Petőfi Népe, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-17 / 13. szám

IMS. Január 11, szerda S. oldal Átmeneti gondok Látszólag csend, nyuga­lom honol a Kunszentmik- lósi Háziipari Szövetkezet központjában. Valójában pedig? Nagy zajt ugyan nem csap a két felvetőgép sem, amelyek egyikén — a képen látható — Józsa An- talné a rafia színes szálait tekeri, illetve ahol kell, összeköti. A rafiaszövet iránti ke­reslet mintha már tavaly is megcsappant volna, s az alapanyag árának rendezé­se — több mint 100 száza­lékos emelkedés — sejteni engedi a kereálet további alakulását. Mi lesz a zöm­mel csökkent munkaképes­ségű csomózókkal? Milyen új foglalkoztatási lehetősé­geket lehetne teremteni a szövetkezet tekintélyes szá­mú bedolgozójának? A pia­ci igények, az új lehetősé­gei? kutatása foglalkoztatja most a vezetőséget, amely mégis bizakodó. Minden átmenet nehézsé­gekkel jár. De az egyik asztalon már ott sorakozik az új próbálkozás néhány mintapéldánya, befonás he­lyett modernebb köntös: gyékénypapucs az üvegpa­lacknak! A megrendelő új igényét teljesíteni kívánó, immár negyedik, de ezúttal remélhetőleg sikeres kísér­let. (P. I. — P. Z.) Mindenütt ott vannak Tataháza fiatal község — ez a kijelentés ma már nem kelt szenzációt. Értve a jelző alatt a lakók átla­gos életkorát. Ami, kisebb- nagyobb megszorítással, a Petőfi Tsz tagságára is ér­vényes. — Ideszámítva a nyug­díjasokat is, 52 év az átlag­életkor — jelenti ki dr. Zalántai Endre főkönyvelő. — Csakhogy a 740 tag kö­zül 250 a nyugdíjas. Ha csak a munkában résztve­vőket számítjuk, sokkal kedvezőbb a kép. — Igen — teszi hozzá Selymes József községi párttitkár —, 130 KISZ korosztálybeli dolgozik a közösben. A KISZ-szerve­zetnek is több mint száz tagja van. A munkában A számok kápráztatnak, de nem annyira, hogy el­felejtsük megnézni: mi­lyen tartalom van mögöt­tük. Kezdjük ott, hogy a fiatalok közül most, télen is 80—90-en dolgoznak rendszeresen: az állatte­nyésztésben, a gépműhely­ben, a traktorokon. S ez az igyekezet legalább annyira a közös érdeme, mint az övéké. Mivelhogy lehető­séget nyújt számukra. Ma Indokait a lezárás „Indokolt-e még a lezá­rás?” című, január 12-én megjelent cikkre a Kecske­méti Közúti Építő Vállalat, mint az 52-es számú út megnevezett szakaszán fo­lyó felújítási munkák kivi­telezője tájékoztatásul köz­li: Szükségessé tette a tel­jes lezárást az út egész szélességében történő fel­újítása. A felújított rész betonból készült, s erről köztudott, hogy az elkészí­tés után csak a kötési idő lejártával adható át a for­galomnak. Sajnos, a lezárást a „szemfüles” járművezetők a szabályokat megszegve, nem tarják tiszteletben — könnyen bírság lehet az ára — nem gondolnak ar­ra, hogy az idő előtti hasz­nálattal kárt tehetnek a népgazdaságnak. Megemlí­tem, hogy a munka értéke egymillió 200 ezer forint. Ezenkívül a szóbanforgó szakaszon a balesetveszély is fennáll. Sokan emlékez­hetnek még rá, hogy az 5- ös számú főúton, a szab­ványon túlmenő bizton­sági intézkedések ellenére is sorozatosan történtek balesetek, sőt haláleset is előfordult. A kötési időt a szokatlan hideg hátráltatja. Amint a fagy felenged, két hét el­múltával az utat a forga­lomnak átadjuk. Erdős Sándor építésvezető Kecskeméti Közúti Építő Vállalat még ezt nem mondhatjuk el mindenütt, bár a mos­tani helyzet itt sem végle­ges. Juhász Péter főagro- nómus szerint állandó fej­törést