Petőfi Népe, 1968. január (23. évfolyam, 1-25. szám)

1968-01-04 / 2. szám

1968. január 4, csütörtök lUi- 4 3. oldal Vita a fűszerpaprikáról Világkereskedelmi kitekintés Izsákról A híres paprikatermesztő községben, Bátyán az érde­keltek részvételével a ked­velt fűszernövényről ta­nácskoztak. A megbeszélés lényege, hogy a paprika­ipari vállalatok és a ter­melőszövetkezetek találják meg számításaikat, tiszte­letben tartva mind a két fél közös érdekeit. A vita során különösen az eddigi szabványt bírálták. A ma­ximális követelményeket nem lehet teljesíteni és emiatt sokszor csak másod- és harmadosztályú áruként vették át az árut. Az átvé­telnél gyakran érvényesült a szubjektivitás is. Az új gazdasági reform A munkaügyi miniszter a SZOT-tal egyetértésben rendeletet adott ki a bedol­gozók foglalkoztatásáról. A január 1-én életbe lé­pett rendelet kimondja,, hogy a magánmunkáltatók j kivételével valamennyi vál- | lalat létesíthet bedolgozói j munkaviszonyt. Bedolgozó- kát a fizikai termelő mun­kán kívül olyan mechani­kus jellegű szellemi mun­kával is foglalkozhatnak, ahol a teljesítmény mér­hető. Bedolgozóként min­den olyan állampolgárt fog­lalkoztatni lehet, aki mun­kaviszonyt is létesíthet. Aki munkaviszonyban áll, az csak vállalatának írásbeli engedélyével vállalhat be­dolgozást. Bedolgozói munkaviszony meghatározott munka vég­zésére, vagy határozatlan időre egyaránt létesíthető, az utóbbit 15 napos határ­idővel lehet megszüntetni; Negyedéves átlagban maxi­málisan annyi munkát le­het kiadni, hogy az ne ha­ladja meg a hasonló mun­kakörben a vállalatnál dol­gozók teljesítményét. A dí­jazásnál is a vállalatnál dolgozók bértételeit kell alkalmazni. A bedolgozók is kaphatnak prémiumot, jutalmat, év végi részese­dést, szociális és kulturá­lis juttatásokat. Ha a be­dolgozó átlagos teljesítmé­nye eléri a hasonló mun­kakörben munkaviszonyban állók teljesítményének a felét, akkor a vállalat — amely nem merül el a szá­razföldi csapatok, a hadi­tengerészeti és légierők irányításának folyó prob­lémáiban — alkalmas lesz íren fontos döntéseket hoz­ni és elsimítani az ellenté­teket A Pentagon most a világ legnagyobb és legkoncent­ráltabb bürokratikus appa­rátusává lett. A négy át­szervezés. a hidegháború és a lokális háborúk húsz esz­tendeje, valamint a nyolc hadügyminiszter kialakí­totta a katonai hatalom óriási apparátusát, amelyet eevetlen ember irányít. A Pentagonba naponta több mint 26 000 ember megy dolgozni — 14 200 polgári és 11 800 katonai al­kalmazott. A hadügyminisztérium státuszában levő munka­társakon kívül naponta még 2—3000 más ember jön eb­be a hatalmas épületbe — olyanok, akiknek dolgozó- szobájuk van itt, vagy ügyeik intézésére jöttek. Közéjük tartoznak az új­ságírók és a lapoktól, a te­lehetőséget nyújt a terme­lőszövetkezeteknek a mel­léküzemágak nagyobb mér­vű kiterjesztésére. Mód van arra is, hogy a ter­melőszövetkezetek a fűszer- paprika termést félkész termék formájában, illetve száraz áruként adják át az átvevő vállalatnak. A he­lyi termelőszövetkezet szá­mításokat végzett és be is vezette a paprikaszárítást. A bátyai Piros Arany kez­deményezése követésre méltó. Hajóson például ki­számították, hogy százezer forinttal nagyobb jövede­lemre tehettek volna szert 1967-ben, ha félkész árut adnak át. H. J. [ legfeljebb évi 12 nap — I szabadságot is adhat; erre ■ az időre az átlagkeresetet ! folyósítja. A szabadságra nem jogosultat — kérésére —, évenként két hétre mentesíteni kell a munka' alól. A rendelet felsorolja, hogy a vállalat milyen ese­tekben nem szüntetheti meg felmondással a bedol­gozói murkaviszopyt. Ilyen a keresőképtelenséggel já­ró betegség, legfeljebb a keresőképtelenség első nap­jától számított egy évig; gumókor esetén két évig. Nem lehet felmondani a terhesség és a szoptatás alatt a szülést követő ha­todik hónap végéig, a sor-, vagy tartalékos katonai szolgálat teljesítésének ide­je alatt. A bedolgozónak, ha. férje sorkatona-szolgá-, latot teljesít. Több más esetben csak különlegesen indokoltan mondhatja fel á