve”, átmeneti támogatást kapnak, hogy legyen idejük a többiekhez felzárkózniok. Másrészt a' hétköznapi közegben, fogyasztói oldalról is szükség van némi türelemre; világos például, hogy a piaci hatások vállalati érvényesítése — amit korábban, min' reformelvet olyan jól megtanultunk — nem tüntetheti el máról holnapra a hiánycikkeket, nem bővítheti egycsapásra az áruválasztékot, nem hozhat létre azonnal új termelőkapaci - tásokat. Igényességre és türelemre van tehát szükség a szakkörökben és a széles közvéleményben egyaránt. Tábori András