okoz a vezetésben: miként teremthetnének téli elfoglaltságot a most még kényszerpihenőre küldött fiatalok részére is. A nem­rég eltelepített félholdas füzes már ígér valamit; leendő termését itt kíván­ják feldolgozni. Talán az sem mellékes, milyen az a munka — fi­zikailag könnyű-e vagy ne­héz —, amit a fiatalok vé­geznék. Többfelé tapasz­taljuk ugyanis, hogy a leg­nehezebb testi munkát a fiatalokra bízzák. Nem vi­tás, önmagában méltányos törekvés egy-egy gazdasá­gon belül a terhek ilyetén elosztása. Csakhogy ... Táv­latilag ez nem lehet meg­oldás. A fiatalokat ugyanis nem valami misztikus gép­imádat vonzza a trakto­rokhoz, műhelyhez, hanem a korszerűbb, a könnyebb munka lehetősége. (A dolog viszonylagos; a traktoros mesterség, más szakmák­hoz képest, korántsem mondható könnyűnek.) Mindenesetre nem kíván­ják agyonhajszolni magu­kat, miként azt, nem lé­vén alkalmuk emberibb életmódra, elődeik tették. És igazuk van! Tudják ezt a vezetők is, s ahol lehet, gépesítenek. Az anyagmoz­gatásban is. Van egy mar­koló, most veszik meg a másikat. A szálastakarmá­nyok rakodásához pedig homlokrakodót alkalmaz­nak. A villanyéi böködésé- re lassanként már csak a népdalból emlékeznek. A művelődésben Ne szóljunk most a gé­pesítés közgazdasági hasz­náról, ami külön cikket ér­demelne. Egyébként elég­szer esik róla szó. De kevesebbet szólunk a gépek életforma-alakító következményeiről. Holott ezek jelentősége az előbbié­nél nem kisebb. Figyeljük csak meg: a mostani pa­rasztfiatalokra a nehézkes mozgás, megjelenés mind kevésbé jellemző. Holott korábban ez szinte kiáltó tulajdonság volt, ha úgy tetszik, osztályjellegzetes­ség. Ma már eltűnőben, a múlttal együtt. Ez is váro­siasodás. Meg az is, hogy igényük van a szociális lé­tesítményekre. Tataházán az öltöző-fürdővel való ellátás jövőre oldódik meg véglegesen: a sertésmajor­ban, a baromfitelepen, és a központi tanyán. Így, és csakis így lehet igényük a tanulásra, a mű­velődésre és a szórakozás­ra is. Jelenleg három kö­zépiskolás ösztöndíjas van, de a tsz szép számmal ta­níttat szarvasmarha- és baromfitenyésztő, valamint gépszerelő szakmunkáso­kat is. Tavaly nyár végén ifjúsági klubot alakítottak ki, két helyiségből, össze­sen vagy száz négyzetmé­teren. Nem kellett az ifja­kat társadalmi munkára mozgósítani, mentek ma­guktól is. Program? Van minden este: színjátszó, tánccsoport, meg politikai oktatás. Az utóbbin 40— 50-en vesznek részt. És a művelődési otthon építése sem vágyálom csupán; a portáján ott a tégla és a kavics. Segített a tsz 400 ezer, a község százezer fo­rinttal, 300 ezret ígért a járás is. Még így is csak szűkén a fele van együtt az összegnek. A további tá­mogatást a megyétől vár­ják. A vezetésben Versenymozgalom? Ta­valy volt, s az idén is lesz. Itt csak annyit, hogy az éves bevételben három és fél milliós túlteljesítést vállaltak. Sokak szerint nem kis merészséggel. S aztán elértek majdnem négy és fél milliós túltel­jesítést. A zárszámadáson a jutalmak kiosztására is sor kerül. Nemcsak a munkából, a vezetésből is részt vállal­nak. Alkalmuk nyílt rá. Hogy miként? December­ben újjáválasztották a tsz vezetőségét. A korábbi ve­zetőség 17 tagja közül né­gyen dolgoztak fizikai mun­kakörben. Az új vezetőség 15 tagja közül kilencen! Nagyobb részük 30 év kö­rüli fiatalember, köztük van Keresztes Antal KISZ- titkár is. Az egész vezető­ségben Galicz József, az elnök