vállalat a bedolgozói mun­kaviszonyt. Ilyen eset, amikor a bedolgozónak négy vagy több eltartott családtagja van. és család­jában rajta kívül más ön­álló kereső nincsen. Csak különösen indokolt esetben lehet felmondani a bedolgo­zó egyedülálló nőnek is gyermeke 18 éves koráig. A rendelet hatálya nem terjed ki a kisipari szövet­kezetek és a mezőgazdasá­gi termelőszövetkezetek tagjainak a saját szövetke­zetükben végzett bedolgo­zó jellegű tevékenységére. levíziótól, és a rádiótól ér­kezett tudósítók, megfigye­lők százai, akiknek az a feladatuk, hogy megvilágít­sák a katonai jellegű híre­ket. Ugyanide tartoznak az elárusítók és alkalmazottak százai, akik a Pentagon elő­csarnokában levő különbö­ző intézményekben, így pél­dául a könyvesboltban, a bankban, az orvosi és fog­orvosi rendelőkben, a pos­tán, a fodrászatokban, a ru­haüzletekben, a mosodában és a vegytisztítóban, a köz­lekedésnél. a repülő- és au­tóbusz jegypénztáraknál, a virágüzletekben, a péküz­letben és az eszpresszók­ban, a ruhatárban, a távíró hivatalban, az optikai üz­letben, az újságos pavilo­nokban, az ékszerüzletben, a cipészműhelyben, a pos­tán és a gyógyszertárban dolgoznak. A Pentagonban dolgozószobák állnak ren­delkezésre a külföldi kor­mányintézmények, s az amerikai állami intézmé­nyek képviselői számára i = A hadügyminisztérium egyik munkatársának szá­„Divatos” ember járt a napokban Izsákon — a jel­zőt korántsem a külsőre, hanem a hivatásra-beosz- tásra vonatkoztatva kell ér­tenünk. Dr. Rédeii Jenő, a Konjunktúra- és Piackutató Intézet igazgatója tartott előadást a községi mező- gazdasági szabadegyetem hallgatói részére. S ezek után nyugodtan félrete- hetjük a divat szót is, mert hiszen máris -annak a kor­szaknak a fordulópontjá­hoz érkeztünk, amelytől kezdve a piacok felkutatá­sa és a legkeresettebb ter­mékek iránti igények felmé­rése — kül- és belh ónban egyaránt — korántsem mint valamiféle közgazdasági szeszély, hanem létszük­ségletként jelentkezik a vállalatok és a gazdaságok számára. Hazánk helye és szerepe a világkereskedelemben — ez volt az előadás címe és témája. Lehet-e manapság 1 ennél izgalmasabb kérdés? ' S különösen közelről érinti I ez az izsákiakat, akik ed­digi jólétüket is — amely magasabb az átlagos pa­raszti életszínvonalnál — nem kis részben a sárfe­hér szőlő tömeges export­jának köszönhetik. Negyven­százalékos kivitel Ha megállapítjuk, hogy hazánk lakossága a világ összlakoságának három ez­reléke csupán — úgy tű­nik. kissé messziről köze­lítünk a témához. De már­is látjuk az összefüggést, ha 'tudjuk, az ipari terme­lésből már .kerek egyszá­zalékos arányban részese­dünk. És a világkereskede­lemben? Ott nyolc ezrelé­kes a részarányunk. A má­sik, ami szerepünket jel­lemzi: az egy főre jutó külkereskedelem. A szocia­lista országokban ez átla­gosan 62 dollár évente. Ná­lunk 151. Csak az NDK és Csehszlovákia előz meg bennünket. A Szovjetunió­ban 34 dollár évi export— import számítható egy fő­re, aminek magyarázata a hatalmas területből és a kimeríthetetlen nyers­anyagforrásból adódik; a cikkeknek csak szűk köré­ből szorul behozatalra. És bár önmagában jelentős a szovjet export, mégis, az mításai szerint a Pentagont naponta 5—6 ezer ember keresi fel hivatalos ügyek­ben. vagy megtekintés cél­jából. Hivatalos statisztika nincs a látogatókról, mivel reggel 7-től délután 6 óráig a belépéshez nincs szükség engedélyre és nem vezet­nek nyilvántartást a láto­gatókról. Bár az épületben ez alatt az idő alatt nincs speciális munkarend, a tit­kos részlegeket azonban egész napon át a leggondo­sabban őrzik. Még a had­ügyminiszternek és a ve­zérkari főnökök bizottsága tagjainak is be kell mutat­niuk irataikat és le kell fényképeztetniök magukat, ha olyan helyekre lépnek be. mint például az ország fegyveres erőinek irányí­tási központja, ahol egy táblán állandóan feltünte­tik a legtitkosabb értesülé­seket. vagy például a fegy­veres erők különböző vál­fajának hasonló jellegű irá­nyítási központjai, vagy a •'"rizföldi csapatok irányí- ! isi központja. (Folytatása