a legidősebb, a ma­ga 42 évével. Tataházán a fiatalok mindenütt ott vannak. És mindenütt otthon ... H. D. Nem nélkülQzlteljik Meg-megáilunk aki- rakatok előtt, ismerkedünk az új árakkal, érzékenyen és nagy várakozással fi­gyeljük az új gazdaságirá­nyítás első hatásait, tüne­teit. Természetes ez, hiszen a gazdaságirányítás mosta­nában még igazán okkal viseli az „új” jelzőt; ké­sőbb ez nyilván elmarad mellőle. Amennyire fontos, sőt nélkülözhetetlen eleme volt az új gazdasági mechaniz­mus előkészítésének az új közgondolkodás kialakítása, annyira sajátos helyzetet teremthet mindez most, a gyakorlati alkalmazás első időszakában. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a közvéle­mény — voltaképpen a ja­nuári start első pillanatától —, akarva-akaratlan szem­besíti a valósággal a koráb­ban már megtanult új kife­jezésmód fogalmait. Márpe­dig megeshet, (sőt hellyel- közzel ez szükségszerű is), hogy a köznapi valóság még nem teljesen egyezik az előzetesen kialakított gaz­dasági elképzelésekkel. A következő hetekben, hónapokban nemcsak arra lesz szükség, hogy a szak­emberek megtanuljanak új módon gazdálkodni, tehát élni az önálló döntés nyúj­totta lehetőségeikkel, ha­nem arra is, hogy a széles közvélemény aklimatizálód- jék a változott gazdasági atmoszférához, mind job­ban „otthon érezze magát” a sok elemében szokatlan gazdasági közállapotokban. Korábban sok szó esett például a mozgó árakról. Ám más erről elvben hal­lani és megint más való­ságban is tapasztalni, hogy egy-egy árucikk ára emel­kedik vagy csökken. Nyil­vánvaló, hogy ez annyira új, olyan szokatlan gazda­sági tényező, amit csak bi­zonyos átmeneti időszak után lehet majd természe tesként felfogni. Lényegé' ben új, szokatlan eleme lesz társadalmi életünknek az is, hogy a munkával ösz- szefüggő problémák zömét — a keresettől a felmondá­sig — a vállalat intézi, mindebben dönt is, hogy te­hát a munkaviszonnyal ösz- szefüggő tényezők (néhány átfogó keretszabályt leszá­mítva) a dolgozó és a vál­lalat közvetlen kapcsola­tain alapulnak. Folytathat­juk a szokatlan elemek so­rát; ilyen például, hogy ha ezt vagy azt nem kapni, il­letve ha ez vagy az az áru­cikk rossz minőségű, a bí­rálat „illetékese” nem „ál­talában” a gazdaságirányí­tás, hanem az a vállalat, amely közvetlenül felelős az ügyben. S a vállalat ka­puin belül sem lehet többé a gyakorlati gazdálkodás kérdéseiben a döntéseket felülről várni; számolni kell minden vállalati elhatáro­záskor az abból származó anyagi konzekvenciákkal, önállóan kell megrendelést szerezni, a gazdaságos ter­melés feltételeit biztosítani. Mindezt voltaképpen bi­zonyítékként sorakoztattuk fel annak a társadalmi ma­gatartásnak az indoklásául, amelyre a következő idő­szakban nélkülözhetetlen szükségünk lesz, s amely két fogalommal fejezhető ki: igényesség és türelem. Igényesség (Megjegyzés: Köszönjük a tájékoztató választ, s példaadóan gyors reagálást. Szerk.) Népművelők továbbképzése Megyénk valamennyi füg­getlenített népművelője ré­szére továbbképzési napot tart a megyei tanács nép­művelési tanácsadója pén­teken, a kecskeméti városi művelődési ház dísztermé­ben. A program délelőtti részében Kádasi László, a megyei tanács művelődés- ügyi osztályának vezetője tart előadást a hazafiasság, nemzetköziség és honvédel­mi nevelés népművelési kérdéseiről. Délután Hege­dűs Géza József Attila-dí- jas író, a Színház és Film- művészeti Főiskola tanára tart előadást. A továbbkép­zési napot tárlatlátogatás­sal fejezik be a népműve­lők a Katona József Mú­zeumban, Á tervezők asztalán Gyümölcstárolók, borkombinátok, komplex sertéstelepek A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium tervező intézete az Agro- terv ez évben nagyarányú tervezőmunkával segíti az új, részben már termőre is for dult gyümölcs- és szőlőte­lepítések járulékos beruhá­zásait, valamint a húsellá­tás gyors javítását célzó sertésprogram megvalósí­tását. Az elmúlt évben szé­les körű tapasztalatcseré­ken, bemutatókon felmér­ték a mezőgazdasági üze­mek konkrét igényeit, egy­úttal számba vették a te­chnikai fejlesztés adta le­hetőségeket, és ennek birto­kában — az egész mező- gazdaság területén — 28 millió forint értékű terve­zőmunkára kötöttek szer­ződést. Zömmel 1968. végé­ig elkészülnek a tervezett épületek, egy részük áthú­zódik 1969-re. Jelenleg 17 szőlőfeldolgozó, illetve bor­kombinát és 22 hűtőház épül a termelőszövetkeze­tekben és az állami gazda­ságokban az Agroterv do­kumentációi alapján és szakértőinek irányításával. A sertéstenyésztő gazda­ságok részére új, korszerű teleprendszereket terveznek és kidolgozzák a meglevők műszaki fejlesztésének mód­ját. A hagyományos építési módszerek helyett acélváz szerkezetekre szerelhető, fa alapú, de műanyag bevo­natú paneleket terveznek. Már az új módszerrel épí­tik fel például a pincehelyi Vörösmarty Termelőszövet­kezet modern sertéstelepét.* A gazdasági reform bizoí nyos alapelvei már a gya­korlati bevezetés első per­cétől érvényesek, számon- kérhetők. A vállalati gaz­dálkodás új stílusa, jóllehet a módszerek csak a gya­korlatban alakulhatnak ki, már most érvényes, hiszen a korábbi kötelező tervmu­tatók, a központi elosztás szabályai stb. már január 1-től „hiányoznak” a válla­lati eszköztárból. Hasonló­képpen a reform első per­cétől érvényesek például az új árak, amelyek a változó gazdaságirányítás elveinek — bárha kezdeti jelleggel is —, de tükörképei. Vagyis elkezdődött az elmúlt idő­szakban hozott jogszabá­lyok teljesítése. Megvalósí­tásukat pedig azzal az igé­nyességgel kell számontar- tanunk — illetve a közvé­lemény erejével is számon- kérnünk —, hogy ezek az alapelveket rögzítő szabá­lyok alapjában véve már érvényesek. Egyébként ter­mészetesen „menet közben” tökéletesíthetők is. Türelem A szakköröknek, az irá­nyító hatóságoknak és a közvéleménynek egyaránt számolniok kell a mecha­nizmus teljes sebességre gyorsulásának szükségsze­rűen fokozatos jellegével. Ez egyfelől azt jelenti, hogy a vállalati gazdálkodás kez­deti zökkenőivel szemben is érvényes a türelrfti idő­szak. Érvényes továbbá olyan — eleve tervezett — értelemben is, hogy azok a vállalatok, amelyek a töb­bihez képest anyagilag vi­szonylag rosszabbul voltak „eleresztve”, átmeneti tá­mogatást kapnak, hogy le­gyen idejük a többiekhez felzárkózniok. Másrészt a' hétköznapi közegben, fo­gyasztói oldalról is szükség van némi türelemre; vilá­gos például, hogy a piaci hatások vállalati érvényesí­tése — amit korábban, min' reformelvet olyan jól meg­tanultunk — nem tüntet­heti el máról holnapra a hiánycikkeket, nem bővít­heti egycsapásra az áruvá­lasztékot, nem hozhat létre azonnal új termelőkapaci - tásokat. Igényességre és türelemre van tehát szükség a szak­körökben és a széles köz­véleményben egyaránt. Tábori András

Next

/
Thumbnails
Contents