következik.) óriási ország nemzeti jö­vedelmének csupán a négy százalékát adja. És nálunk ez az arány pontosan a tízszeres! — ez az, ami helyzetünket leg­inkább kifejezi. Semmiféle gazdasági döntést nem hoz­hatunk, ami nem érintené exportérdekeinket. Ez a do­log egyik oldala. A másik az, hogy sok évre visszanyú­ló számítás szerint nemze­ti jövedelmünk évi egyszá­zalékos növeléséhez impor­tunk 2—2,5 százalékos nö­velése szükséges. Követke­zésképp ennél jóval na­gyobb arányban szükséges exportálnunk, jövedelmünk megfelelő ütemű gyarapo­dása és az export—import egyensúly biztosítása vé­gett. Gépek, anyagok, termékek Mit exportálunk? Har­minc százalékban gépeket, ami igen kedvező, mivel I 1938-ban ez az arány a tíz j ; százalékot sem érte el. A j többi kivitelünk nagyjából j egyenlő arányban oszlik j meg az ipari fogyasztási j cikkek (textil, cipő, bútor), j anyagoik és félkészfcermé- j kék (ba-uxit, timföld), va- j lamint a mezőgazdaságii | termékek között. S mindezt j kiegészítve: kivitelünk 70 j százalékban a szocialista i országok felé bonyolódik le. I Csakhogy amíg a gépki- j vitelünk a szocialista or- J szágokba 43 százaléka az oda irányuló összexpor-1 tunknak, ugyanez az arány ! nyugatra csak 2,8 száza- j lékot jelent. Iparunk össz­egészében nem versenyké- pes Nyugaton, ez az igaz- j ság, s erre eddigi gazda­ságirányítási rendszerünk nem is ösztönzött eléggé. Sok vállalat azt sem tudta, hol értékesítik az általa gyártott termékeket. Ugyan­akkor exportált gyártmá­nyaikért olyan árat kaptak, amely nem függött a kül­földi értékesítés hasznától. Ily módon államunk évi hétmilliárd .forintot áldo­zott árkiegyenlítésre. Mezőgazdasági termé­keink nyugati exportunk­ban 43 százalékos arányt képviselnek. (Szocialista vi­szonylat ban ez 16 százalék csupán.) A nyugati orszá­gok, a Közös Piac tagálla­mai különösen, a magas védővámokkal eléggé meg­nehezítik exportunkat: ezek ellen a minőség javításá­val, s az ott keresett cikk­féleségek nagyobb válasz­tékával, s természetesen a mennyiség növelésével — lehetőség szerint folyama­tos „terítésével” ■— vehet­jük fel a küzdelmet. Remények a láthatáron De, figyelembe véve a szocialista országok egy­más közötti kétoldalú, sók évre szóló szerződéseit a KGST keretein belül, a baráti államokban sem ki- 1 aknázottak lehetőségeink, j Természetesén a minőség javításáról e tekintetben sem mondhatunk le. Az előadáson is elsősorban ilyen irányban hangzottak el kérdések: miként lehet­ne az izsáiki homok gyü­mölcsét közvetlenül is ér­tékesíteni az országhatáron túl. Elsősorban Szlovákia, Pozsony vidéke jöhetne számításba. ahonnan az ősszel megrendezett Sárfe­hér Napokra százával ér­keztek a turisták, s vittek magukkal bőséges útra- valót. Még korai lenne nyilat­kozni, hogy a külkereske­delem közvetlen bonyolítá­sában az új gazdasági irá­nyítás milyen kezdeménye­zések előtt nyit zöld utat, amely' államközi kapcsola­tokat is érint: mégis, az izsákiak érdeklődése jó re­ményekre jogosít. Túl azon, hogy az ilyenfajta kibon­takozást segítő falusi téli népművelés minden dicsé­retet megérdemel. Mert a piackutatás nem kezdhető el elég korán, s a jó al­kalmak megragadását a gazdálkodás erényeként kell értékelnünk. H. D. Téli munka a szabadban A Dunaártéri Állami Erdőgazdaság érsekcsanádi fű­résztelepén a hideg ellenére szorgos munkával talál­koztunk. Mint a képünkön látható asszonyok is fog­lalkoznak a rönkök tisztításával. Egy köbméter fa ké- regtelenítéséért 8,40 forint jár és megkapják a munká­sok a hulladékot is. Ez utóbbi a nagyobb érték, mert kiváló tüzelő. Tóizán József és Kenyeres Zoltán a megtisztított sábokat fűrészgéppel szeleteli a kívánt nagyságra. S lőkarókat, báhyafát és a termelőszövetkezetek sz' ra szerfát készítenek. Az üzem, az anyagellátástól f gően, két vagy három műszakban dolgozik. 1966— évi tervét túlteljesítette a telep és csaknem 5 ezer kő méter fát dolgozott fel. (Pásztor Zoltán felvételei) Rendelet a bedolgozók foglalkoztatásáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents